A Kürt, 1986 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1986-03-01 / 3-4. szám
1986. március-április 9. oldal MISSZIÓ FÖLDEKRŐL Ak ---------------------- From the Mission fields ---------------DETROIT Michigan K arácsonyunkról Karácsony ünnepe a hívők számára különleges alkalom. Az igehirdtések és programok biztosítják a karácsonyfa melletti ünneplésünk családias és testvéries jellegét. A gyermek- és ifjúsági programot ismét Mrs. Maggie Marton vezette, aki a legkisebbeket szólította először mikrofonhoz. A szavalatok A legkisebbek szolgálata Jézus él! (Folytatás a 4. oldalról) piszkos sarat vitt magával. A néhány életben maradt szemtanú szerint: ‘Nem volt még pánik az emberek között, mert mindenki úgy vélte, igen messze van tőlünk a vulkánkitörés. Sokan azt is hozzátették: miért éppen most törne ki igazán a vulkán, ha évszázadokon keresztül aludt?” (Szakértők szerint a Névadó körülbelül 14000 éves, s általában 500 évente tör ki.) Armeróban az egyik rendőr így nyilatkozott: “Életem legborzalmasabb élménye volt, amikor láttam az egymástól szétválasztódott édesanyák és gyermekeik vad menekülését a semmibe. Olyan volt az egész, mint a lázálom. Mindenki ordítozott, de senki nem tudta, hogyan lehet megmenekülni a mindent beborító sártengertől?’’ A “Herald Tribune” hírmagyarázója így ír: “A geológusok szerint a mostani kolumbiai katasztrófa ritka tiszta példája volt a ‘lahar’-jelenségnek. A tudósok így nevezik azt a vulkánkitörés következtében hegytetőn megolvadó hó- és jégfolyamot, amely sár formájában éri el a völgyet. A kitörés következtében ugyanis olyan hő keletkezett, amely pillanatok alatt megolvasztotta az örök hó birodalmát a több mint 5000 méteres magasságban. A ‘lahar'-ok veszélyét növeli, hogy rendkívül sebesek, amikor a völgy felé csúsznak: óránként 100 kilométeres sebességet is elérhetnek. Ez az oka annak, hogy a sár ilyen rövid idő alatt — és váratlanul — érte el Armerót. ” (Lapzártakor, január 31-én Amerika 9 északi államában és Kanadában regisztráltak 5-ös erősségű földrengést. Az epicentrum Cleveland, Ohio térségében volt. Ugyanezen a napon tartották a tragikus szerencsétlenség 7 asztronauta áldozatának a nemzeti gyászszertartását. Jelek közelről!) * A sátán-imádó La Vey, akit a Sátán helytartójának szoktak nevezni, nem hisz abban, hogy Jézus Krisztus valaha is létezett, s vele együtt egy csomó nem sátán-imádó sem hisz Krisztusban. Igen sokan vannak a keresztyének között is olyanok, akik Jézusban ugyan hisznek, mármint abban, hogy valamikor élt egy ilyen nevű ember, de nem hisznek Jézus Krisztus föltámadásában, istenségében, s egyáltalán a föltámadásban. Ennek rendszerint az az oka, hogy maguk se “kívánnak” föltámadni. Pál apostol szerint a “hitünk” teljesen hiábavaló (céltalan), az Úr Jézus föltámadásába vetett hit nélkül (Vö. 1 Kor 15:12—19). Félkeresztyének, álkeresztyének, képmutató keresztyének, ateisták és sátán-imádók végülis egyfelé tartanak. Akik viszont hisznek az élő Krisztusban, s a hitük valóságos, cselekedetekkel igazolt, azok várják is Őt. Tudják, hogy e zavarodott világban sem a körülményektől, a világhelyzettől függ a jövőnk, hanem attól, hogy követői vagyunk-e a megfeszített, de föltámadott Jézus Krisztusnak. 1986 húsvétján is érdemes mindezeken elgondolkozni, és újra hűséget fogadni a mi Urunknak! Dr. Almási Mihály mellett szép énekekkel is készültek a kicsinyek, amit ez alkalommal ünnepi egyenruhába öltözve adtak elő. Ezután az ifjúsági program következett a zenekar és énekkar szép szolgálataival. Ifj. Für Béla testvérnek ezen a karácsonyon különösen sok szolgálata volt. Karácsony napján is egész nap együtt voltunk az Úr házában, s az esti program ugyanolyan gazdag volt, mint az “előkarácsonyi”, a vasárnapi. * Magányosok karácsonya Egy új kezdeményezése van lelkipásztor testvérünknek, reméljük, hogy hagyománnyá válik. A szenteste előtti délután a magányosok, özvegyek részére tartott karácsonyi programot. A megterített asztal mellett Lovas testvér először egy alkalmi igehirdetést tartott, majd a finom ételek elfogyasztása közben a múltról, a régi karácsonyokról beszélgetett idős testvéreinkkel. Sok kedves élmény került elő a visszaemlékezésekben. Több, mint tíz személyt vártunk erre az alkalomra, de a nagy hideg és hó miatt sokan lemondták jövetelüket. Az alábbi fénykép ezen a délutánon készült. A résztvevő testvérek az imaház karácsonyfájánál. A kántálókról Ebben az évben is vállalta és örömmel végezte ifjúságunk azt a különleges szolgálatot, hogy karácsonyi énekléssel jártuk végig a családokat este 7-től hajnali 3-ig. A négyszólamú ifjúsági énekkar minden háznál elénekelte a szebbnél-szebb magyar karácsonyi énekeket. Talán még kipirultabb volt a hideg szélben a lelkes énekesek arca, mint a meleg imaházunkban. Néhány perces éneklés után megnyíltak a családi otthonok ajtajai és bent testvéri szeretettel, meleg teával, süteményekkel vártak bennünket. Jó volt együtt énekelni ismét és
