A Jó Pásztor, 1964. január-március (44. évfolyam, 4-10. szám)

1964-02-07 / 6. szám

6. OLDAL A JÓ P Á S Z T o n Irta: MIHLW» — Igen, a legvégsőre határoztam el magam! Hol­nap, amint Morvay doktor ismét bejön a cellámba, le­ütöm őt. Aztán betömöm a száját és megkötözöm! E célból fejvánkosom huzatját foszlányokba hasitom és ! kötelet fonok belőlük. Zsebéből aztán kiveszem cellád ; kulcsát s ha máskép nem lehet .erőszakkal is utat tö­rünk magunknak ebből a szörnyű házból. — Rózsika beszélni akart hozzá és válaszolni akart neki, de ugyanakkor Aladár hirtelen ezt súgta neki: — Lépteket hallok — cellám ajtajához közelit va­laki. Forró kézszoritással mégegyszer átfogta a leány­ka kezét, aztán villámgyorsan kihúzta a nyilasból s egy perccel később a téglák mindegyike már a maga he­lyén volt. Kivülről behallátszott Morvay doktor hangja, ahogy odakiáltott az őt kisérő ápolónőnek. — Az intézet zsúfolva van. Nem is tudom már, ’ hogy hová dugjuk ezt az őrült nőt. No nem baj! Erre az égy éjjelre zárjátok őt ebbe a cellába, holnap aztán majd elhatározom, melyik zárkába lesz véglegesen el­zárva. — Ebben a cellában az ismeretlen őrült van, — v jegyezte meg erre az őr, — fiatal férfihez csak nem lehet ezt a nőt . . . — Miközöd hozzá? — rivalt az ápolóra az orvos, — bevele! Holnapig férjenek meg egymással, ahogy tudnak. Egy taszítás, egy szivtépő jaj kiáltás és Aladár egy­szerre csak azon vette észre magát, hogy egy nő gurult lábaielé. A vasajtó zörögve becsapódott. Aladár tehát már nem volt egyedül, egy őrült nőt adtak melléje társul. XT. FEJEZET. > A kém. A női alak, kit ily brutális módon juttattak Aladár cellájába, egy-két percig mozdulatlanul fekve maradt a fölödn. Halk zokogás hallatszott a kendő mögül, mellyel az elmebeteg nő feje be volt burkolva. A kétségbe­esett fájdalomnak ez a megnyilvánulása oly megrendí­tő volt, hogy Aladár ,minden egyébről megfeledkezve, egyszeriben fölemelkedett helyéről és rokonszenves részvéttel közelitett a földön fekvőhöz. :— Ne sírjon, boldogtalan, — szólította meg őt Aladár és kezénél fogva fölemelte őt. — Vessen véget a könnyek folyásának és ne reszkessen, tőlem cseppet sem kell félnie. A reszkető nő mind a két kezével eltolta magától Aladárt és patakzó könnyek között szólt: — Hagyjon engem — meg ne érintsen kezével, mert nem vagyok őrült és a puszta gondolat is irtózatos reám nézve, hogy összecsuktak olyan emberrel, aki ta­lán a legveszélyesebb őrült az egész tébolydában! Erre a fiatal gróf a feketefürtös, szép formás nőhöz fordult, ki nagy égő szemét le sem vette róla. — Asszonyom, — mondotta, — esküszöm önnek, hogy én sem vagyok megtébolyodva. Nem azért vagyok e házban, mintha Morvay doktor gyógykezelésére szük­ségem lenne. Oh nem! Egész más cél vezetett engem ide! De bármin!, áll is a dolog, mi ketten most baj tár­sak vagyunk és közös sors részesei vagyunk és ilyen körülmények között legjobb, ha feltétlenül bízunk egy­másban. Itt a kezem, asszonyom, esküszöm önnek, hogy nemes emberrel van dolga, ki előtt szent az ön jó hír­neve és becsülete. — Lehetséges lenne? — kiáltott föl álmélkodva a fekete fürtös nő. — Én itt egy rokonérző kebelre, egy bajtársra találtam volna? Uram, mind a ketten veszve vagyunk, ha nem sikerül ebből a házból mielőbb kime­nekülni. Úgy mondták nekem, hogy doktor Morvay tébolydája a sötét bűnöknek melegágya. Itt az őrültek nem gyógyittatnak ki, hanem ellenkezőleg, épelméjü­­ekből őrülteket csinálnak. — Ön menekülésről beszél, asszonyom, — szólt Aladár, — de vájjon egyáltalán elképzelhetőnek, lehet­ségesnek tartja-e, hogy innét kimenekülhessünk? — Oh uram, vajha igazán bizhatnék önben, — zo­kogta a tüzes szemű nő. — Ön beláthatja, hogy Morvay doktor intézetében gyanú és bizalmatlanság vesz körül mindent és mindenkit. Ámde hinni akarom, hogy ön lo­­vagias férfi, tudtára adom önnek tehát, hogy a ház­­,ból való menekülésnek van egy módja! — Nemesi szavam adom rá, hogy híven megőrzőm á velem közlendő titkot. Tudja meg tehát a nevemet! Földváry Aladár gróf vagyok és önként vitettem ma­gamat e házba, hogy kiszabadítsak innét egy szeren­csétlen leányzót, éppen az imént fedeztem föld a mód­iját, hogy legalább láthatom és beszélhetek vele. Néz­­ken ide, asszonyom! A falból csak ki kell emelnem egy­néhány téglát s közte és közöttem a közlekedés lehetővé van téve. Most pedig a szép nő felemelkedett a fekhelyéről s egészen közel ment Aladárhoz. Emésztő lánggal sze­mét egy percig valóságos elragadtatással és titkolt vággyal nyugtatta szép sudár termetén és sötét fürtök­kel környezett nemes metszésű ábrázatán. — És most hadd halljam a szabadulás módját, asszonyom! Mikép szabadulhatnánk ebből a földi pokol­ból? — Ön nemes ember, uram! Ezért azt hiszem, nem kell előbb kérdeznem, vájjon van-e elegendő bátorsága ahhoz, hogy rendkívülit hajtson végre. Csakis egy eré­lyes tett végrehajtása szabadíthat ki innét bennünket. Két választás előtt állunk: vagy pedig meg kell előz­nünk a gyilkosokat és megölni őket. — Ah, asszonyom! Eszerint ön emberi áldozatok árán akarja megvásárolni a szabadságot, — kiáltott föl Aladár izgatottan. — Megvallom, kegyedtől egyebet vártam. — Ám akkor mondjon le a szabadulás reményéről és tűrje, hogy kedvese Morvay doktor kezébe essék. Pillanatnyi szünet után sziszegve tette hozzá, ami hangjának félelmes kifejezést kölcsönzött: — Nincs az az asszonyo, vagy leány, aki egyszer e falak közé kerülve, Morvay doktornak áldozatul ne esnék! Hogy egy szé pnő életét veszíti e házban, az még nem is a legborzasztóbb! Morvay doktor ennél sok­kal nemesebb és drágább kincset: az erényt szokta el­rabolni. — Értem önt, asszonyom, és ennek puszta gondola­tára is már érzem az őrület saskörmeit egyvelőmbc vágódni! Ah, drága Rózsikám, becsületed veszélyben fo­rog, ártatlanságod kockára van téve! Asszonyom, mond­ja, mit tegyek? Hogyan szabadíthatom ki innét mind a hármunkat? — Ölje meg Morvay doktort, azt a kegyetlen zsar­nokot, akkor nyitva lesz előttünk az ut, — súgta fülébe a fekete hajú nő, egyidejűleg fölszakitotta keble fölött a ruhát, mely nyomban lecsúszott alabástrom vállaliról és derék fűzőben állott Aladár előtt. — Megmotoztak, midőn idehoztak ebbe a téboly­dába, — suttogta sajátságos mosollyal. — Kivettek mindent, amit zsebeimben találtak. Én már régtől el voltam rá készülve, hogy rokonaim, kik örökségemtől megfosztani akarnak, utoljára is erőszakos eszközök­höz fognak nyúlni. Ez okból a fűzőbe tőrt varrattam. Nézzen ide uram! Mindenki azt hinné, hogy ezen a he­lyen rendes halcsont van bevarrva, pedig ez egy kes­keny pengéjű olasz tőr, melyet azóta éjjel-nappal ma­gamnál hordok . Aladár alig bírta magábafojtani bámulatát, mi­dőn az idegen nő csakuygan egy éles tőrt húzott ki fűzőjéből. ~~ — És most hallgasson ide, — folytatta a szép isme­retlen, mialatt a szemérem gyenge pírjával arcán, is­mét beburkolta bájait: holnap délelőtt, ahogy az ápo­lók széthordták a reggelit, Morvay körutat tesz az in­tézetben. Ilyenkor a szokása zárkáról-zárkára járni. Ezt az alkalmat fel kell használnunk elsőnek ő lép mindig a cellába. Ön az ajtó mögött áll s o*vdnt gyanútlanul belép, ön tüstént leszúrja. A tett végrehajtása után azonnal kiszabadítjuk az ön Rózsikáját és sorba kinyit­juk a többi szerencsétlenek zárkáját is. Azokban is bizo­nyosan lesznek akárhányan, akik épugy épelméjück, mint mi. Ezeket magunk köré gyűjtjük és akkor sze­retném én látni azt az embert, ki utunkat állani meré­szelné. Aladárnak verejték ütőt ki a homlokán, midőn a feketehaju szép ismeretlen ezt a rettenetes tervet hi­degvérrel kifejtette. — Asszonyom, — mondotta. — A terv rettenetes! Dühömben ugyan már bennem is felmerült az eszme, hogy megölöm ezt a Morvayt, de most, hogy kezemben van a fegyver, mégis visszaborzadok tőle. Hogy én va­lakinek a vérét ontsam még pedig hátulról, orgyilkos módjára — nem, ez nem felel meg Ízlésemnek! De vi­szont át kell látnom, hogy más mód nincs, ha csak Ró­­zsikát veszni hagyni nem akarom. Nos asszonyom, átveszem a tőrt és holnap . . . holnap . . . végezni fogok a zsarnokkal. Aladár erre az egy éjszakára fekhelyét átengedte társnőjének, ő maga pedig a földre feküdt, éppen ott, ahol a falban az a bizonyos nyílás volt. Sokáig nem tu­dott elaludni, a közeli szabadulás reménye a legtar­kább képekkel népesítette be képzeletét. Végre azonban mégis elnyomta az álom. Ekkor fölemelkedett fekhelyéről a szép ismeretlen, elővett zsebéből egy papirszeletct és azt a falhoz tartva, irón­­nal a következő szavakat irta rá: “A fiatalember csakugyan áruló! Dubay Rózsikat akarja kiszabadítani. Holnap reggeli osztás után, mi­kor ön körútját szokta végezni, intézze a dolgot úgy, hogy Rózsika lépjen be elsőnek a zárkába. A többit ön már tudja! Földváry Aladár grófnak azután a lehető leggyorsabban el kell tünnnie! E sorok megírása után a ravasz kémnő zsebébe rej­tette a levelet és aludni próbált. Csodálatos, ez egyszer az ő szemeit is kerülte az álom — egy sajátszerü érzés kerítette hatalmába egész lényét: keble lázasan vonaglott, szeme égett és mind­untalan oldalt irányult a földön fekvő szép fiatal em­berre. (Folytatjuk) AKI 266 ÓRÁT NEM ALUDT FRESNO, Calif. — Az amerikai fiatalság újabban — teljesen érhetetlen ok­ból — nem-alvási rekordot Aliit fel. Nemrégiben be­számoltunk arról, hogy egy Randy Gardner nevű 17 éves | fiú (San Diego, Calif.) fel - | állította a nem-alvás világre- I kordját: egyfolytában 264 i órát nemaludt . Ezt a teljesítményt most í nyilvánvalóan megirigyelte :egy Jim Thomas nevű, 20 éves egyetemi hallgató. Jim megdöntötte a kétes­­értékű világrekordot: egy­folytában 266,5 óra hosszat maradt ébren, vagyis, 11 na­pit, órát és 30 percet nem aludt. A különös kísérlet utolsó | két órájában Jim Thomas barátai népdalokat énekel­tek a fiatal egyetemi hallga­tónak, hogy ne aludjék el. Mielőtt Jim aludni tért. következőket mondotta az újságíróknak: — Legközelebb megpró­bálok 300 óráig fennmaradni. MAGYAROKRÓL MAGYAROKNAK írja: HOMOKI ERZSÉBET US MEZŐGAZDASÁG WASHINGTON A föld­mi v elésügy i minisz tériu m közli: valószínű, bogy az ame­rikai farmerek hajlandók lesznek a gabonatermelést ön­kéntesen korlátozni. AHOL OROM A FOGHÚZÁS NEW YORK — A Colum­bia University újonnan felál­lított fogászati osztálya kü­lönleges eljárást honosított meg a-foghúzással kapcsolat­ban. Az uj eljárásról Dr. Jerry J. Adelson, a fogászati osz­tály igazgató főorvosa, a kö­vetkezőket mondotta az új­ságíróknak : —- Nem kétséges, hogy a foghúzástól mindenki fél. Rettenthetetlen bátorságu oroszlánvadászok elsápad­nak, ha az orvos közli velük, hogy ki kell huzni a fogukat. — A foghúzás úgy kezdő­dik, hogy a beteggel egy kü­lönleges folyadékot itatnak meg. A folyadéknak olyan ize van, akár a kakakónak. Alig néhány perccel azután, hogy a beteg megitta a folya­dékot, elszáll minden félelme. Egy kicsit kábult lesz, a vi­lág azonban rózsaszínűvé válik előtte. — A beteget ezután sem­mi sem idegesíti, legkevésb­­bé a foghúzás. A folyadék nemcsak elkábitja, de hol doggá és megelégedetté is teszi. —Orvosaink és ápolónő­ink nem a szokásos orvosi fehér köpenyt viselik, ha­nem utcai ruhában vannak, amikor fogat húznak. Rágd tapasztalat, hogy a fehér kö­peny különlegesen elbá­­tortalanitóan hat az idege­sebb betegekre. — Klinikánkon megvaló­sítottuk a régi álmot: való­sággal öröm a foghúzás! Nagy elismerés érte az amerikai ciszterciták munkás­ságát. A rend római generálisa szentszéki apátsági rangra melte két monostorukat. Egyik az okauehesi (Wisconsin) Our Lady of Spring, a másik az irvingi (Texas) Our Lady of Dal­las monostor. Az elsőnek Molnár Raymund, a másodiknak Nagy Anselm az apátja. I , *t* *’" **■ Az amerikai zenebarátok nagy érdeklődéssel olvassák Juhász Vilmos “Béla Bartok’s Years in America” című uj könyvét, amely utolsó éveiben mutatja meg Bartókot, a mű­vészt, az embert. Yehudi Menubin irt hozzá előszót. * * * Fellegi Teri és Dr. Falüssy Alajos gyönyörű templomi esküvője után Fried l?ál és felesége Bella, fogadást rendez­tek West End avenuei otthonukban az uj házaspár tisztele­tére. Négyszáz vendég jelent meg a fogadáson, amelyet az Idei társasági szezon egyik legszebb és legmelegebb hangu­latú ünnepévé varázsolt a háziak igaz vendégszeretete. A kansasi vezérkari iskolára “berukkolt” Parker Wal­ter, a U. S. Army legfiatalabb őrnagya. Major Walter ma­­gyarszármazásu, Dr. Béky Zoltán református püspök veje. Ritka élményben volt. részük azoknak a kiválasztottak­nak, akiket a Society of Gourmets for the Leisure Arts meghívott az Overseas Press Clubba beszélgetésre Marion Premingerrel abból az alkalomból, hogy második kiadás­ban jelenik meg “All I Want Is Everything” című életrajz­­regénye. Attraktív megjelenés, sugárzó intellektus igy lehet legjobban jellemezni Marion Premingert, aki aradi lányból lett a világ egyik legérdekesebb asszonya. Élete kész ! regény. Iskolásévek után merész Íveléssel ugrott fejest a nemzetközi társaság sebes áradatába. Diplomaták, tudósok, politikusok, milliomosok, művészek társaságában élte a nagy­világi dámák életet. Otto Premingernek, a nagy filmrende­zőnek felesége iett és Hollywood következett. A film-meny­­ország varázsában tündökölt, mosolyát milliódolláros mo­solynak keresztelték, Einstein társalgópartnere volt, Thorn­ton Wilder irodalmi levelezést folytatott vele. Aztán egy napon szó nélkül otthagyta Hollywood ragyogását és Afri­kába ment. Albert