A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-01-11 / 2. szám

MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

BUDAPEST. — A Központ Statisztikai Hivatal hamarosan közzéteszi a végleges országos néprajzi adatokat.

Az ország lakossága 1960 január elsején 9,961 044 fő volt, 756 ezerrel több, mint az előző népszámlálás idején. Az elmúlt kilencven év alatt az első hivatalos magyarországi népszámlálás óta a népesség megkétszereződött, a népsűrűség pedig a négyzetkilométerenkénti 54-ről 107-re emelkedett.

VÁNDORLÁS A VÁROSOKBA

A lakosság 40 százaléka Budapesten és a többi városban, 60 százaléka a községekben élt. A legutóbbi népszámlálás óta tovább folytatódott a községi lakosságnak a városokba áramlása. A főváros szaporodásának több mint 60 százalékát, a vidéki városok növekedésének pedig 53 százalékát az “odavándorlás” okozta. Belső vándorlás mutatkozik a községek között is: a lakosság a kisebb községekből a nagyobbakba áramlik. A kétezernél kevesebb lakosú községekben 3 százalékkal kevesebben élnek, mint 1949- ben. A nagyobb községek lakossága ez idő alatt 6 százalékkal nőtt.

Budapest után az ország legnépesebb városa a 144 ezer lakossu Misldoc. 1960 január elsején, Debrecennek 130 ezer, Pécsnek 115 ezer, Szegednek 99 ezer lakosa volt. Az országban — a felsoroltakon kivül — még hét ötvenezer lakoson felüli város van. A megyék közül a lakosság száma alapján legnagyobb Pest )781 ezer), a legkisebb a 236 ezer lakosú Nógrád.

ÖREGEK ÉS FIATALOK

Az elmúlt tizenegy év alatt emelkedett az öregkornak aránya, 1949 óta a hatvanéves és idősebb népesség 300 ezerrel, a tizenöt évesnél fiatalabbak száma pedig csak 239 ezerrel nőtt. Az átlagos életkor tovább emelkedik. A teljes népesség átlagos életkora 1869-ben 25.5, 1900-bari 26.7, 1930-ban 29.8, 1949-ben 32.4 és 1960-ban 33.6 év volt. A népesség Budapesten a legöregebb, itt a lakosság átlagos életkora a népszámlálás időpontjában 37 év volt. A megyék közül az átlagos életkor a legalacsonyabb Szaibolcs-Szatmár megyében (29.9) év), a legmagasabb Csongrád megyében (35.2 év).

A nők között jóval magasabb az öregkoruak aránya. A nőknek 15, a férfiaknak 12 százaléka 60 éves és idősebb. A fővárosban élő lakosságnak több mint 15 százaléka öregkőm (az országos átlag: 13.8 százalék), és csupán 20 százalékot tesznek ki a gyermekkornak (orsaág’osUn: 25:4-et). A munkaképes korban levők (15-59 évesek) aránya Budapesten a legmagasabb: 65 százalék. Ez az arány a községekben 59 százalék.

FIATALABB KORBAN HÁZASODNAK

Az előző népszámlálás óta lényeges eltolódás következett be a lakosság családi állapot szerintti összetételében is. 1960-ban a 15 éves és idősebb népességnek több mint kétharmada (68 százaléka) volt házas az 1920-as 58 és fél százalékkal szemben. A házasok száma 1949-hez viszonyítva 773 ezerrel növekedett. A házasak arányának emelkedését főleg a házasodási kor előbbre tolódása okozza. 1930-ban a 20-24 éves nők 49 százaléka, 1960-ban 67 százaléka volt házas.

1960-ban két és fél millió házasság állt fenn az országban, négyszázezerrel több, mint 1941-ben. De növekedett az elváltak száma is. A népszámláláskor mintegy 150 ezer elváltat Írtak össze.

170 EZER DIPLOMÁS

Emelkedett az előző népszámlálás óta a lakosság iskolázottsági színvonala is. Tizenegy évvel ezelőtt a 7 éves és idősebb népesség 11 százalékának, 1960-ban 18 százalékának volt legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola nyolc osztálya. A két népszámlálás közötti időben az érettségizettek száma 140 ezerrel, az egyetemi oklevelet szerzetteké 76 ezerrel nőtt, 1960 január elsején 615 ezer volt azoknak a száma, akik legalább érettségiztek. A népszámláláskor 170 ezer egyetemi és főiskolai diplomást Írtak össze.

A Liverpool-Birminghami vonatba hátulról beleszaladt egy másik szerelvény, az angliai Minshull Vernon közelében. A balesetnek 18 halálos és 60 sebesült áldozata volt.

Kubából visszaérkezeti szabadságharcosokat, akiket a sikertelen inváziós kísérlet után Castro bebörtönzött és most váltságd;j ellenében szabadon bocsátott — nagy örömmel fogadták Miamiban.

A Jő PÁSZTOR

Jó, ha ezt is tudjuk

KÉRDÉS: Milyen mélységig kavarja fel a tengert a szélvihar?

FELELET: Évszázadokon

át elterjedt vélemény volt, hogy a szélvihar fenekestül felkorbácsolja az egész tengert. De akkor még nem tudták, hogy a világtengerek átlagos mélysége 12,000 láb körül van, egy-egy részük pedig jóval meghaladja a 30,000 láb mélységet.

Az oceanológusok elméleti utón megállapították, hogy a tenger háborgása csak egy viszonylag nagyon nékony felszíni vizrétegre terjedhet ki. Ez már egészen egyszerű energetikai meggondolásból is következik. A légkör teljes anyagkészlete ugyanis mindössze 30 láb vastag vizréteg tömegének felel raeg. Ezért a légkör mozgása nem hozhatja mozgásba a sokezer láb mélységű tenger egész víztömegét. A vad hullámtánc csak a légkörrel érintkező, legfelső vizrétegre szorítkozhat. Már 120-150 láb mélységben a heves háborgás idején is nyugalomban kell lennie a víznek. Az óceánok roppant víztömegének zöme az orkánok idején is csendesen pihen, vagy pedig egészen más irányú, viszonylag lassú áramlásokat végez, melyek az óceán saját belső törvényeit követik, és amelyekbe a fent tomboló vihar semmiképpen sem tud beleavatkozni.

Ez az elmélet. De még meggyőzőbb a közvetlen kísérleti bizonyíték.

Az atomhajtásu tengeralattjárók megépítése óta a kérdést közvetlenül kísérletileg

is ellenőrizhetjük. Az atomtengeralattjárók már nem egy utat megtettek a viharzó tenger mélyén. A tengeralattjáró viszonylag kis méretű hajó, ezért addig, amig a felszínen van, a hullámok kegyet len ü 1 mégtá ncoltat j á k. De már viszonylag csekély mélységbe lemerülve is teljes nyugalom fogadta a tengeralattjáró utasait- Általában 150 láb mélysében, nagy viharok alkalmával pedig 240- 300 láb mélységben sikerült megtalálni a tenger háborgási rétegének alsó határát. Ezzel az elméletileg megalapozott véleményt az ellenőrző kísérlet is igazolta.

*

KÉRDÉS: Mit tudunk a magyar nyelv rokonságáról?

FELELET: Az összehasonlító nyelvtudomány már régen bebizonyította, hogy nyelvünk a finnugar nyelvek (vogul, osztják, zűrjén, voltják, cseremisz, mordvin, finn lapp) családjába tartozik, s ez távolabbi rokonságban van a szamojéd nyelvekkel is. A finnugor és a szamojéd nyelvek együtttesen a uráli nyelvcsaládot alkotják. Urálinak azért nevezik, mert az említett nyelvek őshazája valószínűtek az Ural hegység északi felének európai oldalán volt. Az uráli ősnép szétválása, az uráli nyelvi egység felbomlása valószínűleg a K.e. harmadik negyedik évezredben történt meg.

Több tudós szerint az uráli nyelveknek távoli rokonai az altaji nyelvek, E nyelvcsaládba tartozik a török, a mongol és a mandzsu-tunguz nyelv. Vannak, akik ide so-Lényegesen csökkent a különbség a férfiak és nők tanulmányi színvonala között. 1960-ban a 18 éves és idősebb férfiak 11.6 százaléka, a nőknek pedig 6.3 százaléka érettségi bizonyítvánnyal rendelkezett. Az egyetemi oklevelet szerzetteknek még mindig több mint háromnegyede férfi.

1949 óta megháromszorozódott a mérnöki oklevéllel rendelkezők száma.

Különösen a mérnökök között sok a fiatal, egyharmad részük 30 évesnél fiatalabb. Viszonylag elöregedtek a jogászok és az orvosok.

A CIGÁNY NEM MAGYAR?

A népszámláláskor a népesség 98 százaléka magyar anyanyelvűnek vallotta magát. A más anyanyelvű népsség száma 175 ezer. Ezek közül 51 ezer német, 31 ezer szlovák, 25 ezer horvát és 26 ezer cigány. A nem magyar anyanyelvűek aránya Baranya és Békés megyében a legmagasabb.

Az ország lakosságnak 99.8 százaléka beszéli a magyar nyelvet. A magyaron kivül legtöbben (431 ezren) németül tudnak. Szlovákul 138 ezren, oroszul 67 ezren, franciául 45 ezren, angolul 43 ezren tudnak.

rolják a koreait és a japánt is.

Az uráli és az altaji nyelvekben nemcsak szókincsbeli egyezések, hanem bizonyos nyelvtani és szerkezeti azonosságok is felismerhetők. Tudományosan azonban még nincs végérvényesen tisztázva, hogy ezek a kölcsönös érintkezés vagy az ősi nyelvrokonság bizonyitékai-e.

Az uráli és indoeurópai (görög, latin, szláv, germán stb.) nyelvekben — főként a szókincsben levő egyezések nyilván nagyon régi kölcsönzések révén adódtak.

KÉRDÉS: Mi okozza a gyermekkori cukor bajt, és hogyan gyógyítható?

FELELET: A cukorbaj

közvetlen oka a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek elfajulása. A világszerte végzett nagyszámú megfigyelések azt bizonyítják, hogy p cukorbaj fellépte szempontjából az öröklődésnek is van jelentősége. Gyermekkorban elsősorban az öröklésnek a jelentőségét kell hangsúlyozni.

A cukorbaj kezelése szempontjából igen nagy jelentőségű az inzulin. A helyesen alkalmazott inzulinkezeléssel a betegség heveny veszélyei elháríthatok. Gyermekkorban inzulinkezelés nélkül szinte szükségszerűen kibontakoznak a betegség súlyos tünetei: a szervezet megsavanyusodása, a keringési és vesemüködési zavar, végül az állapot rosszabbodásával az eszméletlenség.

Újabban a cukorbaj kezelésében nagy előrehaladást jelentenek a szájon keresztül adható gyógyszerek.

Gyermekkori cukorbaj esetében is történtek a készítményekkel próbálkozások. Azonban az idősebb életkorban fellépő cukorbaj kapcsán észlelt jó erelményekkel szemben gyermekkorban az eredmények egyelőre távolról sem olyan jók, hogy remélhető volna e készítmények adagolásával az inzulinkezelést helyettesíteni.

Felmerül a kérdés, hogy e készítmények gyermekkorban miért nem válnak be?

Valósziüleg azért, mert a gyermekkori cukorbaj előrehaladása általában gyors: a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei aránylag rövid idő alatt elpusztulnak, és emiatt a készítmények gyakorlatilag hatástalanok.

Bár a tudomány mai állása szerint a cukorbaj nem gyógyítható, helyesen irányított inzulin-adagolás és diétás kezelés esetén a cukorbeteg gyermek felnőve a társadalomnak hasznos tagjává válhat.

5= OLDAL

"w?:—: ■ bű«—bt-«—- . —

•

MÁRIA VIRÁGAI

A Teremtő parancsát betöltötte az ember: “Növekedjetek, sokasodjatok és töltsétek be a földet, hajtsátok azt uralmatok alá (Moz. I. 1, 28). Közel hárommilliárd a föld lakossága. De még inkább a növény, melyből, a primitiv fajokat leszámítva, négyszázezer fajtát tart nyilván a tudomány. A régiek, kik félve mentek át az erdőn, kalapot emeltek az óriás' tölgy előtt, szent berkekben térdeltek, sokat megértettek, sejtettek a környező természet viszonyaiból és titkaiból. A növényvilág örök kísérője az embernek, táplálója és gyönyörködtető je. Természetes, hogy a lelki élmények, eszmények, gondolatok megszépítésére is felhasználja. A virágkultusz történetének élén mindenütt a vallási kultusz állott. Vallási szimbólummá válik a virág. így került temetőinkbe az istenfa (artemisia abrotanum), mert a görög abrotos szó halhatatlant, istenit jelent. $

Az ember lelke és a virág között párhuzamot lát, igy lett a virágok szelíd királynője, a liliom, a tisztaság és szűziesség jelképe. Szűz Mária örög jelzői között ott szerepel a virágok virága, a liliomos Nagyasszony.

A történelem folyamán fejlődött egyházi énekeink elárulják azt a számtalan vonatkozást, mellyel Mária személyét a virágokkal kapcsolták össze. Elsősorban a liliom szerepel Mária kisérőjeként, de a virágok hosszú sora követi őt. Ezt mutatják a régi énekekből vett idézetek: Ó, mennyi szép liliom, áldva tisztel sok millióm. A Mária lelke szeplőtelen, tiszta, mint liliom kelyhe. Ó, nemes, ékes liliom, édes gyönyörű rózsa, Mária. Nézzük Máriát, liliomfehér trónján hord ékes koronát. Ő, Mária, kinyílt virág, kit áldásul nyert a világ. Pálma südára, fűszer illatárja. Tiszta szüzek szűz virága. Ó, áldott Szüzánya, menynyei szép rózsa, boldog mennyországnak drága gyöngyvirága. A lorettói litániában találhatjuk: Szűz virág, szent anya; titkor értelmű rózsa.

Kódexirodalmunkban szerepel az együgyű paraszt szerzetes legendája. Nehézfejü emcbr volt, csak annyit tanult meg társaitól: Ave Maria. De ezt a két szót ájtatosan ismételgette napról napra. Halála után megdicsöült, sírjából liliom nőtt, gyökere a szivéből indult, s a levelein két szó állott: Ave Maria.

Csapody Vera országjáró botanikus hosszú évek során a magyar nép ajkáról elleste és feljegyezte a Mária-vonatkozásu magyar növényneveket. Negyvennyolcat gyűjtött össze (Máriafa, Mária keze, Mária koronája, Mária gyöngye, Mária könnye, Mária haja, Boldogasszony cipellője, Boldogasszony fürösztötte fü, Boldogasszony palástja, stb.)

A botanikában ma is szerepel néhány hivatalosan elfogadott virágnév: Boldogasszony papucsa

(Cypripedium calceoíus), Mária tövis (Sylibum Marianum), Mária könnye (Lithospermum purpureicoeruleum).

Szekszárdi bor a pápa asztalán

A szekszárdi megyei levéltár őrzi Liszt Ferencnek a báró Augusz-családdal folytatott levelezését 1846- 1878 között. A francia nyelven Írott leveleknek legjellemzőbb darabjai azok, amelyeket Liszt 1865-66-i római tartózkodása idején küldött szekszárdi ismerőseihez. E leveleknek egyik jelentős témája a szekszárdi bir. 1865 szeptember 20-án, írja a többi között Augusz Antalnak:

“A szekszárdi nektárt várjuk és illő hódolattal fogjuk fogadni.”

1866 január 1-én: “A szekszárdi nektár szerencsésen megérkezett december 27-én. Ez Szent János napja volt és a pápa (IX. Pius, családi nevén Ma.stani Ferretti János) nevenapja. Felhasználtam ezt az alkalmat, hogy főtisztelendő Hohenlohe herceg révén felajánljak 50 palackot ajándékul Őszentségének, aki ezt kegyesen elfogadta.”

Január 14-én már az eredményről is beszámol: “Őszentsége, amint erről a minap értesítettek, étkezéskor minden nap felszolgáltat magának a szekszárdiból, és remélem, hogy az Ön szöllőfürtjeinek nagyszerű leve hozzá fog járulni az ő hosszú életéhez . . .”

Nehéz lenne megállapítani, hogy a kitűnő szekszárdi boroknak mennyi szerepe volt ebben, de Liszt Ferenc reménye beteljesült. IX. Pius valóban magas kort ért el, és ő volt az első pápa, aki 32 évi uralkodásával nemcsak elérte, hanem túl is haladta “Péter éveit”, azaz Szent Péter római püspökségének negyedszázadát.

Kennedy elnök Manuel Artime volt kubai fogollyal. Az 'elnök Miamiban beszédet mondott a szabadonbocsátott hadifoglyok előtt.