A Kürt, 1984 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1984-08-01 / 8. szám

6. oldal 1984. augusztus St. Louts, MO,J.K. . A Kürt kedves számait és a szép könyveket megkaptam, melyek­nek igen nagyon örvendtem. Hálá­san köszönöm őket. Igen tartalma­sak és szépek ... Az Úr Jézus áldja meg a kedves testvért és a gyüleke­zetét. ” (aláírás) Palm Bay, Fl, B. K. “. . . Először is szeretném tudatni, hogy A Kürt-öt nagyon szeretem. Mindent elolvasok benne és össze­gyűjtöm. Ezúton szeretném megren­delni a Gyújtogató fia (ezt valami­kor olvastam), Az örvény szélén és a Vissza a halál küszöbéről című kis könyveket. A számlát is kérem elkül­deni. Előre is köszönöm. Nagyon szeretek olvasni . . . Urunk gazdag áldását kívánva a szent munkára, a magyar misszióra.” (aláírás) Boca Raton, Fl. M. J. ". . . Imám, hogy mindketten jó egészségben legyenek, hogy el tudják végezni azt a sok munkát, amellyel most A Kürt lapban elszámolt a test­vér . . . Szeretném látni a versesköny­vet, tessék egy példányt küldeni. A füzeteket megkaptam, adom tovább. Itt küldök 20 dollárt a verseskönyvre és a clevelandi jubileumi könyvre. ” (aláírás) Újabb levél: “. . . A verseskönyvet megkaptam, nagyon szeretem. Min­dig vágytam egy ilyen könyvre, hogy legyen benne mindenre vers ...” (aláírás) Surrey BC, O. G. T. . . Köszönöm a gyors választ és a kért könyveket, mindent hiánytala­nul, rendben megkaptam ... A sze­mináriumi jegyzeteket köszönettel fogadnám. Kis csoportunk nevében szeretnék kérni 20 db Hit hangjai c. énekeskönyvet abból, amit legutóbb én is kézhez kaptam. A bibliakör összetétele vegyes és a könyvekkel az egységes éneklést szeretnénk megol­dani ...” (aláírás) Magyarország, dr. G. B. “. . . Nagyon megörvendeztetett azzal a két verssel és a 2 füzettel, amit sok elfoglaltsága ellenére volt szíves elküldeni a címemre. Mindjárt eszembe jutott a gyerek­korom, hogy hogyan is tanultunk mi a tanyán zenélni. Mikor az édes­anyám meghalt, én az X. Gyula ta­nyájára kerültem. Akkor még az X gyerekek együtt voltak, csak a László volt nős ... Jó gazdák voltak. Min­dig volt 30 — 40 tehén. Abban az időben még nagy havak voltak. X-ék délután összeszedtek bennünket szánkóval. Éjfélig tanultunk — persze édesapám irányításával, aki gyalog jött ki a tanyára abban az időben. Ha rágondolok, mindig eszembe jut a szünetekben evett sülttök, tökmag, ami akkor sült a kemencében. Volt köztünk egy bácsi (vagy 10 kilomé­terről!), aki sehogyan se tudta eléne­kelni a skálát ... A szünetekben a nálam idősebbek lenyírták egymás haját, mert nem volt pénz borbély­ra. De olykor előfordult foghúzás is. Az egyik “borbély” még most is tar­tozik egy tábla csokoládéval, ugyanis azt ígérte, hogy ha egy szót se szólok, míg kihúzza a fogamat, csokoládét kapok . . . A teheneket azért említettem, mert bizony széles jászol kellett eny­­nyi tehénnek (két oldalra voltak köt­ve), és amikor éjfél körül végétért a zeneóra, én a széles jászolban alud­tam suba alatt (nem egyedül) és a te­henek lehelete melegített . . .Volt úgy, hogy 40-en voltunk, 10 évestől 25 évesig . . . Arról a versről, amit az édesanyja írt, egy ilyen alkalom ju tott az eszembe. Akkor ez volt a misszió egyik fontos ága, mert nem­csak baptista fiatalok voltak köztünk. Ilyen családi kis közösségben tanította édesapám önállóságra, bibliama­gyarázatra — a kemencének dőlve — a fiatalokat, akik vasárnaponként az imaórákat tartották. Ide azok is eljöttek, akik az imaházba szégyell­tek volna járni . . . Végtelen hálával tartozom Isten­nek azért, hogy ilyen szép gyerekkort adott nekem. Most, a betegségem óta sokat foglalkoztatnak ezek az él­mények . . . De édesapám nemcsak a lelkiek­ben mutatott példát. Emlékszem, úgy 8 éves lehettem. Látogatni men­tünk egy családhoz, akik a tanya mellett épp arattak. Nem lendület­ből vágta a gazda a rendet, hanem erőből. Édesapám kivette a kaszát a kezéből és megmutatta: megy ez erő nélkül, könnyebben is. Ne haragudjon Almási testvér ezekért a spontán gondolatokért, de a tollat nem bírtam levenni a papír­ról. Előre is nagyon szépen köszö-LEVELES­LÁDÁNKBÓL From our Mail Box nőm azokat a szép könyveket és A Kürtöt. Isten gazdag áldását kívá­nom a testvér munkájára ...” (alá­írás). Magyarország, B.F. “. . . Majd két éve biztatgatom magamat, hogy írjak. Ez az önbizta­tás havonta jelentkezik, amikor A Kürt újabb számait olvashatom . . . Annyit leszögezek, hogy mi nem va­gyunk hivők legalábbis nem a mindennapi értelemben — de mégis szívesen olvassuk A Kürtöt. Eleinte éppen azért, amit egyesek kritizáltak az — “oly sok Harasztiból”-ért. Ér­dekeltek a beszámolói. Közben aztán megszerettük a lapot — és hogy ez így van, ebben az oroszlán rész a Tied. . . 1982-ben Amerikában jár­tam. Volt alkalmam jónéhány ame­rikai magyar újságot olvasni, de egyik se tetszett . . . Amelyiket mon­danivalója szempontjából jónak ítél­tem volna, a stílusa annak is a 40-es évekre emlékeztetett. A Kürt viszont mai, olvasmányos, tartalmas, nevelő és nem polemizál más felfogású cso­portokkal. Külön csodálom a na­gyon ügyes diplomatikus fogalma­zást. Gratulálok ehhez a munkához. Egy amerikai ismerősöm, amikor segítettem neki, és nagyon meg volt elégedve a munkámmal, mindig ezt mondta: “professional”. Ilyen A Kürt . . . Holnap Budapestre megyünk szüleimmel. Délután a Nap utcában lesz a lányom bemerí­tése ...” (aláírás) * Gondolom, a levelekhez nem kell kommentár. Ezt a missziót segítik azok, akik rendszeres előfizetők, vagy tagjai A Kürt Baráti Körének. Itt is kérem azokat a Testvéreket, (Folytatás a 8. oldalon) HlREK Dr. Haraszti Sándor, szövetségünk elnöke előadást tart a Szórványma­gyarság Helyzetét Kutatók Tudomá­nyos Találkozóján (Budapest, 1984. augusztus 6 — 9). A találkozót a Ma­gyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Történet­­tudományi Intézete és az Országos Széchenyi Könyvtár rendezi. Az elő­adás címe: Az amerikai magyar bap­tisták történetének rövid áttekintése. A találkozón elhangzott más előadá­sokkal együtt ez is megjelenik az Akadémiai Kiadó gondozásában egy tanulmánykötetben.

Next

/
Thumbnails
Contents