A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-06-07 / 23. szám

4. OLDAL A Jő PÁSZTOR Ismerjük meg János pápát A pápa életelveinek sziklaszi­lárd alapja a Gondviselésbe ve tett gyermeki hit. Teljesen er­re hagyatkozik: aktivitása mindig szorongás, lázas kap­kodás, sietség nélküli s min­dig kész volt megváltoztatni az irányt, ha legyőzhetetlen­­nek látszottak az akadályok. Viszont sohasem feledkezett meg a kitűzött célról, melyet olyan állhatatossággal tar­tott szem előtt, hogy sohasem félt. A Gondviselésbe vetett ez a hite valami ősi ártatlan­ság légkörével vette körül,— mintha nem ismerné az em­beri gonoszságot. Nyugodtan szemügyre vette mindig az ellenkező álláspontot és a vé­“eretnek” és “szakadár” szó­val szoktak századokon át röviden illetni, neki mindig testvérei voltak. Életének há­rom évtizedében mindig ilye­nek között élt. Nem volt még zsinat, ahol éppen ezekkel a tömegekkel szemben annyi megértést és szeretetet mu­tattak volna, mint a II. Va­tikáni Zsinaton.Mindenki tud­ja, hogy ez a szellem János pápa egyéniségéből sugárzik. Éppen ezt árulta el megkapó­­an velencei pátriárka korá­ban, ahol 1954-ben előadás­­sorozatot tartott erről a té­máról. A velenceiek meg voltak lepve, mikor hallották a pátriárka szavait: “A kü­FLORIDA... AZ ŰRÖK NYÁR HAZÁJA ÜZEN NEKÜNK gén mégis szelíden le tudta fegyverezni. Több mint har­minc évvel ezelőtt Szófiából keltezett levelében árulja el, hogy “békében élhet, és eléri a végső eredményt, az, aki az Isten .akaratát nagy szívvel teljesiti, mindent jó­ra fordit és szívesen engedel­meskedik.” EGYSZERŰSÉG ÉS SZERETET Ebből a lelkűiéiből kifo­lyóan alaplelkülete az egy­szerűség. 1932-ben irta egyik lelvelében: “Régi állsáponto­­mon maradok, azaz: saját szememnek hiszek, mindent jó irányban értelmezek, in­kább örülök a jónak, sokkal inkább, minthogy a rossznak a látványa gyakran izgasson, és mindig vigyázok a jövőre.” A feladatok megoldásában is ez az egyszerűség vezeti. Párisi nuncius korában a rend kiviil feszült és bonyolult helyzetben jelentette ki ^‘Ál­dom az Urat, mert segit ab­ban, hogy ne bonyolítsam az­­egyszerű dolgokat, hanem inkább egyszerűvé tegyem a legziláltabbakat is. Legalább is ezt mondják itten rólam és mosolyogva tűröm, hogy ezt mondják.” Amikor harminc évi dip­lomáciai működés után mint ,bíboros foglalta el Ve­lencében pátriárkái székét, üdvözlőbeszédében mindjárt megragadta uj hiveit. Nem akarta őket azzal meglepni, hogy ő az első ember, az első főur az egykor oly dicső Ve­lencében. “Igaz — mondta Roncalli biboros — az állás, amelyet rám bíztak Velencé­ben, nagy és minden érdeme­met felülmúlja. De mindezek ellenére ajánlom jóakaratotok ba ezt az embert — mutatott magára — , aki egyszerűen testvéretek akar lenni, aki szeret titeket, aki alkalmaz­kodik hozzátok, aki mindent magába fogad.” Beszédét e szavakkal fejezte beő “Ez az az ember, aki Velence uj polgára lett, és akit ilyen ünnepi módon fogadtatok.” (Másik alapvonása a szere­tet. A másként gondolkozók, az egyházból kiváltak, akiket lönböző keresztény felekeze­tekkel vajó ; egységnek az útja a szeretet, amelyet oly kévéssé tartották meg mind a két részről.” Előadása végén kijelen­tette: “Az, én szivem olyan nagy, hogy szeretné magába foglálrii a' világ minden em­ber-ét'.” Ez a szeretet vezette őt egész életében: Bergamoban, hol titkár és teológiai tanár volt éppúgy, mint Szófiában, Konstantinápolyban, Athén­ben, majd Párisban és Velen­cében. Alig múlt el hét, hogy ne járt volna kórházakban, börtönben, műhelyekben, óvo­dákban, iskolákban, interná­­tusokban. és épitőmunkások között. Ez d szerető lelkűiét te­szi érthetővé azt is, hogy a pápának annyi tisztelője van. Szófiából irta egyszer egy barátjának: “A derék és if­jú lelkeknek barátsága egyi­ke a legszebb dolgoknak az életben. Édes vigasztalás, és amint a Szentirás mondja, erős védelem.” APAI KORMÁNYZÁS A pápa életelvei nyilvá­nulnak meg a kormányzás - ban is. Püspökké szentelése idején, 1925-ben 44 éves ko­rában rögzítette le vezetési elveit: úgy kell kormányozni, mint egy atya kormányoz: — szive táruljon fel szélesen mindenki előtt, ne éljen haj­szás sietségben, tudja meg­várni, mig az események meg­érnek, legyen bizalma az em­berekben, tudjon sokat elvi­selni, ne törődjék a sérelmek­kel és fizesse őket vissza sokszoros szivességgel. Vezetésének és sokszor meglepő sikereinek egyik fő titka abban a szóban rejlik, amelyet ő maga mondott ön­magáról: alkalmazkodás,hoz­­záidomulás. 1953 március 15-én Velencébe való bevonu­lása alkalmával mondott be­szédében körvonalazta ezt az elvét. “A gondviselés kivezetett engem szülőfalumból, elvitt azután engem Keleten és Nyugaton a világ országijai­ra. Alkalmazkodtam népek­hez, amelyek vallásban és eszmékben különbözők vol­tak; szociális problémákkal amelyek élesek voltak és fe­nyegetők, kerültem kontak­tusba, de meg tudtam őrizni ezeknek kutatásában és ki­értékelésében lelkem nyugal­mát és egyensúlyát. Mindig arra törekedtem, hogy rireg­­őrizzem a katolikus hit é: erkölcs elvei iránti szilárdsá got; inkább azt kerestem ami egyesit, mint az, am elválaszt és ellentéteket tá maszt.” Kilenc év múlva szint* ugyanezeket a szavakat hal lőttük viszont a zsinat alkal mával. A vezetésnek ezek az elve a maguk egyszerűségében ér vényesültek a pápa egész éle tében a gyakorlat .mezején. . Fiatal volt még, amikor min teológiai tanár irta egyik le veiében, 1921-ben erre von natkozóan: “A mi öregjeinl a harcok idejében jelszavuku tűzték ki: inkább tőrjénél össze, de nem hajlok meg. Én ehelyett a jelszót fordít­va szeretem: inkább meghaj­tok, de ne törjenek össze,kü­lön ősén ha a gyakorlati élet rendjéről van szó; és úgy vélem, hogy velem van az egyház egész hagyománya.”, Nem szabad elfelejteni, hogy a fiatal Roncalli éppen püspöke mellett Bergamoban élte át a modernizmus tá­madásait és annak felszámo­lását : Párisban 1945-46-ban a .megnembocsátás, a megnem értés szelei fújtak. Roncalli nuncius gondolata és eljárás­módja az volt, hogy nem any­­nyira meggyőzni akarja el­lenfeleit, “mint inkább az evangélium szerint élni, ak­tiv és igaz barátságban min­denkivel, egyenes lélekkel, amely azután meggyőzi őkét, hogy bennünk szövetségest és nem összeesküvőt talál.” EGYHÁZ ÉS HALADÁS Érdemes megemlíteni azt is, milyennek gondolja a pápa a katolikus szerepét a mai életben. 1946-ban Franciaor­szágban gjyyre azt hangsúlyoz­ta, hogy a katolikus nem reakciós. A katolikus el akar­ja fogadni a szükséges re­formokat a családi, társa­dalmi; gazdasági és polgári élet síkján. A katolikusok nem akarnak visszatérni a múlthoz, amelyet önmaguk számára kényelmesnek tar­tanak, hanem haladni akar­nak a szabadság és az alkal­mazkodás képességének szel­lemében, mert mindkettő a kereszténység alapjaiból e­­red. Szembe néznek félelem nélkül a jövővel, de meg akarják tartani az emberi személyiség szabadságát és együtt akarnak működni mint keresztények és fran­ciák a nemzet felépítésében. Olyan ember beszélt itt Franciaországban a második világháború után, aki a há­ború elején Sztambulban eze­ket írja egy levélben: “Min­dig; ifjúnak érzem magamat, bár megértem, hogy jelenleg már a komoly és idős embe­rek közé tartozom.” 58 éves volt, mikor ezeket irta.Ugyan­­ebben az időben irta Sztam­­bulból egy levelében: “A vi­lág halad, ezt mindig fiatal és bizó gélekkel kell felfogni. Nem szabad elvesztegetni az időt azzal,, hogy ellenállást szitunk: arra kell ’ gondolni, hogy éz a folytonos megúju­lás az Isten kegyelmének a jelenlétét tanúsítja, aki min­dig kész felvilágosítani a lel­keket és a jóra ösztökélni és mindenből hasznot huzni.Én inkább szeretek lépést tar­tani azzal, aki halad, mint megállni és hagyni, hogy túl­haladjanak.” Amikor 1958 októberé­ben készülődött Rómába a konklávéra, levelet irt a ber­­gamoi püspöknek: “Keveset számit, hogy az uj pápa ber­­gamoi lesz-e vagy nem. A közös imádságnak azt kell elérnie, hogy olyan férfiú le­gyen, aki bölcsen és szelíden kormányoz, aki -szent és aki megszen-fel,” Az azóta eltelt öt év mutatja, hogy János pá­pának ez a jövendölése be­teljesedett. SZERENCSÉS MŰHIBA Régóta ismert betegség a Parkinson-kór amely­nek jellemző tünete a végtagok, főleg a kéz önkén­telen remegése, az izmok fokozatos elmerevedése, va­lamint az akaratlagos mozgások elszegényedése. A parkinsonos panaszokat hosszú időn keresztül csak gyógyszeres kezeléssel sikerült több-kevesebb ered­ménnyel enyhíteni. Az utóbbi évtizedekben azonban az idegsebészek számos kísérletet végeztek az e be­tegséget gyógyító műtéti eljárások kidolgozására is. Az orvosok a véletlen révén jelentős lépéssel kö­zelebb jutottak a megoldáshoz. Irving S. Cooper new yorki idegsebész 1952-ben egy parkinsonos re­megésben szenvedő, középkorú férfi műtétje során véletlenül átvágott egy agyi eret, amely a törzsducok egyes sejtcsoportjait látja el vérrel. Legnagyobb meglepetésre — a műtét hiba következtében — a várható bénulásos tünetek helyett a remegés csak­nem teljesen megszűnt. / Cooper a véletlen tapasztalat alapján a Parkin­son-kór gyógyítására műtéti eljárást dolgozott ki, amelynek lényege az eredetileg véletlenül átvágott érnek most már céltudatos lekötése volt. Ez az ideg­­sebészetben egyre szélesebb körben alkalmazott úgy­nevezett sztereotaktikus műtét. Ma már a világszerte elvégzett sztereotaktikus műtétek száma több ezerre emelkedett, és a parkin­­son-esetek többségében tartós, jó eredménnyel jár. A súlyos Parkinson-kórban szenvedő beteg nem képes önállóan táplálkozni, felöltözni, tisztálkodni, Írni; a jól sikerült műtét után mindez nagyrészt ismét lehe­tővé váli kszámára, A műtétnek azonban még ma is számos nehéz­sége van. v-HALLOTTA MÁR.. . .. . hogy Amerikában több mint három millió mérföldnyi országút van. . . . hogy New York a világ legnagyobb kikötővárosa. . .. hogy 800 évvel ezelőtt, 1163-ban kezdték meg a párisi Notre Dame templom építé­sét, amelyet 1313-ban fejez­tek be. . .. hogy a méhkiráiynő na­ponta 2000 tojást tojik. ... hogy a török hódoltság idején a törökök uj templo­mok építését nem engedték meg, ha a régi leégett, csak náddal volt szabad befödni. ... hogy a szabadságharc után a fedezetlen s értéküket vesztett Kossuth-bankók ösz­­szege 70 millió forintot tett ki. Lapunkban hirdetések je­lennek meg mostantól kezd­ve floridai telkekről, házak­ról, .. . most, vagy később oda letelepedni tervezőkhöz szól­va épugy, mint azokhoz» akik eddig még nem gondoltak ilyes mire és akinek fogalmuk sincs arról, hogy mit nyújt­hat, mi mindent adhat Ameri­kának ez a legdélibb állama az odatelepülőknek. John Cameron Swayze, az országosan ismert televízió­­kommentátor és