A Jó Pásztor, 1963. szeptember (43. évfolyam, 38-39. szám)

1963-09-20 / 38. szám

8. OLDAL A Jó PÁSZTOR September 12, 1963. RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Pünkösd után 16. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács, 14. fej. 1—11 Az időben, mikor Jézus szombati napon egyik főfarizeus házába ment enni, azok szemmel tárták őt. És íme, előtte vala egy vizkóros ember. És meg­szólalván, Jézus kérdé a törvénytudókat és a fari­zeusokat, mondván: Szabad-e szombaton gyógyíta­ni? Ezek pedig hallgattak. Akkor Jézus fogván amazt, meggyógyitá és elbocsátá. És szólván nekik, mondá: Ha valakinek közületek szamara, vagy ökre kútba esik, nem huzza-e ki azt rögtön, szombat­­napon? És erre nem tudtak felelni neki. A hivatalo­saknak pedig példabeszédet monda, észrevevén, mi­ként válogatják az első üléseket, igy beszélvén hoz­zájuk: Mikor lakodalomba hívnak, ne ülj az első helyre, nehogy ha náladnál előkelőbb ember volna meghiva, oda jővén az, aki téged és őt meghívta, azt mondja neked: Adj helyet ennek, s akkor szégyen­szemre az utolsó helyet kelljen elfoglalnod . . . Ha­nem mikor meghívnak, eredj, telepedj az utolsó hely­re, hogy mikor jövend, aki téged meghívott, azt mondja neked: Barátom, menj feljebb. Akkor dicső­séged leszen az egész asztaltársaság előtt. Mert mindaz, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. SZENTBESZÉD Diogenes, a hires görög bölcs, aki azt tartotta, hogy az ember annál függetlenebb, annál nagyobb, minél kevesebb szükséglete van és aki éppen ezért nem is házban, de csak hordókban lakott, egyszer — a monda szerint — sáros lábát Plátónak, a görögök egyik legnagyobb bölcselőjének szőnyegébe törölte, ezen szavakat mondván: “Plátó gőgjét taposom.” Mire, ugyancsak a monda szerint, Plátó nagyon oko­san és szellemesen igy vágott vissza: “Taposod, de még nagyobb gőggel.” Aki ugyanis más gőgjét tapossa, és azzal dicsek- i zik, azzal kérkedik, az még gőgösebb, mint akinek u gőgjét tapossa. Aki valamelyik társaságban csak azért ül az ltolsó helyre, hogy azzal tüntessen, hogy észrevegyék is magasabbra vigyék, az látszólag, külsőleg aláza­tos ugyan, de valójában és belsőleg gőgős, mert csak hiúságból és feltűnésből teszi azt, amit tesz. Avagy aki például csak azért imádkozik, hogy az emberek lássák és dicsérjék, az valóban jobban szolgál ma­gának, mint az Istennek, az jobban imádja önmagát, nint az Istenét. Nem ilyen látszólagos ájtatosságot, nem ilyen külső alázatosságot követel tőlünk az Ur Jézus, mi­dőn a mai szent evangéliumban azt mondja: “és aki magát megalázza, felmagasztaltatik,” de igenis kö­vetel tőlünk tényleges ájtatosságot és belső alázatos­ságot. Azt követeli az Ur, hogy érezzíink bensőnk­ben, hogy tisztában legyünk azzal, hogy önmagunk­ban s önmagunktól semmik sem vagyunk, minde­nünk a jó Isten adománya, nincs okunk, nincsen jo­gunk semmire sem büszkének, gőgöseknek lennünk és akkor ha meg van a belső alázatosság, akkor meg lesz a külső alázatosság is . . . Akkor majd nem azt forgatjuk elménkben, hogy ennél is, meg annál is jobbak vagyunk, hanem azt, hogy semmik vagyunk, hogy mások nálunk sokkal jobbak és akkor majd nem keressük az első helyeket, nem versengünk, nem válogatunk, hanem leülünk, ahová épen jutunk s megelégszünk azzal, ami éppen van. béri tekintetre van építve, sajnos, épen olyan régi, Ez az egészségtelen verseny, amely tisztán em­­mint amilyen régi maga az ember. Az elsőt Ádám kezdte meg és befejezni majd csak az utolsó Ádám fogja ... Az első Ádám gőgjében annyira ment, hogy mintegy versenyre kelt az Úristennel, olyanná akart lenni, mint az Úristen. És az utolsó Ádámig minden pártütő Ádám versenyre kél az Istennel, amidőn gőg­jében félrelöki az Isten parancsait és lázadó gyanánt azt mondja Istennek: nem szolgálok Neked . . . Az természetes, hogy az első Ádám elbukott és azután arcának véres verejtékével kellett ennie a mindennapi kenyerét . . . Amint Szent Pál mondja: Legyetek egymás iránt jóságosak, könyörületesek, megbocsájtván egy­másnak, mint az Úristen is megbocsájtott nektek az Ur Jézus Krisztusban. Ámen. A köztársasági kommunizmus ÖREG ÜGYNÖKSÉG MEXIC OCITY — Mexico legrégebben alapított egész­ségügyi és biztosítási ügynök­sége nemrégiben ünnepelte hatvanadik születésnapját. OLCSÓ KAKAÓ LONDON — Az elmúlt há­rom évben — tekintettel az árcsökkenésre — a Brit Bi­rodalom kakaófogyasztása 8 százalékkal emelkedett. A “Time” cimü amerikai folyóirat különböző munka­társai hosszabb időt töltöttek a közelmúltban Magyaror­szágon. Utjukról hazatérve, a “Time” a következő össze­foglaló tudósítást közli: — Az 1848-as forradalom után Kossuth Lajos igy jel­lemezte honfitársait: A ma­gyarok a legvörösebb köz­­társaságiak Európában. Ma pedig, hét esztendővel az 1956-os magyar forradalom után, Magyarország azon az utón halad, hogy Európa leg­­köztársaságibb jellegű kom­munista rendszerévé váljék. — A nyugati befolyás rend­kívüli mértékben érezhető. Annak ellenére, hogy húshoz és tojáshoz ma is csak szű­kösen lehet jutni, a kiraka­tokban bőségesen láthatjuk Elizabeth Arden kozmeti­kai cikkeit, találhatunk fran­cia brandyt s amerikai és skót whiskyt. A múzeumok falán a modern, tárgynél­küli festőm iivészeti irány sok jelentős alkotása függ. Alig két esztendővel ezelőtt még szigorúan tiltotta a Ká­dár kormány az ilyesfajta képzőművészeti alkotások kiállítását. A “Time” ezután azt állít­ja, hogy a sajtócenzura jelen­tős mértékben enyhült Ma­gyarországon és amikor Ken­nedy elnök két húga, Patri­cia Lawford és Jean Smith, nemrégiben Budapesten járt, televíziós és rádió-riporterek egész sora szimatolt utánuk. —Mja már nagyon köny­­nyü Magyarországon útle­velet kapni Nyugatra — Ír­ja az amerikai folyóirat — és, általánossá vált, hogy sza­badságukra utazó házaspá­rok — Velencében adnak egymásnak találkozót. —- Kádár János alighanem rádöbbent arra — állítja a “Time” — hogy az iga bizo­­nyosfoku megkönnyítése vi­szonylagos gazdasági fellen­dülést eredményezhet és a belső feszültség bizonyos mértékű enyhülését. Len­gyelország után a magyar kommunista rendszer a csatlós-államok legliberáli­­sabbja — természetesen, ez a liberálizmus még mindig rendkívül viszonylagos dolog és igazában véve, össze sem hasonlítható a nyugati de­mokráciák liberálizmusá­­val. A folyóirat ezután arra mutat rá, hegy a magyarok, akik már sokat szenvedtek a kommunizmus alatt, minden csekély engedményért hálá­sak. — A Rákosi- Sztálin féle napok sohasem jöhetnek töb­bé vissza. Az 1956-os forrada­lom nem történt hiába — mondották a megkérdezettek az amerikai újságíróknak. — A magyarok rendkí­vül kedvező tényeknek tart­ják a magyar kormány meg-, bizólevelének elfogadását az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, valamint U Thant főtitkár háromnapos ma­gyarországi látogatását. A magyarok általában mind­azt kedvezőnek tartják, ami valamilyen formában össze­kapcsolja őket a Nyugattal — állapítja meg a “Time”. A folyóirat ezután hangsú­lyozza: minden jel arra mu­tat, hogy Kádár, nyilván­valóan különböző opportu­nista szempontok miatt, a magyarországi kommuniz­mus humanizálására törek­szik. Magyarországon ma már vannak olyan parlamen­ti képviselők, kik nem tagjai a kommunista pártnak. Ez a Rákosi féle években teljes­séggel lehetetlen volt. I —Persze, egészen más j kérdés az, hogy a magyaror­szági képviselőháznak jó­formán semmiféle befolyása nincs az ország politikai, vagy gazdasági életére — állapítja meg a “Time” cimü folyóirat. — A Kádár kormány azt állítja, hogy annak a 200,000 magyar menekültnek, aki az 1956-os forradalom után el­hagyta az országot, lega­lább egyharmada visszate­lepedett és ma Magyarorszá­gon él. A visszatelepedettek számáról azonban semmiféle hivatalos számadat nincs s a közlés a Kádár kormány önkényes állítása. — Ma már a kommunista párt-tagság egyáltalán nem jelenti a biztos érvényesü­lést — hangsúlyozza a “Ti­me”. Kádár János nemrégiben kijelentette a nyugati új­ságírók előtt: — A vörös-vérüeknek nem adjuk ugyanazokat az előjo­gokat, amelyeket valamikor a kék-vériiek élveztek. — Az amerikai diplomaták utazási korlátozásait meg­szüntette a magyar kormány. Az amerikai diplomaták szabadon utazhatnak bár­merre Magyarországon — a honvédelmi szempontból tilos területeket kivéve. Az amerikai folyóirat ezu­tán közli, hogy a magyar kormány megbízottai állan­dóan tárgyalásokat folytat­nak a Vatikán diplomatáival a Mindszenty ügy rendezését illetően. A magyar kormány rendkívül szívesen venné, ha a bíboros hercegprimás, aki a budapesti amerikai nagykövetség épületében tartózkodik politikai mene­kültként, mielőbb elhagyná az országot. A magyar kormány hajlan­dó arra, hogy VI. Pál pápa jelölje ki a hat uj magyar katolikus püspököt a meg­üresedett egyházmegyék élé­re. Kádárék azonban még mindig nem hajlandók arra, hogy a többi püspökök és mintegy 1000 katolikus pap egyházi működését engedé­lyezzék. E'zeket a püspököket és ezeket a papokat a Kádár kormány az enyhült rendszer szempontjából is megbíz­hatatlannak tartja. — A magyar mezőgazda­ságnak több, mint 90 száza­lékát alkotják a kollektivi­­zált birtokok, ezek tagjai azonban használhatják az ál­lami mezőgazdasági felsze­relést, saját kis magánföld­jük megművelésére. A “Time” cimü folyóirat ezután a következő meg­lepő megjegyzést teszi; — A budapesti utcákon nagy számban láthatunk ci­gányokat. Általában mezít­láb járnak és ruhájuk enyhén szólva — kopottas. A meg­kérdezett cigányok majdnem a felének azonban — televí­ziós készüléke van lakásában. — Magyarország azon­ban, minden enyhülés ellené­re is, még mindig parancs­uralmi állam. A Nyugattól megfigyelő-tornyok és drót­akadályok választják el. Az országban még mindig 40,000 szovjet katona van — örök emlékeztetői az 1956-os véres forradalomban. Kádár Já­nos engedelmes rabszolga módjára követi Nikita Krus­­csev minden lépését és szín­változását — állapítja meg tudósitói jelentése alapján a “Time” cimü folyóirat. Az amerikai folyóirat szerint Kádár már megenge­di, hogy a magyar polgárok nevessenek önmagukon, amennyiben a humor magát a kommunista ideológiát nem támadja, íme, a Ludas Matyi megjegyzése