A Kürt, 1987 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1987-09-01 / 9-10. szám

A KÜRT szerkesztésének továbbra is lényeges alapelve a megbékélés mun­­kálása, és az evangélium jó hírének tovább adása. Ez bizonyára közös óhaj, mert a lapigénylők száma egyre növekszik. A KÜRT anyagi helyzete is javulást mutat. A kiadásokat mini­málisra csökkentettük. Ezt többek kö­zött úgy értük el, hogy egy év óta A KÜRT-öt nem havonta, hanem kétha­vonta jelentetjük meg, a lap oldalszá­mát azonban felemeltük. Ez a mód­szer megtakarítást jelent a nyomdai költségekben. (így a jövőben is ennél a gyakorlatnál maradunk.) Ugyancsak jelentős összeget takarítunk meg az­zal, hogy ahol lehet, a gyülekezetek­nek és a külföldi érdeklődőknek egy csomagban, csoportosan küldjük A KÜRT-öt. Dél-Amerikából és Kelet- Európából KÜRT előfizetéseket nem kapunk, ezekre a helyekre ajándékba küldjük a lapot, melyet a KÜRT Bará­ti Kör adományai tesznek lehetővé. Mészáros testvér a jövőre nézve is kérte a szerkesztői munka imádságban és anyagi áldozatokban megnyilvánu­ló támogatását. PÉNZTÁRI JELENTÉS Mrs. Maggie Marton, konvenciónk és A KÜRT pénztárosa beszámolójá-1987. szeptember—október Teijed az Evangélium (Folytatás az 1. oldalról) nem estek volna ilyen tévedésbe! Hi­szen akkor megértették volna, hogy Pálék a megfeszített és föltámadott Jé­zus Krisztusról jöttek tanúságot tenni, s hogy ők ennek a Krisztusnak a kö­vetői, szolgái (pl. 1 Kor 2:2; 4:1). De ezt a prédikációt Pál ott már nem mond­hatta el, mégpedig a csoda miatt. Hi­szen Listra népe a csoda után áldozni akart nekik, amit csak „nagy nehezen” tudtak megakadályozni Pálék (14:18). Éppen ezektől a hiábavaló dolgoktól akarunk benneteket az élő Istenhez té­ríteni (14:15), mondták az apostolok, ruháikat megszaggatva. Keserűen esz­méltek rá, hogy a csoda ellenkező irány­ba hatott. Hitet nem ébresztett, és Isten dicsőségét sem munkálta. A csodaszerető, csalódott sokaság ez­után megkövezte Pált (14:19). De az evangélium terjedését az Úr szolgáinak alkalmi tévedése sem akadályozhatja meg! Pál a tanítványoktól körülvéve ból néhány fontosabb adatot közlünk: Konvenciónk összes bevétele az el­múlt pénztári évben (1986. ápr. 30-tól 1987. ápr. 30-ig) 13,880.14 dollár volt. Ez az összeg adódott A KÜRT előfize­tésekből, A KÜRT Baráti Köre ado­mányaiból, a Home Mission Board (Oscar Romo) segélyéből, és gyüleke­zeteink hozzájárulásaiból. Konvenci­ónk összkiadása: 7,210.15 dollár volt. Az előző évi (1986. ápr. 30.) marad­vány: 858.71 dollár. Ezzel együtt ez évi (1987. ápr. 30.) pénztári egyenle­günk: 7,528.70 dollár. Felvetődött az a javaslat, hogy ebből az összegből a lap és a szövetségi kiadások mellett a Rámái Baptista Tábor fejlesztésére, korszerűsítésére és missziómunkások anyagi támogatására is lehetne fordí­tani valamennyit. Ennek részletes meg­beszélését és kidolgozását a közgyűlé­sen újonnan megalakult Végrehajtó Bi­zottság (Executive Committee) hatás­körébe utaltuk át. A KONVENCIÓ IFJÚSÁGI BIZOTTSÁGA 1986. október 26-án Detroitban megalakult konvenciónk Ifjúsági Bi­zottsága. Ennek jegyzőkönyvét Lovas Andrásné olvasta fel, és ismertette a bizottság névsorát. Torontó: Krasznai Béla, Csercsa Margaret, Krizmanicné föltámadt, vagy meggyógyult, s folytat­ta munkáját a szomszédos Derbében. A CSODÁ ÉS PRÉDIKÁCIÓ Az ember mindig szerette a csodá­kat. Csodavárók voltunk és vagyunk ma is. Gyakran fövetődik bennünk is a kérdés: miért is nem gyógyított meg mindenkit annak idején az Úr Jézus? Miért nem támasztott fel minden ha­lottat, hiszen megtehette volna? A list­­rai események fényében könnyebben megértjük, miért nem sietett Jézus a csodákkal, s miért szólt egyszer így: „E gonosz és parázna nemzetség jelt kí­ván; és nem adatik jel neki, hanem ha Jónás próféta jele” (Mt 12:39—40). A csoda az evangélium terjedésének út­jában még akadály is lehet, mint ahogy az volt Listrában. Csodákra várunk, de Isten nem va­rázslókat küld, nem csoda-doktoro­kat, hanem igehirdetőket. S bár új és új akadályok kerülnek útjába, az evangé­lium terjed, megállíthatatlanul! Herjeczki Géza Gerő Dóra; Cleveland: Csompó Me­linda, ifj. Nagy Sándor; Detroit: if}. Für Béla, Mikó Tibor; Kipling: Oláh Márta. A közgyűlés egységes támoga­tással megerősítette a választott fiata­lokat tisztségükben. A KONVENCIÓ NŐBIZOTTSÁGA A Nőbizottság másnap, július 5-én tartotta meg ülését, ahol elhangzottak a nőegyletek beszámolói. Az eddigi tisztségviselőket — Harasztiné Dr. Bán Rozália elnök, Werle Henrikné alelnök, Waltz Béláné pénztáros — egyhangúlag szolgálatuk további vég­zésére kérte. A KONVENCIÓ TISZTSÉGVISELŐI Herjeczki Géza lelkipásztor testvér, aki a tisztségviselők választását vezet­te, javasolta, hogy változtatás nélkül erősítsük meg tisztükben az eddigi ve­zetőket. A közgyűlés a javaslatot elfo­gadta, és egyhangú, nyílt szavazással újra megbízta szolgálatuk további vég­zésére a következő testvéreket: Dr. Ha­raszti Sándor elnököt, Werle Henrik­né alelnököt, Mrs. Maggie Marton pénztárost, Oláh Lajos konvenciós evangélistát, és Mészáros Kálmán szer­kesztőt. A közgyűlés határozatot ho­zott arra nézve is, hogy a tisztségvise­lők megbízatása egy éves terminusra szól. Megalakult konvenciónk Végrehaj­tó Bizottsága is (Executive Commit­tee). A bizottság tagjai: elnök, alelnök, pénztáros, evangélista, szerkesztő, a lelkipásztorok, a Nőbizottság elnöke, és az Ifjúsági Bizottság elnöke. Az Executive Committee intézi a konven­ció ügyeit az évi közgyűlések között az elnök vezetésével. Lehetőség sze­rint összejön egyszer évközben, és egy­szer az évi közgyűlés idején. Ugyan­ekkor lehetne tartani lelkipásztor talál­kozót és evangélizálást is. Az a gondolat is felmerült, hogy jó lenne az évi közgyűlések helyét eseten­ként változtatni, hogy az ezzel kapcso­latos feladatok ne csak egy gyülekeze­tét terheljenek. Hálásak vagyunk Istennek a békes­­séges tanácskozásokért, kívánjuk és kérjük Isten áldását a következő esz­tendőkre, a hatékonyabb magyar misz­­sziómunkára. (A beszámoló a közgyűlés jegyzőkönyvének fel­­használásával készült.) Ráma, 1987. júl. 4. 3. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents