A Kürt, 1984 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1984-08-01 / 8. szám
6. oldal 1984. augusztus St. Louts, MO,J.K. . A Kürt kedves számait és a szép könyveket megkaptam, melyeknek igen nagyon örvendtem. Hálásan köszönöm őket. Igen tartalmasak és szépek ... Az Úr Jézus áldja meg a kedves testvért és a gyülekezetét. ” (aláírás) Palm Bay, Fl, B. K. “. . . Először is szeretném tudatni, hogy A Kürt-öt nagyon szeretem. Mindent elolvasok benne és összegyűjtöm. Ezúton szeretném megrendelni a Gyújtogató fia (ezt valamikor olvastam), Az örvény szélén és a Vissza a halál küszöbéről című kis könyveket. A számlát is kérem elküldeni. Előre is köszönöm. Nagyon szeretek olvasni . . . Urunk gazdag áldását kívánva a szent munkára, a magyar misszióra.” (aláírás) Boca Raton, Fl. M. J. ". . . Imám, hogy mindketten jó egészségben legyenek, hogy el tudják végezni azt a sok munkát, amellyel most A Kürt lapban elszámolt a testvér . . . Szeretném látni a verseskönyvet, tessék egy példányt küldeni. A füzeteket megkaptam, adom tovább. Itt küldök 20 dollárt a verseskönyvre és a clevelandi jubileumi könyvre. ” (aláírás) Újabb levél: “. . . A verseskönyvet megkaptam, nagyon szeretem. Mindig vágytam egy ilyen könyvre, hogy legyen benne mindenre vers ...” (aláírás) Surrey BC, O. G. T. . . Köszönöm a gyors választ és a kért könyveket, mindent hiánytalanul, rendben megkaptam ... A szemináriumi jegyzeteket köszönettel fogadnám. Kis csoportunk nevében szeretnék kérni 20 db Hit hangjai c. énekeskönyvet abból, amit legutóbb én is kézhez kaptam. A bibliakör összetétele vegyes és a könyvekkel az egységes éneklést szeretnénk megoldani ...” (aláírás) Magyarország, dr. G. B. “. . . Nagyon megörvendeztetett azzal a két verssel és a 2 füzettel, amit sok elfoglaltsága ellenére volt szíves elküldeni a címemre. Mindjárt eszembe jutott a gyerekkorom, hogy hogyan is tanultunk mi a tanyán zenélni. Mikor az édesanyám meghalt, én az X. Gyula tanyájára kerültem. Akkor még az X gyerekek együtt voltak, csak a László volt nős ... Jó gazdák voltak. Mindig volt 30 — 40 tehén. Abban az időben még nagy havak voltak. X-ék délután összeszedtek bennünket szánkóval. Éjfélig tanultunk — persze édesapám irányításával, aki gyalog jött ki a tanyára abban az időben. Ha rágondolok, mindig eszembe jut a szünetekben evett sülttök, tökmag, ami akkor sült a kemencében. Volt köztünk egy bácsi (vagy 10 kilométerről!), aki sehogyan se tudta elénekelni a skálát ... A szünetekben a nálam idősebbek lenyírták egymás haját, mert nem volt pénz borbélyra. De olykor előfordult foghúzás is. Az egyik “borbély” még most is tartozik egy tábla csokoládéval, ugyanis azt ígérte, hogy ha egy szót se szólok, míg kihúzza a fogamat, csokoládét kapok . . . A teheneket azért említettem, mert bizony széles jászol kellett enynyi tehénnek (két oldalra voltak kötve), és amikor éjfél körül végétért a zeneóra, én a széles jászolban aludtam suba alatt (nem egyedül) és a tehenek lehelete melegített . . .Volt úgy, hogy 40-en voltunk, 10 évestől 25 évesig . . . Arról a versről, amit az édesanyja írt, egy ilyen alkalom ju tott az eszembe. Akkor ez volt a misszió egyik fontos ága, mert nemcsak baptista fiatalok voltak köztünk. Ilyen családi kis közösségben tanította édesapám önállóságra, bibliamagyarázatra — a kemencének dőlve — a fiatalokat, akik vasárnaponként az imaórákat tartották. Ide azok is eljöttek, akik az imaházba szégyelltek volna járni . . . Végtelen hálával tartozom Istennek azért, hogy ilyen szép gyerekkort adott nekem. Most, a betegségem óta sokat foglalkoztatnak ezek az élmények . . . De édesapám nemcsak a lelkiekben mutatott példát. Emlékszem, úgy 8 éves lehettem. Látogatni mentünk egy családhoz, akik a tanya mellett épp arattak. Nem lendületből vágta a gazda a rendet, hanem erőből. Édesapám kivette a kaszát a kezéből és megmutatta: megy ez erő nélkül, könnyebben is. Ne haragudjon Almási testvér ezekért a spontán gondolatokért, de a tollat nem bírtam levenni a papírról. Előre is nagyon szépen köszö-LEVELESLÁDÁNKBÓL From our Mail Box nőm azokat a szép könyveket és A Kürtöt. Isten gazdag áldását kívánom a testvér munkájára ...” (aláírás). Magyarország, B.F. “. . . Majd két éve biztatgatom magamat, hogy írjak. Ez az önbiztatás havonta jelentkezik, amikor A Kürt újabb számait olvashatom . . . Annyit leszögezek, hogy mi nem vagyunk hivők legalábbis nem a mindennapi értelemben — de mégis szívesen olvassuk A Kürtöt. Eleinte éppen azért, amit egyesek kritizáltak az — “oly sok Harasztiból”-ért. Érdekeltek a beszámolói. Közben aztán megszerettük a lapot — és hogy ez így van, ebben az oroszlán rész a Tied. . . 1982-ben Amerikában jártam. Volt alkalmam jónéhány amerikai magyar újságot olvasni, de egyik se tetszett . . . Amelyiket mondanivalója szempontjából jónak ítéltem volna, a stílusa annak is a 40-es évekre emlékeztetett. A Kürt viszont mai, olvasmányos, tartalmas, nevelő és nem polemizál más felfogású csoportokkal. Külön csodálom a nagyon ügyes diplomatikus fogalmazást. Gratulálok ehhez a munkához. Egy amerikai ismerősöm, amikor segítettem neki, és nagyon meg volt elégedve a munkámmal, mindig ezt mondta: “professional”. Ilyen A Kürt . . . Holnap Budapestre megyünk szüleimmel. Délután a Nap utcában lesz a lányom bemerítése ...” (aláírás) * Gondolom, a levelekhez nem kell kommentár. Ezt a missziót segítik azok, akik rendszeres előfizetők, vagy tagjai A Kürt Baráti Körének. Itt is kérem azokat a Testvéreket, (Folytatás a 8. oldalon) HlREK Dr. Haraszti Sándor, szövetségünk elnöke előadást tart a Szórványmagyarság Helyzetét Kutatók Tudományos Találkozóján (Budapest, 1984. augusztus 6 — 9). A találkozót a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az Országos Széchenyi Könyvtár rendezi. Az előadás címe: Az amerikai magyar baptisták történetének rövid áttekintése. A találkozón elhangzott más előadásokkal együtt ez is megjelenik az Akadémiai Kiadó gondozásában egy tanulmánykötetben.
