A Jó Pásztor, 1964. január-március (44. évfolyam, 4-10. szám)

1964-01-31 / 5. szám

8. OLDAT, A Jó PÁSZTÓ R RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Vizkereszt után 4. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 8. fej., 23—27. szakasz Az időben, amint beszállóit Jézus a hajóba, kö­vették őt tanítványai. És ime, nagy háborgás Ion a tengeren, úgy, hogy a hajóeskát elboriták a hullá­mok, ő pedig alszik vala. És hozzá járulván tanítvá­nyai, felkölték őt, mondván: Uram, szabadíts meg minket, elveszünk. És mondá nekik Jézus: Mit fél­tek, kicsinyhitüek? Akkor fölkele, parancsola a sze­leknek és a tengernek, nagy csendesség lön. Az em­berek pedig csodálkoztak,’ mondván: Kicsoda ez, hogy a szelek engedelmeskednek neki? SZENTBESZÉD Amint egykor puszta szavaival lecsendesitette háborgó tengert s a viharos szeleket, akként Jézus ma is sok-sok vihart csendesít le a Benne való erős hittel emberi szivekben és az emberi életben. Az emberi szív, vagyis az ember belső világa szinte állandóan viharzik. A különböző szenvedé­lyek, a jó és rossz tulajdonságok, a jóra és a rosszra való törekvések, az erények és bűnök szinte szünet nélkül viharzásban tartják az emberi szivet, mint a szelek a tengert. Az ember sokszor érzi azt, amit Szent Pál mond, hogy mintegy két ember küzd min­den emberben: egy jó és egy rossz; és bizony nagyon sokszor nem a jót teszi, amit megismer, hanem a rosz­­?zat, amit utál. Hányszor és hányszor küzd egymással az ember­ben a kevélység és az alázatosság, a fösvénység és a jótékonyság, a bujaság és a tisztaság, az irigység és a felebaráti szeretet, a torkosság s a mértékletesség, a harag, és a szelídség, a restség és a jóban való buz­­góság! És ha az emberben talán néha-néha szünetel is a nemes és nemtelen, a jó és a rossz közötti küzde­lem, de a kívánságok, a vágyak az embert sohasem hagyják pihenni. Alig teljesül az egyik vágya, a nyo­mában máris egy második, egy harmadik kel, és nincs ember a földön, akinek valamelyes vágya ne lenne. Mi adhat az emberi szívnek ebben a szünet nél­küli belső viharzásban valamelyes nyugalmat, csak . .érni belső békét is? Semmi más, mint a krisztusi lelkűiét, a krisztu- i szó, a krisztusi parancs. A pogány világban Krisztus előtt vérboászu és fjyülölet uralkodott, Krisztus Urunk hozta a világra a i negbocsájtást, az irgalmat, a szeretetnek hősies fo­kát, az ellenségnek a szeretetét. Krisztus Urunk, ta­na azt mondja: Nem az az igazán nagy ember, aki mást győz le, aki másnak parancsol, hanem az, aki önmagának parancsol. Ez a krisztusi lelkűiét adja meg azután azt a bizonyos belső békét, amelyről ma­ga Krisztus azt mondja: “az én békémet adom nek­tek.” Ámde az embernek nemcsak a belső világában, nemcsak a szivében, hanem a külső világában, a kör­nyezetében is nagyon sokszor vannak viharai. Meny­nyi vihart is támaszt az élet! Mily sok anyagi nehéz­ség, mennyi baj, mennyi betegség zaklatja az em­bert! És az anyagi küzdelmek mellett mennyi a lelki baj. Mennyi kedves lényt kell az embernek elveszí­tenie, mennyi csalódáson kell az embernek az élet­ben átesnie, mennyi mindenféléről le kell monda­ni! Mennyit küzd az ember hiába, mennyit remél hasztalan! Kruscsev, a diadalmas óriás, és Castro, a diadalmas