hírmondó ta­valy ellátogatott a Florida nyugati pertján, Tampától dél re Saratosától délre 45 mi­­lera, Fort Myerstől északra 24 milera) egy másik nagyon szép tengeröbölben fekvő Port Charlotte nevű “város­ba”, amelyet az ország egyik legismertebb és legnagyobb várostervező és építő vállala­ta, a General Development Corporation hozott létre: Né­hány évvel azelőtt Swayze már járt ott s az akkor lá­tott, de már akkor is sokat Ígérő falucska helyéri most egy 12,000 lakosú kertvárost látott’ viszont. A tengerparti kertvárost, széles, kiépített utcákkal, széles “viziutakkal” gyönyörű házakkal és minda­zokkal a kényelem és gond­talan, nyugodt élet szempont­ját legelői tartó felszerelések­kel és épületekkel, amelyeket a város előre, ésszerűen ki­tervezői, a General Develop­ment Corporation szakembe­rei ide varázsoltak. Van itt minden, amit az ember kíván egy ilyen tengerparti kertvá­rosban: Yacht Klub, golfpá­lya, úszómedence, tengerpar­ti fürdőhely, (Charlotte Har­bor) belvárosi központ, temp­lomok, kórház, központi szó­rakozóhely (community cen­ter), bank, postahivatal, kug­­lfzó-pályák, messze ki a vízbe nyúló doek a halászok és csó­­nakázók számára s még sok­sok minden, amit sók lehne felsorolni. ;'í Ez a floridai tengerparti kertváros magas, száraz föld területen épül és épült to­vább. (Úgy van kitervezve jó­­előre, hogy a jelenlegi nagy­ságának sokszorosát fogja később elérni s mégis: min­den lakójának meg lesz ugyan az a kényelme, minden része egyformán szép lesz, a telkek és házak értéke pedig min­den évben növekedni fog), A tenger színe felett 5 lábtól 30 lábnyi magasságig emel­kedik a föld, amelyen Port Charlotte épül (Olyan floridai föld ez, ahol fenyőfák is nő­nek, már pedig tudjuk azt, hogy a fenyőfának száraz és éles magas helye kell ahhoz, hogy gyökeret verjen!) Halászok számára époly ki­tűnő hely ez, mint csónakázni szeretők számára. Egész Floridának talán ez az egyik legjobb halászó helye, ahol úgy sósvizi halak, mint édes­vízi halak óriási mennyiség­ben és variációban találhatók. A Mexicoi-öböl, illetve Flori­da nyugati partvidékének leg híresebb halfajtája: a tarpon Port Charlotte környékén fogható legnagyobb mennyi­ségben. A snook, a redfish, a trout (pisztráng), a nagy­szájú bass (sügér-hal) a bre­am, stb. halak “találkozó­­helye” ez az öböl, ahol egy 450 láb hosszú móló szolgál halászóhelyül azoknak, akik nem szeretnek csónakból ha­lászni. Motoros, vagy vitor­lás-csónakok számára a Peace, vagy Myakka folyók, vagy maga Charlotte Harbor és Port Charlotte megannyi vi­­ziutja szolgál terepül. Vadá­szok számára szintén Florida egyik leghatalmasabb része ez, ahol vad-pulykákra, vad­galambra, fürjre, őzre és sok más hasonlóra leshet nem eredménytelenül a vérbeli va­dász . . . Virágoskertet, vagy zöldségeskertet tervezők is megtalálják itt a helyüket: a föld nem túlságosan homokos, megfelelő arra, hogy amit el­ültetünk, ki is kel és szépen megnő itt, az örök napfény városában. Oldalakat írhatnánk ar­ról, amit Port Cahrlotte flo­ridai tengerparti kertváros tartogat az oda települők szá­mára, de ezúttal nem ez a cé­lunk. Illetve nem csak ez. Cé­lunk az, hogy felhívjuk az ol­vasó figyelmét magára a cég­re. a General Development Corporations, amely ezt a floridai várost építi és amely ugyanekkor a keleti parton, Cape Canaveral közelében Port Malabar és Port St. Lu­cie tengerparti kertvárosokat is létrehozta. A Saturday Eve ning Post országosan ismert magazin 1963. április 27-i számában egy terjedelmes cjkk volt, amely azokkal a te­lek-spekulánsokkal és “deve­­loperekkel” foglalkozott, akik csaknem értéktelen, világtól eldugott helyeken levő, kiszá­radt, kopár vidékeken telke­ket adnak el jóhiszemű em­bereknek. Óva inti a cikk a közönséget attól, hogy be­dőljenek holmi hangzatos hir­detéseknek s telket vegyenek ismeretlen helyeken, isme­retlen személyektől, vagy cé­gektől. Ugyanez a cikk azu­tán megjegyzi, hogy Amerika egyik legnagyobb, legismer­tebb és legmegbízhatóbb telek árusítója és developer je a Ge­neral Development Corpora­tion Floridában, amely a íent­­emlitett városokat építi és amelytől nyugodtan vásárol­hat bárki, nem fog becsapód­ni. A. General Development Corp. felparcellázott terüle­teket, házhelyeket teljes ga­ranciával ad el Port Charlot­te-ban épugy, mint az előbb említett többi helyeken és e­­zeket a telkeket a vevő havi részletekben fizetheti cse­kély 15 dollár kezdő lefize­téssel. A már felépült város­részben kész házakat, vagy rövid idő alatt elkészülő pon­tos tervrajz szerinti, különbö­ző nagyságú és áru háza­kat ad el a cég, illetve a cég itteni főmegbizottja, a Perl Realty Corporation, Newar­­kon. Azok akik érdeklődnek ilyen floridai háztelkek, vagy házak iránt, vagy akiket ér­dekel ez a jó befektetést je­lentő floridai ajánlat (ezek­nek a telkeknek az értéke évről-évre nagymértékben növekszik s aki a pénzét ilyen be fekteti, akár részletfize­téses alapon is, biztos, jó helyre teszi a pénzét! (írja­nak a cégnek, vagy töltsenek ki egy a hirdetésben találha­tó szelvényt s küldjék el a megadott címre Minden köte­lezettség nélkül tehetik ezt, nem kell semmit vásárolniok, de minden további informá­ciót megkaphatnak, minden kérdésükre választ kap­nak ezekkel a telkekkel és házakkal kapcsolatban. A cim ahová irniok kell: Pearl Real­ty Corp. c.o. P.O. Box 27, New Brunswick, N.J. A bros­sura, vagy válaszlevél, vagy amit óhajtatanak, közvetlenül a cégtől fog címükre érkezni, vagy pedig, kívánatra a cég egyik embere személyesen ke resi fel az érdeklődőt, hogy az információkat élő szóval (ha kell: magyarul) megadja. Ha a legkisebb gyanúnk is lehetne afelől, hogy a Gene­ral Development Corp. aján­lata nem pontosan ugyanaz, amit hirdet, nem vállalnánk a hirdetések kezelését lapunk­ban s nem tennénk ki olva­sóinkat fölösleges zaklatás­nak, kétes kimenetelű dolgok­nak. Meggyőződésünk azon­ban az., hogy ezzel a céggel nyugodtan tárgyalhat és köt­het szerződést bárki nem fog becsapódni! Akár egy élet megtakarított tőkéjéről, akár a mindenkori fizetéséből, munkadijából félretenni szán­dékozik “befektetési pénzé­ről” van szó: ezekbe a flo­ridai telkekbe, vagy házakba nyugodtan teheti bárki a pénzét, mert biztos helyen lesz és jövedelmező befekte­tés! Néhány év múlva hiába mondja azt önmagának:“volt egy jó alkalmam venni azok­ból a magasra nőtt értékű floridai telkekből” ... ha ma nem gondolkozik efelett és nem cselekszik eszerint, -hol­nap már későn lesz . . .! Olvassa figyelemmel min­denki a lapjainkban mostan­tól kezdve sorozatosan meg­jelenő hirdetéseket, amelyek ezekről a floridai telkekről és házakról szólnak, a General Development Corporation tel­keiről és házairól, floridai ten­gerparti kertvárosairól, stb. s ne habozzon: ha érdekli Florida, Írjon a cégnek s min­den további információt meg­kap! Milwaukee, Wis.-ban a hároméves Thomas Kariean bemászott egy csatornacsőbe. A mentőknek komoly gondot okozott, hogyan “há­mozzák ki” belőle a gyermeket, aki azalatt sétált el háztól, mialatt édesanyja egy kicsit szundikált.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents