A Kürt, 1985 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
2. oldal 1985. július THE TRUMPET Published monthly by The Hungarian Baptist Conference of the American Continent Co-operating with the Greater Cleveland Baptist Association - SBC -Felelős szerkesztő — Editor Chief REV. DR ALEXANDERS. HARASZTI Szerkesztő — Editor REV. DR. MIHÁLY ALMÁSI Szerkesztőség — Editorial Office P.O. Box 306 Northfield Center, Ohio 44067 Telephone: (216) 467-6495 Munkatársak — Co-workers REV. GÉZA HERJECZKI REV. GYULA KUN REV. ANDRÁS LOVAS REV. LAJOS OLÁH Előfizetési díj — Subscription fee Egy évre — For One Year $12.00, U.S. Dollars $15.00 Canadian Dollars Over Seas Air Mail $28.00 U.S. $34.00 Can. Send subscription: Mrs. Maggie Marton 1162 Fort Street Lincoln Park, Michigan 48146 Tel.: (313) 3864540 Címváltozásokat kérjük jelentsék: A SZERKESZTŐSÉGNEK OFFICERS - TISZTVISELŐK President — Elnök: REV. A. S. HARASZTI, M.D., Ph. D. Henry General Professional Building Stockbridge, Georgia 30281 Telephone: (404) 474-3686 (Office) (404) 471 -4183 (Residence) Vice President — Alelnok MRS. HENRY WERLE 3 Basswood Road Willowdale, Ont., Canada M2N 2N2 Telephone: (416) 222-3593 Dean of the American Hungarian School of Theology — Baptist Seminary — REV. MIHÁLY ALMASI, Th. D. P.O. Box 306 Northfield Center, Ohio 44067 Telephone: (216) 467-6495 Convention Evangelist — Konvenciós Evangelista REV. LAJOS OLÁH P.O. Box 364 Kipling, Sask. SOG 2S0, Canada Telephone: (306) 736-2236 T reasurer—Pénztáros MRS. MAGGIE MARTON 1162 Fort St., Lincoln Park, MI 48146 Telephone: (313) 386-4540 Printed by Classic Priming Corporation 9527 Madison Ave.,Cleveland. Ohio 44102 A Szentlélek elleni bűn (Folytatás az 1. oldalról) elrontott valamit. Mindnyájan hallottunk már cifra önkáromlásokat. A másik ember káromlása is többnyire valamilyen károsodáshoz kapcsolódik, aminek vélt vagy valóságos okozóját szidja a káromkodó. Külön kategóriába tartozik az istenkáromlás, ennek is rendszerint valami baj a kiváltója — s ha éppen magát nem akaija, mást pedig mondjuk nem mer szidni az illető, szidja Istent. Vannak persze olyan emberek is, akik minden ok nélkül káromolják Istent, egyszerűen kiömlik belőlük a gyűlölet, a sátáni indulat. Külön fejezetet lehetne szentelni a “hivő káromkodásoknak”, azoknak a “szalonképes” kirohanásoknak, amelyek éppen úgy a harag, a düh vagy a gyűlölet megnyilvánulásai, mint egyegy trágár káromkodás, csak éppen szolídabbak. Vidékenként más és más változatokat lehet “begyűjteni” ezekből. Természetesen nem fordul elő bennük Isten neve, sem trágár kifejezések, de a mögöttük feszülő indulat egyértelmű. Jó lenne, ha megvizsgálnánk beszédünket ebből a szempontból, s igyekeznénk megszabadulni az indulatosságtól! Nem egy-egy föllobbanásra gondolok, hanem arra, hogy egyesek szinte mást se csinálnak, csak “föllobbannak”, természetükké engedik válni a dühösködést, mindig indulatosak. 4. A Szentlélek káromlása Ha a szokványos istenkáromlási formulákra gondolunk, kiderül, hogy nincs közöttük olyan, ami a Szentiélekre vonatkozna. A káromkodó ember szidja Istent, Krisztust, Máriát, stb., de nem a Szentleiket. Különös dolog! Mit jelenthet a Lélek káromlása? A Szentlélek káromlása rendszerint nem a hitetlenek, hanem a hivők között fordul elő. Mégpedig nem az ún. egyszerű hivők között, hanem a gondolkodó, filozofáló vagy éppen teologizáló, racionalista vagy éppen misztikus hivők között. Ez rendszerint a “szuperkeresztyének” bűne. A Szentlélekkel keresztelt, kegyelmi ajándékokat birtokló, csodatevő vagy gyógyító hivők bűne. Ahhoz ugyanis, hogy valaki a Szentlélek indításával szembeforduljon, arra az előzményre van szükség, hogy korábban a Lélek vezetése alatt éljen. Nem véletlenül figyelmeztet az írás: “Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” Nem azt akarom mondani, hogy ne igyekezzünk többre, hogy ne kívánjuk a kegyelmi ajándékokat, hogy ne igyekezzünk a Szentlélekkel való egyre szorosabb közösségre, hisz akkor a Bibliával kerülnénk szembe, csak azt — de azt nagyon határozottan —, hogy a Szentlélek ismerete, a jövendő világ erőinek tapasztalása olyan helyzetet jelent a hivő ember számára, amelyben fokozott mértékben fönnáll a veszélye a megbocsáthatatlan bűn elkövetésének, következésképpen: minél előbbre jutottunk Isten megszentelésében (a megszentelődésben), annál inkább kell vigyáznunk! Tragikus kép: Jézus bal keze felől álló értetlenül érvelő, tehetetlenül nyöszörgő csodatevők, ördögűzők! A Szentlélek káromlói! Mit tettek? Talán maguknak tulajdonították az erőt. Talán a Sátán szolgájának tituláltak valakit, akitől népszerűségüket féltették. És az ellenkező lehetőség, a teológusok — általában a “mértéktartók” kísértése: A Szentlélek nyilvánvaló munkálkodása esetén is túlzott óvatosság. Hátha nem a Szentlélek munkája? S ami már egyértelműen megbocsáthatatlan bűn: Amikor irigység vagy egyéb ok miatt ördögi eredetűnek mondja valaki az Isten munkáját tudatosan, mint azok az írástudók, akik a tan tisztaságára igyekeztek ügyelni, s “teológiai ellenőri” minőségben állapították meg: Belzebub által űz ördögöt. összegezve: Van olyan bűn, ami nem bocsáttatik meg, de ezt nem lehet véletlenül elkövetni, csak tudatosan. Nem vethető fel így a kérdés: Hátha beleestem? Úgy sem, hogy megbántam ugyan a bűnömet, de hátha Isten mégsem bocsátja meg, mert: “hű és igaz, hogy megbocsássa!”. A Szentlélek elleni káromlás azért nem bocsátható meg, mert a tudatos ellenszegülés olyan keménységet eredményez, ami kizárja a bűnbánatot, bűnbánat nélkül pedig nincs bűnbocsánat! Amíg valaki részesül a bűnbánat kegyelmében, azaz a Szentlélek rádöbbenti bűnösségére (meg tudja bánni bűnét), addig a bűnbocsánat biztos. Legyünk szilárdan meggyőződve afelől, hogy Krisztus áldozata elég üdvösségünkhöz, ha készségesen fogadjuk el Őt életünk Urának! Soha ne szegüljünk szembe a Lélek indításával, ne szomorítsuk meg, tüzét ne oltsuk el (még akkor sem, ha nem pontosan úgy ég, ahogy mi szeretnénk!), és semmiképpen se káromoljuk. — Dr. Almást Mihály —