A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-04-12 / 15. szám

3. OLDAL A Jó PÁSZTOR Nikita Kruscsev gondjai számban és terjedelemben egyre szaporodnak. A szov­jet kínai ellentét változat­lanul erős, a Szovjetunióban ismét az infláció jelei mutat­koznak. Az élelmiszerellátás — noha az időkben javult — még mindig akadozik. A mun­kások elégedetlenek. Több mint két év óta nem kaptak fizetésemelést, noha azóta az árak emelkedtek. A munká­sok helyenként nyíltan elé­gedetlenkednek. A mezőgaz­daság ismét — ki tudja há­nyadszor — átszervezés előtt áll; Kruscsev tekintete előtt még mindig a hatalmas mező­­gazdasági gépgyárak áb­rándja lebeg, mig a szovjet farmerek főgondja az, hogy tarthatnák ,meg kis háztáji gazdaságukat és kevéske ál­latállományukat. A szovjet értelmiség is mozgolódni kezd. Az orosz i­­rók most elsöizben tárják fel a sztálini korszak bor­zalmait — a véreskezü dik­tátor most tiz éve halt meg — és müveikben rendkí­vül kényes kérdéseket vet­nek fel a korábbi szovjet ve-Z'CluK indgeiLddL LdrbciVSl iVcLJJ-csolatban. Kruscsev kínos helyzetbe került: , egyrészt nem akar a sztálinizmus bű­nébe esni és terrorisztikus eszközökkel uralkodni az iro­dalom felett, másrészt azon­ban a múlttal kapcsolatban felmerülő problémák nem­csak a sztálini nimbuszt rombolják szét, de aláássák a jelenlegi vezetők és az egész szovjet kommunista párt tekintélyét is. Moszkvai nyugati diplo­maták azt állítják, hogy Kruscsev e problémákkal szemben úgy viselkedik, mint egy “vak medve, aki hatás­talanul csapkod maga körül.” Egy jól informált európai diplomata a következőkben jellemezte a jelenlegi szovjet állapotokat: “Úgy látszik, hogy a Kremlin vezetőszere­pének kérdése rövidesen fordulóponthoz érkezik. Kruscsev egymásután kény télén olyan döntéseket hozni, amelyek nincsenek Ínyére, amelyek akarata ellenére szü­letnek meg. Külpolitikai vonatkozás­án a Szovjetunió védekező állásba kényszerült. A berlini kérdésben, amely a múltban a feszültség főforrása volt, — csend van. A kubai visz­­szavonulás erősen megtépáz ta a szovjet tekintélyét a test­vérpártokban is. A jelek azt mutatják, hogy a szovjet nem tudja végrehajtani az uj rakétaépitési programot, amelyet oly hetvenkedve je­lentett be a világnak. A fegyverkezési prog­ram költségei hátrányo­san hatnak ki az életszín­vonalra. Az elmúlt évek során a szovjet diktátor számta­lanszor tett Ígéretet arra, hogy az életnívót emelni fogja, — ezt az Ígéretet azon­ban nem tartotta be. Hatalmas átszervezés fo­lyik az iparban is. A sztáli­nizmus egyik fő jelszava a “központosítás” volt. A nagy gyárakat, üzemeket egy köz­ponti helyről irányították. Kiderült, hogy ez a rendszer a fejetlenség valóságos me­legágya volt. 1957-ben az ipar nagy részét decentralizálták, — de ez a megoldás sem segi tett. Most újra visszatérnek a régi megoldáshoz, a gyára­kat egy “szuperminisztéri­um” ellenőrzése alá helye­zik, egy olyan miniszter kontrollja alá, akinek csupán a fegyverkezés központosí­tásában van gyakorlata. A belső bajokhoz járulnak a külföldi fiaskók is. Egyip­tom, Irak, Szíria, Algéria, ko­rábban tág teret engedett a kommunista befolyásnak. Az utóbbi időkben azonban ezek­ben az országokban rossz idők járnak a bolsevikiekre. Az I iarki uj rendszer — tüzzel­­vassal irtja a kommunistákat és ez a tény erős reakciót váltott ki Moszkvában, amely felháborodottan tiltakozott a “haladó erők” üldözése ellen. A jelek arra mutatnak, hogy Kruscsev erős nyomás alatt áll; a párt egyre foko­zódó pressziójának tudható be, hogy a szovjet diktátor lépéseket tett az irányba,hogy a kommunista Kínával szemben fennálló ideológi­ai ellentét kérdését ren­dezze. Kruscsev tapogató­zó lépéseire azonban Mao — a kinai kommunisták vezé­re — egyelőre nem reagált. Nyugati megfigyelőnek az a véleménye, 'hogy Krus­csev az utóbbi időkben — megszeppent, bizonytalanná vált és aktivitása már távol­ról sem a régi. A dolgok e­­gyetlen vonalon sem alakul­tak úgy, ahogy tervezte és elképzelte. A legújabb gond, amely a többieket tetézi: az irók ke­reszteshadjárata a régi rendszer ellen. Egymásután kerülnek napvilágra a kon - centróciós táborok borzal­mai, a terror és a megfélem­lítés korszaka, amikor egyet­len orosz polgár sem érez­hette biztonságban magát. A szovjet titkosrendőrség ke­zében volt mindenki s egyet­len gyanús szó, vagy mozdu­lat elég volt ahhoz, hogy az illető egy szibériai gyűjtő­­táborban, vagy kivégző osz­tag tüze előtt fejezze be éle­tét. A “baj” az, hogy az irók nem csupán ezeket az időket idézik fel müveikben, de fel­teszik ezt a kérdést is: hol volt Kruscsev és hol voltak a Kremlin mai urai a sztáli­ni rémuralom tobzódása ide jén? Miért nem léptek fel az orosz np gyilkosai ellen ? S mivel hallgattak és helyesel­tek, ők is felelősek a terror cselekményekért, amelyek sok sok millió ártatlan szov­jet polgár életét oltották ki. Kruscsev ebben a tetemre­­hivásban kénytelen, volt az e­REYKJAVIK, Izland — A külföldi látogatót, aki elsöiz­ben jár Izland fővárosában, bizonyára meglepi, hogy itt északon, az üzletek kiraka­taiban banánt, fügét, man­­gót, grape-fruit-ot orchideá­kat lát. De még jobban meg­lepődik, ha a reykjavikiek fel­világosítják arról, hogy eze­ket a déligyümölcsöket — a szigeten termelik. A sziget körülbelül akko­ra mint Kentucky állam, ég­hajlata kellemes, óceáni, nagyjából mérsékelt. A jú­liusi hőmérséklet 50 fok kö­rül van s ez a magyarázata annak, hogy az eszkimók és az iglók nem tudnak megho­nosodni a szigeten és ismeret­lenek a jegesmedvék is. Ne­kik ez az éghajlat túlságosan enyhe. Januárban — ekkor van a leghidegebb — a hő­mérséklet átlag 30 fok, ami körülbelül megfelel New York éghajlatának. A trópusi gyümölcsöket .tér mészetesen melegházakban termelik, amelyeknek hő­gyetlen rendelkezésére álló eszközzel operálni: megtiltot­ta az íróknak, hogy a régi rendszer bűneivel foglalkoz zanak. Egyik rádióbeszédé­ben azt állította, hogy az irodaiamnak “korlátlan sza­badságot” biztosítanak, de hozzátette, hogy ez a szabad­ság nem vonatkozik a sztáli­ni korszak felelőtlen ábrá­zolására. Súlyosan eltélte azokat az írókat, akik erre a területre kalandoztak. A megtámadott irók között van Ilya Ehrenburg is, aki nem rég közreadott önélet­rajzában leplezetlenül beis­merte: ő és a szovjet elit tisz­tán látta, hogy Sztálin és tár­sai a világ legkegyetlenebb tömeggyilkosságát