a 7 mil­lió dolláros angol postavonat­rablásról : — Magyarországon ilyesmi nem történhetnék meg. A rablók, egy része mindenek­előtt beteget jelentene. Ná­lunk nem lehetne tervezett vonatrablást végrehajtani, mert a vonatok általában két órát késnek az előirt me­netrendhez viszonyítva. A szállítmányt nem lehetne teherautóra rakni, miért teherautót gyártó üzeme­ink nem teljesitik tervüket s nincs elég teherautónk. Ezenfelül: az egész or­szágban nincs 7 millió dollár. Fred Berlanti (baloldalt) és az apja Louis Berlanti (középen) gaz­dag floridaiak, repülőgép lezuhanásánál életüket vesztették. Jobb­oldalt: barátjuk, Guy Lombardo. Az egyik miamii televízió azt ál­lítja, hogy Castro ügynökei okozták a légi balesetet. AZ UI MISS AMERICA NYUt-LÁBA AZ ERSZÉNYBEN ATLANTIC CITY — Né­hány nappal a nagy döntő le­zajlása után, a 21 éves Donna Axum, a legújabb Miss Ame­rica, már megnyugodott és kipihente magát. Az újságíróknak frissen, ragyogó szemmel adott interv jut. —- Hiszem, hogy a szép­séghez nem kell igazán sexi­­nek lenni, mint ahogyan ma­gam sem vagyok az. (A meg­jelent újságírók ezzel nem értettek egyet — Szerk.) A szépség valami egészen más, mint a sex ap­peal.-— Azért az se baj, ha van sex appeal — jegyezte meg egy idősebb riporter, az uj Miss America azonban — egy igazi sexi pillantás után — figyelemre sem méltat­ta az akadékoskodót. — A versenyre három ka­balával érkeztem, tekintve, hogy nemcsak vallásos bap­tista, hanem rendkívül ba­bonás is vagyok — folytat­ta az intervjut Donna — A három kabala: az erszényem­ben egy nyul-láb apró darab­ja, a nyakamon függő lánc­ra fűzve egy lukas penny, valamint bal-cipőmben egy másik penny. Donna ezután ő elmondotta hogy szerencsés száma a há­rom. Miért? Azért, mert 1942 Vickey Ortiz, new yorki születésű lány diáktársaival együtt két és félórás tüntetést rendezett az Idlewildei repülőtéren. A hatóságok ugyanis nem akartak a társaságnak beutazási engedélyt adni Ku­bába. A tüntetéssel sikerült megakadályozniok, hogy útleveleiket érvényteleneknek minősítsék. MOSZKITÓK, OROSZOK ÉS EGYÉB BAJOK YEMENBEN UNITED NATIONS — Amikor a közelmúltban az Egyesült Nemzetek Szerve­zete kénytelen volt elismer­ni, hogy a kéthónapos csecse­mő — a yemeni békebizott­ság — kiszenvedett, minden­ki a másikat vádolta. Egyiptom, amely a Yeme­ni Köztársaság kormányát támogatja, azt állította, hogy Saudi Arábia az ag­­resszor. Sáudi Arábia, amely a yemeni királypártiakat tá­mogatja, azt állította, hogy Egyiptom az agresszor. U Thant, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtit­kára, mindkét felet aggresz­­szivitással vádolta. Carl Carlsson van Horn, svéd tábornok, aki a yemeni békebizottságot vezette, nem vádolt senkit, hanem egyszerűen — lemondott. Az újságírók megkérdez­ték a tábornokot: — Mi az oka annak, hogy lemondott ? — Azért mondtam le — válaszolta van Horn — mert a bizottság munkájához senki sem biztosította a meg­felelő körülményeket. Yemen tele van állandóan portyá­­zó rablókkal, akik nem egy­szer ránktámadtak éjszaka és fegyverrel kellett védekez­nünk. Az éghajlat is szörnyű azok számára, kik nem szok­ták meg és az állandóan fe­jünk körül zümmögő moszki­­tó-had is elviselhetetlen volt. — Sem Saudi Arábia, sem Egyiptom, valójában, nem segítettek bennünket fela­datunk megoldásában. Az egyetlen dolog, amelyben ez a két ország, csodálatos mó­don, valóban