A Kürt, 1988 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11-12. szám
1988. november—december 3. oldal dl IDOS(EBB) ASSZONYOK I. A fent jelzett bizonytalanság a címzettek korát illetően pontosabban tükrözi a Pál által használt szó jelentését az idézett helyen, mint a két protestáns fordításban használt „vén” vagy „idős”. Az apostol a „tapasztaltabb” asszonytestvérekhez szól, akiket élettapasztalatuk feljogosít — mint látni fogjuk —, felelőssé tesz a fiatalabbak tanítására. Két okból látom fontosnak, hogy ezzel a bibliai szakasszal foglalkozzunk. A házassági problémák száma nem alacsonyabb a gyülekezeten belül, mint a világban. Az, hogy hallgatunk erről —, vagy tagadjuk —, csak súlyosbítja a helyzetet. E cikk írójának az a tapasztalata, hogy mi magyarok — és főleg mi, férfiak — különösen is hajlamosak vagyunk arra, hogy közmegegyezéssel (mind tudjuk, de együtt tagadjuk!) kínlódjunk; mintha az érdem a bajok eltűrésében volna, azok orvoslása helyett. A Szentírásban található gyakori útmutatás a helyes családi kapcsolatokat illetően azt bizonyítja, hogy a hívő istentisztelete kifejezésre talál ezekben a kapcsolatokban, és ezért a bűnnek a családot sújtó hatásait Isten Szava orvosolni akarja a keresztyén család életében. A féijnek és a feleségnek a problémája sokszor különböző. Annyira különböző, hogy nincs az a férfi (szerető félj, nagytudású és segíteni akaró lelkipásztor vagy tanácsadó), aki Marikának a problémáját komolyan venné, megértené és segíteni tudna. A gyülekezet egyik rendeltetése az, hogy gyógyító és segítő közösség legyen a tagjai számára. Ennek az Isten adta „szanatóriumnak” van egy része, az „idős(ebb)” nőtestvérek, akiket én — s mi fontosabb, a Biblia — specialistáknak tart és rendelt a fiatal(abb) nőtestvérek segítésére. Ők a gyülekezet leghűségesebb tagjai! Könyvtárnyi élettapasztalat és bölcsesség! És mint a bogáncs tapadnak, ha alkalom adódik, mert ők maguk is híján vannak kapcsolatoknak, amik értelmet adnának a holnapnak — hiszen a gyerekek felnőttek már, és ők egyedül maradtak. A másik ok, amiért fontos ezt a bibliai szakaszt jobban szemügyre venni, az, hogy bár gyülekezeteink a hit dolgaiban a Szentírás tanítását egyedül mérvadónak tartják, a nőknek a gyülekezetben betöltendő helyét illetően szükség van az álláspontok tisztázására a Biblia fényében. A gyakorlatban a baptisták és a többi evangéliumi közösség a végletek valamelyikéhez ragaszkodnak mint „biblikus normához”. Az egyik csoport a nőknek a társadalomban ma már bevált — a férfivel egyenértékű — helyére hivatkozva hasonló jogokat és szerepet követel a számukra a gyülekezetben is (leggyakrabban Gál. 3:27-28-at idézve). A másik csoport a páli idézetek egész sorát adja, és — bár tagadja — egy olyan képet fabrikál a nőről, ami híján van a Teremtő szándékának a férfi és a nő magasztos és egy célt szolgáló hivatását illetően (l.Móz. 1:27). Legtöbbször a nők szolgálata a gyerekek tanítására és a gyülekezet szociális jellegű tevékenységeire korlátozódik (nem mintha az említettek nem lennének nagyon fontosak!). Kritizálni azonban mindig könnyebb, mint állást foglalni! Tudva, hogy lesznek, akik az én álláspontomat kritizálják, én arra a megállapításra jutottam, hogy a keresztyén gyülekezetben a nő csak egyetlen egy funkciót nincs hivatva betölteni, és az az elöljárói — lelkipásztori feladatkör. A természet törvényei és nyelvtani szabályok egyértelmű döntést követelnek a két legfontosabb, e kérdésben utasítást adó igehelyen (l.Tim. 3 és Tit. 1). Egyfeleségű férfi csakis egy férfi lehet! Titusz 2 viszont arra ad egy példát, hogy milyen fontos hivatás betöltése vár a nőtestvérekre, pontosabban az idősebb asszonyokra. A gyülekezet mint egy organikus egység működik. Ha az egyik korcsoport vagy nem lépi túl, vagy elhanyagolja a maga sajátos funkcióját, az egész közösség szenved. Ha komolyan vesszük Titusz 2:3-5 tanítását, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy abban a gyülekezetben, ahol az idősebb asszonyokra váró szolgálatot senki nem végzi vagy arra nem hivatott egyének kontárkodnak bele, ott fiatal asszonyok problémái, kérdései megválaszolatlanul maradnak — ami az esetek többségében hatással van az egész gyülekezetre. Novak József (folytatás következik) Az Úr hangja Eljövök! Váljatok! Nem feledkeztem meg rólatok. Nem is értem az ember mért kutatja? Hisz ez az Atya titka. Nem feledkeztem meg Ígéretemről, az angyalok sem tudnak erről, de készen állnak s várnak. Váljatok ti is, hittel, reménységgel. — Azt üzenem: Legyetek készen! Herjeczki Andrásné * * * Tervek Az életünkben mennyi tervet és célt tűzünk magunk elé... Feledjük azt, hogy minden új nap új lépés a sír felé. Az egyik ezt akaija holnap, a másik tíz hajszolja azt. De lelkűnkben a vágy, a küzdés, mindig új terveket fakaszt. De ó, e földi lét arasznyi, az idő meg száguld, rohan... S mi meghalunk célt nem érve, Vagy épp a cél előtt, sokan. Ámde Jézus örök éltet kínál, Ki benne hisz, messzebb lát a sírnál. Terveink, ha nemcsak földi vágyak, Jézusban mind valósággá válnak. Bokomé, Aranka * * * Ima fiaimért karácsony este Uram, szeresd a havas földet, Az embert, aki robotol, Házat épít, új hidat alkot... ... és fiaimat, valahol... Szeresd aki könyv fölé görnyed, Vizsgáin félve meglapul, És csak így tud jutni előre... ... és fiaimat, valahol... Szeresd a hamar csilggedőket, Bátrak, büszkék hadd legyenek, Zúgjon a karácsonyi ének, Visszhangozzák völgyek, hegyek. öleld magadhoz a Világot, Legyen egy nyáj, és egy akol. Áldd meg lángoló nagy hitünket... ... és fiaimat, valahol... Kárász Izabella (Két éve már két fiam lakik a tengeren túl...)