Schweitzer lambarenei kórháztelepén az orvos-filozófus munkatársa volt. Beutazta Afrika 28 orszá­gát, elmélyedve kutatta, tanulmányozta a fekete földrész életét, művészetét, társadalmát, 26 néger gyerek gyámanya­ságát vállalta. Évek múlva jött vissza New Yorkba. Ma: Afrika-szakértő és az amerikai társaságok körülrajongott tag­ja. Park avenuei lakosztályának egyik hatalmas terme va­lóságos múzeuma az afrikai művészetnek. Sziporkázóan szel­lemes könyvét “falják” az amerikaiak. És micsoda csemege a magyaroknak, különösen a csapongó, dús fantáziával irt magyarországi fejezetek! Budapestről jelentik, hogy renoválják a Várban a pri­­mási palotát. Szép dolog a műemlékvédelem, de akárho­gyan is vesszük, van ebben egy jókora adag cinizmus: a her­cegprímásnak életfogytiglani fegyház, a palotáját pedig hely­reállítják. * s>: 3»í 24 országból 82 képet fogadtak el a new yorki Guggen­heim Muzeum verseny-kiállítására. A 82 képből hatot díjaz­tak, köztük a Palásban élő Vásárhelyi Viktor egyik müvét. ijí * ❖ Gábor Jolly hirtelen megbetegedett és a Mount Sinai kórházba vitték. Az emeletre, ahol fekszik, külön telefon­­kezelőt kellett beállítani, mert a telefon szünet nélkül cseng, százan és százan érdeklődnek a Gábor lányok közkedvelt mamájának állapotáról. * * * Letaszítanak a trónról egy királyt . . . A világ legma­gasabb épülete ebben a pillanatban a new yorki Empire State Building. 403 méter magas, 102 emelete van. Most azonban Manhattan downtownban megépítik a World Trade Centert, a világkereskedelmi központot, amely 32 méterrel túlszárnyalja, vagyis 435 méter magas lesz. A japán-amerikai Mineru Yamasaki tervezte, a magyarszármazásu Emery Roth építi a felhőkarcolót. sjs í*í * A Tibet-kutató Körösi Csorna Sándor indiai földön halt meg, Darjeelingben temették el. Mikor a vörös kínaiak meg­szállták Tibetet, a Dalai Lámával együtt sokezer tibeti is elmenekült a leigázott országból. Egy részük Darjeeling környékén telepedett le. A menekültek nem felejtették el, hogy ki volt Körösi Csorna Sándor: rendszeresen gondozzák á sírját. Barát Sándor énekművész a floridai Miami Beachbe szerződött a Deauville showjába. A többi között a 3 Ritz Brothers-el és Peggy Lee-vei szerepel együtt. * * 5{í Ősze András szobrász Limában, a Peru fővárosában, a kormány 'megbízásából megszervezte a Szépművészeti Mu­zeum mellett működő Képzőművészeti Főiskolát, amelynek igazgatójává nevezték ki. * * * Lester B. Pearson kanadai miniszterelnök és felesége washingtoni látogatása során a First Lady a Fehér Házban ebédet adott Mrs. Pearson tiszteletére. Negyven vendéget hivott meg, kizárólag hölgyeket, egyetlen magyar volt köz­tük, Hajmássy Ilona. A hölgy-ebéd végén azonban megjelent két gentleman is: Johnson elnök és Pearson miniszterelnök. ROCKY SZERINT LONG BEACH, Calif. — Az Egyesült Államoknak van elég rakétája, nincs azonban igazi vezetője a Fehér Házban — mondotta Nelson Rockefel­ler, New York kormányzója. DE GAULLE!’ MEGHÍVTÁK BOGOTA. Colombia. — A Colombia! kormány meghív ta de Gaulle, francia elnököt: lá­togasson el Colombiába, poli­tikai megbeszélések végett. UJ REPÜLŐVONAL MELBOURNE, Ausztrália — Az ausztráliai “Quantas” légiforgalmi vállalat szep­tembertől kezdve uj, közvet­len repülőjáratot indít Mexi­­cobá. KlJf ÁRJAI SZERELEM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents