A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-04-12 / 15. szám

RÓMAI

KATOLIKUS

EVANGÉLIUMI

OKTATÁS

Husvét vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Márk 16, 1—7.

Mikor elmúlt a szómat, Mária Magdolna és Mária, Jakab anyja, és Salome illatszereket vásárolának, hogy elmenvén, megkenjék Jézust.

És korán reggel a hét első napján a sirhoz ménének napfelkeltekor. S mondák egymás közt: Ki hengeriti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából? Odatekintvén pedig, látták, hogy a kő már el van hengeritve. Mert igen nagy vala. És bemenvén a sírboltba, egy if jút látónak ülni jobbkéz felől, hosszú fehér ruhába öltözve és megrémülének.

Az pedig mondá nekik: Ne féljetek! A megfeszített názárethi Jézust keresitek, feltámadott, nincsen itt, imhol a hely, ahová tették őt. De menjetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába, ott majd meglátjátok Őt, amint mondotta nektek.

SZENTBESZÉD

“Feltámadott Krisztus e napon, Alleluja, hála légyen az Istennek!” Ezzel a gyönyörű hálaénekkel, ezzel a magasztos “Te Deum”-mal üdvözli ma, Husvét szent ünnepén az Anyaszentegyház híveit. Ezzel a lelkes öröménekkel, az uj, a szebb, az örök életet hirdető igékkel örvendezteti meg ma, a feltámadás

Golgotha

nagy napján az Egyház a Jézus Krisztus hivő, a Krisztust szerető lelkeket. Az éj sötétsége ime elmu'ott s a nappal világossága elközeledett, a halálnak félelmetes része eltűnt s helyébe az életnek bátorító, biztató angyala lépett. A Nagypénteknek néma gyásza, amelynek éles fájdalmában Krisztus Urunk keservesen kiáltott fel: “Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” A Husvétnak hangos örömére változott, amelynek élénk ujjongásában Krisztus Urunk lelkendezve kiált fel: “Feltámadtam, béke veletek, én vagyok, ne féljetek!”

Miként a tavasz évről-évre hirdeti a nagy természetben a tél elmúltával az élet diadalát, akként a Husvét ünnepe is évről-évre hirdeti a Nagypéntek elmúltával Krisztus feltámadását. Ami a rügyfakadás, ami a virágnyilás a természetben, az a mi hitünkben, Krisztus feltámadása. Rügy nélkül, virág nélkül nincs tavasz. Krisztus feltámadása nélkül nincs igazi vallás, nincsen igazi hit. . .

Ami Krisztus feltámadása előtt történt, az csak előkészületi állapot volt, hasonló ahhoz az időkhöz, amelyet a mag a föld méhében tölt. Amint.a magnak igazi élete a rügyfakadással, a virágnyilással kezdődik, éppen ugv Krisztus dicsősége is a feltámadással indul meg útjára.

Ha a megfeszített és eltemetett Krisztus nem támadt volna fel. akkor ugyan ki követte volna Krisztust, akkor ugyan hol maradtak volna az apostolok, a vértanuk? Ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor sírja egyben tanításának a sírja is lett volna, és akkor ma nem uralkodnék az életben, az emberek között, az emberek szivében.

Krisztus feltámadása a keresztény vallásnak az alapja; az a bizoynos sziklára épített alap, amelyet hiába ostromolnak, hiába verdesnek a bősz hullámok és a vészes viharok. Ezen az alapon megtörik minden ellenséges támadás, minden ördögi fondorkodás. Krisztus feltámadása az a bizonyos fenséges nyitány, melyet az apostolok, hitvallók, vértanuk beláthatatlan sora követett. Mert Krisztus feltámadása az erő, a hatalom, amellyel az apostolok megindultak hóditó útjukon, s amely erő és hatalom mind a mai napir fenntartotta Jézus Krisztus tanításait és fenn fogja tartani a jövőben is, az idők végeztéig. Krisztus feltámadása minden, a kezdet és a vég, a vallásnak ereje, hatalma és tartalma.

A Jó PÁSZTOR

A7, újjászületett üzent Háromnap

Nyolcad ízben ünnepli immár a világegyház 1956 óta a Triduum Sacrum, a Szent Hárcmriap ünnepi idejét, amelyeken megváltásunk legfőbb titkait idézzük emlékezetünkbe, átéljük azokat s lelkűnkbe kapcsoljuk a természetfeletti világ életáramlását. A nagyhét bárom utolsó napja ez a három nap: nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat estéje, azaz husvét vigíliája.

NAGYCSÜTÖRTÖK

Az a nap, amikor az Üdvözítő a húsvéti szent estére gyűjtötte egybe legszűkebb környezetét, a tizenkét apostolt, de a szokásos húsvéti bárányvacsorán túlmenően az uj és őrölt szövetség áldozatát, a misét és abban a szentáldozást, az oltári szentséget alapította. Az éjszakai órákban történt ez a nagy esemény és a? 1956-i megújítás immár- kötelezővé tette, hogy a nagycsütörtöki misé csalt este lehetséges ezentúl.

A szentmise születése napja ez az este. Csak egy pap misézhet, a vezető lelkipásztor, székesegyházban a püspök; a többi pap hófehér stólában vesz részt a misén és áldozik. Sok millió ember áldozik világszerte a papság után, mert mindinkább észreveszik, hogy a legklasszikusabb napja a húsvéti áldozásnak éppen ez a nap: amikor a legelső misét bemutatta annak szerzője, Jézus.

Az ünnepélyesség jelzésére az eucharisztia fehér színével, fehér selyemlepellel van eltakarva az addig violasziűü lepellel elfedett kereszt az, oltáron; a tabernákUlum üres, ezen az egy napon mindenki

a nagycsütörtöki misében meg szentelt ostyákkal áldozik, mint az apostolok a Jézustól átváltoztatott kenyérből. A “Glóriára” megszólalnak a templom összes csengetyüi, s a toronyban az összes harangok hirdetik a mise születésnapját, hogy azután Jézus szenvedésének tiszteletére elhallgassanak a húsvéti vigilia estéjéig.

Az utolsó vacsorának emlékünnepét az oltáriszentség ünnepélyes eltétele fejezi be. Másnap lehet újra áldozni, de mivel nagypénteken nincsen mise, az előre megszentelt ostyákat elteszik a holnapi napra. Nem a főoltáron teszik el, a főoltár szentségháza üres nagypénteken. A pap a mise végén nem ad áldást ,nem mond utolsó evangéliumot. A szent osztyákat rejtő áldoztató kelyhet megtömjénezi, és a "Parage lingua’ ’himnikus éneke közben ünnepélyes körmenettel viszi ahhoz a mellékoltárhoz, amely Jézus sírja lesz. Virágokkal díszítették, gyertyák égnek rajta állandóan. Mikor a pap odaér, zengve száll a “Tantum ergo” éneke:

“Azért ezt a nagy szentséget — Leborulva imádjuk, — Teste s vére Krisztusunknak, — hogy itt vagyon, megváltjuk. Ha elménkkel meg nem fogjuk, Hitünkkel

megfoghatjuk.”

A mise, s a szentség oltáránál szentségimádással hálát adunk, hogy ez az ajándékot. kaptuk azon az első nagycsütörtökön a Megváltótól.

NAGYPÉNTEK

Délután három óra. Szörnyű kinzatáii után a világ megváltója lehajtotta fejét

MARIA HUSVÉ|JA

Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ

ÉN VAGYOK MÁRIA: Isten szűz arája:

Jézust, a Megváltót, én hoztam világra.

Ég a Földdel lépett frigyre ama napon: ő az én szerelmes egyetlen magzatom.

Benne teljesült meg Isten akaratja:

Szent lélektől fogant, Isten lett az Atyja. Reszkettek a szférák, csillagok felgyultak: Zenith és a Nadir egymásra borultak . . . Törékeny gyermektest, égi lélek benne: ő lett minden lelkek égi fejedelme.

Törékeny gyermektest, kinhalálra szánva: Általa lehet csak a lélek megváltva.

ÉN VAGYOK MÁRIA: a Kis Jézus anyja: lelkemet a fájás soha el nem hagyja.

Hisz tudom az utat, hisz tudom a véget, amiért a Földnek ösvényére lépett.

Bár a vég a mától messze volt még nagyon: tudtam, hogy rám zuhan egy pénteki napon. Messze a távolban feltűntek az árnyak, melyek a szendergő kis Jézusra vártak. Kajafás — Pilátus — üvöltő néptömeg, aki megváltóját szomjuzik ölni meg.

Messze volt még a nap s érzem, szivem reszket, távolban már láttam a vérző keresztet . . .

ÉN VAGYOK MÁRIA ... Túl a Golgotákon, én is a húsvéti feltámadást várom.

De az én örömem vérkönnyel keverve: bus anyai szivem hét tőrrel átverve.

Siralom, ujjongás egymással csatáznak: népmilliók újabb feltámadást várnak.

Anyai emlőmmel Jézust én tápláltam,

Lelke lelkedzését szivrepesve vártam.

Fent szférák zenéltek, altatódalt, szépet, lelkemben ünnepelt az égi szemlélet.

Égi rendelés volt: Nagypéntek—Vasárnap:

Ég és Főid közt ez volt az örök határnap.

ÉN VAGYOK MÁRIA, ANYÁK, pátronusa: Fiam a világnak Megváltó Krisztusa.

Milljók ajkán zendül a húsvéti ének, földrehull áldása a távoli Égnek.

Husvét — Feltámadás — térdre hull bölcs, kába; mert a Husvét égi titkot zár magába.

Álmodni sem lehet e titoknál szebbet: dajkálja a testet öltött Istenleiket.

De nekem csak akkor lesz boldog husvétom, hogyha nem álltok meg Hit utján félúton. Legyetek áldottak, hívők, jók valóban: egyesüljetek mind az Ur Megváltóban!

és kiadta lelkét. Ez a halál a legnagyobb, ami a földön történt, ez az ára megváltásunknak. Végtelenül nagyobb cse leltedet, mint Jézus életének összes tettei: csodás gyógyítások .halottak feltámasztáso, csodálatos kenyérszaporifásai. .Ezzel a tettel, halálával kiengesztelte az embert az Istennel. Ennek emlékünnepe a nagypéntek.

Az apostolok akkoriban, János kivételével, csak messziről szemlélték a Megváltó tragédiáját, mi pedig az üres és dísztelen oltárnál gyülekezünk, s a történelem távlatából szemléljük az ott történteket. A János-passió dramatizált szövege vési szivünkbe újra a véres szenvedést.

A megváltás eszköze a kereszt fája volt méltó és illő 'dolog ezen a napon ezt a szent eszközt tiszteletben részesíteni Letakart feszületet visznek tehát az oltárhoz, s a pap háromszor énekli:

“íme a kereszt fája, amelyen a világ üdvössége függött — jöjjetek imádjuk!”

Mindenki tiszteli ezen a napon a feszületet, az ünnepélyes istentisztelet alatt vagy után, hogy kifejezze háláját és örömét azért, hogy a megtörtént megváltást magára alkalmazhatja, hogy részét kiveheti belőle. Éppen ezért ezen a napon, a délután tartott istentiszteleten .amely nyolc évvel ezelőtt délelőtt volt, mindenki áldozhat.

Az egyház többszázéves szünetelés után újra feltámasztotta a nagypénteki áldozás gyakorlatát, hogy az Ur testét, amelyet mindnyájunk üdvösségére ezen a napon halálra adott, áhítattal magunkhoz véve, a megváltás gyümölcseiben , gazdabban részesedhessünk. A pap maga is , kisostyával áldoztatja magát; az áldozás előtt a hívekkel együtt az egyház anyanyelvén mondja el a Miatyánkot. A papok is a hívekkel együtt veszik magukhoz Krisztus testét, újra megmutatva egységüket az Urban.

NAGYSZOMBAT

Jézus halottam pihen a sziklasirboltban .lepecsételt kő lap zárja el, katonák őrzik. Éjszaka idején feltámad. Ennek az egyedülálló éjszakának emlékére az apostolok ideje óta nagyszombatról husvétvasárnapra virradó éjjelen virrasztást, szent vigíliát tartottak őseink. Ezt a már hétszáz esztendő óta nagyszombat reggelére került virrasztást, egyházunk újra eredeti helyére, estére tette.

Ennek az éjszakának alapvető gondolata: Krisztus feltámadása. A tárgyi megváltás megkoronázása ez, és az egyéni megváltás benne gyökerezik. Ezért a húsvéti szent éjszaka a keresztség éjszakája sok száz éven át, ekkor keresztelnek most is a missziókban. A húsvéti éjszaka liturgiáját a keresztség eszméje járja át. Erre készítenek elő az olvasmányok, ekkor szentelik meg az egész évre a keresztvizet, ekkor újítja meg az egész közösség a keresztségi fogadást.

Nagy és szent dolog a keresztség szentsége. Egész keresztény mivoltunk kezdete és okozója a jelen életben, az eljövendő életben pedig az örök élet alapvetése. Eltörölhetetlen jegyet adott lelkünkre az Isten, a maga gyermekének ismer el vele bennünket. Az évek folyása, az idő múlása, semmiféle eltévelyedés sem törli le azt rólunk. Ha vétekbe estünk, a feltámadás szentsége, a gyónás vár reánk és újra kiengesztel az irgalmasság atyjával minket. Élnünk kell a keresztságet, s ha eltávolodtunk az útról, a második keresztség segít, a bünbánat szentsége.-Ez a húsvéti szent éjszaka

üzenete, amelyet az azt megkoronázó vigilia-mise hangoztat szentleckéjében:

“Ha Krisztussal feltámadtatok, keressétek az odafent valókat, ahol Krisztus ül az Istennel jobbján. Ami odafenn van, arra irányuljon figyelmetek, ne a földiekre. Hiszen meghaltatok és életetek Krisztussal az Istenben van elrejtve. Amikor Krisztus, ami életünk megjelenik, vele együtt ti is megjelentek a dicsőségben!”

Radó Polikárp (Budapest)

Thruston B. Morton, Kentuckey állam republikánus szenátora mosolyogva áll bátyja mellett; fivére Rogers C. B. Morton( jobbra) most kezdi képviselői pályafutását Washingtonban.

Chardon Maple Festival

CLEVELAND, 0. — A Cleveland Transit System jelenti, hogy „Sugarbush Fun Tours“ néven autóbuszjáratoj kát fog beáll itani a rendes | évi Geauga megyei Maple Festival-ra, április 19, 20 és 21-én, azaz pénteken, szombaton és vasárnap.

D. C. Hyde a CTS főmanagere kijelentette, hogy a jegyek előre a következő helyeken kaphatók: A CTS információs pavillonban, a Public Squaren, a CTS főhivatalában, 1404 E. 9-ik St.-en,

vagy csekk, vagy pénzutalvány elküldésével, „CTS Fun Tours“ jeligével és név megjelölésével,, 1022 Carnegie Ave. Cleve. 15.

A jegy ára 1,75 dollár felnőtteknek és 1.25 dollár 12 éven alóli gyerekeknek. Az autóbuszok a Public Squareről indulnak, délelőtt 10,30 és 11 óra között és délután 4,30 körül indulnak vissza Chardonból. Jelentkezni lehet április 16-án éjfélig.

Az elmúlt évben 2100-an

vettek részt a CTS-en, a „Sugarbush Fun Tour“-on.

REGGEL 8-K0R HÁNY ÓRA VAN?

WASHINGTON. — Az Interstate Commerce Commission kezdeményezésére a kongresszusban törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely országos rendezést készít elő annak eldöntésére, hogy reggel 8-kor itt és ott és amott hányat üssön az óra télen és hányat nyáron. Ma az a helyzet,„hogy a nyári időszámítás dolgában pokoli zűrzavar van országszerte, hol bevezetik, hol nem vezetik be a nyári időszámítást* hol márciusban, hol áprilisban kezdik és szeptemberben vagy októberben végzik. Ennek folytán egy bizonyos nyári napon egy bizonyos helyen az üzletek és irodák és hivatalok reggel 8 órai nyitásakor a vasúti menetrend 7 órát mutat és sokan, akik pár perccel 8 óra előtt az állomásra szaladnak, hogy le ne késsék a 8 órai vonatjukat, bizony már rég lekésték azt, mert a 8 órai vonat már 7 órakor kifutott az állomásról ...

Az uj törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az idővel csak az országos hatóság, az I. C. C., rendelkezhet; vasutak, repülőtársaságok, bankok, hivatalok, városi tanácsok nem válogathatnak 7 és 8 óra közt, Azt, hogy hány az óra, a helyi zóna határozza meg télen, a szomszédos zóna nyáron.

Ez persze valami uj a Nap alatt és magyarázatra szorul. íme:

Jelenleg az ország területe időszámítás tekintetében négy zónára van felosztva s az egyes zónákban egy-egy óra az eltérés a standard (téli) időben. A nyári egy óra differenciát jelenleg helyenkint különbözőképpen csapják hozzá a standard időhöz. Az uj törvénytervezet a négy mostani zónához (Eastern, Central, Mountain és Pacific) hozzácsap mégy négy zónát. És amikor elérkezik a nyári időszámítás bevezetéséne kideje, az idő egyszerűen, automatikusan átáll a rendes zónáról a keletfelőli legközelebbi zónára. Ezeknek az uj zónáknak nevei: Atlantic, Yukon, Alaska-Hawaii és Bering. Egy vagy két példa nyomban bevilágít a első tekintetre komplikált időszámításba :

New York az Eastern zónából a nyári időszakra áttér a legközelebbi keleti zónába, az Atlantic zónába. Chicagóban a változás úgy megy végbe, hogy a Central időről a nyári hónapokban áttérnek a legközelebbi keleti, Eastern Standard időre. Mindez automatikusan, a tervezett országos törvény erejénél fogva lép hatályba, igy hát sehol senkinek — sem helyi hatóságnak, sem forgalmi vagy más vállalatnak — nem lesz jogában nyári időszámítást tetszés szerint elrendelni vagy el nem rendelni. Hogy mely napon következik be a keleti szomszéd zónába “költözés,” azt az országos hatóság fogja kihirdetni.

Megjegyzendő ,hogy ez nem az első kísérlet az óramutató-anarchia megszüntetésére. Évek óta a kongresszus asztalán feküdtek pro és kontra nyári időszámitási törvényjavaslatok. Általában a farm népesség a nyári időszámítást ellenzi, a városi lakosság pártolja és követeli.

8. OLDAL

HB - 'ü.... ......J------»-------y;.. ------