A Kürt, 1982 (2. évfolyam, 9-12. szám)

1982-11-01 / 11. szám

10. oldal 1982. november ezüstmenyegzőn az édesapa, Lant Emil és dr. Almási Mihály lelkipász­torok szóltak az Igéből, valamint a vendéglátó családhoz baráti szálak­kal kötődő római katolikus lelkipász­tor. Urunk gazdag áldását kívánjuk testvéreink további életére és kíván­juk, hogy az Úrtól kapott tálentu­­maikat jól hasznosítsák. * Szeptember 8-án kedves vendége volt gyülekezetünknek. Leonard Meznar zsidó misszionárius testvé­rünket üdvözölhettük körünkben, aki beszámolt szolgálatáról, és el­mondta megtérése történetét. Clevelandban a Buckeye Roadon 1947-ben egy megtért zsidó fiú hívta először a gyülekezetbe. Bemerítkezés után igen sokat szenvedett a család­ban, de végül szülei is megtértek. Úgy érezte, hogy mivel ő egy zsidó fiú által jutott Jézushoz, a zsidók kö­zött kell misszióznia. 25 éve dolgozik a brazíliai misszióban. Magyaror­szágra és Izráelbe igyekezve szakítot­ta meg útját Clevelandban. *** Mit hoz majd a hét? A képen a családi üdülésen résztvevő gyerekek láthatók tanítóikkal. (What will happen this week? Children on the family vacation with their teachers.) TORONTO—RÁMA Családi üdülés —1982 Augusztus első két vasárnapján a Táborban tartottuk gyülekezeti ösz­­szejövételeinket. A két vasárnap kö­zött aztán a gyerekek voltak a tábor “urai”. Értük történt minden. Délelőttönként 10 —12-ig verse­nyekkel, énekekkel mozgalmassá tett bibliaórán vettek részt. Közös kezdés után 4 csoportban folytatódott a foglalkozás, melynek fő témája: Én az Övé, Ő az enyém. Hétközben több, mint 30 gyer­mekkel foglalkoztunk. A két hétvé­gén pedig újabbak is csatlakoztak hozzájuk. Sámuel, Dávid, Péter és Eszter — ezek voltak a bibliakörök nevei. S a csoportvezetőké: Werle Henrikné, Tóth Győzőné, Janó Ru­­dolfné, Herjeczki Gézáné és a lelki­­pásztor. A foglalkozások magyarul folytak. Sokat beszélgettünk Ma­gyarországról is. Nagyon élvezték a gyerekek, hi­szen majdnem mindannyian Kana­dában születtek. Egyik este dia-ké­peket vetítettem Budapestről, az or­szág templomairól, imaházairól és Jánoshalmáról. Akik jobban érdek­lődtek, vagy volt kedvük az olvasás­ra, hazai nyelvkönyveket nyerhettek, az Anyanyelvi Konferencia külföl-Egy-egy igevers vagy történet elmondásáért színes matricát kaptak a gye­rekek. Az éneklap hátoldala a felragasztott matricákkal, szorgalmukról is tanúskodik. (A sticker was the reward for reciting a verse or a story from the Bible. The back of the song sheet with all the stickers gave proof of their diligence.) dön élők számára készített kiadvá­nyai közül. Minden este fél 8-kor közös áhíta­tot tartottunk. Ennek első felében a gyermekek — a szülők és a táborban tartózkodók előtt mondták el (egy­mással is versenyezve), amit az nap tanultak. A szülők, nagyszülők szá­mára nehéz, de mégis hasznos, szép 8 napot töltöttünk együtt. Öröm volt látni a gyerekek jókedvét. Az Úr őrizze meg őket! Táborzáró konferencia 1982. szeptember 4—6. Jelige: TANÚIM LESZTEK. Nagyszerű hangulatban telt el mind a 3 nap. A jó lelkületet való-

Next

/
Thumbnails
Contents