követték el, de sem neki, sem a többi­eknek nem volt erkölcsi bá­torságuk szembeszállni a vé reskezü diktátorral. Krus­csev azonban — irta — aki most a sztalinellenes kam­pányt vezeti — annakide­jén osztozott a tömeggyil­kos bűneiben. A moszkvai diplomaták szerint ebben a konfliktusban dinamit rejtőzik, amely bár­melyik percben felrobban­hat és elsöpörheti Kruscse­­vet és társait a Kremlinből. A helyzetet nem enyhítik el­lenkezőleg sulyosbi thatják Kruscsev korlátozó rendel kezései. A legújabb jelentések sze rint a “lázadó” irók közül töb­beket elmegyógyintézetbe zártak. Sztálin idejében min den további nélkül kivégez­ték, vagy koncentrációs tá­borba zárták volna őket. Ma már azonban ilyen módsze­reket nem lehet alkalmazni. Vannak, akik azt állítják, hogy Kruscsev “megússza” ezeket a bajokat is. Annyi a­­zonban bizonyos, hogy amig a szovjet légköre ilyen fe­szültséggel terhes, a Krém - lin nem merészel kockáza­tos külpolitikai kalandokba bocsátkozni. mérséklete 9-100 fok körül mozog. Ezeket az óriási pavvi Ionokat azoknak a melegvizü forrásoknak és gejzíreknek vizével fütik, amelyek a fővárostól 10 mérföldnyi­­ra törnek fel a föld alól. Az így nyert melegvizet azon­ban nemcsak erre a célra használják fel; a thermálfor­­rások vizével fütik a laká­sok egy részét, az iskolákat, a hivatalokat, a gyárakat és a középületeket is. Izland első telepesei, a Norvégiából érkezett vikin­gek, valósággal szerelme­sek lettek az izlandi tájakba és ők adták a sziget nevét is. “Iceland” — jégszigetet je­lent. Azért adták ezt a fé­lelmetes nevet a szigetnek, hogy elriasszák a később bevándorolni szándékozó­kat. Amikor északabbra rá­bukkantak a valóságos jég - szigetre, Gönlandra, — an­nak ugyancsak számításból és megtévesztéséül a “Zöld sziget” nevet adták, hogy ily­­módon csábítsák a vikinge-Van valakije Magyarországban, Csehszlovákiában vagy Jugo­szláviában, aki beteg és nem tud megfelelő orvosságot kapni a bajára? — Talán szüleinek, rokonainak, vagy jóbarátainak van szüksége életmentő orvosságokra? Forduljon azonnal hozzánk és küldje be az orvosi receptet. Mi azt azonnal elkészítjük és elküldjük légipostával teljes garancia mellett. A Vörö« Ker»**t Patikában hazai é* amerikai oklevéllel biré gyógyszerészek készítik az orvosságot. Minden levélre azonnal válaszolunk és minden rendelést azonnal továbbítunk. Figyeljen a cimre: VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824 Buckeye ltd. Cleveland 20, O. AZ AMERIKAI MAGYARSÁG KÖZKEDVELT PATIKÁJA! A londoni Trafalgar Squaren álló Nelson szobrot megtisztították a rárakodott portól. A képet az egyik tisztogató munkás vette fel a szobor 153 láb magas talapzatáról. Nemzeti őrök állnak egy ház előtt Cedar Grove, Tenn.-ben egy megrongált ház előtt. A vidéken tornádó pusztított, amelynek négy halálos és sok sebesült áldozata volt. TRÓPUSI GYÜMÖLCSEKET TERMELNEK IZLAND SZIGETEN Üzleti levelezése egyszerűbb és ÉRTHETŐBB. HA MEGTANUL ANGOLUL! A közel 1000 oldalas BIZÖWFY SZÓTÁR ANGOL - MAGYAR és MAGYAR - ANGOL része a legjobb segédeszköz, mert nemcsak sza­vakat tartalmaz, hanem a szavak kiejtését isi Rendelje meg még ma ezt a hasznos, szórakoztató, tanulságos könyvet, mely egyetlen magyar házból sem hiányozhat Ára keménykölésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árulják. Megren­delhető készpénzt, Money Ordert vagy csekket mellékelve: A Jó PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio vagy a vidéki képviselőknél "IDEGES VAGYOK, SZERETNÉM HA ITT LENNE A FÜRIEM...” CHICAGO — Különös és érdekes módon tartóztattak le egy 58 éves asszonyt, még mielőtt tettét elkövethette volna. A vád: az asszony — egy mérnök felesége — mag­­zatelhajtási műtétet akart vé gezni egy “páciensén”. Mrs. Helen Stanko Andree nem először állt ilyen bűncse­lekmény miatt bíróság előtt; kétszer is elitélték 5-10 évi börtönbüntetésre, de Illio­­nis állam legfelsőbb bírósága, mindkét esetben megsem­misítette a verdikteket. Richard Can a sheriff­­hivatal nyomozóosztályá­nak vezetője a következők - ben mondotta el az asszony leleplezésének történetét; Mrs. Andree már hosz­­szabb idő óta rendőri meg - figyelés alatt állott. A közel­múltban tudomást szerez - tek arról, hogy egy leendő anyán ismét “segíteni” akar. Ezért az egyik női detektív megismerkedett a páciens­sel, akivel közösen • kértek appointmentet az angyal - csináló asszonynál. A detek tivnő megtudta, hogy csak jelszóval lehet jelentkezni, ezért igy hívta fel Mrs. And­­ree-t: “Szeretnék elmen­ni önhöz ruhapróbálás cél­jából.” Néhány órával ké­ket arra, hogy ott leteleped­jenek és birtokukba vegyék az óriási lakatlan területe­ket. Izland sokáig elszigetel­ten élte életét s csak az utób­bi években indult meg az ide­­gnforgalom. Az izlandiak száma ma 180,000. Ez a sza­badságára és függetlensé­gére büszke nép általá­nos jólétben él a szigeten. sőbb a két asszony megjelent Mrs. Andree “rendelőjében.” Mrs Andre közölte a fi­atal anyával, hogy a műtéti beavatkozásért 400 dollárt kér. Ezután a páciensnek két fájdalomcsillapító pasz­tillát adott és előkószült az operációra. Ekkor lépett közbe a női detektív. Blúzában egy kis rádiókészülék rejtőzött, amelybe — a korábbi megbe­szélés szerint — bemondta a titkos jelmondatot, amely igy hangzott: “Nagyon ideges vagyok, szeretném, ha itt len­ne a férjem.” E-z a jelmondat nem tűnhetett fel Mrs. And­­ree-nek. Annál nagyobb fi­gyelemmel hallgatták a lakás közelében elrejtőzött rend­őrök, akik — amikor ezt a mondatot felvevőkészülékü­kön meghallották — azon­nal betörtek a lakásba és le­tartóztatták az> asszonyt. A rendőrök elkobozták a lakásban talált orvosi mű­szereket, orvosságokat és 4,700 dollár készpénzt. Az ügy néhány héten be- , lül kerül tárgyalásra, s ak­kor Anree-nek e kísérletén kívül felelnie kell korábbi cselekményeiért is. Ez. se jó módszer PORTLAND, Ore — Egy férfi betört az ottani orvosi klinikára. Óvatosságból fel­húzott, egy gumik esz- ' tyűt, hogy ne hagyjon ujj- ' lenyomatokat. A kesztyűt ; azonban otthagyta. A rend­őrség kifordította azt, és annak belsejéből vette fel az ujjlenyomatokat, amelynek alapján most a nyomozás fo­lyik. Az argentínai fővárostól délre hatalmas szárazság pusztította a legelőket. A szarvasmarhák és juhok tömegei pusztultak el a prériken. Egyre súlyosabb gondokkal küzd a szovjet diktátor...

Next

/
Thumbnails
Contents