A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-03-15 / 11. szám
' 8. OLÖaE a 15 PaS Z T ö H RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Nagyböjt harmadik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Lukács 11 fej., 14—28. Az időben Jézus ördögöt iize ki, egy néma emberből. Mikor pedig kiment az ördög, megszólala a néma és csodálkozának a seregek. Némelyek pedig közülök mondták: Belzebub, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. Mások meg kisértvén, égi jelt kérőnek tőle. Ő pedig látván gondolataikat, mondá nekik: Minden magában meghasonlott ország elpusztul s ház házra omlik. Ha tehát a sátán magával meghasonlott, miképen állhat fenn az ő országa? Mert azt mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki az ördögöket. Ha pedig én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők lesznek a ti biráitok. Ha meg én Isten ujjával űzöm ki az ördögöt, bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Midőn az erős fegyveresen őrzi udvarát, békében van a tulajdonosa. De mikor nálánál erősebb jővén, legyőzi őt, minden fegyverzetét elveszi, melyben bízott és elosztja prédáját. Aki nincsen velem, ellenem vagyon és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, vizetlen helyeken jár, nyugalmat keresvén, de nem találván, igy szól: Visszatérek házamba, ahonnét kijöttem. És odamenvén, kisöpörve találja azt és felékesitve. Akkor elmegyen és magához vészen hét más lelket, magánál gonosszabbakat s bemenvén, ott laknak és azon ember utóbbi állapota rosszabb leszen az előbbinél. Lön, pedig, midőn ezeket mondotta, felemelvén szavát egy asszony a seregből, és mondá neki: Boldog a méh, amely téged hordozott és az emlők, amelyek tápláltak. Ő pedig mondá: Sokkal inkább boldogok, akik az Isten igéjét hallgatják és megőrzik azt. SZENTBESZÉD zott következtetésre jutni. Még a kormányhoz hü demokraták sem lelkesednek ér te. Mások örömmel látnák, de kételkednek annak sikerében, azt állítva, hogy az tovább növeli majd a költségvetés deficitjét. Végül sok szó esik az iskolának nyújtandó szövetségi támogatásról ,és az időskori betegbiztosításról. Az idő - sek természetesen helyeslik a tervezetet és haragszanak azokra az orvosokra, akik szembeszállnak a javaslattal. Ez a probléma ebben az évben újra szőnyegre kerül — jósolta Spendlove ki-Danville, 111.-ban a 3 éves Bradley Bowman összeméri lapátját az Esco Co. által gyártott óriási kotrógéppel. A hatalmas lapát egyszerre 125 tonna homokot és követ markol fel egy bányából. Milyen gondjai vannak az amerikai népnek? A nagyböjt első vasárnapján Krisztus Urunkat 1 kisértések, a megpróbáltatások komor sziklás hegyén találtuk. A második vasárnapon az imádság, a megdicsőülés kedves és tisztult hegyére vitt fel bennünket, hogy ott megtanuljunk Tőle imádkozni és egykoron Vele együtt megdicsőülni. A mai vasárnapon, a nagyböjt harmadik vasárnapján, Krisztus Urunkat ismét a földön találjuk, a bűnös emberek, között, akikért a földre szállott s akikért szenvedni és meghalni jött a világra, hogy őket a bűnnek, az ördögnek a hatalmából kiszabadítsa és megváltsa. Ennek bizonyságául a mai evangélium elbeszélése szerint Krisztus Urunk ördögöt űz. Miután az ördögöt magától eltávolította és miután lelkét a Tábor hegyén a megdicsőülés fehér fényében megfüi'ösztötte, leszáll a bűnös földre, hogy hozzáfogjon isteni munkájához: a lélek megtisztításához, a lelkek megszenteléséhez. És mert ennek akadálya az ördög, Krisztus Urunk azzal kezdi isteni munkáját, hogy az ördögöt, a rossz szellemet kiűzi az emberből. A mi rossz szellemünk: a testiség, a tisztátalanéig, a harag, az irigység ördöge, egyszóval minden, ami bennünket az Istentől elszakítani és a bűn szolgálatába állítani törekszik. Ez ellen a rossz szellem ellen kell nekünk folyvást küzdenünk. Krisztus Urunk kiűzte az ördögöt és ezzel megindította az ember megszentesülésének a folyamatát. Ámde Krisztus nemcsak maga űzött ki ördögöt, hanem abbeli hatalmát átadta az Egyházának. Ami természetes is, mert ha Krisztus Urunk azért jött erre a világra, hogy az embereket megváltsa, a bűntől és a büntetéstől és ha Krisztus Urunknak az volt a programja, hogy az emberek jók, szentek legyenek, akkor feltétien gondoskodnia kellett egy oly szerről ,ami az embert meg birja tisztítani a rossz szellemtől, az ördögtől s ami az embert képes megvédeni az ördög minden csalárdságával és hatalmával szemben. És Krisztus Urunk valóban rendelt egy szert Egyházának, mely szerrel mindenki győzedelmeskedhetik a rossz szellem fölött és kiűzheti magából az ördögöt. Ez a csodálatos szer, mely a lelket megtisztítja, megifjitja: a bünbánat szentsége, vagy mint köznyelven szoktuk mondani: a gyónás. Magyar apáca szolgál holland lepratelepen PARAMARIBO, Holland- Guiana, Dél-Amerika. — Az itteni lepratelepen a 86 éves Oemense nővér 60 éves szolgálatát ünnepelte. Ennyi ideje működik megszakítás nélkül a gyógyíthatatlan betegek mellett. A nővér magyar ' származású, nagyapja Császár György, a Nemzeti Színház karnagya volt, Erkel Ferenc előde. Tojást találtak TOKIO. — Egy magas épület részére mély alapépítményen dolgoztak a munkások, s 33 láb mélységben egy megkövesedett tojást találtak. Régészek azt hiszik, hogy ez a tojás, tyuktojásnagyságu, legalább húszmillió éves.- ~ amelnök megnyilatkozásaaval is. Érdekes kérdések, Je az amerikai polgár szemmtjából még kissé távol iik, ködösek, nem elevenbe vá?óak. Természetes, hogy az átfogó, nemzetközi problé - mák mellett fontos szerepet játszanak a helyiek is. New Vork államban — például — sokkal nagyobb érdeklődést vált ki pillanatnyilag Nelson Rockefeller kormányzó terve, amely szerint emelni kell az autó-rendszámtáblák költségét, mint a távolabbi adóreform problémája, vagy a francia államelnök nyilatkozatai. Texas államot a területén folyó szövetségi beruházások kérdései foglalkoztatják. A helyi adók emelkedése is jelentős helyet foglal el a polgárok gondolataiban. Mit mondanak Kubáról és az adócsökkentési tervről az átlagemberek ? “Kubáról nagyon sokat beszélnek és Írnak az emberek” — mondotta Albert A McFarlin, a Hay, Kans.-i “News” eimii lap kiadója.’’Sokaknak az a véleménye, hogy a kormány nem mondott el mindent ezen a vonalon. Mások úgy érzik, hogy az Egyesült Államok kétszer is távol maradt a “báltól” — egyszer a Bay of Pigs-i partraszállás idején, másodszor tavaly októberben. Általában azt mond ják a polgárok, hogy a.U.S.nek be kellene vonulnia Kubába, kidobni Castrot és hazaküldeni az oroszokat.” Egy wisconsini lap kiadója igy kommentálta az eseményeket: “Ami az embereket legjobban aggasztja az az, hogy túl sok a titkolódzás a kubai események körül. A hirek hallatán zavarba jönnek ; többet szeretnének tudni, mint amennyit közölnek velük. Tudni szeretnék, mit csinálnak Kubában az oroszok ? Nem bíznak Kruscsev ígéreteiben és néha az a benyomás alakul ki bennük, mintha Kennedy valamit eltitkolna még előttük.” Mount Vernon, O-ban Fred Lörey újságkiadó is azt adó — és a nyugalomba vonult öregek, beleértve a republikánusokat is — szivvel-lélekkel támogatják. Az iskolatámogatási programnak semmiféle irányban nincs nagy visszhangja, — mondta egy Yakima, Wash.-i lapkiadó. Az általános vélemény azonban az, hogy semmisem lehet elég jó, ha gyermekeinkről van szó. Kennedy személyével kap csői atban egy wiscon sini lap kiadója ezt mondotta: “Az elnök igen keményen dolgozik és az vesse rá az első követ, aki még nem követett el hibát munkáid során ” Az adóvisszatéritési csalás rekordtörő matadorja póruljárt állítja, hogy Kubáról manapság többet beszélnek és írnak az emberek, mint bármi másról. A Lawton, Okla.-ban megjelenő “Constitution Press” cimü lap kiadója ezeket mondotta: “Az emberek úgy érzik itt, hogy valaki hazudott. A kormány azt állítja, hogy a dolgok igy állanak, a republikánusok meg azt, hogy úgy. Szeretnénk végre tudni: ki mond igazat és ki nem.” Tyler, Tex.-ban William E. Dozier a helyi “Courier-Ti - mes” kiadója szerint a polgárok szívesebben vették volna, ha annakidején Kubát szó rosabb blokád alá vonják. . . Az események megzavarták és politikai felfogásuk szerint egymással ellentétes csoportökra osztották az em bereket. Egy délkarolinai lapkiadó igy foglalta össze az ezzel kapcsolatos véleménye két: “A lakosságot foglalkoztató problémák főhelyén kétségkívül Kuba áll. Mindenkit nyugtalanít, hogy a kommunizmus ily közelségbe került hozzánk, függetlenül attól, hogy a szigeten védelmi vagy támadó fegyvereket tárolnak-e.” Az adócsökkentéssel kapcsolatban Herbert W. Spendlowe, a Jackson, Michigan-i “Citizens Patriot” cimü lap kiadója a következőket mondotta: “Az adócsökkentés sei kapcsolatos terv iránt nem túlzottan nagy a lelkesedés. Az emberek ezt kérdezik : hogyan lehet az egyre nagyobb tévékét megvalósítani, s ugyanakkor az adót csökkenteni ? Ezzel szemben a Daytona Beach, Fla.-ban megjelenő egyik lap szóvivője szerint az emberek megköny nyebbüléssel fogadták a hirt és az a véleményük,hogy az adórefonm felvillanyozza majd a gazdasági életet. Az utca embere azonban csak kis mértékben reagált erre a kérdésre.” Shades Spargue, a Salem, Oreg.-ban megjelenő “Capital Journal” cimü lap kiadója azt állította, hogy az adóreformmal kapcsolatos vélemények annyira megoszla - nak, hogy - nem -lehet- határo-MIAMI, Fia. — Egy körül- < belül 60 éves, hatalmas ter- : metü, legalább 200 font test- < súlyú férfi a postahivatal P. O. Box rekeszéből kivett egy < levelet, amely a borítékon látható felírás szerint a U.S. kincstártól jött és a benne talált csekk tanúsága szerint 333 dollár 10 cent jövedelmi adó visszatérítést tartalmazott. Miután a nagy férfiú zsebrevágta a levelet, karonfogta egy alacsonyabb termetü férfi, csak ennyit mondott : “Adóhivatal nyomozó” és már vitte is. A nagy férfiú letartóztatásával lezárult napjaink legérdekesebb, legmerészebb adóvisszatéritési csalásának storyja. Ki ő és mit müveit? Az első kérdi ,re még nem lehet végleges feleletet adni. Talán George Roy Shorten a neve, talán George E. Clark, talán Leroy Joseph Deskin. Nevezzük — találomra — Deskinnek. Nos, Deskin ezt csinálta: Postahivatalokban összeszedett egy rakás W-2 formulárét és azok közül 125 darabot kitöltött úgy, hogy ő, Leroy Joseph Deskin, egy californiai építési vállalkozó alkalmazottja volt s az 1962 évben 3300 dollár fizetést kapott. Aztán kiállított 125 adóbevallási ivet s mindegyikben különféle levonásokat (exemptions, charities, stb.) eszközölt és annak rendje és módja szerint kimutatta, hogy ő az adóját tulfizette s igy 333 dollár 10 cent visszajár neki. Naiv svindler lenne az, aki 125 adóvisszatéritést egy adóhivataltól kéme egy és ugyanazon névre és címre. A mi Deskinünk nem ebből a fajtából való. Ő a 125 adóbevallási ivet 33 államban 125 adóhivatalba küldte be. Ezután a 33 állam különböző városaiban levő 125 gazolin állomásra levelet küldött, amelyeknek mindegyike úgy szólt, hogy ő Leroy Joseph Deskin, az év, folyamán arrafelé hajtott, ott gazolint töltetett az autója tank-jébe. Mármost, neki van egy házi problémája. Valami komoly oka van arra, hogy az adóvisszatéritési csekkekről, amelyeket az adóhivataltól vár, a FELESÉ- ge (erősebb hangsúly okából csupa nagy betű!) ne tudjon. Ezért ő az adóhivatalnak a gazolin állomás cimét adta meg és most arra kéri a gazolin állomás tulajdonosát, hogy ! amikor az adóvisszatéritési csekk megjön, azt legyen szives a mellékelt, megcimzett i és felbélyegzett borítékban i neki továbbítani. i Kiment i'yképpen 125 levél • s a posta kézbesítette azokat i 33 állam 125 gazolin állomás • tulajdonosainak. A 125 gazo- lin állomás tulajdonos közt . volt egy, bizonyos Bob Pruett, ; Springfield, 111.-ban, aki — í nem volt gazolin állomás tulajdonos, mivelhogy a gazo, lin állomását már egy évvel- azelőtt eladta. Hm, itt vala- mi nem stimmel, hümmögött- maga elé Mr. Bob Pruett. Itt- valami bűzlik ... Egy napon aztán megjött a- kincstári csekk. MxvBob-Pr.it. ett elvitte a csekket és Deskin levelét az adóhivatalba és ott azonnal megállapították, hogy valami bűzlik. Az egész országban megindult a nyomozás Leroy Joseph Deskin részére küldött adóvisszatéritési csekkek dolgában és igy történt, hogy nemsokára Miamiban a postahivatalban sikerült lefülelni a szélhámost, aki a Leroy Joseph Deskin névre hallgatott. Legördült a függöny, vége volt a komédiának. Deskin, vagy akárki is ő, elesett 125 kincstári csekk birtokától, a remélt 41,637 dollár, 50 cent ajándéktól, amit az adóhivataltól megkapni remélt. Az országos adóhivatal közli, hogy a múlt évben 1297 Deskinnel akadt dolga: ennyien voltak azok, akik adófizetés helyett adócsalást kíséreltek meg. Voltak köztük szerény, kicsinyes emberek, akik csak éppen kevesebb jövedelmet vaílottak be vagy több levonási tételt Írták be aa adóívükbe, például egy ipse mint eltartott hozzátartozóját jelentette be Maude nevű öszvérét. Ezt a mostani Deskin affért azért hozzá ily teljés részletességgel nyilvánosságra, hogy madárijesztőként szolgáljon: figyelmeztetésül most, az adóbevallások idején, hogy nem ajánlatos ujjat húzni az adóhivatali nyomozókkal és áz adóhivatali elektronikus gépekkel. Mert vegyék tudomásul adócsalás gondolatával játszó urak és hölgyek: az adóhivatalokban mostanában egyre-másra felállítják azokat az automatikus nyomozó gépeket, amelyek minden csalót mindenütt fellelnek és lelepleznek. Minden adóbevallási ívbe be kell jegyezni a Social Security számot. Az eszes gép egybeveti a nevet és a számot, Há a név és a szám nem egyezik, azt kiáltja a gép: Csalás! Ha a név és a szám egyezik és ezen a néven és számon ennél több adóbevallás futott be az ország adóhivatalaiban, megintcsak “Csalást” kiált a gép. Mellesleg megjegyezve, már akkor, amikor Springfield, Ill.-ban Mr. Bob Pruett a gyanús levéllel és csekkel az adóhivatalba ment, már gyanút fogott Ogden városban, Utah államban az adóhivatal elektronikus computerje. A jövő évben már nemcsak regionális computerek fognak működni, hanem Martinsburg, W. Va.-ban egy országos nyomozó masina, és amikor ez működésbe lép, jaj azoknak, akik Deskin nyomdokaiba lépve ajándékra lesnek ott. ahol adót kell fizetni. Jövői'e az, aki adóvisszatéritést igényel, csak egyet igényelhet ; ha két vagy több államban két vagy főbb visszatérítést igényel, úgy fog járni, ahogy most Deskin járt Miami postahivatalában. HA A KIRÁLY JÖN WASHINGTON. — Amikor március 27-ikén Marokkó királya Kennedy elnök vendége lesz, a Fehér Házban egy zenés komédiát mutatnak be a idrá.ly--tisz.teiatére,;.___.. Milyen gondok, gondolatok, problémák foglalkoztatják manapság az amerikai népet? Erre a kérdésre talán legjobban azok a levelek adhatnak választ, amelyeket az ország polgárai a kongresszushoz in tézn ek. Nem szükséges azonban áttanulmányozni a képviselőkhöz és a szenátorokhoz intézett sok-sok levelet; elég, ha meghallgatjuk a különböző lapok kiadóit, szerkesztőit. A hozzájuk befutó Írásokban tükröződik az ország közvéleménye; az állásfoglalások összeségéből bontakozik ki a kép, amelyet az alábbiakban tárunk az olvasók elé. A háború kérdése, amely időnként a problémák élére nyomul, most a háttérbe került. Sokkal több szó esik Kubáról, az orosz katonaság ottani jelenlétéről. Az ország polgárai nincsenek “elragadtatva” attól a ténytől, hogy az Egyesült Államok partjaitól kilencven mérföld - nyíre, úgyszólván a szomszédban, kommunista csapatok állomásoznak. A másik főprobléma: az adócsökkentés, az adóreform kérdése; Kuba után erről beszélnek a legtöbbet. A kérdés, amely a leggyakrabban vetődik fel, igy hangziki hogyan költhetünk többet,úgy hogy egyidejűleg csökkentjük az adót, s mégis előre akarunk haladni ? A lakosság nem nézi közömbösen e két probléma alakulását. De az időnként egymásnak ellentmondó hirek megzavarják gondolkodásának logikai menetét. Vannak akik azt állítják, hogy a h Íreket sok esetben a Fehér Pláz “szerkeszti meg” és nem könnyű dolog eldönteni, mit higyjen el azokból az átlagember, és miben kételkedjék. Az elnök és felesége változatlanul népszerűségnek örvend. A First Ladyt ma is szeretik a polgárok pártállásra való tekintet nélkül.Sokat foglalkoztatja az embereket az Európai Közös Piac problémája is, de csak elvi síkon. Nagyjából ez a helyzet De Gaulle francia a
