A Kürt, 1985 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-01 / 6. szám

V. ÉVF. 6. SZÁM, 1985. JÚNIUS VOL. 6. NO. 6., 1985. JUNE Published monthly by THE HUNGARIAN BAPTIST CONFERENCE OF THE AMERICAN CONTINENT __________Co-operating with the Greater Cleveland Baptist Association — SBC Elmúlt a tél... The winter is past... Az Énekek Éneke 2. fejezetéből való a címidézet, s így folytatódik: "...el­múlt az esőzés, elment. Megjelentek a virágok a földön, itt az éneklés ideje, gerle­­búgás hangzikföldün­kön. Érleli első gyü­mölcsét a fügefa, és a virágzó szőlők illatoz­nak. ”(w. 11—13) Egy­szerű, mégis megraga­­dóan szemléletes leírá­sa ez a nyár beálltá­nak. A költő a termé­szet képeit sorakoztat­ja fel annak bizonyítá­sára, hogy eljött a várva várt idő, az életciklus megújulása. Az évszakok váltakozása, legyen az négy évszak vagy csupán kettő, az égö­vi elhelyezkedéstől függően, minden­képpen hatással van ránk, emberekre, éppúgy, mint a természet, az élővilág egyéb teremtményeire. A nyár beálltá­val az élettempó felgyorsul, a napok hosszabbodásával egyre vonzóbbá vá­lik a szabadidő természetben való eltöl­tésének gondolata. Belefáradva a min­dennapi robotba, az ember szinte me­nekül a városból üdülőhelyekre, nya­ralójába, hétvégi túrákra. Lassan-lassan kiürülnek a templom­padok is, s már csak délelőttönként jön össze a gyülekezet. Gyakori az is, hogy 2—3 gyülekezet fog össze, hogy felváltva adjon helyet a kevés otthon­maradottnak. Errefelé, Észak-Ameri­­kában ironikusan így szokták monda­ni: “Nyáron még az Úr is kiköltözik a nyaralóba.” — Paradoxikus állapot ez, amikor a felpezsdült élet nemhogy előnyére, de hátrányára van a közös­ségnek. Ilyenkor a keresztyének hajla­mosabbá válnak a hanyagságra, egy bizonyos fokú “lazításra”. Olyan realitás ez azonban, amivel számolnunk kell. S a dilemmára, me­lyet e realitás nyújt, csupán egy haté­kony megoldás van. Egy valami van csak, ami jelentős változást hozhat a közösségek, a keresztyének életébe. Mint a természtben, a lelki élet terü­letén is megkülönböztetünk ún. “évsza­kokat”. A lelki télben az ember szíve fagyos és önző, cselekedeteit érdekek diktálják. A Szentlélek tüze azonban “tavaszt” teremthet, feloldja a szív ke­ménységét, formálhatóvá teszi. A “nyár” a kiteljesedés, a gyümölcster­més időszaka szellemi síkon is. Aki lelki nyárban él, akit Isten szeretetének napsugara átforrósított, az nem helye­zi előtérbe a test kényelmét, az a körül­ményektől függetlenül végzi feladatát. Nem lassul le, nem “lazít”, nem “füg­geszti fel” keresztyénségét egy időre. Bárhol legyen is, lelkileg pezsdül az élettől, áldás környezetére. Ahogy a virágok pompája, illata, a madarak éneke, a gyümölcs nyilvánva­lójelei a nyárnak, legyen nyilvánvaló a mi életünkben is, hogy “elmúlt a tél...” Krizmanicné Gerö Dóra Krizmanicné Gerő Dóra

Next

/
Thumbnails
Contents