A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-03-29 / 13. szám

Ä. OLDAL A J5 PÁSZTOR ■->------^--- 1 - ' RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Nagyböjt ötödik vasárnapja. EVANGÉLIUM Fekete Vasárnap. Szent János, 8. fej., 46-59 Az időben mondá Jézus: Ki vádolhat engem kö­­zületek bűnről? Ha igazságot mondok nektek, miért nem hisztek nekem? Aki Istentől van, Isten igéit hall­gatja, — ti azért nem hallgatjátok, mert nem az Is­tentől vagytok. Felelék azért a zsidók és mondák neki: Nemde jól mondjuk mi, hogy szamaritánus vagy és ördögöd van. Feleié Jézus: Nekem ördögöm nincsen, hanem tisztelem Atyámat és ti gyalázattal illettek engemet. Én azonban nem keresem a magam dicsőségét, van, aki keresi s megitéli. Bizony-bizony mondom nektek: Aki az én beszédemet megtartja, halált nem lát mind­örökké. Mondák erre a zsidók: Most ismertük meg, hogy ördögöd van. Ábrahám meghalt, a próféták is és te azt mondod: Ha valaki az én beszédemet megtartja, nem Ízleli meg a halált mindörökké.. Avagy talán na­gyobb vagy Ábrahám atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat? Feleié Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi, az én Atyám az, aki dicsőit en­gem, akiről ti azt mondjátok, hogy Istenetek. De ti nem ismeritek Őt, én pedig ismerem, és ha azt mon­dom, hogy nem ismerem, hozzátok hasonló hazug le­szek, ámde isfnerem Őt és beszédét megtartom. Áb­rahám a ti atyátok, örömmel kívánta látni az én na­pomat, látta és örvendezett. Mondák azért a zsidók neki: Még ötven eszten­dős sem vagy és Ábrahámot láttad? Mondá nekik Jézus: Bizony, bizony mondom nektek, mielőtt Ábrahám lett, én vagyok. Köveket ragadának, hogy rája hajítsák, Jézus pedig elrejtőzék és kiméne a templomból. SZENTBESZÉD A lelki élet terén csak akkor lehet kedvvel és örömmel megindulni, ha a lélek először megtisztult és megerősödött. A lelki élet útja, vagyis az az ut, amelyen a lé­leknek az Istenhez kell eljutnia, az az ut, amelyet Krisztus Urunk mutatott nekünk amikor egyrészt magáról azt mondotta: “Én vagyok az ut ,az igazság és az élet”, másrészt pedig, amikor az embernek hi­vatását ezekben a szavakban jelölte meg: “az pedig az Isten akarata a ti megszentesüléstek”. Azért ma­ira Krisztus igy szól az emberekhez: “Aki az én ta­nítványom akar lenni, az tagadja meg önmagát, ve­gye fel keresztjét mindennap és kövessen engem.” Krisztus az utysaki erre az útra lép, az megtalálja az gazságot, s aki az igazságot megtalálja, az megta­lálja az életet. Életét, természetesen nem földi, múlandó éle­tet, hanem földöntúli, örök életet, mert hát a földi, múlandó élethez nem kell a Krisztus útja, hiszen lát­juk, hogy az oktalan állatok is leélik az ő földi mú­landó létüket, minden vallás, minden Krisztus-tudás és követés nélkül. A Krisztus-követés útja, vagyis a léleknek az Istenhez vezető útja két nagy állomáson visz keresz­tül. Az első állomás az, hogy az Isten igéjét, tanítását hallgassuk; a második pedig az, hogy azt megtartsuk. Mind a kettőhöz a jó, tiszta, erős lélekre van szükség. Hogy az Isten igéjét szivesen hallgassuk, ahhoz elsősorban az Istent kell kiengesztelnünk s azután ahhoz is tiszta lélek, erős lélek kell. A bűnös nem hallgatja az Isten igéjét, a bűnös menekül az Isten igéje elől, mert az Isten igéje nyugtalanítja lelkiis­meretét. Ámde az Isten igéjének hallgatása még csak az első állomás; a második/és nehezebb állomás az, hogy az Isten igéjét meg is tartsuk. Maga az Ur Jézus Krisztus figyelmeztet bennün­ket: “Nem minden, aki mondja, Uram, megy be a mennyek országába, hanem aki megtartja Atyám pa­rancsolatait, az megy be a mennyek országába.” És az aptostol is erre int: “Atyámfiái, ne legye­tek az igének csak hallgatói, hanem követői is.” VISSZA ESZTERGOMBA! Miami, Fla.-i rendőrök viszik el — saját érdekében — az amerikai nácipárt egyik tagját a 21 éves David Petersont, aki a B’nai B’rith zsidó szervezet épülete előtt piketelt. Az épület előtt összegyűlt tö­meg ugyanis perceken belül megtámadta volna. "A TÉTLENSÉG AZ EMBERISÉG VESZEDELMES ELLENSÉGE.. Templomi lopás-járvány Nyugat-Németországban és a Stájer Alpok területén az utóbbi időben igen elszaporod­tak a templomi lopások. Isme­retlen tettesek több templom sok értékes képét és faragott szobrát vitték el. Legutóbb a stájer Judenburg egyik hegyi kápolnájának értékes faszob­rai tűntek el. A Rajna-menti Köln főplé­bániáját egy ismeretlen tele­fonáló értesítette, hogy a vá­ros székesegyházából eltulaj­donított egyik szobor ott van a bejáratnál, a másik pedig a G a r m is c h-Partenkircheni templomban van. A bejelen­tés megfelelt a valóságnak. A rendőrség most a titokzatos telefonáló és a templomtolva­jok után nyomoz. CASTRO HÍVEI CARACAS, Venezuela. — Castro-barác terroristák több magánlakásba törtek be és rádiókat, pénzt és ékszereket raboltak. A rendőrség körözi a tetteseket. Irta: FÁBIÁN BÉLA A magyar kommunista kor mány immár harmadszor tesz kísérletet, hogy megszaba - dúljon Mindszenty bíboros­tól, a magyar nemzeti ellen­állást megfossza jelképétől és hősétől. Harmadszor akar­ják eltávolítani Magyaror­szágról, száműzetésbe kül­deni. 1948 novemberében Ráko­si Mátyás megbízásából há­rom kimagasló katholikus férfiú kereste fel a bíborost: Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző, Szekfü Gyula, a budapesti egyetem tanára és hires történelemtudós, és Ca­­vallier József neves katholi­kus újságíró figyelmeztették a bíborost, hogy abban az esetben, ha nem hagyná el azonnal Magyarországot, Rá­kosi Moszkva egyenes uta­sítására kénytelen letartóz­tatni s örök börtön, Szibéria, vagy talán halál vár rá. — Nem én leszek az első magyar vértanú — válaszol­ta a bíboros és felsorolta ma­gyar bíboros elődei közül azokat, akiket a hatalom bör­tönbe vetett s akik meghal­tak a magyar nép szabadsá­gáért. —A pásztornak nyája mellett van a helye, nemcsak mikor a juhok békésen legel­nek, akkor is, amikor a nyá­jat farkasok támadják /meg. A küldöttség egyik tagja vitába akart szállni a bíbo­rossal : — Nem lehetne valamilyen megoldást találni, meg­egyezést keresni Moszkvával —valahogyan átvészelni ezt a nehéz korszakot? — Lám, Berán, a prágai érsek — mondotta Szekfü Gyula — megtalálta a mó­dot, hogy a kecske is jóllak­jon, a káposzta is megmarad­jon. A bíboros példázattal vá­laszolt: — Az egyszeri székelyt éppen vitte hátán az ördög a pokolba, amikor az utón, összetalálkoztak a székely ko­májával. A koma megkérdez­te: “Hogy vagy komám?’’ — Bizony rosszabbul is lehetnék. — Ugyan, hát hogyan? — Ha nékem kellene a há­tamon vinni az ördögöt a po­kolba. 