A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-03-29 / 13. szám
A Jó PÁSZTOR AZ UJ KOSSUTH HÁZ KAPAVÁGÁSI ÜNNEPÉLYE WASHINGTON. — Március Idusán ragyogó napsütésben fölyt le az Amerikai Magyar Református Egyesület uj székházának kapavágási ünnepélye. A magyar kastélyokra emlékeztető “Williamsburg Colonial*’ stílusban tervezett gyönyörű épület Washington egyik legszebb és legelőkelőbb negyedében, az “American University” és a jövendő “Presbyterian Center” között fogja hirdetni, hogy az amerikai magyarság kinőtt a közélet gyermekcipőiből, mert egyik legjelentősebb testvérsegitő és társadalmi tömörülése helyet vívott ki magának az Egyesült Államok legnagyobb hasonló jellegű intézményei között. A bensőséges aktuson a tavaszi gyűlésre összesereglett Vezértestület tagjain kívül rész,tvettek a tervező mérnökök és az építéssel megbízott cég vezetői, valamint a .'köz-; pont hivatalnokai is. . Dr. Békv Zoltán alelnök, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke mondotta a bevezető könyörgést. Ezután Borshy Kerekes György elnök klaszszikus tömörséggel emlékezett meg arról a hosszú útról, melyet az Egyesület a toledói kis irodától a főváros szivében emelkedő palotáig megtett s melynek minden eredményéért és áldásáért egyedül Istené a hála és dicsőség. Megtartására méltó népnek ítélt bennünket amerikai magyarokat s véletleneket nem ismerő, mindent átfogó világtervében újabb s még nagyobb feladatok végrehajtására hivott el a magyarság történelmének legválságosabb óráiban. Ezért sokkal több az uj Kossuth Ház egyszerű egyesületi központnál s ez ró súlyos felelősség-többletet vezetőinek vállaira. Beszéde végén néhány ásónyomnyi föld kiemelésével a ház építésé f jelképesen megkezdte. Dr. Szabó István alelnök, a Magyar Egyházkerület elnökének záróimája után a mélyen megilletődött résztvevők elénekelték a magyar himnuszt. A Bethlen Otthon hatalmas méretű és nagyszerűen felszerelt uj Öregek Házának tavaly őszi felavatása után az Amerikai Magyar Református Egyesület gyönyörű székházának építésével újabb követendő példát mutat amerikai magyar közéletünk vezetőinek. Említésre méltó az uj Kossuth Ház építésével kapcsolatban az a körülmény is, hogy a magyar testvérsegitő, munka eredményeiből emelendő épületet magyar építészmérnök, Szabó György István tervezte, s az építést ugyancsak magyar vállalkozók, az Ebner Testvérek végzik. KRUMPLI ÉS BURGONYA Grundbirne ez német szó.’ Tessék megprőbálmi kimondani kecskeméti vagy buckeyei szójárás szerint. Megvan: krumpli! Bourgogne francia szó, francija kiejtése burgony.Magyarul máris megvan: burgonya !. Mi a különbség a krumpli és a burgonya közt? A földi almát (igy is nevezik a németek és a franciák) falun és a konyhában krumplinak nevezik, hivatalban, tudó - mányos értekezleten és nyomtatásban az elegánsabb burgonya szót használjuk Ennyi az egész különbség. A burgonya legrégibb emlékei a Peruból eredő, gyászurnák diszitései. Ezek a vázadiszitések azt bizonyítják, hogy a jó burgonyatermés érdekében az inkák emberáldozatokat is bemutattak isteneiknek. Az egykor virág - zott inka birodalom lakói az itt vadon termő növényekből nemesítették ki a burgonya értékes fajtáit. Peruból terjedt el az egész amerikai kontinensen. Ki hozta át a burgonyát Furópába? A történelmi adatokszerint ez a spanyolok érdeme. Pizarró spanyol zsoldos vezér volt az első, "aki katonáival megetette a burgonyát, majd 1533-ban néhány növényt át is szállított Spa nyolországba. így Európában először ; ápanyór földön fogyasztották a burgonyát,áhonnan Rómába, majd Becsbe, Német- és Franciöor - szágba is eljutott. Később 1586 körül Walter Raleigh hires tengerész közvetítésével Virginiából jutott el Írországba, majd Angliába. Drake angol tengernagy felismerte, hogy burgonyafogyasztással meg lehet előzni, illetőleg gyógyítani lehet a tengerészeket gyakran fenyegető skorbut (C-vitamin hiányos betegség) s ezért .hajóin kötelezővé tette a krumpli-ételeket. A burgonya pályafutását sok kudarc is gátolta. Akik először találkoztak vele, a zöldjét akarták fogyasztani, de arról hamarosan kiderült hogy mérgező hatású. Ezért úgy hitték, hogy a növény teljes egészében ártalmas. A nép az orvosokra hall - gatva, tiltakozott a mérgező étel ellen. Franciaországban XVI. Lajos király patikusa, Parmantier nem hitt a burgonya ártalmában és elterjesztésén fáradozott. Eőször magát az uralkodót sikerült meggyőznie,1 aki nyilván felismerte, hogy az uj növény rossz; gabonatermés esetén hasznos segítség lehet az éhínség leküzdésében. Pártfogásába vette azt és 1783- ban egy udvari fogadáson a burgonya virágát tűzte ki gomblyukába Később Parmantier rávette a királyt arra is, hogy saját birtokán, Grennelben kezdje meg a burgonya megtelepítését Lajos egyetértett a patikus tervével, s valóságos hadicselt alkalmazott. A burgonyaföldekre ágyúval és puskával felszerelt katonaságot vezényeltetett A párisi nép érdeklődéssel figyelte, mit őriznek annyira a király földjein? A csavargók minden ügyességüket latbavetették hogy az értékes csemegéből minél többet lophassanak. A katonaságnak persze ki volt adva a parancs, hogy a szigorú őrizet tettetése mellett hagyja nyugodtan lopkodni a tolvajokat. így sikerült elterjeszteni a burgonyát Franciaországban. Sok maradi embernek mégsem ízlett a kitűnő gumó, A francia forradalom napjaiban azzal szavazták le Par - mentiért: “Ne figyeljetek rá polgártársak! Nem tudjátok, hogy krumplival akar eteni bennünket?” Poroszországban ugyancsak uralkodói pártfogás - ban részesült a burgonya. Nagy Frigyes maga bizonyította be a népnek, hogy szó sincs mérgező terményről. Amikor Brieg városkába ért, a kormányzó erkélyére téríttetett, s ott a tömeg előtt hatalmas tál burgo - nyát fogyasztott el. Közben, időnként egyet-egyet az ácsor gók közé hajított. A nép ennek ellenére bizalmatlan maradt, a király katonáinak kellett elültetni, kiszedni,és megfőzni a parasztok részére a burgonyát. Lassan szokták csak meg az izét . . . A múlt században már különféle forrásmunkák a burgonya elkészítési módjainak száz, meg száz változatára utalnak. Az egyes, ma már jót ismert és kedvelt fogások megszületéséről számos érdekes történet tanúskodik. A pomme de térré soufflée vagyis a felfújt burgonya egy vonat késésének köszönhető. Amikor a párisi vasútvonalat átadták a forgalomnak, Lajos Fülöp polgárkirály egész családjával részt vett az első utazáson. Az érkezőket nagy bankét várta. A szakács pontos időre elkészítette az ebédet, de a vonat a sok üdvözlő beszéd miatt késett Szegény szakács, már siratni kezdte szépen megsült burgonyaszeletkéit. Mit volt mit tenni, kivette a serpenyőből a burgonyalapocskákat, s lecsepegtette róluk az olajat. Mikor aztán a vonat befutott s tálalni kellett az ebédet, újra visszadobta azokat a forró olajba. És ekkor a burgonya lapocskák hirtelen nőni kezdtek, mint a párna . .. így született meg az uj, kitűnő étel. Napjainkban a burgonya az egyik legfontosabb népélelmezési cikk. Olcsósága:, a gyors és könnyű elkészítés si módjai mindennapos táplálékunkká tették, C-vitamin-: tartalma pedig télen a legfontosabb védőételek közé sorolja. Felhasználják ta - karmányozásra, keményitő- és szeszgyártásra is. Az Ohio folyó áradása elöntötte New Richmond, O. utcáit. A képen látható fiatalembernek nincs csónakja, s igy lóháton indul szomszédai.látogatásé ra. AZ AMERIKAI MUNKÁS A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN WASHINGTON. — A munkaügyi minisztérium megalapításának 50-ik évfordulója alkalmából érdekes összefoglaló és összehasonlító ^mertetést közöl a munkásság múltjából és je,enlegi helyzetéről. És és föld —- ilyen nagy a különbség ! 1799 A kollektiv alkudozás, a kollektiv szerződés az ipari demokrácia talpköve. Az egyénileg munkája béréről és munkaviszonyairól a munkaadóval beszélő ember — beszél, de valójában nem alkudozik, a feltételeket elfogadja vagy — mehet, i Amerikában a kollektiv alkudozás története 1799-re vezet vissza. Akkor Philadelphiában a cipászsegédek szervezetten szerződtek a mesterekkel. De még egy évszázadnak kellett elmúlnia, mig a kollektiv alkudozást törvény védte. Ma minden évben több mint 100,000 kollektív szerződést Írnak alá a munkások és a munkaadók képviselői. 1869 Titkos szervezet, valósággal összeesküvő társaság volt a Noble Order of the Kinghts of Labor, mely 1869—ben alakult meg. Titokban kellett tartani a tagságot, mert akikről kitudódott hogy a Knights tagja, azt a munkaadó menten kidobta. Mégis rövid idő alatt 700,000 tagja volt a titkos szervezetnek. A Munka Lo - vagjai, mint összeeskü - vöknél szokásos, titkos jelszavak utján érintkeztek egymással. Ma több mint 17 millió szervezett munkás van Amerikában és az unióik az amerikai élet alapvető tagozatai. 1886 Chicagóban a munkások sztrájkba léptek, hogy kikényszeritsék a napi 8 órai munkaidőt. A sztrájkolok tűn tetése zavargássá fajult, a rendőrség lőtt és négy munkás holtan aradt a kövezeten. Május 4.-én a munkásság tiltakozó gyűlést rendezett a Haymarket téren. A tüntetés zendüléssé nőtt,puskagolyók ropogtak, bombák robbantak. Nyolc rendőr életét vesztette, 68-an megsérültek. Ez a Haymarket Riot az egész nemzet figyelmét a munkásproblémákra irányította, a munkásság követelésére: jobb munkabért jobb munkaviszonyokat! Ma a Fair Labor Standars törvény garantálja a heti 40 órai munkaidőt és a másfélszeres túlórákért több millió amerikai munkásnak. 1910 Az Amalagamated Clothing Workers unió 1910-ben sztrájka állt egy ruhagyártó vállalat ellen. És azután — 50 éven át ez az unió mindenkor békésen megállapodott I a munkaadókkal, nem volt ! sztrájk. Az az 1910 évi sztrájk azt eredményezte, hogy a felek megállapodtak a kollektiv alkudozásban és a panaszok - nak önkéntes egyeztetés alapján való elintézésében. Ma ennek a munkás-munka adó békekötésnek emlékét őrzik a munkaügyi minisztérium Hall of Honorjában Földanyfcnk nem hagy cserben MALTHlw angol közgazdász már a 19-ik század elején mdlongatta a vészharangot, hogy a Föld tulnépesedésb® van, s az emberiséget éhínség fenyegeti. ElméletéMzóta a tudomány számtalanszor megcáfolta, mégiiKanai még ma is követőkre akadnak. Hogy» áll a helyzet a valóságban? Megvan-Ä lehetősége annak, hogy kielégíthessük a szaporofc emberiség energia és táplálék igényeiét? M Az atomkorszak hajnalán nem szükséges bizonygatnunk, milyen óriási tartalékkal rendelkezik az energitika. De a hagyományos energiaforrások: az olaj, a szén és egyéb természeti kincsek korábban már sokszor megjósolt kimerülése esetén az atom energia kiaknázásán, kívül még számtalan energiaforrást hasznosíthat az emberiség, például a Nap, az árapály és a tengeráramok energiáját. Ezen a területen még csak az első lépéseket tettük meg. Elképzelhető, hogy a jövőben nem az energiahiány, hanem az energiafelesleg okoz majd gondokat az emberiségnek. Ha ugyanis az energiaellátás mértéke a jelenlegihez hasonló ütemben növekszik, néhány évtizeden belül óriási mértékben felgyülemlik a termelési folyamatok során létrehozott hőmennyiség, s elérheti azt az értéket, amennyi a Napból érkezik a Földre. Ebben az esetben elkerülhetetlenül át kell alakítani a Föld hőháztartását és az energiafelesleget ki kell vezetnünk a világűrbe. Mi a helyzet a táplálékkal? íme néhány számadat: a mezőgazdaságilag megmunkálható talajterület 939 millió hektárnyi a világon — ez a terület nem kevesebb, mint 65 ezer millió ember táplálékkal való ellátását biztosítja, Ha a teljes napenergiát haszonnövények termelésére használhatnánk fel, 58 ezer millió embert láthatnánk el bőségesen élelemmel. A közel félmillió növényfajtából ma még mindössze 23 ezer szolgálja az emberiség javát, s ebből is mindössze 600 a mezőgazdaságilag hasznosított növény. A mezőgazdaság fejlődése biztosítékot nyújt arra, hogy nem kell tartanunk az emberiség éhenpusztulásától. Ha oznban a mezőgazdaság termékei sem biztosítanák az egyre szaporodó emberiség élelmiszerszükségletét, még más tartalékok is rendelkezésünkre állnak. Hiszen a vegyipar már ma is nagy mennyiségű mesterséges tápanyagot állít elő, s a szintetikus élelmiszergyártáshoz kevesebb nyersanyag és munÄ szükséges, mint a mezőgazdaság fejlesztéséhez.’» ■ ; ‘ív ; : S hol vaglunk még a lehetőségek kihasználásának határaitok! Hiszen alig aknázzuk még ki a tengerek nyersanyagainak hatalmas kincseit. Egy hektárnyi tenger kétszer annyi kalóriát biztosit halhús formájában, mint amennyit egy hektárnyi mezőgazdaságilag megművelt területről hús formájában nyerünk.;”- 13 »Io Nem kell félnünk tehát attól, hogy az emberiség éhenpusztul. Vannak azonban előfeltételei.is annak, hogy a Föld kincsei a rohamosan szaporodó emberiség minden tagjának igényeit kielégítsék: a termelt javak igazságos elosztása, valamint az emberi energiatartalékokkal való ésszerű gazdálkodás. Ez pedig kizárólag szabad társadalomban lehetséges-Harry, az ezerfontos fóka Brooklyn, N. Y.-ba érkezett. A Coney Island-i akváriumban találkozik majd kiszemelt feleségével Selinával. Ez az akvárium a nagy halak “házasságkötő-terme”. 1911 New Yorkban a Triangle Waist Company gyárában tűz ütött ki 1911 március 25.én. A lángok emeletről emeletre felfelé törtek s a tűzoltók minden erőfeszítése , hiábavaló volt,mert a létrák fel sem értek a két felső emeletig. A munkáso és munkásnők legtöbbje benn rekedt a műhelyben, mert a tüzlétrákhoz vezető ki járati ajtók be voltak csukva. Ez a borzalmas tűzvész megdöbbentette a nemzetet, általános tiltakozást váltottki az egészségtelen és életveszélyes “sweat shop” munkahelyek és munkaviszonyok ellen s tulajdonképpen ez indította el azt a mozgalmat, amely id-vel a mai modern munkaviszonyokhoz vezetett. 1914 Mit ért régen és mit ér most a munka bére ? 1914-ben egy óra és 35 perc gyárimunka bérébe került egy tucat tojás. Ma a gyári munkás 15 perc alatt keres annyit. Egy közepes minőségű férfi Öltöny ára 75 óra és 47 perc munka volt; ma 12 óra és 26 perc. Mit jelent ez? Azt, hogy az. amerikai munkások valódi bére (függetlenül a dollár vásárlóerejének változásától) lényegesen emelkedett 50 év alatt — amióta megszületett a munkaügyi minisztérium. 1955 Az amerikai munkásmozgalomban korszakalkotó vál tozás állt be 1955 december 5.-én, amikor az AFL és a CIO 20 évi ellenségeskedés után egyesültek. Ma az AFL-CIO köteléké - be tartozó unióknak 13 és fél millió tagjuk van, 4. OLDAL
