A Kürt, 1983 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1983-06-01 / 6. szám
1983. június Milyen a magyarokról alkotott kép Amerikában? {Folytatás az 1. oldalról) rika területére és az amerikai nép szívébe, a kongresszus külön határozata alapján. Többségében fiatalok voltak, köztük 3.000 egyetemi hallgató. Sokan voltak értelmiségiek, tanárok, orvosok, mérnökök; továbbá szakképzett munkások, kisiparosok, csak kevesen földművesek vagy mezőgazdasági munkások. Amerikai illetékes körök megállapítása szerint soha nem érkezett ezeknél jobban képzett bevándorlási hullám egy tömegben. A róluk alkotott jó vélemény megelőzte a jöttüket, azóta elért eredményeik és amerikai integrálódásuk pedig megalapozta ezt a jó véleményt. Őket nem törte meg az élet mire ideértek, nem úgy, mint a dipi-ket. Nem átmeneti időre jöttek, nem úgy, mint a századvég és századforduló földéhes nincstelenjei, akikről jólismert a József Attila-i klissé és a számadat is: másfélmillió. Ez a megállapítás valószínűleg korrekcióra szorul azonban. Az 1980-ban kiadott “Harvard Encyclopedia of American Ethnic Groups” (Harvard University Press) “Hungarians" címszó alatt a 465. lapon ezt mondja: “1899-től 1914-ig ... körülbelül 458.000 magyarul beszélő bevándorló jött az Egyesült Államokba.” Ezt a számot elég komplikált kalkuláció alapján állapítja meg Paul Benkart, a tanulmány írója. A bevándorlók és a visszavándorlók regisztrálása csak 1920 körül indult meg az USA-ban. Mégis a tényékhez közelfekvőnek látszik az az állítás, hogy a múlt század ipari forradalma idején és a kiegyezés utáni időkben a század végéig nem jött az USA-ba egy millió ember Magyarországról, hogy ilyen módon kiadódjék a József Attila-i “másfélmillió”. A két világháború között való bevándorlás kb. 15.000-re tehető 1925 és 1939 között, mert az első világháború után nagyon megszorították (1924. Immigration Act) a kelet- és déleurópai országokból való bevándorlást. Az első világháború alatt nem volt bevándorlás Magyarországról. A Károlyi-féle szociáldemokrata forradalom és az 1919-es kommunista forradalom emigránsai nem gyarapították számottevően az amerikai magyarok számát. Hozzájárultak azonban igen nagy mértékben az amerikai “magyar image” formálásához élénk magyar egyleti tevékenységükkel és azzal is, hogy széles amerikai körökben kritikus tudatformálást végeztek az őket követő Horthy-korszak irányában. Amint láttuk, az image függ a bevándorló ember-anyagtól, de függ a befogadó közegtől is. Szeretnék arra is rámutatni, hogy függ a Magyarországról alkotott képtől és függ az amerikai magyarok egyéni magatartásától is. Én már 1959 óta Georgia államban, Atlantában élek. Georgiában 3500 magyar amerikai él. Nagy Atlantában és környékén mintegy ezer. Van egy Hungarian Cultural Association of Georgia nevű magyar klub, amely időnként rendezvényeket szervez, kiállításokat rendez, újságokkal interjúkat készít, stb. Az átlag georgiai polgár azonban édeskeveset tud a magyarokról, kivéve azokról, akiket személyesen ismer. Az én betegeim jó példát adnak erre: Haraszty Agoston-ról (1821 — 1869) a műveltebbek még csak olvastak, Zsazsa Gábor nevét sokan ismerik a televízióból, Janos Kadar nevét is ismerik, csak azt nem tudják biztosan, hogy román kommunista vezető volt-e vagy magyar. A műveltebbek hallották Admiral Horthy nevét, meg Francis Josephét. Az átlag georgiai számára a magyar-amerikaiak “szabadságharcosok”, az otthoni magyarok pedig kivétel nélkül “kommunisták”. Nagy megdöbbenéssel nézték meg a “Billy Graham Magyarországon” című videotapet, amelyet 1978-ban 325 amerikai és kanadai TV-állomáson mutattunk be, esti fő adás-időben egy teljes órán át angolul és magyarul. Utána a minneapolisi központi irodánk 150.000 levelet kapott. Amerikai és magyar ismerőseink egyaránt meglepődtek azon, hogy Magyarországon vannak telefonok, és hogy az emberek be mernek lépni a templomokba. Pedig 1977. szeptember 3—10-ig csak kis baptista imaházakban prédikált Billy Graham. 1982. július 7-én a Magyar Televízió az ország nagynyilvánossága 3. oldal előtt mutatta be Billy Graham debreceni díszdoktorrá avatását (1981. január 9.) 27 percen keresztül. Az oklevelet az 1538-ban alapított Debreceni Református Theológiai Akadémián dr. Bartha Tibor református püspök kezéből vette át. Hadd mondom el azt is, hogy Billy Graham lengyelországi útja (1978. október 6—16) után is bemutattunk egy videotapet. Ezután az előadás után 300.000 levelet kaptunk. A moszkvai igehirdetések után, (1982. május 7—13.) egymillió levelet kaptunk az amerikai közönségtől, pedig a videotapet még el sem készítettük. Az egymillió levélből 1700 kritizálta Billy Grahamet azért, hogy evangyélista létére igét mert hirdetni Moszkvában. (Folytatjuk) Dr. Haraszti Sándor A Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet Rámái Tábora ez évben is megnyitja kapuit az üdülni és a testvéri közösségben épülni vágyó magyarok számára. A hagyományos nyári események közül az első a 23. HITMÉLYÍTÖ BIBLIAI KONFERENCIA. Erre július 2—4-ig kerül sor. Tájékoztatásul közöljük, hogy a táborozás kiadásai azonosak a tavalyi árakkal. (Regisztrálási dy 3.00 dollár, reggeli 2.00, ebéd 5.00, vacsora 4.00, szállás 2.00 dollár. Gyermekek részére kedvezményt adunk.) Takarót és lepedőt mindenki hozzon magával! A konferencia témája: “Mert Te velem vagy” — 23. Zsoltár. Ezt az alkalmat közvetlen megelőzi az Amerikai Magyar Baptista Theologiai Szeminárium évzáró közös konzultációja, július 1-én és 2- án délelőtt. További tábori események: Családi üdülés: Július 17—24-ig. (A gyermekeknek csoportos igei foglalkozásokat szervezünk.) A Táborzáró Konferenciát ez évben szeptember 3—5-ig tartjuk. A Szeminárium ájabb konzultációját is itt tartjuk, 2—3-án. Örömmel és gyülekezeti szolgálatokra készen jöjjetek! Mindenkit szeretettel hívunk és várunk! A táborbizottság MEGHÍVÓ A RÁMÁI TÁBOROZÁSRA Invitation to the Bible Conference RAMA, ONT.
