A Kürt, 1983 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1983-12-01 / 12. szám
Kev. uu 1US1, John, Ph. D. Deputy Bishop Non-Profit Org. Greater Cleveland Baptist Association SBC 963 Laurel Av. U.S. Postage 12193 W. Pleasant Valley Road Bridgeport, Conn. 06604 PAID Parma, Ohio 44130 Permit 1445 Cleveland, Ohio 4444444 A CSILLAG 4444444 A város aludt. Fáradtan, nyugtalanul. Amióta a császár elrendelte a népszámlálást, bolydult méhkassá vált az élet. Sok jövevény érkezett messziről, hozták a híreket, ki ezt mondta, ki azt. Némelyek valami pásztorokról is beszéltek, akik angyalokat láttak éjjel a nyájaik mellett; mások valami bölcseket emlegettek, akik egy újszülött fiúgyermek után tudakozódtak. Napkeletről követték eddig a csillagot, amely az ő születését jelezte. Azt a csillagot pedig láthatta bárki a városból, valóban különös fénnyel ragyogott, nem is kellett keresni az égbolton, csak elnézni napszállat után Betlehem felé. Az emberek várni kezdték, hogy történik valami, zaklatott lett az álmuk is, mindenre fölneszeitek. „Élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és istenfélő volt, és várta Izrael vigasztalását, és Szentlélek volt rajta” (Lk 2:25). . . . sóhajtásától lobbant a mécs lángja. Rebbenéstelen szemmel a fényt nézte, de sokkal messzebbre látott, öregember számára nagyobb tartomány a múlt, mint a jelen. Odaérezte magát ifjúkora zsinagógájába, ahol először hallotta az igét, ami mostanában éj jelét-nappalát betöltötte: „Csillag származik Jákobból és királyi pálca támad Izraelből. . .” (4MÓZ 24:17).- Most teljesednék be a prófécia? Ez lenne az a csillag, amelyről most beszél mindenki? Betlehem fölött... igen, ott kell lennie, ahogyan Mikeás próféta jövendölte: „De te, Efratának Betleheme ... belőled származik nékem, aki uralkodó az Izraelen, akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van .. (Mik 5:1). A mécses kialudt. Simeon végigdőlt nyoszolyáján.- Eljön - motyogta -, tudom, hogy eljön, és én meglátom öt. Nem halok meg addig ... Napról napra csöndesebb lett. Alig evett valamit. Éjekhosszat virrasztott, napközben elbóbiskolt. Nem feddte már a lármás unokákat sem.- Atyánk immár megvénhedett - mondták a fiai, és az asszonyok napközben is többször benéztek hozzá. Egy reggel üresen találták a kamráját. Az agg Simeont a templomban találta a virradat. Valami odaűzte. Állt a hideg csarnokban, de nem érezte, hogy fázik.- Eljön - suttogta, és behunyta szemét, mert látás derengett szemhéja alatt: mintha két ember jött volna igen messziről, a homályból. Közeledtek. Mire kinyitotta a szemét, már ott voltak, egészen közel. Egy pár gerlicét hoztak, hogy bemutassák a legszegényebbek áldozatát az elsőszülött fiúgyermekért. Összerezzent. Csodálatos bizonyosságot érzett. Feléjük tárta kezét, és a szelíd arcú anya - olyan volt, mint egy szűz - karjába tette a gyermeket. A templom falai visszhangozták az öregember hangját. Reszketőn formálódtak szavai:- Mostan bocsátód el Uram, a te szolgádat, beszéded szerint békességben ... - mély lélegzetet vett, majd erősebb hangon folytatta: - mert látták szemeim a te üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme látára - végül már ércesen zengő hangja töltötte be a csarnokot:- ... világosságul a pogányoknak és a te népednek, Izraelnek dicsőségére ... És megáldotta őket. Csodálkozást látott a szemükben. Azt gondolta, hazamegy, egyszerre fázni kezdett. Visszatette a gyermeket anyja karjaiba. Nem is akart többet szólni, imádkozni szeretett volna otthon, a kamrájában, mégis azt mondta az asszonynak:- Íme, ez arra rendeltetett, hogy általa sokan elessenek és felkeljenek Izraelben, és jel legyen, amelynek sokan ellene mondanak, még a te lelkedet is ... áthatja az éles kard, hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek . .. A csillag odakint akkor tűnt bele a felhasadó hajnal nagyobb fényességébe. — L. V. —
