A Kürt, 1984 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

IV. ÉVF„ 5. SZÁM, 1984. MÁJUS VOL. IV., No. 5. MAY 1984

Published monthly by THE HUNGARIAN BAPTIST CONFERENCE OF THE AMERICAN CONTINENT Co-operating with the Greater Cleveland Baptist Association — SBC — 12193 W. Pleasant Valley Road, Parma, OH 44130

lem és a férj-feleség házassági kapcsolata csak dadogva utal a Krisztus és a gyülekezet örökkévaló egységére.

A Jelenések könyvében a “Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel!” (Jel 22:17), “és bizony jövel Uram Jézus”! (Jel 22:20). A Jelenések könyvében a menyasszony sóhajtozik, az üdvözültek serege sóvárog a Vőlegény megjelenésére. Az Énekek Énekében mind a menyaszszony vágyódik a vőlegény után, mind a vőlegény a menyasszony után. Egymás szépségében, kedvességében és kiválóságában gyönyörködnek.

Alapigénkben a Vőlegény hívja a menyasszonyt: “Kelj fel én mátkám és jöszte.” “Mert ímé a tél elmúlt.”

Van-e még okunk késlekedni? Van-e magyarázatunk az ingadozásra, a döntés halasztására? Van-e mentségünk a kételkedésre, az e világi dolgokkal való törődésre, az anyagiak értékelésére, a földi örömök hajszolására? Van-e jogcímünk rosszkedvűnek lenni, sötét gondokkal bajlódni, bezárkózni magunkba?

A tél ősidők óta jelképezi a pusz-1MÉ A TÉL ELMÜLT

(For behold, the winter is past) (Énekek Éneke 2:11)

Az Énekek Éneke Jézus Krisztusnak az ő mátkájához, a gyülekezethez való kapcsolatát idézi. A vőlegény és a menyaszszony egymás után való epekedése a Báránynak és a Bárány menyasszonyának az örökkévaló szeretetét példázza. “Szóla az én szerelmesem nékem, és monda: kelj fel én mátkám, én szépem és jöszte. Mert ímé a tél elmúlt, az eső elmúlt, elment. Virágok láttatnak a földön, az éneklésnek ideje eljött, és a gerlicének szava hallatik a mi földünkön. A fügefa érleli első gyümölcsét, és a szőlők virágzásban vannak, jó illatot adnak; kelj fel én mátkám, én szépem és jöjj hozzám!” (Én. 2:10—13). így hívja a vőlegény a menyasszonyt.

Mi, a Krisztus választottjai, halljuk-e ezt a hívást? A feltámadott és megdicsőült Megváltó magához hívja a gyülekezet minden egyes tagját. A menyasszony szépsége úgy van itt leírva, amilyen tökéletes ő a Krisztusban...

Az Énekek Éneke kiváló példája annak, hogy bibliai kifejezéseknek lehet több értelmezése. A közvetlen értelmezés Salamon királynak és egy fekete sulamita leánynak a forró szerelmét és ragaszkodását olvassa ki a könyvből. Másodszor, leírva találjuk itt Istennek és az ő szövetséges népének, Izráelnek a kapcsolatát. A Szentírás úgy is ábrázolja Izraelt, mint Isten feleségét, jegyesét (Ézs 54:5—6, Jer 2:2, Ez 16:8—14, 20—21, 32, 38, Hós 2:16, 18—20).

A harmadik értelmezés Krisztus szerelmének allegóriáját látja itt az ő menyasszonya, a gyülekezet iránt (2Kor 11:1—2, Ef5:25—32).

Az alapul vett igerészben (Én. 2:10—15) a sulamita leány előadja, mit mondott neki vőlegénye Salamon: “Szóla az én szerelmesem (vőlegény) nékem, és monda: kelj fel én mátkám én szépem (menyasszony), és jöszte”... újszövetségi értelmezés szerint a vőlegény a Bárány, a menyasszony a megdicsőült gyülekezet, illetve annak földi előképe, mi magunk, a Krisztus mátkája. Aki ilyen megfontolásokkal olvassa az Énekek Énekét, annak csodálatos kijelentések tárulnak fel a mi Megváltónk véghetetlen szeretetéről irántunk. Pál apostol titoknak, misztériumnak tartja ezt az érthetetlen kapcsolatot (Ef 5:32). A földi szereDr. Haraszti Sándor