A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-02-08 / 6. szám

«. OLDAL ä j5 pásztor SB RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Hetvened vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 20. fej,, 1—16. szakasz Hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki jókor reggel kiméne műveseket fogadni szőlőjébe. Megegyezvén pedig a művesekkel egy dénár napi bérben, elküldé őket szőlőjébe. És kimenvén három óra tájban, láta másokat tétlenül állani a piacon s mondá nekik: — Menjetek ti is szőlőmbe és ami igazságos le­szen, megadom néktek. Azok pedig elmenének. Ismét kiméne hat és kilenc óra körül és hason­lókép cselekvők. Tizenegy óra tájban pedig kimen­vén, talála más veszteglőket és mondá nekik: — Mit álltok it tegész nap hivalkodva? Mondá nekik: Menjetek ti is szőlőmbe. Mikor pedig beesteledett, mondá a szőlő ura is­pánjának : — Hívd elő a műveseket és add meg nekik bé­rüket, kezdve az utolsótól az elsőkig. Előjővén tehát, akik tizenegy óra tájban érkez­tek vala, kaptak egy-egy dénárt. Jővén pedig az el­sők is, azt vélték, hogy többet kapnak, de ők is egy­­egy dénárt kaptak. És átvevén, zugolódának a szőlősgazda ellen mondván: — Ezek az utolsók egy óráig dolgoztak és egyen­lőkké tetted őket mivelünk, kik a nap terhét és he­vét viseltük. — Mivel senki se fogadott fel bennünket. — Felelék neki: ő pedig felelvén egyiknek közülök, mondá: — Barátom, nem teszek veled igazságtalansá got; nem egy denrában egyeztél-e meg velem? Vedd ami a tied és menj, annyit akarok adni ennek az utol sónak is, mint neked. Avagy nem szabad-e neken azt tenni, amit akarok? Vagy a te szemed álnok, mert !togy én jó vagyok? így lesznek az utolsók elsőkké és az elsők utol sókká; mert sokan vannak a hivatalosak, kevesen pe dig a választottak. Igazak-e a televízió ellen hangoztatott vádak...? Néhány évvel ezelőtt a pesz szimisták összecsapták kezü­ket és kétségbeesetten kiál­tottak fel: a televízió tönkre teszi gyermekeink szemét! A televízió lustaságra szoktat­ja őket! A televízió miatt a gyermekek nem mennek ki a szabadba, a jólevegőre.hogy ott játszanak! A TV bűnre csábítja gyermekeinket! A TV miatt nem tanulnak és rosszabb osztályzatokat kap­nak! A felnőttek pedig nem olvasnak, mert a televizió “pó tolja számukra a könyvet. . .! A Cassandrák igy sopánkod tak, igy vádolták a televíziót. De — amint a legújabb kuta­tások bizonyították — a Cas­­sandráknak nem volt igazuk. A vizsgálatok eredményeként minden kétséget kizáróan — megállapították a követke­zőket : A televizió nem rontja a gyermekek szemét. Az az idő, amelyet a gyer­meke — általánosságban — a televizió képernyője mel­lett töltenek, aránylag nem sok. Amikor nem volt tele­vízió, a gyermekek többet jár tak moziba, avgy kószáltak az utcán; mások pedig pony­varegényeket olvastak. A TV csak azokból a gyer­mekekből csinál bűnözőket, akikben arra komoly hajlam van.Ezek a gyermekek ma­gukban hordozzák a bűnözés csiráit s azt elsősorben kör­nyezetük, nevelésük növeli, táplál ja.Ha egy gyermeket a TV ilyen negativ irányban tud befoylásolni, — ez a gyer­mek TV nélkül is a biin út­jára kerülne; ennek a gyer­meknek alapvetően hamis ké­pe van a világról, az érték fogalomról, a társadalmi vi­szonylatokról, a becsületesség értékéről, stb. A TV a sok befolyásoló tényző közül csak egy; ennél sokkal erősebb be­folyást gyakorol rá az otthon légköre, az iskola, a barátok, a vallás és a könyv. Azok a gyermekek akik az iskolában televizió nélkül jól tanultak, jól tanulnak akkor is, ha egy bizonyos időt a TV előtt töltenek el. A vizsgála­tok érdekes dolgot állapítot­tak meg ezzel kaocsolatban; nevezetesen azt, hogy a jó tanulók sokkal többet nézik és hallgatják a televíziót, — mint a közepes tanulmányi e­­redményeket felmutató di­ákok. Igaz ugyan, hogy a televí­zió bizonyos mértékig el­vonja a gyermekek és fel­hőitek figyelmét a könyvek­ről, de — és ezt ugyancsak mélyreható vizsgálatok álla­pították meg — főleg a pony­vairodalomról, az értéktelen könyvekről.És ugyanakkor nö véli a jó irodalmi értékű köny vek olvasottságát. Nem egy e setben fordult elő, hogy egy egy megragadó és értékes TV játék, amely valamely ki tűnő könyv alapján készült, arra indította a hallgatót, hogy elolvassa a film alapját szolgáltató müvet is. Nem volt igazuk és nincs igazuk a borúlátóknak — hangoztatta1 Leo Rosten, ta­nár, aki ezen a területen hosz­­szu ideig folytatott tanulmá­nyokat. A tudós-professzor véleménye szerint a televizió korunk egyik legiidvösebb ta­lálmánya, olyan találmány a­­mely “homogenizálja” — egy táborba sűríti a tömege­ket. A televizió nálunk ugyan­is hatalmas tömegekhez, 20- 40 millió amerikaihoz szól, — ezeknek Ízlését hozza közös nevezőre, ezeket neveli szó­rakoztatja. Természetesen nem jelenti ez azt, hogy a tele­vizió elnyomja az egyénisé­get, “uniformizálja” a társa­dalmat, de hatása — jó érte­lemben — igen nagy. A televizió megismerte­ti az embermilliókat olyan problémákkal, olyan tudo­mányos vívmányokkal, ame lyekhez különben nem ju­tott volna hozzá. A mozgó film majdnem százszázalé­kosan a szórakoztatást szol­gálja: a TV azonban merő­ben különbözik a mozitól. A televizió lényegében meg­filmesített újság, amelynek azonban sokkal több rovata “szine”van, mint a papíron megjelenő hírlapoknak. Jackie Kennedy csodálattal nézi férjét Kennedy elnököt a Fehér Házban. Minden munka kedves lesz Isten előtt és készít nekünk menyországot, ha azért végezzük, hogy vele Istennek szolgáljunk és embertársainknak segítsé­gére legyünk. A fentmondottak azonban távolról sem jelentik azt,hogy ] a TV mai formájában már kifogástalan és tökéletes. 1 Ha technikailag ma már alig 1 hagy maga után kívánnivalót j legalábbis az amerikai ( kontinensen — műsorán a javítanivaló még sok. A prog- ' ramok — az állandóan ismét­lődő szereplőgárdával — elszürkülnek. Egyes színésze 1 két, vagy csoportokat — sokszor érdemtelenül — túl gyakran engednek a felvevő­gép elé, mások pedig, akik nem kevésbbé tehetségesek, ritkán, vagy sohase kerülhet­nek a stúdióba. Noha állandó erőfeszítése­ket tesznek az illetékesek a műsorok megjavítására, — még mindig sok a selejt, a fércmü. Mert a maradandó értékű programok mellett, sok a hevenyészett, tartalmat lan, üres műsor, amelynek semmiféle ércfedezete nincs. Az ötletsivár, csak a rutin által életben tartott játékok nemcsak bosszúságot okoz nak, hanem csökkentik a hallgatóság intelligens ré­tegének érdeklődését a TV műsorának egésze iránt is, nem beszélve arról, hogy károsan befolyásolják az amerikai televizió tekinté­lyét a nyugati világban is. Az American Co. vezetője, Thomas W. Moore, felismer­ve ezt a tényt, a közelmúlt­ban kijelentette: “Állandó - an keressük azt az utat és módot, amellyel megnyer­hetjük magunknak az ame­rikai intelligenciát. Ennek egyik útja: emelni a műso­rok minőségét, minél több értékes programot adni, a nap minden szakában.” A magam részéről —szö­gezte le Rosten -nem bízom abban, hogy a televizió — belátható időn belül — eléri ezt a célt. Ennek magyará­zata az, hogy pillanatnyilag nem áll rendelkezésre any­­nyi élvonalbeli színész-tehet­ség és annyi jó anyag, arnely­­lyel fel lehetne tölteni a TV összes hullámhosszainak na pi húsz órán tartó műsorát. Mindez azonban csak idő kérdése. Ahogy a filmnek is hosszú évtizedekre volt szüksége ahhoz, hogy kiter­melje a sztárokon kívül a tehetségek egész sorozatát, a TV-nek is szüksége van a “kifutásra”. Az a tény azon­ban, hogy a műsorok színvo­nala — kisebb visszaesések­től eltekintve — mégis csak emelkedik, arra enged követ­keztetni, hogy a kitűzött célt mégis csak elérjük. Helyes ha a kritikusok ke­ményen bírálják a televizió műsorát, mert az a javulás r záloga. De nem szabad el­feledkezniük arról, hogy ma­ga a televizió feltétlenül sziik- L séges és rendkívül hasznos 2 intézmény, amely nélkül az - amerikaiak élete ma már szin te elképzelhetetlen lenne. ÓH, AZOK A TERMÉSFELESLEGEK! WASHINGTON. — Évek óta örökösen megis­métlik hivatalos és privát körökben a kérdést: Ha az amerikai farmerek túlsókat termelnek s a termés­feleslegelv tárolása milliókat és billiókat emészt fel: miért nem adunk túl ezeken a terhes feleslegeken? Miért nem juttatjuk el a feleslegeket más világrészek számos országában nélkülöző, éhező emberek milliói­nak? Az amerikai termésfeleslegektől nem könnyű megszabadulni. Sok baráti országnak, például Kana­dának és Ausztráliának feleslegei vannak ugyanazok­ból a mezőgazdasági termékekből, amelyekből ne­künk túlsók van. Ezek az országok a búzájukat, stb. pénzért akarják eladni s az export nemzeti jövedel­müknek egy részét biztosítja. Baráti, szövetséges nemzeteket károsítanánk tehát azzal, ha ingyen ter­mésfeleslegeinket ott, ahol ők termékeiket eladni akarják. Ha amerikai ingyen-termékek elárasztanák i világpiacot, ott felfordulást, még katasztrófát is akoznának. Az ajándékozás, például Indiának, uj afrikai nemzeteknek, a magas szállítási költségek miatt költ­séges is. És annál költségesebb, mert amerikai tör­vény előírja, hogy a tengerentúlra küldött ingyen­­termékeknek felét amerikai hajókon kell szállítani — és tudvalevő, hogy az amerikai hajókon a munkabé­rek magasabbak, mint idegen hajókon. Politikai akadályai is vannak az ajándékozás­nak. A kínai kommunistáknak, akik drága pénzért vásárolnak kanadai és ausztráliai búzát, nagyon jól önné pár millió tonna ingyen amerikai búza, de — az ellenség előtt nem alázzák meg magukat, nem kér­nek az amerikai “imperialistáktól” ajándékot. Oly szegény népek is akadnak, amelyeknek Íz­lésük ellenére lenne egy és más amerikai termék, pél­dául a fehér liszt vagy a tejpor. Hogy az éhező né­pek mégis elfogadják a nagylelkű ajándékot, az ő Ízlésük szerint kikészítik a búzát, a tejport és egye­beket. Freeman földművelésügyi miniszter közlése sze­rint jelenleg több mint száz ország kap amerikai ter­mésfeleslegeket. Ezeknek az országoknak összlakos­sága 1300 millió — a föld népének több mint egyhar­­mada. Márciusban Food for Peace (élelem a béke vé­delmében) jelszóval országos kampány fogja a vilá­got emlékeztetni Amerika nagylelkű ajándékozási akcióra, júniusban pedig World Food Congress (élel­mezési világkongresszus) lesz Washingtonban. Ily módon fogjuk hirdetni a világnak, hogy soha az em­beriség történetében egyetlen nemzet sem tett annyit világszerte az éhség és nélkülözés leiküzdésére, mint Amerika.Persze nem biiszkélkedés a cél, hanem figyel­meztetés más nemzeteknek, hogy követhetnék az ame­rikai példát ebben a világ békéjének biztosítása szem­pontjából oly fontos misszióban. FRISS HÍREK BUDAPESTRŐL Az Asztória száll előtt építik meg az első aluljá­rót 40 millió, forint költséggel, utána a Nemzeti Szín­háznál terveznek aluljárót. Az Asztória szomszéd­ságában levő üres telken felépitik a hotel uj szárnyát, összesen 50 szobával. Újévtől kezdve forgalomba kerültek díszes do­bozokban a kubai Uppman-szivarok. Dusán aratott a halál ezekben a hetekben Buda­pesten. A legmegdöbbentőbb hatást a Latabár csa­lád tragédiája keltette. A népszerű komikus színész Latabár Árpád néhány héttel ezelőtt váratlanul el­hunyt. őt követte leánya, a Magyar Légiforgalom utaskísérő je, aki 23-admagával Páris közelében le­zuhant és halálát lelte. Amikor az anyja Budapesten hírét vette a katasztrófának, öngyilkos lett. Együtt temették lányával. Latabár Kálmán, Pest mulattató­­ja, a közkedvelt Latyi-Matyi, amikor hírül vette a tragédiát, idegösszeroppanással szanatóriumóba ke­rült. Meghalt 62 éves korában Krúdy Gyula egyetlen fia, ifj Krúdy Gyula. Elhunyt Klopfer néni, Alpár Gitta 90 éves édesanyja. Gyakran láthatók a pesti Dunaparton Praznov­­szky Iván volt követ és Bethlen András. Az egykori miniszterelnök fia jelenleg egy nyomdában van al­kalmazásban. Nemsokára nyugalomba vonul. Beteglistára került Tőkés Anna, a Belgyógyá­szati Klinikán fekszik; Bródy Bandi, a nagy iró fia, maga is kitűnő iró. A Petőfi színház felújítja Molnár Liliomát, a Szépirodalmi könyvkiadó kiadta Molnár Ferenc “Va­sárnapi krónikáit” 600 oldalas kötetben. Huszka Jenő mellszobrát leplezik le Balatonfü­­reden, ahol a híres operettszerző villája volt. Hartford, Conn.-ban William L. Kearns rendőr melegvizes palackkal és fülvédővel látta el Fritz nevű kutyáját, hogy ilymódon védelmezze az északsarki hideg ellen. SZENTBESZÉD A mai vasárnap neve: Hetvened vasárnap. Régi elnevezési mód. Mit jelent e név ? A nagyböjt jelenleg negyven napig tart. Ham­vazószerdával kezdődik. Az őskeresztények nem 40, hanem 70 napig tartották a nagy böjtöt. A számlá­lást pedig husvéttól kezdték visszafelé, úgy, hogy a hetedik naptizedbe eső vasárnapot nevezték Hetve­nedvasárnapnak. Ma a katolikus hivek mindenütt a negyven napos böjtöt tartják, az Ur Jézus negyven napig való böjtölésének emlékére. Ezen nekünk szo­katlan elnevezéseknek vallási kötelességeink teljesí­tése szempontjából jelentősége nincs. Hiszen a hús­véti szentáldozás ideje a legtöbb egyházmegyében hamvazószerdával kezdődik. A szertartásoknak van mélyebb értelme. Figyelmeztetnek Krisztus kínszen­vedése ünneplésének közeledésére és a bünbánat szel­lemét viselik magukon. A miseruha szine: lila. A szentmiséből pedig kimarad az angyali ének: a Glo-Y*1 Cl A farsang ,a vigság ideje, végefelé jár. Fokozot­tabb munkára, a lélek üdvösségének munkálására serkent az Anyaszentegyház a szőlőmüvesekről szó­ló példabeszédével. Ahogy akkor Krisztus, ma az Egyház mondja: “Menjetek ti is szőlőmbe ...” Kell ez a gyöngéd atyai figyelmeztetés, mert ha ez hiány­zik, sokan ellanyhulnak és sokan lesznek “az elsők­ből utolsókká.” De minél gyakrabban halljuk a szent­beszédekben vagy olvassuk a Szentirásban s kezdünk odaadóbb, hűségesebb lelkiéletet, annál inkább ta­pasztaljuk önmagunkon az Ur Jézus szavainak igaz­ságát: “sokan lesznek az utolsók elsőkké’. “Mit álltok itt egész nap hivalkodva és tétlenked­ve? .. . Menjetek ti is szőlőmbe . . .” Az Ur Jézus­nak ezen korholó s egyben buzditó szavai és az egész példabeszéd a munka természetfeletti céljára és a lélek üdvösségének a munkálására vonatkoznak. De hát hol van az Ur szőlője? Mindenhol, ahol az ember kötelességét híven teljesiti. Az Ur szőlője az iskola — a gyermekek számára, ahol gyermekmun­kát: tanulást kell végezniük és nevelik őket a köte­­lességteljesitésre; a konyha, ha azzal a gondolattal nézi az asszony a tűzhely tüzét, hogy szivében is igy kell égnie az isteniránti szeretet tüzének; a selyem­gyár, a vasgyár, ha oda azzal a gondolattal mennek: dolgozom, mert Isten akarata ,hogy igy tartsam fenn családomat és igy segítsem elfáradó szüléimét; a bá­nya, de csak akkor, ha azzal a gondolattal tud a bá­nyász leszállni az aknába, tárnába, hogy mis: ott lenn görnyed, verejtékezik, Isten vigyáz rá; az Ur szőlője a szántóföld ,de csak akkor ,ha a farmer, földműves lelkére is legalább annyi gondot fordít, mint a meze­jére.

Next

/
Thumbnails
Contents