1948 karácsony első napján Mindszenty bíborost a kom­munista kormány pribékjei le­tartóztatták. Vele volt édes­anyja, Ugyanúgy, mint 1944- ben, amikor a nyilasok tar­tóztatták le a bíborost, aki akkor zsidókat rejtegetett a püspöki vár pincéjében. A bí­boros anyja a bucsuzás pilla­natában sirva fakadt. — Ne sírjon, édesanyám— mondotta a bíboros — egy halott bíboros talán többet használ a világszabadságnak, mint egy élő. így végződött az első kí­sérlet, mely által a magyar kommunista kormány meg akart szabadulni a bíborostól. A forradalom kitörése után Pálinkás Antal katonai osz­taga, mely Vác-Rétságon ál­lomásozott, kiszabadította a bíborost abból a nógrádme­­gyei kastélyból, ahol fogva tartották Pálinkás Antalt ezért a bűnéért Kádár János felakaszttatta. Azok, akik ma nyakra-főre hangoztatják, hogy Kádár Já­nos mennyivel emberségesebb mint Rákosi, vagy Gerő,meg­feledkeznek arról, hogy Ká­dár János volt az, aki fel­akaszttatta Nagy Imrét és Maiéter Pált és százával vé­geztette ki a Magyar Forra­dalom ifjú hőseit. Kádár Já­nos rabolta el a magyar kis­­parasztság földjeit, ő depor­­táltatta Szibériába a magyar forradalom hőseit, fiukat,lá­nyokat egyaránt, akik még ma is ott raboskodnak és rabszolgamunkát végeznek a kazáksztáni szüzföldeken. Miért dolgozik Kádár Já­nos két év óta szakadatla­nul azon, hogy Mindszenty bíboros hagyja el az országot? A paraszt, aktől erőszakkal vették el földjét, szabotálja a munkát a kolhozokban. Ma­gyarország még a két világ­háború közötti korszakban is tej jel-mézzel folyó Kánaán volt, búza- és marhafelesle­günkre nehezen találtunk pi­acot. Most külföldről hoznak be kenyérgabonát, nincs hús, nincs tej, az élet drága, a fa­luból a városba járnak a né­pek kenyeret vásárolni, hosz­­szu sorok állnak az élelmiszer üzletek előtt. Kádár János azt reméli, hogy ha a bíboros elhagyja Magyarországot, a magyar nép megadja magát sorsának, ismét termelni fog, lesz ke­nyér s a kommunisták prob­lémái megoldódnak. Két évvel ezelőtt környé­kezték meg először a bíbo­rost: szabad az ut, menjen Rómába! A bíboros válasza ez volt: Nem! Ő magát az amerikai követségen is politikai fo­golynak tekinti s addig, mig minden politkai foglyot sza­badon nem engednek, a saját szabadságáról tárgyalni nem hajlandó. Rómába menni nem óhajt, az ő helye Esz­tergomban van. Esztergom­ban fogták el, Esztergomba akar visszamenni, újból el akarja foglalni érseki székét. Mindszenty elutasító vá­lasza után egy ideig csönd volt. Aztán — nyolc hónappal ezelőtt — megkezdődött a nyugati sajtó megdolgozása. . Amerikai, angol újságírók za­rándokoltak Pestre, hogy tavaszt szimatoljanak a szi­bériai télben. Dicshimnuszo­kat olvashattunk a gyönyörű­séges cigánymuzsikáról, az elegáns pesti asszonyokról, a VATIKÁNVÁROS — Rö­viden jelentettük már, hogy a Szent Péter bazilikában ün­nepélyes külsőségek között avatták boldoggá az első ame­rikai származású apácát,Eli­zabeth Anne Bayley Seton-t. Ez az aktus fontos lépés a későbbi — valószínű — szent­té avatás felé. A ceremónián mintegy öt­ezer amerikai vett részt; köz­tük volt Spelman newyorki biboros-hercegérsek, és Jo­­sph Ritter, St. Louis kardi­nálisa. Maga a pápa nem vett részt a szertartáson, de később csat lakozott az amerikai csoport­hoz és a különlegesen feldí­szített Bazilikában beszédet intézett a csoport tagjaihoz. A 81 éves Szentatya Seton nővérről úgy beszélt, mint az Egyesült Államok hősnőjé­ről. “Elizabeth Seton — mon­dotta olasz nyelven, amelyet Spelman bíboros fordított angolra — a hivatalosan el­ismert szentség első virága, amelyet az Egyesült Államok ajándékozott a világnak. A most boldoggá avatott apáca 1774-től 1821-ig élt. Seton nővér New Yorkban született protestáns vallás­ban, és később harminc éves