A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-03-08 / 10. szám

A délvietnami köztársaság katonái egy An Ho mel letti lövészárokban ellenőrzés alatt tartják a kom­munista guerillákat. Ilymódon akadályozzák meg, hogy a Viet Cong tagjai laosi területre juthassanak Hogyan használja a szovjet kubai haditámaszpontját? Az utóbbi időkben Kuba háromszor is “hallatott ma­gáról”, — három olyan ese­mény történt, amelynek hát­terében Castro Kubája, he­lyesebben a szigeten berende­zett szovjet támaszpont áll. Venezuelábán a Kubában ki képzett ketmmunista-ter - roristák akcióba léptek, gyil­koltak, gyújtogattak, rom­boltak. A kubai terroristák egy másik csoportja elrabolt egy venezuelai fehérhajót, amelyet azután egy brazil ki­kötőbe vittek. A harmadik: február 21.-én két Kubában felszállt szovjet MÍG gyárt­mányú repülőgép megtáma­dott egy amerikai halászha­jót, a Karibi tengeren. A repülőgépek először rakétá­kat dobtak a kis. hajóra,majd gépfegyver tűzzel akarták azt elsüllyeszteni. Mindkét kí­sérlet kudarcba fulladt, — a haj ót nem találták el. Ez a támadás a nyilt tengerén tör­tént, hetven mérföldnyire Kuba szigetétől, nem sokkal azután, hogy Castro-barát ve­nezuelaiak magukhoz kapa­rintották az “Anzoategui” ne­vű teherhajót. Február 18.-án Kennedy el­nök közölte az amerikai kong­resszus vezetőivel, hogy Kruscsev hozzáintézett le­velében megígérte: hazaviszi Kubában állomásozó csapa­tainak egy részét. Arról azon­ban nem esett szó: milyen ga­ranciát nyújt arra, hogy ígé­retét betartja, s igy termé­szetesen azt som lehet tudni, nem száliit-e újabb katonai e­­rőket Kubába ?! A Fehér Ház reméli, hogy Kruscsev — a kommunista “etika” előirásaitól eltérően — eziutttal betartja ígéretét, s nem kerül sor arra, hogy az Egyesült Államok erélye - sebb akciót indítson a kubai szovjet katonák eltávolítá­sa érdekében. Hasonlóan gon­dolkodott Washington vene­zuelai vendége Romulo Betan­court elnök is. Betancourt, akinek országában a Kubában kiképzett terroristák most “színre léptek” azt javasol­ta, hogy Kubát szigeteljék el a nyugati világtól. Javasla­tának lényege: Észak- és Délamerikának Castro or­­ságával mindennemű ten­geri és légi kapcsolatot be kell szüntetni. A legújabb jelentések sze­rint Kuba szigetén jelenleg is 15-80,000 szovjet “technikus­nak” álcázott katona tartóz­kodik. Ezk a “technikusok” oktatják ki a latinamerikai kommunistákat arra, ho­gyan kell szabotázsokat szer­vezni, lázadást szitani, rom­bolni, pusztítani. A “vizsgázott” kommu­nistákat szétszórták a déla - merikai államokban. Jelen­tések szerint kommunista­­guerilla kiképző táborok vannak már Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Co^ lombiában, Ecuadorban, Chi­lében, Peruban, Venezuelában és Paraguayban. Ezek a tá­borok “fiókjai” annak a gue­­rilla-egyetemnek, amely a kubai Managuában működik. A politikai oktatást a latinamerikai kommunisták a kubai farmokon kapják meg. A “tanulók” itt ismer­kednek meg a marxista-leni­nista elmélettel, itt oktatják őket ki arra, hogy kell meg­szervezni a tömegeket, s azokat kisebb “sejtekbe” osz­tani. Az amerikai képviselöház, latinamerikai ügyekkel fog­lalkozó albizottsága, febru­ár második felében több ta­nút hallgatott .meg, akik be­számoltak ezzel kapcsolatos értesüléseikről. A tanuk kö­zött volt Edwin M. Martin, amerikai külügyminiszter­­helyettes, s az Egyesült Álla­mok, valamint Latinameri­­ka kormányának sok kép­viselője. Martin a kongresszusi bi­zottság előtt elmondotta.hogy a múlt évben mintegy 1000-1500 latinamerikai ment Kubába, hogy ott megfelelő kiképzésben részesüljön. A már “végzett” diákok közű' havonta mintegy 300 kommu­nista tér vissza hazájába hogy ott felforgató tévé kenységet folytasson. A U.S. tájékoztatási hi vatalának tisztviselői el mondották, hogy az elmúlt év ben a Szovjetunió megket tőzte rövidhullámú rádióprop rabiját Kuba számára. A ku­bai rádiók ugyanakkor egyre több propagandám üsort su gároznak a Iatinamerikai ál­lamok felé, elsősorban Ve ríezuelában, valamint a Domi nicai köztársaságba és-- a kö­zépamerikai Hondurasba. Venezuelában, Bétán court távolléte alatt', Carlos Andres Perez belügyminisz­ter helyettesíti az elnököt. A helyettes elnök a venezuelai eseményekkel kapcsolatban a következőket riiondotta: “Mi nagyon jól ismertük a terroristákat, akiket kubai ki képzésük után visszakiild tek ide, hogy itt szabotázso kát szervezzenek. Birto­kunkban vannak “tankönyve­ik” és utasításaik. így leg csekélyebb kétségünk sin« aziránt, hogy honnan jöttek, s milyen feladatokkal bíz­ták meg őket. Azt is tudjuk hogy Kuba jelentős pénzösz­­szeggel látja el őket, úgy hogy teljesen a terrorista akciónak szentelhetik magukat. Tu - dunk azokról a rövidhullámú rádióberendezésekről is amelyeket Kubából kiilde - nek ide. Ellenőrzésünk alatt tartjuk azokat a szélsőbalol­daliakat, akik innen külföld­re mennek, hogy aztán “ki­képzetten” jöjjenek vissza. . Kuba most a világkomirmi­­nizmus hídfője a nyugati féltekén.” Február 14.-én Kennedy el­nök kijelentette: “A nyugati féltekével szemben fennálló kötelezettségeink legfonto­sabbika az, hogy felszámol -Castro váratlanul elbocsátott három angolt, akik különböző “bűnök” miatt az egyik kubai börtönben sínylődtek. Az egykori foglyok Mexico Citybe érkeztek. A Jó PÁSZTOR 3. OLDAL IKfiá BEFIZETÉSEK PÉNZKÜLDÉS ÓHAZAI LÁTOGATÁS utazzon falubeliekkel együtt HAJÓN, vagy REPÜLŐN, leg­olcsóbban. Kérjen felvilágosítást a ROYAL GENERAL AGENCY 273 Spadina Avenu*. Toronto, Ont. Telefon: EM 4-9333 juk a kubai felforgató köz­pontot. Egy héttel később az elnök közölte: utasította aí Egyesült Államok tengeri és légiegységeit, hogy “tegyék meg a szükséges lépéseket” azirányban, hogy többé ne is­métlődhessék meg, az ami történt, — szovjet Mig re­pülőgépek ne támadhassák meg büntetlenül a békés és fegyvertelen amerikai ha­lászhajókat. A kubai szovjet támaszpont tehát — amint a fentiekből kitűnik — továbbra is nyílt fenyegetést jelent a szabad vi lág számára. Nem vitás, hogy a szovjet nem akarja komo­lyan felszámolni ezt a bázist, amelyet sikerült beépítenie a nyugati féltekére, az Egye sült Államok kormánya most tanulmányozza azokat a módszereket, amelyek segit­­ségével meg lehet oldani ezt a hosszú idők óta kisér­tő problémát. Lehet, hogy va­lóban sor kerül arra, hogy Kubát teljesen elszigetel - jék szomszédaitól, de az is lehet, hogy a U.S. újra kény télén lesz a már egyszer al­kalmazott blokád megoldá­sához folyamodni. Bárhogyan is alakuljanak a dolgok, annyi bizonyos,hogy a szabad világ nem tűrheti soká Kuba garázdálkodásait s nem ijed meg attól a fe­nyegetéstől sem, amelyet február 22.-én hangoztatott Rodion Malinovsky szovjet honvédelmi minister, aki többek között kijelentette: “Figyelmeztetjük az Egye­sült Államok “aggressziv kö­reit”. hogy egy Kuba elleni támadás, harmadik világ­háborút vonna maga után. . ’ A VILÁGÍTÓ tenger és a VARÁZSERDŐ PUERTO RICŐBAN SAN JUAN, Puerto Rico — \z utóbbi időkben jelentéke­­íyen megnőtt Puerto Rico idegenforgalma. San Juan üondado öble olyan népszerű ett, mint amilyen népszerű, íz amerikaiak körében Mia­mi tengerpartja. Évről-évre több és több tu­rista látogat el a Karibi ten­der a csodálatosan szép és ér­­lekes szigetére. A forgalom különösen azóta nőtt meg, ami Sta a nyugati turisták mesz- 5ze elkerülik Castro Kubáját. 1949-ben még csak körülbelül ötvenezer turista kereste fel ívenként a szigetet, az elmúlt ívben az idegének száma több mint 375 ezer volt. A turisták főként San Juan,, á főváros körül “tömö­rülnek”. San Juan, ré£i tör­ténelmi nevezetességű épii­­etekkel büszkélkedő város ; éghajlata kellemes, tenger­iarján vakitóan fehér a ho­mok. A turistákat, akik “valami mást” akarnak látni, két ér­­lekes természeti tünemény vonzza a szigetre. Az egyik a foszforeszkáló öböl, amely­nek vize éjszaka is világit, a másik az El Yunke közelében fekvő 28 ezer áker terjedelmű őserdő, amelyet a puerto-rico­­iak “varázserdő”-nek ne - veznek. Az erdő olyan, ami­lyennek a filmek ábrázolják a trópusi dzsungeleket; óriási széleslevelü fák, egymásba fo nódó liánok, tarka tollú ma­darak és a szivárvány min­den színében pompázó virágok “népesítik be” ezt a csodála tos szépségű erdőt. Az erdőt naponta szabályosan ismétlő­dő esőzuhany éri, amely a­­zonban nappal nem tart to­vább busz percnél. Éjszaka többször esik. Ez á magya­rázata annak a dús vegetáci­ónak, amelyben a turisták gyönyörködhetnek. : A varázserdöbe tízezer­­számra mennek a turisták, főleg San Jüanból, amelytől ez a dzsungel mindössze 2C mérföldnyi távolságra fek­szik. Az erdőben, 2400 Iái magasan, szálloda van, a melyben 150 embert tudnak elszállásolni, A foszforeszkáló Öböl fényjátékában La Paíquera falu mellett gyönyörködhet­nek a turisták. Ez a kis ha­lászfalu a sziget délkeleti ré­szén fekszik a fővárostól há­rom és fél órás autóutra. GYILKOLT A RAB. MAJD MEGÖLTE MAGÁT DETROIT — Egy negyven íves trombitás életével fi­zetett azért, mert meg akart védeni egy 15 éves lányt. A gyilkos, — aki később öngyil­kosságot követett el és meg­halt — egy feltételesen sza­badlábra helyezett bandita volt. Az áldozat, Jesse Mathews, három lány társaságában —­­köztük a 15 éves Geneva Lé­nával — éppen be akart száll­ni háza előtt várakozó ko­csijába, amikor taxin odaér­kezett a 29 éves Faustino Sil­va, Geneva mostohabátyja. Geneva többizben pa­naszkodott arról, hogy Faus­tino állandóan szerelmévé' üldözi őt, ő azonban hallani se akar róla. A fiatalember nyilván mostohahligával a­kart végezni, de a golyók egyi ke célt tévesztett; a másik lány közelében álló Math­­ewst találta el. Amikor r férfi már a földön feküdt, gyil kosa még négy golyót lőtt be­le. A férfi a helyszínen meg­halt. A bandita, a gyilkosság u tán beugrott a megölt férf kocsijába, mialatt a három lány borzadva állta körű1 Mathews holttestét. A lö vések zajára azonban a közel­ben tartózkodó rendőrkocsi azonnal akcióba lépett. Üldö­zőbe vette a sebesen szágul­dó banditát, aki menekülés közben hátralőtt. A golyó átütötte a rendőrkocsi szél­védő ablakát, de nem találta el a bennülő két rendőrt, Wil­liam Bieckert és Frank Ján­­kőwskit. Becker háromszor lőtt vissza, Jankowski ötször. Egyik golyó sem találta el a banditát, — a kocsi azon­ban megállt. Amikor a rendő­rök felrántották az ajtót, megállapították, hogy Silva — szájbalőtte magát. Hal­dokolva szállították a kórház­ba. Halála előtt még néhány percre magához tért, és ak - kor bevallott még néhány fegyveres rablást. Sliva a Jackson fegyházban ült évekig, ugyancsak fegyve­res rablások .miatt, mig né­hány hónappal ezelőtt fel­tételesen szabadlábra he­lyezték. Az utóbbi időkben azonban már újabb körözés alatt állott, mert egy újabb holdup támadással gyanú­sították. Üzleti levelezése egyszerűbb és ÉRTHETŐBB. HA MEGTANUL ANGOLUL! A közel 1000 oldalas BIZONFY SZOT Alt ANGOL - MAGYAR és MAGYAR - ANGOL része a legjobb segédeszköz, meri nemcsak sza­vakat tartalmaz, hanem a szavak kiejtéséi is! Rendelje meg még ma ezt a hasznos, szórakoztató, tanulságos könyvet, mely egyetlen magyar­­házból sem hiányozhat Ára keménykötésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árulják. Megren­delhető készpénzt, Money Ordert vagy csekket mellékelve: A Jó PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio vagy a vidéki képviselőknél NINCS HITELE A SZOVJET TUDOMÁNYOS MESÉJÉNEK... Amnesztia ANKARA, Törökország — A legújabb amnesztia, ren­delet értelmében 8-10 ezer foglyot bocsátanak szaba - dón, de a rendelet nem érin­ti a politikai foglyokat — közölték hivatalosan. CHICAGO — Chicagói tu­dósok - kételkednek abban a legújabb “tudományos” meg­állapításban amelyet né­hány nappal ezelőtt a moszk­vai rádió kürtőit világgá. A közlemény szerint szovjet ge­ológusok egy “kőzetbe fagy­va” ötezeréves szalamandrá­kat és gyíkokat találtak, amelyek megfelelő kezelés után újra életre keltek. A moszkvai rádió azt állí­totta, hogy -a csúszómászókat a föld alatt huszonöt lábnyira találták egy kőzetbe fagyva, s miután hosszú “téli” álmuk­ból felébredtek, szabályosan folytatták élet-tevékenysé­güket. A szovjet tudósok sze­rint ez a felfedezés kulcsa le­het annak a problémának is, amelynek lényege: hogyan él­het meg az ember a világűr “külső” részeiben. A United Press International hírügy­nökség ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a rádió közlemé­nye a Leningradban megje­lenő “Neva” cimü folyóirat e­­gyik cikkén alapult. A lap azonban ezt a történetet fan­tasztikus-regény formájá - ban közölte, amelyet az irói fantázia termelt ki, s annak semmi tudományos alapja nincsen. Dr. Robert F. Inger a chi­cagói Természettudományi múzeum egyik kurátora, r kétéltűek és csúszómászók vi Jógának kiváló szakértője ezt mondotta: hallott valamit a dologról, de annak hitelessé­gét csak akkor ismeri el, ha arról további meggyőző tu­dományos bizonyítékokat kap. “Szent Ágostonnal azt mondom — jelentette ki a tudós: jobb kételkedni a bizonytalanban, mint vitat­kozni az ismeretlen fölött.” A továbbiakban rámutatott arra, hogy ilyesmiről soha­sem hallott, kivéve azokat a kiszáradt egyiptomi csigákat, amelyeket az egyiptomi ki­rálysírokban találtak. “E- zek feléledtek, amint ned­ves levegő érte őket, — de nem voltak halottak.” — mondotta. Hasonló hangnemben nyi­latkozott Ralph Graham a brookfieldi állatkert igazga­tója is. “Hallottam arról,hogy Alaskában olyan mamutok­ra bukkantak, amelyek a jég­be fagytak s azután évezre­dek után feléledtek: Ezek a­­zonban mesék voltak, ame­lyeknek semmi tudományos alapjuk nem volt. A moszkvai rádió azonban komolyan vette a mesét s azt mindjárt kiszélesítette egy másik feltevéssel. Leszögez­te: most már talán rövid idő kérdése, hogy megtalálják azt a módot, mely szerint az asztronautákat hónapokra, vagy évekre a “téli álom” ál­lapotába lehet helyezni, s ily­módon nyílik lehetőség arra, hogy elérjék a távoli égites­teket. Az angol természettudósok szintén kétkedve fogadták a moszkvai rádió legújabb tudományos meséjét. Világköriili utazás BRISBANE, Ausztrália — Egy John Cunningham ne­vű ausztráliai matróznak a világ különböző kikötőiben 24 gyermeke van. Mivel a mat­róz jómódú, példásan gon­doskodik nagylétszámu csa­ládjáról. Cunningham ebben I az évben világkörüli út­ra indul, hogy valamennyi utódját — és azok anyját — meglátogassa.

Next

/
Thumbnails
Contents