A Jó Pásztor, 1963. szeptember (43. évfolyam, 38-39. szám)

1963-09-27 / 39. szám

A Jő PÁSZTOR 5. OLDAL Újra megszólalt — szóval és rajzzal — Kelen Im­re, a politikusok, államférfiak, diplomaták, királyok, diktátorok és népbolonditók világában 40 év óta ismert és rettegett karrikaturista. “Peace in Their Time” cim­­mel 444 oldalas könyve jelent meg, amelyben felsora­koznak — görbe tükörbe mutatkozó igazi arculatukkal — a nemzetközi közélet kisebb-nagyobb kaliberű nagy­ságai, köztük szellemi és erkölcsi törpék is. Ami jellem­zés nem fér bele még egy mesteri karrikaturába se, azt Kelen odabiggyeszti a kép alá, szirupba vagy epébe mártott tollal irt anekdota formájában. Negyven év, sirva-nevetve, nagy idő. Kelen Imre az 1923-barí a svájci Lausanne városban tartott nem­zetközi nagypolitikai konferencián kezdte el az arc­képrajzolást, ami hamarosan hiressé tette őt és hosszú időn át rajzolótársát, Dezső Alajost. (Aki, mert a nem­zetközi társaság nyelveiben ismeretlen a magyar zs betű, kénytelen volt nevét Derso-ra franciásitani.) Lau­sanne után újra és újra konferenciáztak a világ sorsá­nak intézői, békeolajfákat ültettek és elvetették a Má­sodik Világháború méregmagvait, majd 1945-ben San Franciscóban megteremtették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amely a világ békességét biztositotta a Sztalin-féle berlini blokádig ... És mindenütt, ahol hasznos és haszontalan nemzetközi békeakciók folytak, ott volt a magyar rajzolómüvész pár, Kelen and Derso. Most Kelen Imre a saját termését begyűjtötte és a new yorki Knopf könyvkiadó vállalat utján a nemzetközi nagyközönségnek $5.95-ért felajánlja. ❖ * # így múlik e világon a dicsőség! ... A minap volt hatodik évfordulója, hogy rákhalált halt korunk legna­gyobb mathematikusa, Dr. Neumann János, a pesti Fa Bank igazgatójának fia. A csodagyerek, aki 10 éves ko­rában játszi könnyedséggel megoldott oly mathemati­­kai problémákat, amelyeken nemcsak érettségiző diá­kok, de doktorátusra készülő egyetemi polgárok is el­vérzettek és aki sok évvel utóbb az ugyancsak magyar Teller Edével és Szilárd Leóval együtt segitett meg­teremteni az amerikai atombombát. És hat évvel a halála után már elfelejtették, hogy élt és alkotott? Sokan elfelejtették, de sokan sohasem fogják elfelejteni, hogy korunknak, századunknak leg­nagyobb mathematikatudósa magyar ember volt. Német Jancsi — ez volt fiukori neve — a pesti egyetemen minden mathematikai versenyen elsőnek fu­tott be. Diplomája elnyerése után Göttingenben, a né­met tudományos világ hires fellegvárában tanult to­vább és tanított, majd a hitleri őrület Amerikának aján­dékozta Neumann Jánost. A Princeton, N. J.-i maga­sabb egyetemen tanította a magasabb mathematikát. Pascual Jordan, a hamburgi egyetem világhírű mathematika-fizika tanára “A holnap világa” cimü mü­vében egy teljes fejezetet szentelt Neumann János mat­­hematinak itézisei ismertetésének és az egész müvet bevezetőben neki dedikálta: “Neumann János szuper­­mannek.” Maradandó alkotása a magyar szupermannek a MANIAC számológép, amely a modern tudomány nél­külözhetetlen kutató eszköze, fegyvere lett. * * ❖ Augusztusban újra Pécsett járt Ernster Dezső, a new yorki Metropolitan Opera világhírű basszistája. “Újra” — ezt ki kell hangsúlyozni. Mert Ernster De­zső minden évben ellátogat Pécsre és vallási ének hang­versenyt rendez az ottani zsinagógában, amelynek az ő édesapja Ernster Géza 50 éven át főkántora volt. Az idei templomi “emlék-hangverseny” újra — megintcsak hangsúlyozva: újra — telt ház előtt folyt le. A templom padjain szorosan egymás mellett ültek zsidók, keresztények és vallástalanok. De, ellentétben a Met közönségével, nem tapsolták meg Ernster Dezső remek énekét, mert szent helyen egyedül Istent illet dicsőség és dicsőítés. ❖ * * Súlyos autószerencsétlenség érte augusztus 25-én Szemere Lászlót, a bécsi Operaház és Népopera kiváló énekesét és feleségét, akik látogatóban voltak Buda­pesten. Szemere László szeptember 1-én az egyik bu­dapesti kórházban belehalt sérüléseibe, az asszonyt még mindig kórházban ápolják. Szemere László 57 éves volt. 1946 óta volt a bécsi Operaház művésze, egyik vezető tenoristája. Szeptember 5-én a rákoskeresztúri temető­ben anyja mellé temették. * * * Pesti lapok jelentik, hogy Hargitay Miki, a világ­szép férfi és még-mindig-felesége Jayne Mansfield oda érkeztek, a Hargitay mama látogatására. Jayne addig válópereskedett Mikivel, negyedik férjével, amig végül együtt maradt vele, és most bejelentette, hogy január­ra gyermeket vár. Ez lesz Javne és Miki harmadik gyer­meke és, mint az első kettő, magyar keresztnevet fog kapni. * * * • ♦ I - | Nemzetközi vitorláshajó verseny volt a Michigan tavon. A háttérben Chicago felhőkarcolói. Az izzószemii gyilkos menekülése a női hullával - a halálos csók után A magas szikár, 32 éves férfi, sápadt arccal állott Carson City (Név.) városi fegyházának abban a szo­bájában, amely után már csak egyetlen helyiség kö­vetkezik: a gázkamra. —Leo Gambetta ^- mon­dotta halkan az oldalánál álló evangélikus lelkész, — akarsz-e mondani valamit fiam, mielőtt a távoli útra indulsz ? A szobára néhány pillanat­nyi csend feküdt. Az elkerí­tett részben némán ültek az újságírók. Az elitéltet szo­ros gyűrűben vették körül a fegyház Ítéletvégrehajtói. —Csak azt akarom mon­dani : végzetesen, őrülete­sen, emberfelettien szerettem Thelmát. Nem tehettem mást, meg kellett ölnöm! — Isten legyen irgalmas hozzád, fiam — mormolta a lelkész. Négy perc múlva t Leo Gambetta, 32 esztendős volt korcsmái csapos, akit szán­dékos emberölésért ítéltek halálra, nem volt az élők so­rában. A gázkamra egy nagy sze­relemre és egy nagy gyü­­löleltre tett örökre pontot. Az események ugyanis iga­zában nem Thelma Rabail halálával, hanem Leo Gam­betta kivégzésével értek vé­get. A szerelem 4 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor 24 esztendős Thel­ma Rabail a renoi játékkaszi­nó hostesse volt. Thelma ha­ja olyan barnán ragyogott, mint az őszi falombok, amikor a bágyadt napsugár rájuk hullik. Alakja. ... óh, igen, az alakját talán akkor érzé­kelhetjük legjobban, ha el­mondjuk, hogy Thelma 18 éves korától 22 esztendős ko­ráig fátyoltáncosnő volt. A férfiak őrjöngtek a né­zőtéren, amikor Thelma, az utolsó ruhadarabok levétele után, anyaszült meztelenül ál­lott a rivaldafényben. . . azu­tán a fény néhány pillanat múlva kialudt, a fehér test és a duzzadó formák látomá­sa azonban még mindig a szemekben égett. Thelma négy évig vetkő­zött a színpadon és négy évig tapadtak rá a mohó férfisze­mek. S egy este, Thelma Ra­bail, igy szólt ügynökéhez: — Ebből elég volt. Nem vetkőzöm többé.Hletőleg, — nem vetkőzöm többé a tö­megnek. Ha ezután levetkő­zöm, egyetlen férfi fog csak látni: az, akit én is akarok. És Thelma befejezte a fá­tyoltáncot. Miért ? Barátai­nak elmondotta, hogy azért, mert minden férfi akarta őt. Pénzt ajánlottak, európai uta­zást, házasságot és mindent, amit egy nőnek lehet aján­lani. —Nem kell — mondotta Thelma, akinek aranybarna haján táncoltak a kámpafé­­nyek. — Nem kellenek a fér­fiak. Egyetlen férfit akarok. És állást vállalt a renoi kaszinóban, amelynek csak­hamar hostesse lett. A ka­szinó bárjának csaposa Leó Gambetta volt. Amikor rá­nézett Thelmára, az egykori fátyoltáncosnő megborzon­gott. A férfi szemének vad pillantása ölelt — és ölt. Egy este Gambetta haza-Kalamazoo, Mich.-ben rossz-trófa-csinálók forgalomba hoztak Mr. és Mrs. Kennedy dollárokat. Gyűjtőknek talán megérnek egy-egy dollárt. 1 “Hungarian Heroes and Legends” címmel jelent meg Dómján Józsefnek, a világhírű magyar grafikus­nak, fametszőnek és festőnek fametszetekkel gazdagon illusztrált munkája a nyugati világ egyik legnagyobb tudományos könyvkiadó vállalatának, a D. Van Nost­­rand Company-nak kiadásában. Az illusztrációk a népművészeti elemek egyéni al­kalmazásával, sajátos dekorativ stílusban, az esemé­nyek és alakok ornamentikus eszményítésével ábrázol­ják a magyar történelem sorsfordulatait, nagy alakjait, a magyar kultúra kiemelkedő mozzanatait, különös te­kintettel a magyar-amerikai történeti és kulturális kap­csolatokra. A szöveg a magyar történelmet és kultúrát nem ismerő külföldit anekdótikus közvetlenséggel avat­ja be a magyarság, ismeretébe. kisérte a kaszinó uj. hostess­­ét. Thclma behívta egy whis­­kyre. . . . . . s a hajnal árnyai már bekúsztak az ablakon, amikor a férfi TheLma fölé hajolt. •— Légy a feleségem — mondotta és a halk szavak az ágy előtti szőnyeg szir­maiban bujkáltak. —Örökre magamnak akarlak. Csak magamnak. Thelma lehunyta szemét, mert a férfi izzó tekintetét nem tudta elviselni. A le­hunyt szemek mondtak igent. Az esküvő után olyan há­zasság kezdődött, amely mindennek volt nevezhető, csak nem házasságnak. Leo Gambetta szenvedélye mind magasabban lángolt és a sö­tét szemek vizében egyre magasabbra csaptak a lán­gok. A férfi szenvedélye oly fokot ért el, amikor már el­viselhetetlenné vált. Nagyon gyakran előfor­dult, hogy Leo Gambetta meg­jelent a kaszinóban éjfél i után, amikor a kaszinó bárja már bezárt. — Jöjj haza velem. Most, azonnal! — szólt a feleségé­nek. — Őrült vagy! Tudod,hogy reggel 5 óra előtt nem me­hetek haza. — felelte Thel­ma. — Most azonnal! Akarom! Most! Akarlak! — és a sötét szemek mélyén izzott a tűz. Thelma nem mert nemet mon­dani. S amikor hazamentek, az egykori fátyoltáncosnőnek nem kellett levetnie a ruhá­ját, mert Gambetta letépte róla. Nem volt ebben a szere­lemben gyengédség. Csak vágy volt benne, valami em­berfeletti örjöngő vágy. — Olyan férfit akarok, aki nemcsak a magáévá tesz, hanem simogat is — mondta Thelma, akj most már félt a férjétől. És ekkor kezdő­dött a gyűlölet. Thelma Rabail rövidesen megtalálta a férfiakat, akik simogatták — is. Nem egy férfit talált. Sokat. Minden nap mást. S elérkezett a nap, amikor elköltözött férjétől. Aztán benyújtotta keresetét a bí­rósághoz s a biró elrendelte a törvényes különélést. Gambetta őrjöngött. Sírva, átkozódva és fogadkozva kö­­nyörgött az asszonynak — mindhiába. — Nem megyek vissza — felelte Thelma. — Nem akar­lak, mert nem vagy ember. Állat vagy. Leo Gambetta inni kez­dett és csakhamar elvesztet­te állását a bárban és mind lejjebb került. Alkalmi mun­kákat végzett. Költözködé­­áeknél segitett, szobákat festett és ha kellett — meg­vert valakit, ha valamelyik renoi vendég felbérelte. Amit keresett, részint el­itta, másrészt nőkre költöt­te. Minden éjszaka más nő­vel hált. Mindhiába. Thelma emléke ott égett a csontjaiban. Egy idő múlva a nők már nem mertek vele elmenni, mert egyre vadabb és fékezhetet­­lenebb lett. Háta mögött már csak igy hívták: — Az eszelős Gambetta. Egyik este megvárta Thel­imát a lakása előtt. — Csak egy csókot adj! Egyetlen egyet és soha töb­bé nem zavarlak! Gondolj ar­ra, hogy valamikor szeret­tél ! — könyörgött. S Thelma odaadta a száját, amelyet már annyian csó­koltak. Könyör-adomány volt. Remény a jövőre, hogy a csók után Gambetta talán csak­ugyan nem kínozza majd. Leo Gambetta ráhajolt a forró szájra és vadul csó­kolni kezdte. . . vadul csókol­ta. . . az asszony halkan fel­­sikoltott. . és Gambetta ekkor a kezében tartott késsel hát baszurta Thelmát. Nem egy­szer. Többször. Amikor a nő lehanyatlott, akkor mellé be merítette a kést. . . mel­­lába, amelyre egykor mohé férfiszemek tapadtak. Amikor Thelma Rabail két napig nem jelentkezett la­kásán és munkahelyén, ä rendőrségnek nem volt ne­héz dolga. Sokan emlékeztek arra, hogy Thelmát utoljára Leo Gambettával látták együtt és a férfi halálos, végzetes szerelmét, miödén­­ki tudta. A gyilkos nem menekülhetett. A detektívek néhány . órá- i val később megtalálták Leo Gambettát, alig 40 mérföld­­nyire Renotól. Robert Dwyer detektiv­­felügyelő óvatosan közelí­tette meg Leo Gambetta au­tóját. A férfi a korrhány­­keréknél ült és mozdulatlanul bámult maga elé. — Gambetta — Szólt Dwyer — hol van Thelma ? < —A csomagtartóban -— mondta halkan a férfi és szemében már nem izzott fény. A detckt:"ek kinyitották a csomagt'u tót, ahonnan | Thelma Rabail felisme'rhe- I tétlenségig összeroncsolt holt­teste zuhant ki. — Imádtam és1 nem tud­tam nélküle élni. Most már nem lesz senkié sem — szólt Gambetta és cigarettára gyújtott. í A délutáni nap »sugarai 'ferdén feküdtek az utón. EGYMILLIÓ DOLLÁR ÉRTÉKŰ ■* KÁRITÓSZER A BŐRÖNDÖKBEN NEW YORK — Az FBI hivatalosan jelenti: az Egye­sült Államok történetében példátlan kábítószer-csem­pészést lepleztek le. Három férfit letartóz­tattak, akiknek bőröndjei­ben összesen 100 font súlyú mariujanat találtak. A ha­talmas bőröndök végtelen so­rát három teherautó szállítot­ta rendeltetési helyére, ame­lyet a jelen pillanatban még nem sikerült felfedniük az FBI nyomozóinak. Az 1000 font súlyú mari­­ujana forgalmi értéke a fe­kete piacon hozzávetőlege­sen egymillió dollár. A három férfit három kü­­tartóztatták le: Hobokonben (N.J.), New York Cityben és Albanyban. Nevük: Esteban Cardo-ves, Armando Enriquez és George Howard Cardoes­­sel együtt Georgina nevű, 34 esztendős feleségét is letartóztatták. Az FBI jelentése elmondja, hogy a letartóztatottak a ma­ri jüant egyfontos csomagok­ba csomagolták. A vizságlat kiderítette, hogy a banda hoz­závetőlegesen két éve folytat­ja már működését. A letartóztatnak mind­egyike beismerte, hgy va­lóban foglalkoztak csempészéssel. A vevők ne­vét azonban nem voltak haj­landók felfedni, sőt, Cardo­­ves kijelentette: voltakép­pen nem is voltak állandó vevőik, csupán alkalmiak. Annyit az FBI ügynökei már mindenesetre kiderí­tette, hogy a marijuanát Mé­­xicoból csempészték Ameri­kába. r-George Beik, New York City rendőrsége kábító­szer-osztályának főnöke, közölte az újságírókkal, hogy a közeljövőben yalószihür leg újabb letartóztatások várhatók a marijuana ügy­ben. Mexico City «— a < mexicői hatóságok megkezdték a nyo­mozást abban az ügyben: mir lyen forrás segítségé,vei , ,é,s honnan csempészték a nagy­mennyiségű marijuanát át Egyesült Államokba? Mexico fővárosába az FBI ügynökök egy külön csoport­ja érkezett, hogy segítse a helyi hatóságokat a nyomo­zásban. HALLOTTA MAR ... . . . hogy Indonézia szigetor­szágban nincsen tavasz, nyár, ősz és tél; ott csak száraz és esős időszak van. . . . hogy az ember aránylag többet eszik, mint a ló. Egy évben a ló kilencszer annyi élelmet fogyaszt, mint testé­nek súlya, az ember ellenben testsúlyának 16-szorosát fo­gyasztja. . . . hogy egy oregoni indián törzs ikrek születését ördö­gi varázslatnak tulajdonitot­­ta s az egyik újszülöttet vagy mind a kettőt megölték. . . . hogy a philadelphiai, In­dependence Hall — az ame­rikai szabadság születési helye — korábban börtöb, majd muz-uim volt. Diem délvietnami elnök arcképe alatt kihallgatva, ezek a diáklányok nem tagadják, hogy ők szervezték az elnök elleni legutóbbi tüntetést.

Next

/
Thumbnails
Contents