A Jó Pásztor, 1963. szeptember (43. évfolyam, 38-39. szám)
1963-09-27 / 39. szám
A Jó PÁSZTOR 3. OLDAE Kényelem a félelem helyett az enyhült vasfüggöny mögött? Max Frankel, a New York Times cimü napilap keleteurópai levelezője, aki nemrégiben néhány hetet töltött Budapesten és jelenleg Bukarestben a román fővárosban tartózkodik, nemrégiben hosszú és részletes elemzést küldött lapjának a keleteurópai szovjet csatlós-országokban történt változásokról. Cikkéből közöljük az alábbi részleteket: — A keleteurópai szovjet csatlós-országok népei most tanulják a mérsékelt politikai és gazdasági engedmények útját. Kormányaik igyekeznek valamiképpen kielégíteni a polgárokat és ezáltal — amennyire lehetséges — csökkenteni a belső feszültséget. —Valamikor ezt az enyhült utat igy nevezték: lengyel ut. A többi kommunista csatlós-országok vezetői homlokráncolva vették tudomásul a lengyel enyhülési folyamatot. Ma már azonban ugyanez a helyzet Magyarországon is, sőt Csehszlovákia és Románia is az eddig kárhoztatott “olvadás” utján halad. — A keleteurópai csatlósországok polgárai most mindenekelőtt szabadabb légkört várnak a közvetlen jövőtől és nem közvetlen felszabadítást. A most felnövő fiatal nemzedék úgy vélekedik, hogy /bizonyos körülmények között a kommunista rendszert viszonylagos belső engedékenységre lehet kényszeríteni. — A szovjet csatlós-országokban a titkosrendőrség szerepét a kommunista párt vette át. A rendszer a megfélemlítés helyett a polgárok meggyőződésére törekszik. A kormányok a félelem állandó gyűrűje helyett viszonylagos kényelmet igyekeznek teremteni a nép számára, hogy a belső feszültség enyhüljön. — Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vasfüggöny mögötti kormányok igyekeznek jobb élelmezési és ruházkodási lehetőségeket teremteni. A folyóiratok címlapját már nem traktorok, hanem csinos, fürdőruhás leányok fényképeivel díszítik. Már nem tilos a jazz és amerikai, angol és francia filmeket is importálnak a csatlós országokba. Egyre-másra nyílnak a kávéházak és már nem bűn, ha az emberek nem elvtársnak szólítják egymást. Cikke további során a Nw York Times keleteurópai levelezője azt állítja; a szovj et csatlós-országok polgárai érzik, hogy a Kínával folytatott ideológiai vita és a Jugoszlávia iránt tanúsított ideológiai engedékenység gyengítette a Szovjetunió áltel eddig szabott vas-korlátokat és a moszkvai szorítás meglazult. — Lengyelország, Magyarország, ( Csehszlovákia és Románia kormányai mohón hívnak az országba nyugati gazdasági és pénzügyi szakembereket, valamint nyugati újságírókat — írja Max Frankel. Az amerikai ujságiró ezután a következő megállapításokat teszi: — Éppen ennek a vasfüggöny mögötti “olvadásnak” a következménye, hogy a szovjet csatlós-országok levélcenzúrája enyhült, sőt, gyak-Mindennapl jelenet Birmingham, Ala.-ban. így kezdődik a '“játék” így folytatódik: “Gyerünk!” !>, _____ „ Minden jó, ha jó a vége . . . ran, teljesen szünetel néhány hétig. A kommunista pártvezérek már nem rettegnek túlságosan attól, hogy országuk polgára milyen panaszt kesereghet el levélben Nyugaton élő rokonának. A keleteurópai kommunista országban élő polgár — bármit ir is — kénytelen ebben a megállapításban összefoglalni véleményét : — Bármint is volt, annyi bizonyos, hogy a dolgok ma jobban állnak, mint egy évvel ezelőtt. — A Szovjetunió négy szomszédos csatlós-országának mindegyikében a kormány népszerűségre törekszik. Az errevonatkozó mintát annakidején a lengyel kommunista párt fektette le s a többiek most követni próbálják. Moszkva pedig — akarva-akaratlanul — szemethuny a fejlődés ilyen iránya felett. — Annak ellenére, hogy a vasfüggöny mögötti csatlósországok még mindig — természetesen — szovjet-barátok, a “Barátunk és Támogatónk, a Nagy Szovjetunió” elméletének vége. Kádár jános, magyar miniszterelnök, a magyarországi kommunista párt vezetője, nemrégiben a következő kijelentést tette: — Büszke vagyok, hogy a magyaron kívül egyetlen nyelven sem tudok beszélni és mindig is gyűlöltem a szovjet-imádó, egymás között is oroszul beszélő magyar sztálinistákat. Max Frankel megjegyzi, hogy a múlthoz képest ez a kijelentés valósággal forradalmi jelentőségűnek tekinthető. — A négy keleteurópai kommunista csatlós-ország karmányai arra törekednek, hogy minedenekelőtt az értelmiséget, a mérnököket, pedagógusokat, gazdasági szakembereket és az alkotó-művészeket nyerjék meg a rendszernek — hangsúlyozza a New York Times levelezője. — Ezeknek a kormányoknak a vezetői jól látják, hogy Kelet-Németország nehézségeinek jórészét éppen az okozza, hogy Walter Ulbricht nem is törekszik az értelmiség meghólitására. — A sajtóban és a különben — elsősorban Lengyelböző társadalmi egyesületekországban és Magyarországon — egyre szabadabb légkörben folynak a viták. Azok ellen, akik egy-egy ilyen vita alkalmával túllépik a megengedett kereteket, politikai, vagy gazdasági megtorló intézkedéseket léptetnek életbe — elvétve fordul azonban csak elő, hogy a “félrelépés” következménye rendőrségi eljárás lesz. — A második világháború befejezése után, amikor a lehető legelső alkalommal a keleteurópai országokban a kommunisátk államcsíny utján magukhoz ragadták a hatalmat, azonnal megkezdődött a teljes állomositási folyamata. A gazdasági rendszer hirtelen, gyökeres megváltoztatása, a régi szakemberek erőszakos eltávolítása a fontos posztokról, az életszínvonal rohamos hanyatlását idézte elő. A csatlós-országokban élő polgárok elégedetlensége rohamosan növekedett. Ezeknek az országoknak a kormányai tehát nem tudtak más eszközhöz folyamodni, mint a sztálini terror alkalmazásához. Sztálinnak voltaképpen nem is kellett erre utasítást adnia a csatlós-országok kommunista kormányainak. Elegendő volt ey elvi utasítás: minden áron uralmon kell maradni. Ezt pedig csak a terror legkönyörtelenebb eszközeivel lehetett megvalósítani. A New York Times levelezője a következő megállapítással végzi elemzését: — A szovjet csatlós-országok kommunista vezetői rádöbbentek arra, hogy egyetlen társadalmat sem lehet korbáccsal kergetni a jólétbe. A gazdagági fejlődés egyedüli biztosítéka a polgárok munkája és erőfeszítése, azoké a polgároké,akiket nem ostoroznak, hanem, akik munkájukért nagyobb kényelmet, emelkedő életszinvonalat és nagyobb politikai szabadságot kapnak cserébe. NE DOHÁNYOZZÉK A SPORT EMBER, HA LÉLEGZENI AKAR! CHICAGO — Az Amerikai Orvosszövetség “Medical Aspects of Sports” nevű különbizottsága együttes közleményt bocsátott ki a “National Federation of State High School Athletics Association” elnevezésű szervezettel. Az együttes közlemény kibocsátását majdnem egy esztendei kutató-munka előzte meg. A közlemény leszögezi, hogy a sport-embereknek teljesen le kell mondaniuk a dohányzásról, ha az általuk választott sport-ágban bármilyen eredményt is el akarnak érni. — Nem lehet kétség affelől — hangzik a közlemény egyik kitétele — hogy a nemdohányzó sport-emberek mérhetetlen előnyben vannak a dohányzókkal szemben. Az orvosok jelentése ezután a következő megállapítást teszi: — Dohányzó és nemdohányzó sport-embereken végzett megfigyelések bizonyítják, hogy a nemdohányzó sport-emberek minden edzés és verseny alkalmával lélegzési nehézségekkel küzdenek. Körülbelül 10 cigaretta-szippantás mintegy 50 százalékkal csökkenti a tüdő levegő-befogadó-képességét és legalább egy órát vesz igénybe, amig a tüdő zvartalan működése helyreáll — mindössze tiz* cigaretta-szippantás után. — A dohányzó emberek mindenekelőtt rendkivül hamar kimerül és semmiféle hosszabban tartó fizikai megerőltetés kifejtésére nem képes — szögezni le az Amerikai Orvosszövetség közleménye. — Az a sportember, aki dohányzik, már az edzések alkalmával anynyira kimerül, hogy a verseny napján gyenge teljesítményt nyújt. Az együttes közlemény ezután hangsúlyozza: — Minden teljesen független attól a ma még vitatott elmélettől, hogy a cigarettázás tüdőrákot okoz-e, vagy sem. Annyi bizonyos, hogy a régi idők sportedzőinek telj esen igaza volt, amikor a sportolóknak szigorúan megtiltották a dohányzást. A közlemény ezután utal a marathoni csodafutó és olimpiai bajnok, a finn Nurmi, példájára, aki még negyven éves korában is sikeres hosszutávfutó volt. — Nurmi, a “gép”, soha sem dohányzott — állapítja meg a közlemény. Papirszeleteket dobálnak le a Helsinki finn főváros főutcáján autókaraván élén haladó Johnson alelnökre, feleségére és leányára. Ilyen amerikai stilusu ünnepség ezúttal volt elsőizben Finnországban AZT MONDJA A TANAR UR: "Ha jól meg akarod tanulni az angol nyelvei, sokai, hangosan kell olvasni és ha egy-egy ismereilen szónak érielméi akarod tudni, megtalálod azt a BIZONFY SZÓTÁR közel 1000 oldali tartalmazó kötelében! KÉT SZÓTAR EGY KÖTETBEN: ANGOL - MAGYAR és MAGYAR - ANGOL mely nemcsak a szavak értelmét ismerteti, hanem a kiejtést könnyen érthetően leirja. Nem hiányozhat ez a szórakoztató, tanulmányos, hasznos könyv egyetlen magyar házból sem. RENDELJE MEG MÉG MA! Ara keménykölésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árulják. Megrendelhető készpénzt, Money Ordert '■ , vagy csekket mellékelve: ' A JÓ PÁSZTOR 1736 East 22nd Street. Cleveland 14, Ohio vagy a vidéki képviselőknél volról sem mérhetők. A tengeri sirályok nemcsak szigorúan egynejüek a házassági életben, közöttük azonban a válás teljesen ismeretlen. Szerelmi hűtlenség egyszerűen nem létezik és olyan veszekedéseknek és botrányoknak sem lehetünk tanúi, mint amelyek naponta előfordulnak az emberek társadalmában. — A sirályok társadalmát az idősebbek és tapasztaltabbak vezetik és nincs mód csapdossák és dühös, sértőhangokat hallatnak egymás felé.. Végiilis a kevésbbé agg? ressziv him — megadja magát. f — Éppen ezért, a sirályoknál nincs is olyan külügyi bi> zottság, amely nemzetközi viszályokat intézne s amifi lyennek én vezetője vagyok á szenátusban — fejezte be az: szenátor. jv • Ä KÍNAI MENEKÜLTEK $ X BOLDOG AKAR LENNI? ELJEN ÜGY, MINT - A SIRÁLYOK! WASHINGTON. — J. W. Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának vezetője, nemrégiben intervjut adott az* újságíróknak. — Ez alkalommal nem akarok közvetlenül politikai kérdésekben nyilatkozni — jelentette ki az arkansasi demokrata szenátor. -— Ez alkalommal a boldogságról akarok beszélni. Fulbright szenátor ezután a következőket mondotta a boldogságról: — Az egyének és a társadalmak is, vagyis az egész emberiség, sokkal boldogabban és békésebben élhetne a jelenleginél, ha példát venne a sirályokról. A sirályok teljesen függetlenek mindenféle társadalmi szabálytól és előítélettől és egyéniségüket minden korlátozás nélkül, a lehető legszabadabb módon, élhetik ki. A sirályoknál jobban senki sem tiszteli a magántulajdon és a lakóhely szentségét és sérthetetlenségét. —■ Minden sirály-családnak van egy körülbelül 7 négyzetláb nagyságú lakóterülete és ez sérthetetlen. — A sirályok erkölcsei oly szigorúak, hogy ahhoz az emberi erkölcsök táarra, hogy a fiatal sirályok egy csoportja “államcsíny” utján magához ragadja a hatalmat. — A sirályok között ismeretlen az igazi verekedés és a háború. Ha például két him ugyanannak a nősténynek udvarol és a dolgot el kell dönteni, a himek szárnyukat MOSZKVA. — A Tass iroda szerint többszáz menekülj» érkezett kommunista Kinás, ból a Szovjetunióba. A kínai' menekülteket állitólag szov?; jet-barátságuk miatt halálra ítélték a kínai bíróságok. Hirdessen lapunkban Saigon dól-vietnami fővárosban diáklányok csoportja tüntet Diem elnöknek a buddhistákat elnyomó' politikája ellen. Diem katonái, körbe-körbe, őrt állnak az ellenzéki jelszavakat kiáltozó lányok körül.-1