törpe, Moszkvában. Washingtoni levél Azt a vihari, amely különösen ma, de bármikor is a külső világban, az emberek között — vegyük akár a családokat, akár a társadalmat, akár a nem­zeteket — dühöng, azt a vihart csak a krisztusi szel­lem, a krisztusi lelkűiét képes lecsendesiteni. Amikor Krisztus Urunk lecsendesitette a háborgó tengert, az­zal a csodájával jelezni akarta azt is, hogy lelkek há­borgó tengerét, a nemzetek viharát is egyedül Ő ké­pes lecsillapítani. LONDON. —Lehet-e őszin-| te barátság óriáskígyó és egér között? Ezt a kérdést kellett el­döntenie F.W. Fawdry lon­doni bírónak. Valaki ugyan­is feljelentette Mrs. Phyllis Cooper állatkereskedőnőt, —­­mivel a hölgy egy óriáskígyót és egy egeret tartott ugyan­abban az üvegkalitkában.No­ha a kígyó láthatóan nem bántotta az egeret, a felje­lentő szerint “az egér lelki kínokat szenvedett az együtt­­lét alatt.” Cooper asszony védeke­zésében elmondotta, hogy az óriáskígyó teljesen ártalmat­lan, szelíd, senkit sem bánt. Bizonyításul elhozta a tekin­télyes méretű kalitkát s állí­tásának alátámasztása cél­jából szabadon akarta bocsá­tani a kígyót. — Ha bárkit bántalmaz az állat — mondotta Mrs. Cooper — , akár a bíróság, akár a hallgatóság köréből, elisme­rem bűnösségemet. A hallgatóságon ideges moraj futott át, mire a biró kijelentette, hogy nincs oka kételkedni a vádlott szava­hihetőségében, s a bizonyítá­si eljárásnak nem ad helyt. A kalitkában különben is ott volt az egér, kövérnek és nyugodtnak látszott, a békés egymás mellett élés minden jelével. A felmentő ítélet csak­nem olyan megkönnyebbü­lést okozott a hallgatóság kö­rében, mint a bizonyitási el­járás mellőzése. Tegnap mikor adták fel a levelet, amelyet ma hozott a | levélhordó? Délelőtt vagy délután adták fel. A posta bé-! lyegzője vagy A. M.-t, vagy P. M.-t fog mutatni február 1-én és azután. A pecsét nem fogja többé feltüntetni a fél­órát, amelyen belül a posta a feladótól átvette a levelet. Csekélység, lehetne monda­ni, de a reform, amely szakit száz éves hagyománnyal, so­kat jelent a posta szolgálatá­ban. A pecsétek félóránkinti átcserélése nem valami hosz­­szadalmas művelet, de száz meg százezerszer megismétel­ve meglehetős időveszteség. És mert most Washingtonban divatba jött a spórolás, a pos­taügyi miniszter elrendelte az A. M. - P. M. pecsételést. Az idő pénz és a félórák el­tüntetése sok időt és pénzt fog megtakaritani a gyógyít­hatatlan deficittel küzködő postának. s= A gyógyszerek forgalmát ellenőrző országos hatóság, a Food and Drug Administra­tion uj rendeletet bocsátott ki, amely előírja, hogy orvosi rendeletre kiszolgáltatott or­vosságok használati utasításá­ba (pl. hány pilula egyszerre, hány egy napon belül) fel kell venni egy rövid magya­rázatot nemcsak arról, hogy a gyógyszer miképpen hat, hanem arról is, hogy milyen káros vagy veszélyes mellék­tüneteket okozhat. Ezt az uj rendeletet az 1962 évi uj gyógyszertörvény alap­ján bocsátották ki, amely tör­vény pedig a Thalidome ré­mület nyomában született meg. Emlékezünk, hogy a Thalidome idegnyugtató or­vosság teherben volt asszo­nyoknál sok ezer esetben — főképpen Európában — az­zal a szörnyű mellékhatással járt, hogy a nők szörnyszü­lötteket, nyomorék gyerme­keket hoztak világra. • • ” - * Pennsylvániában a bírósá­gok megtagadták örökségek átutalását kommunista kor­mányzat alatt álló országok­ba, hivatkozva arra, hogy a kommunisták Nemzeti Bank­jaik utján az átutalt dollá­rok jórészét ellopják — az át­váltási árfolyam önkényes megállapításával. Az ilyen bi­­róságii döntéseket megerősi­­tette az állami Legfelsőbb Bí­róság. Most az országos Legfel­sőbb Bíróság elé került egy az ilyen peres ügyek közül. Ebben az esetben örökségnek Jugoszláviába való átutalása volt vita tárgya. Jugoszlávia amerikai főkonzulja vitte a főbiróság elé az ügyet és győ­zött. A szövetségi Legfelsőbb Biróság úgy döntött, hogy Ju­goszláviába átutalhatók dol­lárösszegek, mert a jugoszlá­viai kommunista kormány, ellentétben a Moszkva főha­tósága alatt álló! többi euró­pai kommunista kormányok­kal, a dollárokért megfelelő értékű dinárokat szolgáltat ki az ottani örökösöknek. * Gyári ár olcsóbb, mint üz­leti ár — ezt tudja mindenki. De nem tudják a Légierő be­szerzési osztályának hivatal­nokai. Vagy ha tudják, mit tö­rődnek ők azzal, hiszen nem saját pénzükkel gazdálkod­nak, hanem a jámbor adófi­zetők pénzével. De vau egy hivatal, Gene­ral Accounting Office, amely a kongresszustól kapott fel­hatalmazás alapján beleszól a könnyelmű hivatali pénz­­gazdálkodásba és ha esztelen pazarlást fedez fel, alaposan meginti a felelőtlen sáfáro­kat. A legújabb; a G. A. O. fel­fedezte, hogy a Légierő 1959 és 1961 közt 50.8 millió dol­lárért vásárolt alkatrészeket különböző technikai vállalko­zóktól és azokért 18.7 millió dollárral többet fizetett, mint kellett volna fizetnie, ha az alkatrészeket közvetlenül az előállító gyáraktól szerezte volna be. A. G. A. O. szokása szerint Jézus és a samariai nő. | szigorúan megintette a kor­­| mányhivatalok bevásárlóit, hogy minden esetben a legol- S esőbb beszerzési forráshoz forduljanak. Évente dollár­­milliókat, százmilliókat lehet­ne megtakaritani, ha a hiva­talnokok a bevásárlásoknál gondosabban járnának el. * Ne legyen uj München! — kiáltott fel Cannon missourii képviselő. Ne engedjünk az igazunkból, mi erősebbek va­gyunk, mint Panama! Emlé­kezzünk, milyen tragikus kö­vetkezménye volt annak, hogy Münchenben Churchill engedményekkel próbálta megjuhászitani Hitlert! Nono, tisztelt honatya, té­vedni tetszett. Az az enged­ményező nem a szivaros Churchill volt, hanem az eser­nyős Chamberlain. * Már jóval a mostani pana­mai konfliktus előtt felme­rült az eszme, hogy — mivel a Panama csatorna körülbe­lül egy évtized múlva már nem fog kellőképpen megfe­lelni a célnak — építeni kel­lene egy második csatornát Mexico déli csücskén vagy Ni­caraguán vagy Colombián át. A szenátus demokrata vezére, Mansfield, a mexicoi megol­dást ajánlotta a minap. Az uj, szélesebb és tengerszinti csa­tornán áthaladhatnának a leg­nagyobb kereskedelmi és ha­dihajók is. A terv megvalósitása előtt azonban óriási politikai, gaz­dasági és gyakorlati problé­mák tornyosulnak. A csator­naépítés 5—6 év alatt lehetsé­ges lepne 1 billió dollár költ­séggel, ha atombomba felrob­bantásával lehetne utat ásni a földbe, mig a szokványos ásási művelet 14 évet is igény- J bevenne és a költség 3 és fél billió dollár lenne. Igen ám, j de atomrobbantás ellen bizto­san tiltakoznának a latiname­rikai kormányok és népek; a kormányok azért, mert a má­sodik csatorna épitése kihí­vás lenne Panamával szem­ben, a népek pedig azért, mert atomrobbantás rádióak­­tiv hamuval veszélyeztetné, főleg a szomszédságban, az emberek egészségét, életét. Mexiconak vagy Nicaraguá­nak vagy Colombiának arany­­esőt jelentene egy csatorna, de számolni kell azzal, hogy a kommunisták havanai jel­adásra elkezdenének egy min­den eddiginél erőteljesebb kampányt a “Yankee Impe­rializmus” ellen, amely ily módon akarná térdre kény­­szeriteni Panamát. Talán leg­jobb megoldás lenne egy má­sodik nemzetközi csatorna épitése, de — mely országok lennének hajlandók százmil­liókkal hozzájárulni az építés költségeihez? És ilyen csator­na katonai értéke hidegen hagy más nemzeteket, ame­lyek itt nem tartanak fenn haderőket. Egyelőre inkább a Panama csatorna helyenkinti szélesí­tése és egyéb javítások van­nak a technikai tervezgetések előterében. TÁMADJÁK, DE SEGÍTIK IS A DOHÁNYGYÁRAKAT... WASHINGTON — Az is-1 meretes és emlékezetes jelen­tés óta megélénkült a do­hányzás “frontja” . . . Mig a kormány egyik szerve válto­zatlanul támadja a dohány­gyárakat és kitart álláspontja mellett, mely szerint a ciga­rette rendkívül ártalmas az egészségre, — egy másik szer­vezet az adódollárok millióit költi a dohánygyárak támo­gatására és a dohányültetvé­nyek termelésének emelésé­re. A Commodity Credit Corp. nevű szervezet legutóbb ki­adott számadataiból kitűnik, hogy a kormány eddig 564,- 600,000 dollár kölcsönt adott a dohánytermelőknek — ár­támogatás címén. A Commo­dity Credit — amely az ál­lam kölcsöntnyujtó szerve — a múltban is hasonló tevé­kenységet fejtett ki. Befekte­tései a múltban gyümölcsö­­zőeknek bizonyultak. Hogy igy lesz-e a jövőben is, az at­tól függ, vájjon az amerikai polgárok és a külföldi ügyfe­lek, változatlanul kitarta­­nak-e a dohányzás mellett, vagy — megfogadva az ellen­tábor tánácsát — leszokik a dohányzásról. — A dohányzásellenes je­lentés kiadása előtt, a föld­művelésügyi minisztérium — amelynek hatáskörébe tarto­zik a dohánytermesztés — ezt jósolta: a dohánytermelés vo­nalán nem kell depresszióval számolnunk; a dohányzók szá­ma az 1964-es évben — a je­lek szerint — emelkedni fog. Tekintettel arra, hogy a do­hánytermelésben az elmúlt évek során lassú, de fokoza­tos emelkedés állott be, a földművelésügyi miniszté­rium úgy döntött, hogy a do­hányültetvények terjedelmét mintegy 10 százalékkal csök­kenti. A szóbanforgó ültetvé­nyek termékének nagyrészét cigarettagyártásra használ­ták fel. Amerika 27 államában kö­rülbelül 600,000 ember fog­lalkozik dohánytermesztés^ sei. A főbb dohánytermelő ál­lamok: Norht Carolina, Vir­ginia, Maryland és Kentucky. A múlt évben 570,000 do­hánytermelő kapott kisebb­­nagyobb állami ártámoga­tást. Átlag 57 centet kaptak fontonként, s ez az árkiegé­szítés akerenként mintegy 1140 dollárt tett ki. AZ ORVOSSZÖVETSÉG AZ IDŐSEK RIZTOSITÁSA ELLEN WASHINGTON. — Dr. Ed­ward R. Annis, az Amerikai Orvosszövetség elnöke, elő­adást tartott egy itteni or­­vosgyülésen és ez alkalommal ismét élesen támadta az idős­korúak kórházi biztositásának törvényjavaslatát. Dr. Annis mindenekelőtt támadást inté­zett a szakszervezetek vezetői ellen, akik támogatják az időskorúak kórházi biztosítá­sának tervét a Social Securi­­tyn keresztül. — Amennyiben a javaslatot megszavazzák, fel kell emel­ni a Social Security összegét, amelyet a dolgozóknak kell fi­zetniük. Ennek gyakorlati kö­vetkezménye az lenne, hogy amennyit a dolgozók megta­karítanának az adócsökkentés révén, legalább ugyanannyit ráfizetnének a felemelt Soci­al Securityre. — A szakszervezeti dolgo­zóknak meg kellene kérdezni­ük veeztőiket: miért támogat­nak egy olyan törvényjavas­latot, amely jónéhány olyan időskorú személynek biztosí­tana kórházi ellátást, akik jö­vedelme eléri, vagy megha­ladja az évi 10,000 dollárt és akinek nagyrésze amugyis rendelkezik magán-biztositás­­sal — mondotta az Amerikai Orvosszövetség elnöke. — Az évi 5000 dollárral rendelkező gyárimunkásnak ugyanannyival kellene hozzá­járulnia a Social Security fel­emelt összegéhez, mint az évi 25,000, vagy 50,000 dollár jö­vedelemmel rendelkező szak­­szervezeti vezetőknek. Igaz­ságos-e ez ? — tette fel a kér­dést Dr. Edward R. Annis. HALLOTTA MÁR... . . . hogy a múlt évben az egy-egy amerikaira eső sze­szesital mennyisége 1.37 gal­lon volt. És az alkoholtilalom idején mennyi volt? 1.95 gal­lon. RURY VÉDELMI ALAPJA: REGI AGY-SÉRÜLÉSE DALLAS, Tex. — Jack Ru­by, Lee Harvey Oswald gyil­kosának ügyvédei, teljes erő­vel dolgoznak védencük védel­mén. Az ügyvédek kijelentették, hogy védekezésük alapja Ru­by régi agysérülése lesz. Ruby jogtanácsosai még február 10-ike, a tárgyalás kezdete előtt, nyilvánosságra hozzák Dr. Roy Schafer, ideg­­gyógyász orvosi jelentését. Dr. Schafer orvosi szakvéle­ménye szerint Ruby agysérü­lése bizonyos fajtájú epilep­sziát eredményezett. Az ideggyógyász jelentése hangsúlyozza, hogy Ruby egy­­sérülése olyan természetű, hogy bizonyos körülmények között a beteg gyilkosságot, vagy öngyilkosságot eredmé­nyezhet, ellenállhatatlan lelki kényszer hatása alatt és Ru­by ilyenkor tettéért nem fe­lelős. — Nem akarunk várni az orvosi szakvélemény ismerte­tésével a tárgyalás végéig — mondották az ügyvédek az újságíróknak. — Azt akar­juk, hogy mindenki mielőbb értse meg: Jack Ruby volta­képpen sajnálatraméltó és szánnivaló ember. Ruby egyik ügyvédje, Mel­vin M. Belli, azt szeretné el­érni, hogy a tárgyalást ne Dal­lasban tartsák meg. — Kizártnak tartom, hogy Dallasban tárgyilagos és igaz­ságos ítéletet lehetne hozni, tekintettel a közhangulatra— hangsúlyozta Belli a sajtó képviselői előtt. Riblia — ingyen NEW YORK.— Mr. Könyv­kiadó — a nevét ne kérdez­ze senki — 66,000 Bibliát bo­csátott néhány rádió állomás rendelkezésére azzal, hogy programjaik hallgatói közül, azoknak, akik kérik, ingyen juttassanak el egy-egy köny­vet. Oly rádió állomások ezek, amelyek az év elején öt na­pon át, mindegyik napon 18 órán át Biblia olvasási prog­ramot adtak. Ezeket a prog­ramokat hangszalagon osztja szét a sanfranciscoi Csalá­di Rádió vallásos szolgálat. Összesen hat rádió állomás, az ország többi részében, fog­ja az ingyenes Bibliákat osz­togatni. Az egyik a Newark, N.J.-i FMr94.7 állomás — (WFME). Ingyen osztogatnak King James Bibliát felnőtteknek eredetiben, azonkívül annak fiatalok és gyermekek részé­re átdolgozott változatát. Mr. Könyvkiadó ajándéká­nak kereskedelmi értéke 400,000 dollár. A békés együttélés

Next

/
Thumbnails
Contents