korában, férje halála után tért át a katolikus hitre. Ö alapította meg a Sisters of Charity-t s annak vezetője volt haláláig. A pápa beszédében — töb­bek között — még ezeket mon dotta: “Mától kezdve Eliza­beth Seton ragyogó példaként áll a nemzetek előtt, aki mintaképe volt a hűségnek és lelki-szilárdságnak. Elég­tételül szolgált számunkra az is, hogy ezzel az aktussal oly tekintélyes nemzetnek adóz­hatunk elismeréssel, amely a szellemi haladás élvonalá­teli kirakatokról, az otthoni Írók megnyilatkozásairól, az útlevél könnyebbségekről — beszélni ugyan még nem sza­bad, de az emberek már bát­rabban sugdolóznak — Írták. Sehol egy, szó a parasztok nyo­morúságáról, a politikai fog­lyok szenvedéséről. Illetve mégis! Mikor a Ká­dár kormány hivatalos elis­merést kért az Egyesült Nem­zetektől, követet kért az ame­rikai chargé d’affaires he­lyébe és amerikai kölcsönt dollárban és élelemben, meg­kérdezték, mit ad cserébe? A Kádár kormány nagy­lelkűen felajánlotta a politi­kai foglyok szabadonbocsátá­­sát. Mikor azok száma iránt érdeklődtek, beismerték, — hogy valóban van még húsz politikai fogoly Magyaror­szágon. Hogy mi történt a többivel? Azokat mesterének, Kruscsevnek példáját követ ve, közönséges bűnözőkként tartják nyilván. így tehát a politikai fog­lyok szabadonbocsátása ér­dekében folytatott tárgya­lások első eredménye a poli­tikai foglyok helyzetének a rosszabbodása. S mi lesz Mindszenty bí­borossal ? Bántatlanul elhagyhatja az országot. Mjehet Rómába. Tehát a bíborost nem bo­csátják szabadön, csak sza­bad elvonulást akarnak szá­mára biztosítani. A nyugati lapokban min­dent abban a feltálalásban ol­vasunk, mintha a kommunis­ta kormány nagylelkűen még biztonságot is szolgáltatna a bíborosnak, aki a bécsi her­­cegérsék kíséretében hagyná el hazáját. Mi úgy hisszük, hogy Ká­dár János gazda nélkül csi­nálja a számadást. A bíbo­ros nem óhajt Rómába men­ni. Csak Esztergomba,— vissza Esztergomba. ban áll.” Azok között akik az uj bol­doggá avatott apácához imád­koztak, volt a 15 éves Ann Theresa O'Neill is (Baltimo - re) aki 1952-ben csodálatos módon gyógyult ki vérrák be­tegségéből. Az egyház ezt a csodát Seton közbenjárásá­nak tekinti. A szertartáson 12 kardiná­lis és több mint 50 érsek vett részt, nagy részük az Egye­sült Államokból. Raleigh, N. C.-ben az ötéves Jeph Holloway-t is elkapta az ország­ban kitört gyaloglási láz. A kis­fiú megbizható vizipuskájával si­sakban indult útnak és egy óra alatt le is “gyalogolt” vagy öt vagy öt blokknyit, miközben jó­­néhányszor megállt barátaival be­szélgetni. London — Az emberiséget valamilyen hatalmas csapás pusztítja el? . . . Vagy a tét­lenség, az unalom következté­ben satnyul el és fejezi be földi létét? Ez a kérdés fog­­lakoztatott egy angol tudóst, aki' könyvében azt állította: a tétlenség, az unalom, amely abban az időben köszönt be majd, amikor a robotgépek minden munkát elvégeznek az ember helyett, — nagy ve - szélyt jelentenek majd az emberiség létére. A brit tudós, Dennis Gabor “Inventing the Future” cimü müvében többek között a következőket irta: — A történelemben első íz­ben kell szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy eljön az az idő, amikor csak egy elenyé - sző kisebbségnek kell dol­goznia, a többség fényűző tét­lenségben él majd. Ez a rész — mai értelemben véve — haszontalan lesz a társadalom szempontjából, kikapcsoló­dik a munkából, amely ma még a társadalmak alapja. Gabor, a 