egyetértett, ez volt: lehetetlenné tenni, hogy a bizottság a tények bir­tokába jusson. — A bizottság egyszerűen képtelen volt bármit is tenni az ellen, hogy Yemenben szovjet műszerészek és egyéb orosz szakemberek se­gítik az egyiptomi légiszálli­­tást, amely, természetesen, a Yemeni Köztársaságnak nyújtott támogatást jelen­ti. — Egészen groteszk mó­don, az Egyesült Államok sem tud semmit tenni a szov­jet szakemberek jelenléte el­len a Yemeni Köztársaság-, ban. A szovjet szakembere­ket ugyanis a yemeni kor­mány hívta be hivata­losan. Az a yemeni kormány, melyet az Egyesült Államok hivatalos diplomáciái elis­merésben részesített. BÉKÉS NIKITA BELGRÁD — A jugoszláv sajtó a következő utóhangot fűzi Kruscsev legutóbbi láto­gatásához: Jelentős béke-tett volt. . A MULATSÁG VÉGE HAGERSTON, Md. — Feb­ruárban — mint annakidején jelentettük — William Zant­­zinger 24 éves milliomos do­hány ültetvény-tulajdonos a feleségével ellátogatott Balti­­moréba, jótékonycélu tánc­­mulatságra. Mielőtt belép­tek volna a báltereimbe, még iddogáltak az előcsarnokban, egyik és másik bárpultnál és a fiatal “déli gentleman” han­gulata egyre magasabbra szö­kött. Eleinte csak hadoná­szott sétapálcájával, aztán könnyedén ráütött egy ki­január 8-án született. — Szerelem ? — kérdezte az egyik újságíró. — A jelen pillanatban üres a szivem — felelte Miss Ame­rica. — Házasság? — Majd később, ha igazán megszeretek valakit. Fér­jemnek baptistának kell len­nie s olyan embernek, aki iga­zi otthont akar, két gyerek­kel — de nem többel. S min­denekelőtt: nagyszerű hu­morérzékkel kell rendel­keznie, Gyűlölöm a savanyu embereket! Miss America ezután őszin­tén közölte az újságírókkal: — Jövendőbeli férjem­nek tudomásul kell vennie, hogy egyáltalán nem tudok főzni és ezirányu képessége­im maximálisan a viz forralá­sáig terjednek. Az in terv ju után a riporte­rek véleménye az volt, hogy Donnának nyugodtan el lehet nézni ezt az apró hiányossá­gát, tekintettel arra, hogy nemcsak vizet hanem vért is tud forralni. futófiu hátsójára. Az után a gentleman rászólt egy néger kiszolgálólányra: “Hé, fekete lány, hozzál nekem még egy whiskyt!” Aztán még egy whiskyt kért Mrs. Hattie Ca­­roll 51 éves néger kiszolgáló­­nőtől és megsértődött, ami­kor ez udvariasan szólt hoz­zá: “Egy pillanat, uram.” Dü­hösen rákiáltott: “Nigger, én, nem tűröm, hogy velem ci­­cázzál!” És pálcájával fejbe­vágta a nőt. Mrs. Caroll föld­­hözvágódott, de mindjárt fel tudott kelni. Később ha­zament és nyolc órával a vesszőzés után meghalt. Ha­lálát nem a verés okozta, de — mivel súlyos szívbaja volt — a verés sietette a véget. Most a halálos végű boto­zásért a nigger-gyűlölő gent­leman kapott hat hónapi bör­tönt. És kapott haladékot, szeptember 15-ig, hogy nig­gerjeivel betakaríthassa a do­hánytermelést. Neves magyar bőrgyógyász halála CHICAGO. — Dr. Roth­man István egyetemi tanár, aki nyugalombavonulásáig a University of Chicago bőr­­gyógyászati osztályát vezet­te, 68 éves korában meghalt. A budapesti egyetemet vé­gezte s annak tanára volt 1918-tól 1920-ig, később, 1929 -tői 1938-ig, a magyar orszá­gos egészségügyi hivatal élén állt, közben néhány évet a giesseni, németorszá­gi, egyetemen töltött. Mült év decemberében Dr. Roth­­mant az Amerikai Bőrgyó­gyászati akadémia aranyé­remmel tüntette ki. haza ában: Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents