A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-05-24 / 21. szám
4. OLDAL a jó pásztor Kari Applebamri brooklyni rabbi (balra) John McCormack-al, a képviselőház elnökével beszélget Washingtonban. A rabbi a húsvéti szünet után újra megnyit képviselőházban megnyitó imát mondott. Sherlock Holmes az atomkorszakban Sherlock Holmes csapnivalóan rossz detektív volt: a nyomozás rengeteg fortélyából nagyon keveset ismert. Igaz, hogy működését Conan Doyle angol iró felettébb bonyolultnak, romantikusnak és főként titokzatosnak tüntette föl, és talán épp ez tette a közismert történeteket oly izgalmassá, hősüket oly csodálatossá. A valóságban a detektivmunka sokkal kevésbé regényes, ellenben jóval több kitartás és tudás kell hozzá. Különösen hadilábon állt Sherlock Holmes a technikai ismeretekkel. Pedig már akkoriban — a századforduló körüli évtizedekben — is sok csodát müveit a krimináltechnika. Láthatatlan sugarakkal hívták elő a titkos Írásokat, a feloldott tintát, a kivakart szövegeket, az ujjnyomokat vegyi eljárással tették láthatóvá a kilőtt lövedék alapján azonosították a lőfegyvereket — és a tudomány eredményei még sok más esetten is segítették a bűncselekmények leleplezését. Ma pedig egy-egy korszerűen fölszerelt bűnügyi laboratórium már inkább hasonlat tudományos kutatóintézethez, mint a Scotland Yard pipafüstös szobáihoz. Korunk Sherlock Holmeseit több tudományág legújabb eredményei segítik munkájúkban. A sugár fizikai eljárások a kriminalisztikában is sosem várt uj lehetőségeket tártak fel. A radioaktiv sugárzás segítségével hihetetlen kis mennyiségű anyagrészecskék jelenlétét is fölfedezhetjük, például a mérgezést okozó arzén vagy bigainy egy grammjának százézermilliomod részét is kimutathatjuk. Ezzel a módszerrel tehát régi bűncselekményeket, is leleplezhetünk. A szervezet által felszívott arzén ugyanis viszonylag nagy mennyiségben az ember hajában gyülemlik föl, de a hosszú idő elteltévelvégzett exhumáláskor hajat gyakran márcsak nyomokban találnak. Az eljárással azonban néhány milligrammnyi haj is elegendő az arzén kimutatására, mig a régi vegyi elemzéshez legalább néhány gram kellett. A rendkívül kis mennyiségű anyag kimutatása azt is lehetővé teszi, hogy az eddiginél jóval nagyobb pontossággal állapíthassák meg egy-egy lövés távolságát. Ez perdöntő lehet például annak eldöntésében, hogy öngyilkosság vagy emberölés történt-e. Az uj módszer az írásszakértők munkájába is bevonult. Hiába vakarják ki okmányokon a szöveget, s hiába oldják föl vegyszerrel a tintát vagy a festéket, az eredeti irás helyén mindig marad annyi festékanyag, amelyet ki tudnak mutatni. A TENGERVÍZ szennyeződése Az utóbbi évek során számos konferencia keretében foglalkoztak a tengervíz ijesztő méretű olajszennyeződésével . A világ olajtemelése 1962-ben csaknem ötvenszerese a 40 év előttinek, s ennek zömét tartályhajókon szállítják, amelyeknek útvonala érinti a világ csaknem valamennyi tengerét. Az UNESCO adatai szerint 1961-ben csaknem 500 millió tonna olajat szállítottak tengereken. Hogyan kerül az olaj a tenger felületére? A tartályhajók ciszternáiban — kiürítésük után — jelentős mennyiségű olaj marad vissza üledék formájában. Ezt meleg vizsugárral távoiitják el a ciszternák faláról és a szennyezett mosóvizet a tengerbe óntik. Ez az olaj elterül a tenger felszínén és időtlen időkig ott is marad. A helyzetet súlyosbítja, hogy e mosási műveletet a tartályhajó személyzete rendszerint akkor végzi, amikor a hajó a partok közelében tartózkodik. A tengervíz olajos szennyeződésének egy másik, szerencsére egészen ritka esete az, amely úgy következik be, hogy egy megrakott tartályhajó hajótörést szenved és rakománya a tengerbe ömlik. A tengervíz szennyeződése nemcsak a tengerparti üdülők számára kellemetlen, hanérn a tengerben és a viz felületén élő növények és állatok életlehetőségét is megbénítja. Angol zoológusok szerint NagyA nagy pillanat, amikor iiiegsziiletett az X-Ray csodája Negyven éve halt meg Wilhelm Röntgen. Felfedezése a titokzatos X-sugár, a 19-ik század egyik legnagyobb tudományos tette volt. Hogyan fedezte fel Ront gen a sugarait? Milyen volt tudományos magatartása? És mindezek mögött milyen volt Röntgen az ember? Sugaram túl ellátott-e a végső nagy kérdések állócsillagai felé ? Izgató kérdés, hogyan születik meg az ilyen korszakalkotó felfedezés. Hires véletlenekről tudunk: Newton almájáról, a Curie-házaspár haj nali fény-élményéről, Pasteur fekete csillagjáról. Fleming penészspórájáról — és még folytatni lehetne a csodás véletleneket. De vajon valóban véletlenek ezek a szó közönséges értelmében? Véletlen, mely nem véletlen Aligha. Talán úgy, határozhatnánk meg helyesen: meg szolgált véletlenek. Olyanok mint a kirobbanó ihlet a művész élménydzsungeléből. Hiába lát más a Szent Mihály utján száraz faleveleket a kánikulában — nem születik élményéből “Párisba tegnap beszökött az ősz”. Sok ezren láttak fekete csigát Pasteur előtt is a barmok lábához tapadva a mocsári legelőkön, mégsem fedezték fel a lépféne kórokozóját. A felfedezés “véletlenét”, a nagy pillanatot, óriási munkával, átvirrasztott éjszakák hősi küzdelmeivel, a cél állandó szemelőttartásával kell megszolgálni, nem is beszélve a tehetségről — igy lesz a megszolgált véletlenből nagy felfedezés. Friederich Dessauer nagyszerű könyve Röntgenről: “Egy éjszaka kinyilatkoztatása ennek a világraszóló felfedezésnek történetét mondja el, és egyben plasztikus jellemrajzot ad erről a zárkózott, rendkívüli emberről. Valami gyanús . . . 1895 november 8-án éjjel volt az a nagy pillanat. Röntgen, aki nem orvos volt, hanem gépészmérnök, már hosszú évek óta foglalkozott, mint a würzburgi egyetem fizika-tanára, a Hertz-sugarakkal. 1895 októberében vég ső rohamra indult. Gyanít valami ismeretlen sugarat amely a Crookes-féle légritkított Csőben, mint a katódsugarak mellékterméke jelenik meg bizonyos feltételek mellett. Két hét óta nem jár haza az egyetemről. Behozatta élelmét, ágyát, bezárkózik laboratóriumába, és a kísérletek tucatjával ostromolja az ismeretlent. Fogalma sincs | arról, mit “tud” majd ez a sugár, lesz-e valami gyakorlati haszna; csak sejtelmektől és a felfedezés lázától terhesen dolgozik. Megismétli a magyar Lénárd mérnök, nagyszabású kísérletét folyton növekvő áramerősséggel, mig végre azon a csodálatos novemberi éjszakán észreveszi, hogy az antikatódból egy ideig nem észlelt, rendkívül erős sugár születik meg, mely kilép a vákuum csőből, keresztülhatol a fán, a fémlemezen, az emberi kézen és a tárgy mögötti csillámló ernyőn megjelenik a masszív tárgy pontos árnyéka. Csodák csodája Ez volt a döbbenetes nagy pillanat, amit ember még nem élt át. A saját keze csont jait látta meg az ernyőn, egy olyan sugarat talált, amely akkor jelent meg először a földön. Feltaláló-felfedezőnek nevezi az ilyen kutatót Dessauer. Röntgen sohasem csinált szabadalmat korszakalkotó felfedezéséről, akárcsak Fleming, a penicillin angol feltalálója és sok más nagy felfedező. E'z a kiválasztottak, a nagy feltalálók szent könnyelműsége: az utszéli fa filozófiája, amely csak terem és minden megfáradt vándor szakíthat belőle. Persze hamar rászakad a világhír, a Nobeldij, az idegölő hozsanna. Mogyoróhéjba szorítva fez a külső ismertetése felfedezésének. S a belső? A tudós kemény burkában maradt. Az ő tudósi zárkózottságán nem tudtak keresztülhatolni a nyilvánosság kiváncsi kügjárai. Kutatásainak eredményéit klasszikus tömörségű tá riulmányában ugyan közféadta, de beszélni nem beszélt arról a nagy pillanatról. CSak egy amerikai laptudősitónak sikérült nyilatkozásra bírnia egyetlen egyszer, de akkor is megmaradt a Szűkszavúság kagylóhéjában. Nem a zseni magános gőgje ez, hanem talán az igazi nagyok törpeség-tudata, azoké akik a nagy pillanatban s a kutatás megvillanó sejtéséin keresztül belepillantottak a Teremtő lenyűgözően fennséges műhelyébe . . . Röntgen, az ember Röntgent zárkózottsága miatt sokan nehéztermészetü, rideg embernek tartották. Dessauer, aki mint szintén nagynevű kutató fizikus, gyakran érintkezett vele, személyes benyomásai, bizalmasainak közlése, de főleg halála óta feltárt levelezése nyomán meggyőző érvekkel állítja elénk a másik Röntgent. Az igazit. A 19-ik századi tudósbálvány kemény burka alatt mélyen érző, igaz ember élt, ember a humánum legmagasabb fokán. Lényének uralkodó jegyei az igazságszeretet és a hűség. Évek hosszú során át .hűségesen, zokszó nélkül ápolta beteg feleségét a Nobeidijas tudós és halála után éve ken át minden reggel egy szál friss virágot helyezett a boldogult vánkosára, amelyen éveken át nyugtatta fejét. Röntgen életelve volt “Hasznosnak lenni az életben, akár kezünkkel, akár fejünkkel, a legszebb feladatok egyike, me lyet el tudunk végezni.” Volt-e pillantása a természet vallatójának a természetfölötti felé? Dessauer megállapítja róla: “A természeti törvényben találkozott Istennel, mint más nagy kutatók, egy Kepler, Newton vagy Ampere.” Önkéntelenül is, Flemingnek, a penicillin felfedezőjének szavaira kell gondolni, Britannia parti vizein évente kb. 250,000 vizimaclár pusztul el, mert a szennyezett parti vizeken képtelenek táplálkozni és olajossá vált tollazattal repülni. Számos hal- és rákfajta is lassú pusztulásra van Ítélve. A tenger olajszennyeződése tehát az érintett országok számára nemzetgazdasági szempontból fontos kérdés. A tengervíz további szennyeződésének megakadályozásával a múlt esztendő áprilisában nemzetközi konferencia foglalkozott. Fölvetődött az a javaslat, hogy jelöljék meg a tengereknek azokat a szakaszait, ahol a szennyezett vizet ki szabad önteni. Ugyancsak javasolták, hogy a tartályhajókat szereljék fel olyan szeparátorokkal, amelyek a mosóvízből kiszűrnék az olajat. Ez azonban költséges és értheté, hogy a szállító társaságok idegenkednek ettől a megoldástól. Dán szakemberek évek óta kísérleteznek azzal, hogy az olajos tengerfelületet olyan porszerü anyaggal szórják be, amely az olajat mélyebb régiókba süllyesztené. A nyugatnémetek megpróbálták az olajréteget repülőgépekről és helikopterekről leszórt vegyianyaggal eloszlatni. Mindkét módszer kevés eredménnyel kecsegtet. Van-e lehetőség a tengervíz további szennyeződésének megakadályozására? 1954-ben egy londoni konferencián hoztak ugyan egy határozatot a tengervíz védelméről, de ezt csak 17 állam ratifikálta. Pedig csak széleskörű nemzetközi összefogás hozhat eredményt. A szakkörök véleménye szerint az oceanográfusoknak kellene gondos kutatómunka alapján meghatározniuk a tengeráramlások irányát s ennek feltérképezése után kijelölhetnék a parttól távoli ,olajüritésre alkalmas helyeket. Az 1962 évi áprilisi nemzetközi konferencián ugyan kijelölte kaz olajos viz kiöntése szempontjából tiltott helyeket (Északi-, Balti-tenger, a többi világtenger partvonalainál 50-100 mérföldig), de ez a határozat csak akkor lesz hatásos, ha a tengeráramok pontos irányát rögzítik, és valamennyi hajósnemzet ratifikálja a megállapodását. A Fekete- és az Azovi-tengeren tilos az olajos szennyvíz ürítése. James Hoffa a Teamsters unió elnöke mosolyogva nyújt át egy 336,000 dollárról szóló csekket Arleigh A. Burke admirálisnak Washingtonban. A pénz az uj amerikai cserkészmozgalom céljait szolgálja. Az admirális a gyűjtési kampány vezetője. Kairóban egy élelmes utcai árus, hordozható televiziós készülékkel csalogatja a vevőket, hogy ilymódon emelje fagylaltüzlete forgalmát. AZ ALASZKAI ÓRIÁSMEDVE A jelenleg élő legnagyobb szárazföldi húsevő állat az alaszkai óriási barnamedve. A jól fejlett him testsúlya elér 1300 fontot. A barnamedvék nagysága a táplálék mennyiségétől és minőségétől függ. A legnagyobb medvék Ködiak szigetén és az Alaszkai-félszigetnék a Kódiak sziget .felé néző partjain találhatók. Ezen a vidéken ugyanis bőséges élelmet találnak: döglött halak, tengeri madarak, sőt időnként fóka vagy partra vetett bálna teszi változatossá étrendjüket. Tavasz végén bőséges növényi táplálékhoz is jutnak. Júliusban és augusztusban lazacra vadásznak — ez egyik kedvenc csemegéjük. Ebben a két hónapban a folyókban sok a lazac, és a medvék aránylag könnyen megfogják őket; belegázolnak a vízbe. * •' ' .A ■ 7 ■ “ '' ,V;J V. • ‘ i A .barnamedve általában magányosan élő: állat* csak a párosodás időszakában adja fe! önállóságát. Az anyamedvék soká együtt járnak bocsaikkal, védik kicsinyeiket 'hemcsak az idegen ragadozók, hanem más medyék ellen is, amelyek éhség idején megtámad* ják,,a saját .fajukbeii bocsokat is. A medveanya jelt UÚ játékos kicsinyeinek a veszély közelecltéről, és ha azok annyira elmerülnek a játékban, hogy nem figyelnek rá, alaposan elveri őket. A bocsok játékosabbak, mint a kismacskák, még felnőtt korukban is sokszor játékosan birkóznak, de komoly verekedést a felnőtt medyék . csak féltékenységből vagy kiéhezettségükben kezdenek. Az embert ritkán támadják meg: az éles füttyszó általában elriasztja a medvéiket, állítólag azért, mert ez a hang bántja rendkívül érzékeny hallásukat. Dr. Alebrt J. Mazurkiewicz, a Bethlehem, Pa.-i olvasó és tanulmányi tanszakának igazgatója, a római ábécé betűit mutatja be.'A római ábécé 43 betűből áll. Főnök elvtárs négy nyelven beszél MOSZKVA. — Borisz Jegorov orosz iró a Krokodil vicclapban irta, tanúsította, hogy Vaszilij Kalabuhov építkezési vezető, noha még fiatal ember, máris négy nyelven beszél. És pedig: A fő-főnök elvtárssal igy: — Bocsánatért esedezem, fő-főnök elvtárs, ha netalán zavarnám! Azonnal! Végtelen örömömre szolgál Az alárendeltjével: —Minek toltad ide a képedet? Nem tudsz várni a sorodra? Moszkvát sem építették fel egy nap alatt! A pódiumról: — Előadásomnak az a célja, hogy tudományos objektivitással vegyek tekintetbe bizonyos aspektusokat néhány faktor bemutatása céljából, ezek racionális felhasználása szempontjából . . . A feleségével: — Drága napsugárkám! Rengeteg érdekes újságot tartogatok számodra! Ne nyugtalankodj, Masenykám, nem leszek terhedre, röviden . . . amelyet akkor mondott, amikor azt kérdezték tőle, minek tulajdonítja felfedezését: “Azt hiszem, Isten óhajtotta a penicillint: ezért megteremtette Fleminget.”