63 éves tudós,aki az elektronikus fizika pro­fesszora egy londoni egyete­­men a továbbiakban az állítja, hogy a “csapások közül két veszedelem fenyegeti a föld népét: a nukleáris háború és a túlnépesedés.” A professzor véleménye az, WASHINGTON — Az Egyesült Államok külpoliti­kájának népszerűsége re - kord magasságot ért el Nyu­­gateurópában, azonban a szovjet is népszerűbb lett, mint a korábbi években — állapította meg az Egyesült Államok Információs hiva­tala, legutóbb megtartott közvélemény-kutatása alap­ján. A szovjet azzal szerzett “jó pontokat” magának, hogy nem robbantott ki háborút Kuba miatt. A többség sze­rint ‘a háborút a szovjet mér­sékelt magatartása kö - vetkeztében kerülte el a vi­lág.” A közvélemény-kutató szerv különböző kérdése­ket tett fel az Ugyesült Álla­mok és a szovjet külpoli­tikájával kapcsolatban A kérdések az 1962 júniusától 1963 februárjáig terjedő idő szakot ölelték fel A szava­zók háromféle választ ad­hattak: a kiválasztott ese­ményt “nagyon kedvező” “kedvező”, vagy “kedvezőt - len” jelzővel láthatták el. Az első két válasz plusz pontokat, a harmadik mínu­szokat jelentett. A kiérté­kelés során a következő kép alakult ki: az említett idő­szak alatt a szovjet kiilpo­­százaléktól plusz 3 százaié - kig szerzett pontokat, Nyu­hogy évtizedek múlva már napi négyórai munka is ele­gendő lesz ahhoz, hogy bizto­sítsa a társadalom szükség­leteit. Ilyen körülmények között növekedni fog a bűnö­zések száma és emelkedni fog az alkoholizmus szenvedélye is — jósolja a tudós. E veszedelmek elkerülésének egyetlen módja: az ifjúságot fokozott mértékben kell ne­velni, elsősorban az önfegye­lemre. A huszonegyedik szá­zad ifjúságát lelkileg meg kell erősíteni. Lehet — írja — hogy ezt az átnevelést a Szovjetunió úgy hajtja majd végre, hogy a fiatalokat bá­nyákban dolgoztatja, vagy kirendeli a távoli vidékekre erdőtelepítési munkára, — csakhogy megvédje őket az elpuhulástól. A professzor azt javasolja, hogy korlátozzák a születé­sek számát és csak tehetsé­ges szülőknek engedjék meg hogy sok gyermeket hozza - nak a világra. Végül azt javasolja a pro­fesszor, hogy fokozzák a ze­nei, irodalmi és művészeti ok­tatást, hogy ilymódon ké­szüljenek elő az emberek egy olyan világra, amelyben már a praktikus gondolkodásra nem lesz nagy szükség. gatnémetországban mínusz 6 plusz 13 és Franciaországban mínusz 35, plusz 21 volt a végeredmény. Eből az tűnt ki, hogy a szovjet külpoli­tikáját legkedvezőtlenebbül Angliában, a legkedvezőbben Franciaországban értékel­ték. Az Egyesült Államok kül­politikájának népszerűsége i minden nyugati álamban e­­melkedett. Nagybritanniá­­ban az 1960-ban kapott 20 ponttal szemben, most 45 Nyugatnémetországban 38- al szemben 60, Franciaor­szágban 5-tel szemben 20-ra emelkedett a pontok száma. Az elemzés azt mutatja,hogy a U.S. iránt a bizalom megnö­vekedett Angliában és Nyu­gatnémetországban, de va­lamivel csökkent Francia­­országban, De Gaulle isme­retes kirohanása után. Noha a francia elnök “függetlení­teni” akarja hazáját az Egyesült Államoktól, a fran­cia polgárok ma is magyrabe­­csülik Amerikát és helyeslik a U.S. külpolitikai irányvo­nalát. , AUTÓ-VONAT TOKIO. — Egy expressvo­­nat összeütközött egy magán­­automobillal. Az autómobil­nak mind az 5 utasa ször­nyethalt. BOLDOGGÁ AVATTÁK AZ ELSŐ AMERIKAI SZÜLETÉSŰ APÁCÁT MEGNÜVEKEDETT A U. S. NÉPSZERŰSÍTI! EURÓPÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents