A Kürt, 1983 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1983-05-01 / 5. szám
III. ÉVF., 5. SZÁM, 1983. MÁJUS VOL. III., No. 5. MÁJUS 1983 Published monthly by THE HUNGARIAN BAPTIST CONFERENCE OF THE AMERICAN CONTINENT Co operating with the Greater Cleveland Baptist Association — SBC — 12193 W. Pleasant Valley Road, Parma, OH 44130 A SZENTLÉLEK ÜNNEPE Pentecost and the Holy Spirit Joggal nevezhetjük a Pünkösdöt a Szentlélek ünnepének, hiszen a Szentlélek korszaka kezdődött el ezzel a nappal. Természetesen nem azt jelenti ez, hogy a Szentlélek Pünkösdig nem létezett, vagy tétlen lett volna. Hiszen már az Ótestamentum legelső fejezetében találkozunk ezzel a kifejezéssel (ruah elohim) “Isten Lelke”, tehát már a teremtés előtt létező, a teremtés folyamán aktív Krizmanicné résztvevő, hitünk és Gero Dora meggyőződésünk szerint a Szentháromság egyik személye. A Szentírás szövegét tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy mind az Ótestamentum, mind az Újtestamentum egy és ugyanarra a személyre utal, amikor a Szentlélek (ruah hokdes) “a szentség lelke”, vagy (hagion pneuma) “Szentlélek”, néha egyszerűen “Lélek” vagy “Isten Lelke” kifejezéseket használja. Ebben az összefüggésben a Szentírás a Lélek szót nem “szellem” (a német Geist, s az angol spirit modern jelentése közelebb áll a szellemiség gondolatkörhöz, mintegy ellentétben a “test” fogalmával) értelemben hasznába. Erre a görögnek volt más szava, a jólismert psziché, vagy a kevésbé ismert nousz vagy logosz, melyek mind az emberi agy vagy az emberi szellem, értelem tevékenységére vonatkoznak. Ezekkel szemben használja az újszövetségi görög a pneumá-t, mely eredeti jelentésében az emberitől teljesen elvont, azzal, természetét tekintve, ellentétes létezőre utal. Ilyen értelemben használja például Pál apostol a korintusiakról szólva (lKor 3:1—4) kiemelve az ellentétet a kétféle természet, a “szellemi” (pneumatikoi) és a “testi” (szarkikoi) között. A szellemi természet ugyanis a Lélek munkájának eredményeképpen jön létre az emberben, s nyilvánvaló a Lélek “gyümölcseinek” jelenlétéből. A Szentírásban a Szentlélekkel kapcsolatosan kétféle jelentéskört találunk. Magyarázatul az szolgálhat, hogy emberi kifejezőképességünk elégtelennek bizonyul mindaz megfogalmazására, ami a mi felfogó képességünkön kívül esik, ami Istenre és a szellemi dolgokra vonatkozik. Az ún. animisztikus szemléletű igehelyek úgy tekintik a Szent PÜNKÖSDVÁRÁS Jöjj, békességnek építő Szentlelke, új-pünkösd-vágyó szívünk egyre vári Szállj romboló, békéden emberekbe, s erőtlen lesz a borzalmas halál; mert kit betöltsz, annak örök az élte, s szívéből, mely Lényednek temploma, egy ősi vágy sugárzik szét: a Béke, s lélektől lélekig lángol tova. Lesz új pünkösd: megélednek a holtak, s tíz évszázadja jön a békekornak. A kétség és a félelem helyébe a szeretetnek teljessége lép, nem béklyóz Bábel bűnös öröksége, és egyetért majd minden ajkú népi Balogh Miklós Lelket, mint független személyiséget, a dinamikus szemléletű igehelyek a Lélek megnyilvánulásaira helyezik a hangsúlyt, s mint erőt, isteni befolyást kezelik. Nem csupán az Új- de az Ótestamentumban is megtaláljuk e két jelentéskört, igen gyakran összefonódva. Alapjában véve azonban szóhasználati probléma ez (mint már említettük), s nem teológiai konfliktus bizonyítéka. A Szentlélek megjelenése, azaz “kitöltetése” az első keresztyének számára eszkhatologikus jelentéssel telített volt. Nyilvánvaló ez, ha alaposan tanulmányozzuk az Újtestamentum igéit, s az ősi dokumentumokat, az egyházatyák írásait. Erre az eszkhatologikus várakozásra, gondolkozásmódra utalnak pl. Pál szavai, amikor a “Lélek első zsengéjéről” (Róm 8:23), vagy a “Lélek zálogáról” (2Kor 1:22; 5:5) beszél, s a gondolat még hangsúlyozottabban fogalmazódik meg Zsid 6:4—8-ban. A Szentlélek jövetele valóban gyökeres változást hozott Jézus követőinek életébe. Pünkösdöt tekinthetjük az eklézsia, a gyülekezet megalapítása napjának, s ez a nap volt a világ beevangélizálásának kezdete is. E napon kezdődött el a Jóéi próféta által hirdetett Szentlélek korszaka (Jóéi 2:28—29). Az ószövetségi pünkösd a fizikai értelemben vett első zsenge, az első kéve bemutatásának ünnepe volt. Az újszövetségi pünkösdöt is magvetés előzte meg, de ez lelki értelemben vett magvetés volt, Jézus Krisztus élete és munkássága. Az Ószövetség népe a gabona első zsengéjéért adott hálát, az Újszövetség népe az első gyülekezet megalakulásának volt tanúja. Krizmanicné Gerő Dóra
