A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-04-19 / 16. szám
8. OLDAL A jó PÁSZTOR ROMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Feliér vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 20, 19-31 Mikor pedig este lön, azon a napon, a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, hol a tanítványok egybe valának gyűlve a zsidóktól való félelem miatt, eljőve Jézus, megálla középen és mondá nekik: Békesség nektek. S midőn ezt mondá, megmutatá nekik kezeit és oldalát. Örvendének tehát a tanítványok, látván az Urat. Mondá ezért nekik ismét: Békesség nektek. Amint küldött engem az Atya, én is úgy küldlek titeket. Ezeket mondván, rájuk lehelt és mondá nekik: Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsájtjátok a bűneiket, megbocsájtatnak nekik, s akiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, ki kettősnek mondatik, nem vala Velük, amikor eljött Jézus. Mondák tehát neki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. ő pedig mondá nekik: Ha csak nem látom a kezein a szegek nyomát s ujjamat a szegek helyére nem bocsátom és kezemet az ő oldalába nem teszem, nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét odabenn valának az ő tanítványai és Tamás is velük. Eljőve Jézus a zárt ajtón át s megálla középen és mondá: Békesség nektek! Azután mondá Tamásnak: Tedd ide ujjadat és nézd kezeimet és nyújtsd ki kezedet s tedd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő. Feleié Tamás és mondá neki: Én uram s én Isi tenem. Mondá neki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tanás, hittél! Boldogok, akik nem láttak és hittek. Még sok egyéb jelet is cselekvők ugyan Jézus áz ő tanítványai láttára, melyek nincsenek megírva e könyvben, ezek pedig megirattak, hogy higyjéték, hogy Jézüs a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy hívén, életetek legyen az ő nevében. SZENTBESZÉD A mai szent evangéliumban Krisztus Urunk kétezer is köszönti apostolait ezzel a szép köszöntéssel: “Békesség nektek!” Jelezni akarta ezzel az Üdvözítő, hogy nekik, akik hivatva vannak arra, hogy “elmenén az egész Világra, hirdessék az evangéliumot”, nagy szükségük van a békére, nemcsak a jó Istennel és az emberekkel való békére, hanem a belső, az önlagunkkal való békére is. “Békesség nektek!” Mert Krisztus Urunk a betét a szenvedésével és kereszthalálával szerezte meg, vagyis a megváltás nagy s dicsőséges munkájával, azért csak a feltámadása után beszél a békéről. Bünbocsánat nélkül ugyanis nincsen béke. Amig az ember lelkén rágódik a bűnnek tudata, mig érzi, hog\ Istennel vagy felebarátjával szemben van valami tartozása, addig igazi békessége nincs és nem is lehet. Bűn és béke nem fér össze; békét csak a bünbocsánat ad. Ezért adja meg Krisztus Urunk a bünbocsájtó hatalmat apostolainak épp akkor, midőn a békéről beszél, jelezni akarván ezzel azt, hogy béke bünbocsánat nélkül nincsen; e kettő elválaszthatatlan összefüggésben van egymással. A hármas béke, a jó Istennel, az emberekkel és inmagunkkal, a legnagyobb kincs a földön. Békéje izonban csakis a jóknak, a jámboroknak van, a bűnösöknek, a gonoszoknak nincs, amint azt az írás is mondja: “A gonoszoknak nincsen békességük.” Sajnos, napjainkban nincsen békesség a földön. Igaz ugyan, hogy békétlenség, egyenetlenkedés, viszszavonás mindig volt és lesz is a világon, de oly nagyfokú és éles békétlenség, amilyen ma dühöng a nemzetek között, a társadalomban, sőt a családokban és az egyénekben is, talán még sohasem volt. Valami általános nyugtalanság, hogy mit hoz a holnap, üli meg a lelkeket. Mindenesetre igaz, hogy nehéz időket élünk, de hát az is igaz, hogy éppen ezekben a nehéz időkben van leginkább békére, nyugalomra szükség. Mert a nyugtalanság, az idegesség mindig csak rombolt, de sohasem épített. Békét, igazi, tartós békét csak Jézusnál találunk, máshol sehol. Krisztus a békét a megváltással szerezte meg, föltámadásával pedig megpecsételte. A világ abban a balhiedelemben él, hogy a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk elégedetlen ember. Ámde a gazdagsággal szemben Krisztus Urunk a szegénységet választotta, éppen ezért egészen biztos, hogy ez az ut az igazi, amely a békéhez vezet. Krisztus szegényen született, szegényen élt és szegényen halt meg. És Krisztus példája után mily sokan lettek önként szegények! Krisztus Urunk sehol sem nevezi boldogoknak ? gazdagokat, ellenkezőleg azt mondja: “Jaj a gazdagoknak”, a szegényekről - azonban -így - nyilatkozik^ “Boldogok a lelki szegények!” Az angliai Gloucesterben egy repülőgép az egyik ház tetején „landolt“. A gép két pilótája meghalt, a ház lakói azonban sértetlenek maradtak. Hogyan áll jelenleg a holdutazás problémája? Az utóbbi időkben egyre több szó esik a Hold meghóditásáról. Az Egyesült Államok tervezőintézeteiben, laboratóriumaiban, kutató állomásain lázas munka folyik: készülnek a nagy pillanatra, amikor elindul az űrhajó,egy vagy két pilótával, hogy kikössön ezen a közeli és mégis oly távoli égitesten, a Föld örök kísérőjén, a Holdon. Az amerikai tevékenységgel párhuzamosán folynak az előkészületek a Szovjetunióban is. Kruscsev legfőbb becsvágya az«, hogy orosz ember lépjen először a Hold talajára és kitűzze a sarló-kálápácsos zászlót. 1 Hogyan haladnak a munkálatok az Egyesült Államok - ban ? Megnyerj ük-e a Hold meghódításáért folyó versenyt? Érdemes-e dollár billiókat beleölni e terv keresztülvitelébe? Figyelembe veszi-e Washington a szakértők ezzel kapcsolatos tanácsait? Ezekre a kérdésekre ad választ az alábbi interv-ju keretében dr. Arthur R. Kantrowitz, az űrkutatás tudományának egyik kiváló amerikai szakértője. Az intervju fontosabb részletei alább következnek; Kérdés: Dr. Kantrowitz, az Egyesült Államok legfőbb céljainak egyike ma az,hogy mielőbb elérjük a Holdat. E\: a terv végleges és visszavonhatatlan ? Válasz: Úgy látszik végleges és visszavonhatatlan. Az én véleményem azonban az, hogy a probléma megoldása nem olyan sürgős, mint amilyennek a hivatalos körök látják. Meggyőződésem az, hogy az« űrben ennél sokkal fontosabb dolgok várnak fel tárásra, kikutatásra. Ezek eoyike — például — az« úgynevezett közbeeső űrállomások kérdése. Csak e probléma megoldása után lehetne gondolni a Hold meghódítására. Kérdés: Miért állították a Holdutazást az űrprogram középpontjába ? Válasz: Azt hiszem azért, mert ez valóban vonzó cél, amely megmozgatja az embereket és á tudósok fantáziáját. De ismétlem: amig elérünk a megoldás küszöbére, sok más egyéb tennivalónk is van az« űrben. Csak azok megoldása után lehet ezt a hatalmas munkát és összeget igénylő kérdést a megvalósítás stádiumába helyezni. Kérdés: Mennyibe kerülhet az első holdutazás? Válasz: Becslésem szerint 10- 30 billió dollárba. «_..Kérdés: Ezt a nagy összeget fel lehetne használni hasz nosabb célokra is az űrkutatás valamelyik más területén ? Válasz: E tekintetben a tudósok véleménye megoszlik. Én szilárdan amellett kardoskodom, hogy először ür állomásokat kell létesíteni a föld körüli légkör alacsonyabb szféráiban. Kérdés: Miért olyan fontos ez« ? Válasz: Mert ez módot ad nekünk arra, hogy megtanuljunk élni és dolgoznj a világűrben. Úgy képzelem, hogy ezeken az űrállomásokon tudósok és mérnökök tevékenykednének és előkészite - nék az utat a távolabbi pontok elérése felé. Kérdés-:/ Milyen kísérleteket végezhetnek ezeken az űrállomásokon a tudósok? Válasz: Se szeri, se száma a feltárásra, váró problémának. Hogy csak néhányat említsek: a földmágnesség, a napsugárzás, az atmoszféra mozgásának törvényei, sth. Ezekről az állomásokról ból ez a felelet jött: A kérdene a hátsó sorok“A Föld.” — Ki mondta ezt? — kimegkisérelhetnénk kapcso latba kerülni a távolabbi bolygókon esetleg élő lé - nyekkel. Kérdés: A tudósok véleménye szerint vannak élőié - nyék más bolygókon is? Válasz: Ez izgalmas kérdés a számomra és azt hiszem, minden tudós számára. Teljes bizonyossággal senki sem állíthatja ma még, j hogy vannak, de azt sem,hogy j nincsenek. Éppen ezért kelle| ne felállítani az említett köz ! beneső állomásokat, hogy erre az évezredes nyitott kérdésre végre egyszer teljes határozottsággal tudjunk válaszolni. Kérdés: Mennyibe kerülne egy tudós “kilövése” egy ilyen űrállomásra? Válasz: Egy ilyen operáció, ha sikeres lenne, személyenként nem kerülne többe 2.3 millió dollárnál. A tudós tapasztalatai azonban jóval többet érnének az említett összegnél, hiszen a kuta tások itt a földön ennek sokszorosába kerülnek. Kérdés: Mit csinálnak ezen területen az oroszok ? Lelassították a holdprogramot és továbbra is a fold körül keringő rakétákra helyezik a fősulyt ? Válasz: Nem hinném, hogy “lassítanák” a programot. Az iker-rakéta repülés amelyet a múlt év augusztusában hajtottak végre, jól sikerült, s ezzel bebizonyították, hogy egyszerre több rakétát is fel lőhetnek az űrbe, illetve,hogy fel tudják ők is állítani azokat az űrállomásokat, amelyekről beszéltem. Kérdés: Ha az oroszok felépitik ezeket az állomásokat, nem jogos-e az a feltevés, hogy azokról uralni tudják a Földet? Válasz: Ezek az állomások kísérleti laboratóriumok lennének, amelyek semmiféle katonai fenyegetést nem jelentenének más nemzetekre. Annyi bizonyos, hogy ha a szovjet előbb építi fel azo - kát, nagyobb lehetősége lesz arra, hogy előbb jusson el a Holdra, mint az Egyesült Államok. Kérdés: És ha az oroszok előbb jutnának el, mint az amerikaiak, nagy katonai hatalom kerülne a kezükbe?. Válasz: Egyelőre nem tudnám elképzelni a Holdat úgy, mint valami fegyverraktárt, vagy sáncot, amely mögül rohamra indulhatnának a Föld ellen. Annál nagyobb jelentősége van azonban a hosz. szutávu hadirakétának, arnely súlyos csapásokat mérhet az ellenségre. Ezen a téren a következő feladat nem az, hogy e rakéták hatását és távolságát fokozzuk, hanem az, hogy megtaláljuk a támadó rakéták elhárításának és megsemmisítésének módszerét. A hangsúly tehát a védekező rakétákon van. Kérdés: Van pénz arra, hogy ezeket a közbeeső állomásokat felépítsük az űrben ? Válasz: A National Aeronautics and Space Admi - nistration költségvetésben szerepel ilyen alap is. Ez azon ban nem elegendő azok létesítésére. A program ezek nélkül nem kecsegtet sikerrel mert nem nyugszik biztos alapokon. Kérdés: Tehát gyorsabban kellene ezt a célt megvalósítani ? Válasz: Feltétlenül. Kérdés: Véleménye szerint az oroszok megelőznek bennünket ezen a területen ? Válasz: Nem lehetetlen, mert a szovjet megteheti azt, hogy a lakosságtól elvonja a létfenntartáshoz szükséges összegeket és azt erre a mtun kára fordítja. Én azonban azt vallom, hogy a szabad válalkozási rendszer ezt a feladatot még adott körülmények között is előbb oldja meg. INNEN-ONNAN Holdup rablás törlesztésre — valami uj a Nap alatt.. . Ashbury Thomas 25 éves truck soffőr pénzbehajtási körútra ment egy mosoda és egy tisztitó üzem részére. Mikor a Christopher utcában megállt, hozzálépett két fegyveres rabló, pénzt követeltek. A soffőr azt mondta, hogy 20 dollárt kasszírozott be, több pénz nincs nála. Húsz dollár nem elég, szólt rá az egyik rabló. Aztán meghagyta neki, hogy folytassa pénzbeszedő körútját, ők ketten követni fogják, és jaj neki, ha valahol segítségért kiált, mert ez esetben kiirtják a csadádját. A soffőr nem tehetett egyebet, folytatta a pénzbeszedést, és amikor — egy és félóra elmúltával — a Park Avenue és 110-ik utca sarkán már 220 dollárja volt, a rablók felszálltak a truckjára, elvették a pénzt és őt becsukták a truck hátsó rekeszébe. Bábut gyúrt puha agyagból kislányának Harvey Thatcher 27 éves ezermester Hudson, N. Y.-i lakásában és ez a mesterkedése előre nem látott események lánco«latát váltotta ki, melynek utolsóelőtti fejezete most játszódott le a szövetségi biró előtt: pénzhamisításban mondta ki Croake biró bűnösnek az ezermestert és május elején fogja kihirdetni a büntetést, amely papíron akár 18 évi börtön is lehet. Az Ég szerelmére, mi történt itt? Az történt, mondta a biró előtt a szerencsétlen flótás, hogy miközben a puha agyaggal dolgozott, egy nickel beleesett az agyägmaszszába és amikor kiemelte az agyagból, abban tökéletes nickel-lenyomatol látott. Abban a pillanatban az a gondolatom támadt, miért ne csinálnék a gyereknek ólomból pár nickelt . .. ?” így hát elkészült a kislánynak meg a kis bátyjának egy tucat nickel és ők jókedvvel játszadoztak a kincseikkel. Ártatlan játék, ebből nem lehet baj, legalábbis igy gondolta Thatcher. De ő csak kezdte, más végezte. Egy besurranó tolvaj végezte. A tolvaj valahol fizetett az ólom nickellel és mindjárt fiilöncsipték. És mindjárt rá is találtak a Thatcher féle nickelgyárra 'és a játékos pénzcsinálásból komoly pénzhamisitási biiniigy lett. Éppen a televízióját reparálta az ezermester, amikor a Secret Service embere a vállára tette a kezét és ezt mondta: “Gyerünk.” * Kevesebb munkanélküli lesz New Yorkban. Miután az állami fellebbezési biróság helybenhagyta a New York városi rendőrfőnök rendeletét, hogy a rendőröknek tilos szabad idejükben mellékfoglalkozást vállalni, sok munkalehetőség nyitva lesz a munkanélküliek számára. Zenés perpatvar támadt a Café Figaro és New York City közt. A város eljárást indított a^ Greenwich Village bohémnegyedében levő kávéház tulajdonosa ellen, először azért, mert a lokáljában négy — vagyis eggyel több mint három — zenész muzsikál és másodszor azért, mert a vonós-négyes egyik tagja kürtös. Tom Ziegler, a kávés, az Amerikai Zenész Szövetség 802 sz. lokálja utján védekező háborút üzent a városnak, megfogadta, hogy utolsó leheletéig harcolni fog a license megvonása ellen. LENINGRAD. — Értelmes élőlények élnek az Androméda-ködben — Slovskij szovjet csillagász szerint. Oda azonban nehéz lenne eljutni: az Androméda a legújabb becslések szerint 22 millió fényévre van a Földtől. ❖ BUENOS AIRES, Argentina. — Dr. Juan Delopes orvost párbajra hívta .ki Luis Miguelé az ismert politikus, mert az orvos páciensének, álmatlanság elleni biztos szerként a politikus beszédeinek olvasását ajánlotta. LONDON. — A Daily Mirror tudósítása szerint egy fiatalasszony, aki gyomorbántalmakkal került kórházba, nem volt hajlandó levetni nyakáról egy kendőt. Nagynehezen derült csak ki a tit-* ka. A nyakára ez a jelszó volt tetoválva: “Gyűlölöm a férfiakat.” A tetoválást egy szerelmi csalódás után 15 éves korában végezte magán. A hölgy előkelő történelmi példával is vigasztalódhat. Bernadotte marsall Napoleon egyik tábornag;ya, akit a svéd trónra hívtak meg, s a Bernadotte királyi ház megalapítója lett, a mellén a következő tetoválást viselte: “Halál a királyokra!” A tetovált felirat a francia forradalom idejéből származott. :fí TOKIO. — Valahogyan lekéstek a “légivonatról” fecskék, útban az enyhébb déli vidék felé, a hideg északi országrészekben rekedtek. Madárbarátok mindent megmozgattak a didergő madarak érdekében s mentőakciójuk sikerrel járt. A japán légierő pilótái az All-Nippon repülőtársaság gépére vették és Tokióba szállították a fecskéket s onnan az államvasut szállította őket tovább a Hamava tó környékére, Japán délnyugati részébe, amely a fecskék téli menhelye. 5*í WASHINGTON. — A földművelésügyi minisztérium közlése szerint az Egyesült Államok erdeiben 1027 fajta fa van. Ezek közül 78 “bevándorló” — a világ minden részéből származó fa. Az amerikai erdőiparban 7500 college-t végzett erdész dolgozik. BONN NEM ENGEDI BONN. — A nyugatnémet kormány nem engedi meg a nagyméretű acélcsövek Szovjetunióba való szállítását az országon keresztül. A szovjet kormány tiltakozott. A bonni kormány visszautasította a tiltakozást. Zermatt svájci városban a katonaorvosok vizsgálják át egy szálloda vendégeit. A környéken tifusz-járváTiy tört'kí. amelynelr'során étidig 300-an betegedtek meg.
