A Kürt, 1983 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1983-04-01 / 4. szám

■ 4. oldal 1983. április GYŐZELEM A HALÁL FÖLÖTT {Folytatás az 1. oldalról) ja, s a halál pillanatától a fölma­­gasztalás kezdődik. A tisztázás eredménye: Jézus nem szenvedni ment a pokolba. (A kálvini reformá­ció, miután igyekezett teljesen elszi­getelni magát a római egyház tisz­títótűztanától, ilyen utolsó, nagy szenvedésként értelmezte Krisztus “pokolraszállását”.) Krisztus nem alászállt, nem is vitetett, hanem ment. Az ige arra nézve is tartal­maz indirekt utalást, hogy a holtak hazájába nem leszállni kell, hanem elmenni. Jézus nem a “minden élők útján” kerül a holtak közé, hanem tudatosan megy és nem szenvedni, nem is passzívan kivárni a húsvét reggelt, hanem prédikálni és szaba­dítani. Honnan tudjuk, hogy evan­géliumot hirdetett? Pál közlése vi­lágos. Azt a kifejezést használja (kérüsszó), amelynek jelentése ugyan egyszerűen hirdetni, kihirdetni, de amelyről az is köztudott, hogy tipi­kusan az Ige (üzenet, evangélium) kihirdetésének műszava. Jézus saját győzelmét hirdette meg. S hogy evangélizált, az közvetve látszik Ef 4:8—10-ből. A “hirdetés” eredmé­nye ez ige szerint bizonyos foglyok kiszabadítása és fölvitele (ti. a mennybe) ajándékként. (Ef 4:8 he­lyes fordításából ez világos. A görög szöveg jegyzete is utal az en = -ban, -ben prepozícióra. Az idézett 67. Zsoltár 19. versének ez a része a LXX szerint is en antrópó, a héber szövegben: báádám. A szó szerinti fordítás tehát: ajándékokat adott emberekben, magyarabbul: ember­ajándékot adott.) Krisztus evangéli­­zációja tehát eredményes volt a hol-A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ISTENTISZTELETEI MINDEN VASÁRNAP REGGEL '/2 8-tól 8-ig aC.H.I.N. — FM101-en Cím: HUNGARIAN GOSPEL MISSION P.0.159, Postal Station “P” Toronto, Ont. Canada M5S 2S7 Örömmel fogadunk 8 perces igehirdetése­ket, énekkari számokat, szavalatokat stb. hangszalagon (nem kazettán). Kérjük, hogy imádkozzanak értünk és szeretetük­­kel támogassanak bennünket! tak között, s akik szívesen fogadták, azok megszabadultak. Sok-sok kér­dés vetődik föl a témával kapcsolat­ban, amelyekkel itt nincs módunk foglalkozni. A fölvetődő kérdések egy részére természetesen nem is tu­dunk válaszolni, nem tartoznak a kinyilatkoztatás területére, titkok. Mindenesetre az biztos, hogy Krisz­tus nem a pokolba ment, hanem a holtak közé. Nem szenvedni ment, hanem azért, hogy a halál foglyait kiszabadítsa. Nem “szállá alá pok­lokra”, hanem egyszerűen: elment a halottakhoz, mégpedig szellemi lét­formában. Így aztán az sem kérdés, hogy hová? Hozzájuk! Értük! Nem tudjuk, hogy hogyan kommunikált velük, de biztosan megtalálta a módját. Kihirdette győzelmét. Ö, akinek esetenként már földi élete során is megnyilvánult a halál fölöt­ti hatalma, nagypénteken diadal­masan vonult be a halál birodalmá­ba. Nem győzni ment, hanem mint győztes, mint aki már győzött, mint aki már ott is Ür, szabadító Ür. Húsvét a földön élők előtt is nyilván­valóvá tette, hogy Krisztus él, de a “húsvét” már nagypénteken elkez­dődött. A dicsőség útja a holtak közt indult. Jézus győzött. A holtak között megjelent a Szabadító. A földön e győzelem a feltámadás után lett nyilvánvalóvá. A mennybemenetel­lel kiteljesedett. A Fiú az Atya jobb­jára került. Embereket vitt magával Ö, a második Adám, aki zsengéje lett azoknak, akik elaludtak — hogy kinyíljon általa a menny min­den Öt elfogadó ember számára. — Az Atya meghallgatta Fiának főpa­pi imáját: “Atyám, akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok ők is ott legyenek...” (Jn 17:24). Ott vannak, Vele vannak. S azóta is — akik Őbenne halnak meg — oda­mennek: “Ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám! (Jn 12:26); “Kíván­kozom elköltözni és a Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb!” (Fii 1:23.) A halál legyőzött hatalom, de hatalom ma is. Áz ember halandó maradt. Krisztus diadalútjának, győzelmének utolsó állomását jelzi a jövőbe tekintő ige: “A halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jel 21:4). Dr. Almási Mihály : OLVASÓINK ÍRJÁK ______Our readers write______ “A Kürt őt, az amerikai magyar baptisták lapját rendszeresen meg­kapjuk. Örömmel vesszük kézbe, és nagy érdeklődéssel olvassuk. Nagyon értékes lap. Kívánjuk Istenünk áldá­sát testvéreink életére és munkájára! A Theológiai Szeminárium létre­hozásának hírét örömmel vettük. Legyen az intézeten és az úttörő munkán a jó Isten áldása. Az Úrva­csora című rejtvény megfejtésében mi idős, bibliát olvasók is részt vet­tünk. Reméljük, hogy jól sikerült...” Testvéri szeretettel: Ficsor Bálint és családja Magyarország * Visszaemlékezés 1928 Pünkösd Hétfőre Édesanyám, már 2 éves koromban tanított szavalni. Vasárnapi iskolá­ban nevelkedtem. 14 éves koromban kértem a felvételemet a gyülekezet­be, de akkor még nagyon fiatalnak tartottak. 16 éves voltam, amikor bemerítkeztem a Fóti Baptista Gyü­lekezetben. Nagyon sok megpróbáltatásban volt részem. Mondhatom az Ige sza­vaival: “A sátán kikér titeket, de én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited. ” Köszönöm az Úrnak, hogy kegyel­mébe fogadott. Hiszem és tudom, hogy O vezet szívem utolsó dobbaná­sáig, míg vándorútam itt végetér. A mellette való döntést nem bántam meg soha. Szalay Lajosné, Toronto * (Szalay néni igen sok áldozatot hoz a magyar misszióért. Sok áldást kívánunk életére!) JÓ HÍR Good News Laczkovszki János testvértől, a Magyarországi Baptista Egyház elnökétől a következő levelet kaptuk, kedves Almási Testvér! A 75 példányban megküldött A KÜRT-öt meg­kaptuk és az általatok összeállított címjegyzék szerint továbbítottuk. A továbbiakra nézve arra kérünk szeretettel — egyetértésben az Állami Egyházügyi Hivatallal —, hogy ti postázzátok Amerikából az egyes magyarországi címekre A KÜRT-öt. A postai szolgáltatás megbízhatóságá­val kapcsolatban ugyanis hazánkban nincs prob­léma, s a címzettek hamarabb is megkapják a la­pot, ha közvetlenül nekik külditek. Urunk áldását kívánjuk szolgálatotokra! Testvéri üdvözlettel: Laczkovszki János egyházelnök

Next

/
Thumbnails
Contents