A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-05-17 / 20. szám
a is pásztor 5. OJJ)A£ A DIADALMAS ASSZONY TRENTON, N. J. — Amerikai ipari unió, a nevelésügyi és politikai vezető személyiségek vettek részt egy értekezleten, amelynek tárgya volt: “Az amerikai szabad gazdasági rend jövője.” Az értekezlet összehívója és előadója egy középkorú, nagyon elegáns és még nagyon csinos hölgy: Mary Gindhart Roebling. Érdemes alaposabban szemügyre venni ezt a hölgyet, mert igazi képviselője az amerikai asszonynép mai típusának, a férfinéppel versenyre kelő diadalmas nőnek. Bank elnök, 25 ipari és üzleti nagyvállalatnak igazgatósági tagja, két tucat kulturális és jótékonycélu intézmény aktiv és bőkezű tagja, no meg két gyermek anyja. “Éjjel-nappal dolgozik” — ezt szokták mondani az emberek, de nem egészen igy gondolják. Mrs. Roebling egészen így gondolja és igy is teszi. Többnyire éjfélkor fekszik le, de sokszor két órakor már megint ébren van és leül az írógéphez és megír néhány sürgős levelet. A mamája, aki most 84 éves, azt mondjg: Mary ilyen volt már 14 éves korában s azóta több mint ötven év óta sohasem pihent le napközben egy percre sem. Ennek a nőnek életrajzát érdeklődéssel fogja olvasni mindenki, nő és férfi egyaránt. íme: Mary svéd és svájci családok leszármazottja, amelyek 1638-ban telepedtek le az angol király amerikai gyarmatán, ott, ahol ma New Jersey Kedvenc itala a francia Dubonnet és kedvenc fényűzés! tárgyai az arany és a márvány. Négy évvel ezelőtt Trenton városában, a bankja közelében ‘vidéki kastélyt’ építtetett magának s azt francia Lajos király stilusban rendezte be. De nem a XIV. Lajos, a Napkirály korának divatja szerint, hanem a XVI. Lajos kofabeli divat szerint, ami ennek a sikerekben is gazdag nőnek szeszélyességét árulja el, hiszen az a XVI. Lajos francia király még magasabbra emelkedett, mint egy bank elnöki állásba, de feleségével, Mária Antóniával, Mária Terézia osztrák csánő és magyar királynő leányával együtt vérpadon fejezte be életét. Ebben a kastélyban az ajtók kilincsei és a fürdőszoba fém-felszerelései a r a n nyal vannak bevonva, a kád és a mosdók fehér márványból vannak faragva, a falakat bársony tapéták díszítik. Márványból épült a patio is, melynek fő kényelmi berendezése egy fedett uszoda. Szelidlelkü hölgy? Igen, igen, mondja egy barátja, de aki megharagitja, jól teszi, ha gyorsan megbújik, mint kisdiák a tanitóbácsi lábánál, mert — Mary Gindhart Roeblinget szeretni lehet, de olykor félni is kell tőle ... * * KELEMEN JÓZSEF, a Gamma gyár volt művezetője, szíveskedjék lakcímét a szerksztőséggel közölni. Egy ismerőse óhajtana vele érintkezésbe lépni. ERDÉLY MAGYARSÁGÁÉRT Segélykiáltás jött Erdélyből: a “Romániában élő magyarság védelmet és segítséget kér a Nyugattól” egy kicsempészett kiáltványban, melynek szerzői egy “Önálló Erdély” nevében és érdekében emelik fel sza vukat most, a 24-ik órában . . A román sovinizmus és magyar-gyűlölet odáig ment, hogy ma már nyíltan és minden eszközt felhasználva: az erdélyi magyarság teljes kiirtását tűzte ki progarmjára. Ha a Nyugat nem segít, nem tesz valamit, elpusztul, megsemmisül a székelység és az egész Erdély magyarsága! A nyugatra kicsempészett “üzenet” teljes szövege még nincs birtokunkban, de több európai és amerikai lap közölte már ennek lényegét. Magyar részről az Amerikai Magyar Szövetség és az Amerikai Erdélyi Szövetség vannak hivatva azonnal akcióba lépni ebben az ügyben a mindent megtenni a világfórum előtt a kétszeres rabságban szenvedő erdélyi magyarság érdekében. Az Amerikai Erdélyi Szövetség annál is inkább hivatott erre, mert annak célkitűzése t pontosan ugyanaz, mint a Kiáltványt küldőké: “önálló, Svájc.szerü Erdély létrehozása”, ahol az< évszázadok óta együtt élő minden nemzetiség (magyar, román, szász) egy független kis ország népét alkotná. Az Erdélyi Szövetség “Transsylvania” c. negyedévi tájákoztatója legutóbbi MIT MOND AZ ORVOS? Irta Dr. WAHL ELEMÉR Mrs. Mary Gindhart Roebling állam déli része van. 1907-ben született West Collingswoodban. Apja Isaac D. Gindhart, egy telefonválalat főtisztviselője, 85 éves, de nem fáradt öreg ember, nemrég fiatalos Révvel könyvet irt gyermekek részére. Mary a New York University diáknője volt, onnan férjezetten távozott 19 éves korában. Amikor 1930-ban özvegységre jutott, beiratkozott a Pennsylvania egyetemre és irodai állást vállalt egy philadelphiai tőzsdei ügynökségnél. Három évvel utóbb felesége lett Siegfried Roebling bankárnak, akinek nagyapja építette a hires Brooklyn Bridge-t. Három évi házasság után megint özvegy lett és elhunyt férje örökébe lépett, mint a Trenton Trust Company igazgatója. Egy év múlva a bank elnöke lett. És amióta Mary Gindhart Roebling a bank elnöke, a betétek 17 millió dollárról 109 millióra növekedtek. Ennek a sikernek titkát mindenesetre abban lehet keresni és találni, hogy ez a hölgy kivételesen tehetséges, jól megjegyezte magának mindazt a gazdasági és pénzügyi tudnivalót, amit a pennsylvaniai egyetemen és tőzsdei ügynökségen magába szívott. Ez röviden az életrajza, amelyhez még azt kell hozzáfűzni, hogy ő első női kormányzója az American Stock Excrange értéktőzsdének. Arcképe pedig, vázlatosan megrajzolva, ezt mutatja: Szeret mindent, ami szép és jó, és szeret szépet és jót tenni. Műkincseket gyűjt és most gyűjtöget amerikai festményeket, amelyeket az épülő ultramodern Álami Kultur- Központnak fog ajándékozni. E. M., MONTREAL, Canada. — Leánya, mint Írja, “inzulin shock” kezelésen ment át, melyre nagyon erősen reagált, ugyannyira, hogy négy napig kómában volt, azaz erre az időre teljesen elvesztette eszméletét. Úgy látom, hogy leányánál sokkal hatásosabb az “elektromos shock”-kezelés„ ha annak időnkint szüksége felmerül. Abban biztos lehet, hogy a négy napos eszméletlenségnek semminemű káros következménye nem lesz leányának szellemi képességére és az nem idézett elő semmi kóros elváltozást az agyvelőben. Azt azonban ajánlhatom, hogy leánya pszichiáter kezelése és felügyelete alatt maradjon, ki majd időközönkint alkalmazni fogja az “elektromos shock”-os és orvosságos kezelést, amennyiben leányának állapota ezt szükségessé teszi. * N. L. BRONX, N. Y. — Körülbelül egy hónappal ezelőtt eltávolították az epehólyagját epekövek miatt. Szeretné tudni, mi idézi elő az epekőképződést és annak komplikációját, az epehólyaggyulladást. Sajnos ,a legtöbb esetben nem tudjuk kimutatni az okot, bár ismeretes előttünk, hogy ha valamilyen oknál fogva pangás áll be az epe-keringésben, akkor könnyen kifejlődhet kő és epehólyaggyulladás, úgyszintén anyagcsere zavaroknál is (metabolism). Azt is tudjuk, hogy kövér emberek és a nők a terhesség ideje alatt könnyebben kapnak epeköveket. Az is előfordul, hogy a kövek kimutathatók a röntgenképeken és a betegneek sohasem voltak epekő panaszai. Azt kérdezi, hogy mi a feladata az epehólyagnak az emberi szervezetben? Az epehólyag nem más, mint epetartály, mely szükség esetén (főleg zsíros ételek fogyasztása után) az epe egy részét a főepevezeték révén (ductus choledochus) a bélbe juttatja, mert az epe főszerepe a zsirok megemésztése. Ha valakinek mint pl. Önnek) az epehólyagját eltávolították, akkor az epe a májból az u.n. hólyagvezétéken és fővezetéken keresztül közvetlenül jut el a bélbe, hogy ott fontos feladatát (emésztés) elvégezhesse. Azoknak, akiknek volt vagy van epekövük, zsírmentes proteinban és szénhidrátban gazdag ételeket szabad csak fogy asztaniok. R. J. NEW YORK. — Az idegzsába szó ideggyuladást jelent (“neuritis”), amely nagyon fájdalmas betegség. Az ok lehet mechanikus (pl. baleset után) fertőző, valamilyen mérges anyagtól származó (ólom) vagy anyagcserezavar. A kezelés csak akkor lehet sikeres, ha az ideggyulladás okát sikerült megalapítani. A legfájdalmasabb az ülőideg zsábája, az u.n. neuritis sciatica, melyet az óhazában “ischiász”-nak hivtak, de a betegség — ideggyulladás — a test bármely részén felléphet. * I. N. BOSTON. — Mivel anyagilag nem engedheti meg magának, hogy privát orvoshoz forduljon orr-szemölcsánek eltávolítása miatt, forduljon akármelyik városi kórház sebészeti a m b u 1 anciájához (itt “out patient” departmentnek nevezik) és meggyőződésem, hogy ott szemölcsét díjtalanul eltávolítják, ha igazolja anyagi helyzetét. ❖ E. K. BRIDGEPORT. — -Panaszaival, melyek egy évvel ezelőtti vesekőoperációja óta fennállanak, a legjobb, ha ahhoz a sebészhez fordul, aki a műtétet elvégezte. Azt belátja, hogy teljes képtelenség Önnek látatalanban tanácsot adni, vagy diagnózist felállítani. Ez ethikus sem volna. * Lapunk orvosi munkatársa szívesen veszi, ha olvasói közük vele, hogy legközelebbi cikkeiben miről Írjon. Ilyen irányú levelek Dr. Wahl Elemér rendelői elmére (103 East 86th Street, New York 28, IN. Y.) intézendők. számában (V. évf. 1. sz., 1963 áprilisba 10-ik oldalon egy pontosan idevágó magánlevél-részletet közöl egy magyarországi utas székelyföldi benyomásairól: ”• . . vérző szívvel és lelkileg teljesen összetörve jöttem vissza. A románok most élik fanatikus nacionalizmusuk korszakát. Gyűlölik és minden eszközzel elnyomják a magyarságot. Nem felüdülés egy ilyen ér zelmi-podgyásszal való utazás de az ember nem tudja függetleníteni magát ezektől az érzésektől. Amerika annyira védi “az imperializmus által kizsákmányolt és elnyomott afrikai népeket”, de az elnyomott erdélyi magyarság számára semmi, de semmi védelmet nem nyújt; sőt erről még beszélni sem szabad. Maga azt irta, hogy az emigráns sors . . . nehéz és kemény. Hát erre csak azt Írhatom, hogy a kisebbségi sors ezenfelül még borzalmas is!” Attól eltekintve, hogy a levél írója téved, amikor azt mondja, hogy Amerikában az erdélyi magyarság sorsáról, vagy védelme kérdéséről “még beszélni sem szabad”, ez a magánlevél-töredék is ugyanazt közli nyugattal, amit a kicsempészett kiáltvány: magyar testvéreink kimondhatatlan elnyomásban élnek az ősi magyar földön, Erdélyben s teljes kiirtásu- ! kát a románok, tervbe vették és megkezdték. “Segítsetek, mert elveszünk!” ez a rövid, de sokatmondó iizenet lényege, aminek hallatára minden egyebet félretéve akcióba kellene lépjen az amerikai magyarság: és a világ minden részében szabadon élő magyarság. Mi vagyunk azok, mi vagyunk az egyetlenek, akik segíteni tudunk rajtuk, mert a magyarság zöme: a Magyarországon élő magyarság szintén rabságban él, tehetetlen, elnémított hangú. Csak mi tehetünk valamit is értük! Felemelhetjük sza vunkat amerikai hazánk kormányánál, törvényhozásában ; fordulhatunk közvetlenül az Egyesült Nemzetekhez egy beadvánnyal............. többféleképpen léphetünk akcióba. Ha akarunk. Ha van bennünk annyi testvéri szeretet, magyar becsületérzés! Mert tisztán erről van szó, semmi másról! Kényszeríteni nem lehet senkit ilyesmire; a szív szava, a testvéri érzés kell, hogy ösztönözzön minden igaz magyart a cselekvésre. Azonnal cselekednünk kell! Moszkva cselédei, a mai ma gyarországi kommunista kormány a kisujját sem mozdítja a sznvedő, végpusztulás előtt álló erdélyi magyarságért. Pedig tehetne sokat értük. Elvégre: ha jól teljesiti feladatát a budapesti vörös kormány Moszkva feléikkor kérhet is cserébe azért valamit. Már pedig jól teljesiti: egész Magyarország a vörös cár lábai előtt hever! Moszkva kezében van! “Csak annyit kérünk, disznófejü nagyur, hogy csatold hozzánk erdélyi magyar testvéreinket!” — vagy: “Add ki az ukázt, Kruscsev atyánk,hogy a románok ne üldözzék erdélyi magyar testvéreinket!” — vagy valami hasonló lényegü kérést intézhetne a bu dapesti vörös bábkormány Moszkvához. Ezt megtehetné, ha akarná. De erre már nem elég magyarok Kádárék . . . A fankfurti Piroska szomorú vége r TEL AVIV, Izráel — Az Uj Kelet napilap riportjából értesült az itteni magyarság a frankfurti Piroska étterem és sörcsarnok mélabus históriájáról. Mint oly sokszor az életben, az érdekes história a végén kezdődik — a végén válik érdekessé. A luddi repülőtéren expressz tempóban követték egymást az események. Kiszálltak a Frankfurtból jött repülőgépből: Gárdos László, a felesége és 15 éves leányuk, fivére Gárdos Tibor és felesége, Magyarországból Nyugat-Németországba elszármazott, ott német állampolgárokká lett magyarok, három hónapra szóló turista vízummal a zsebükben. És alig szálltak ki a repülőgépből, megérkezett oda az Interpol nemzetközi rendőrség távirata, mely szerint Gárdosék 370,000 márka (közel 100,000 dollár) adósság hátrahagyásával hirtelen elutaztak Frankfurtból és a nyugatnémet rendőrség nemzetközi körözőlevelet bocsátott ki ellenük. Drámai fordulat, de — nem veszélyes. Mert Nyugat-Németország és Izráel közt nincs kiadatási szerződés, Gárdosékat tehát nem fenyegeti deportálás és kiadatás veszélye. Hamarosan állandó tartózkodási engedélyt is fognak kapni és, mint a repülőtéren az újságíróknak mondták, Natanja városában egy rokonuknál fognak lakni addig, amig munkát találnak. Egy pfennig nélkül jöttek Frankfurtból, ahol a rendőrség1 állítása szerint 370,000 márka adósságot hagytak kifizetetlenül. Gárdos László azt mondja: Nem igaz. Adótartozásukon kívül minden tartozásukra fedezet maradt vissza Frankfurtban; két lakás gazdag berendezéssel, három autó, sok értékes ékszer a bankaknái kölcsönök biztosítására deponálva, no meg a Piroska, a 200,000 márka befektetéssel Frankfurt legforgalmasabb helyén berendezett magyar étterem. Visszakanyarodva a história kezdetére: 1956-ban Gáddos Lászlót a magyar kormány mint gazdasági szakembert a keletnémet szovjetzónába küldte és fivére Tibor nemsokára oda követte. Három és fél év múlva a szovjetzónából átszöktek Nyugatra és idővel megkapták a nyugatnémet állampolgárságot. Frankfurtban bankkölcsönnel megvettek egy tönk szélére jutott sörcsarnokot, azt hamar felvirágoztatták és, pénzhez jutva, megvettek még egy kabarét is. A sörcsarnokot átalakították magyar étteremmé, Piroska néven, és egyideig boldogultak és törlesztették a bankkölcsönöket és a szállítók számláit. De hamarabb, mint hitték volna, hanyatlásnak indult az üzlet, az adósságok, köztük az adóhivatal követelései szorongatták őket. Végül minden összeomlott, a könyvelőjüknek utasítást adtak, hogy jelentse be a csődtömegbiróságon a fizetésképtelenségüket és — rohantak a repülőtérre és a repülőgép elvitte őket az uj hazába, amelyből nincs kiadatás Nyugat-Németországba. HALLOTTA MÁR... ... hogy az Alcoholcs Anonymus intézménynek több mint 80 országban 9305 helyi szervezete van, több mint 300,000 taggal. Hit és Egyház Magyarországon Barankovics István, a Magyar Bizottságnak tudományos képzettséggel biró tagja, az emigráció jeles politikusa, kis terjedelmű, de gazdag tartalmú füzetben ismerteti a katlikus hit és a katolikus Egyház helyzetét Magyarországon. Nem azt fejtegeti, amit amugyis mindnyájan tudunk, hogy a hit és a kommunizmus, a vallásos és a marxista világnézet összeegyeztethetetlen és hogy — Lenin szavaival — a marxista materializmus kérlelhetetlen ellensége a vallásnak, hanem azt kutatja és mutatja meg, hogy a hit és az Egyház (általában: minden egyház) elleni harc Magyarországon milyen változó formákban folyt a sztálinista éra óta és milyen formát vett fel Kádár János mostani, úgynevezett liberális érájában. A mai helyzet elemzése és feltárása fontos és aktuális ma azért, mert itt és mindenütt a külföldön Kádárék mindent elkövetnek, hogy a valóságot elködösithessék 'és fél-reformokkal és fél-kedvezményekkel jobb képet mutathassanak a Nyugat felé — főleg Amerika, az Egyesült Nemzetek és a Vatikán felé — és ezére feltétlenül elejét kell venni annak, hogy a hamis kép itt bárkit is megtévesszen. Lenin tanítása szellemében és Kruscsev utasításait követve, Kádár János a brutális harci metódus helyett (amely a bismarcki éra tanúsága szerint csak erőteljesebb ellenállást váltana ki) a lassúbb tempójú lemorzsolás taktikáját folytatja. Ez a taktika időközönként adott helyzetben megállást, sőt kisebbfoku visszakozást is megenged. De nem szabad szem elöli téveszteni Kádárék kinyilatkoztatott felfogását, hogy Magyarországon az állam ; és, az egyház viszonya szerződéseken alapul, amelyek minden szerződés természetéből kifolyólag változtatásnak vannak kitéve. Eszerint nemcsak az alapvető halálos ellenségességben, hanem a mostani úgynevezett liberalizálásban is Kádár János a lenini tanok útmutatását követi. v: Az üldözés tempójának) lelassulását a“konkrét helyfcet” teszi Kádárék számára szükségessé, vagyis az, hogy másfél évtizedes üldözés ellenőre a vallás és az egyház a magyar élet erőteljes tényezője maradt. A Vatikántól független magyar katolikus egyház terve füstbement, ehelye’tt az állam és az egyház együiásközti viszonyát kikényszeritett, kizsarolt egyezkedő "utján szabályozzák. Ami csekély engedményeket tesznek most, azok nem a vallásszabadság biztosításának előjelei, hanem csak az egyház szolgaságának időleges enyhítései. Barankovics 14 pontban felsorolja az Egyház legsulyor sabb sérelmeit, melyeknek orvoslása több tényezőtől függi igy a Nyugat, elsősorban Amerika magatartásától és a Vatikán állásfoglalásától is. Barankovics István kis könyve: “A Katolikus Hit és Egyház Helyzete Magyarországon” a Hungarian Quarterly (125 East 72 Street, New York 21, N. Y.) kiadásában jelent meg. Ára 40 cent, öt vagy több példány megrendelése esetén példányonként 30' cent. GÁBOR EMIL A bevándorlás könnyítését ellenzi n a bevándorlási bizottság elnöke A 320-ik PÁR1S — AZ Eiffel-toronyról taszította le feleségét a spanyol Toledo Pernia. A gyilkos férj igy indokolta tettét: “Veszekedtünk az Eiffeltornyon és feleségem dühében bevallotta, hogy megcsalt. Ezt nálunk Spanyolországban egy férfi sem bírná ki.” A spanyol asszony a torony háromszázhuszadik halottja. NEW YORK. — A Hilton Hotelben egy társadalmi egyesület konvencióján figyelemreméltó fejtegetések hangzottak el a bevándorlási törvény módosításának, kiszélesítésének szükségességéről vagy szükségtelenségéről. A vitát az a tény váltotta ki, hogy Hart michigani szenátor, demokrata és republikánus szenátorok közreműködésével oly törvényjavaslatot terjesztett elő, ámely a bevándorlást — elsősorban menekültek bevándorlását — megkönnyitené és a bevándorlók számát tetemesen emelné. Az értekezlet első szónokaként Francis E. Walter pennsylvaniai demokrata képviselő, a képviselőház bevándorlási és honosítási bizottságának elnöke volt bejelentve, de ő betegsége miatt nem jelenhetett meg s előkészített előadását felolvasták. Walter képviselő nézete szerint a bevándorlási törvény nagyobbarányu módosítására semmi szükség nincsen. (Megjegyzés: a jelenleg érvényben levő törvény szerzőinek egyike Walter képviselő, a másik a néhai McCarran szenátor volt). Amerikában oly nagyfokú a tartós munkanélküliség, hogy nagyobbszámu idegenek bebocsátása nem indokolt. Ami a Hart-féle javaslatnak azt a pontját illeti, hogy bebocsátást nyerjen évente 50,000 menekült, Walter képviselő ezt a javaslatot nem tudja komolyan venni. Hiszen nincsen évente 50,000 bevándorlásra jelentkező menekült, még lámpással keresgélve sem lehetne ennyit találni! Hangsúlyozta Walter képviselő, hogy Amerika a háború és az üldözések áldozataiért többet tett, mint bármely más ország. A második világháború óta egymillió menekültet fogadott be Amerika és egyedül az országos kormánynak több mint 1344 millió dollárjába került a menekültse- I gélyezés. [Másképp vélekedett William J. van den Heuvél, a magyar menekültek körében jól ismert és hálával emlegetett IRC, International Rescue Committee elnöke. , , , Elsőnek azt fejtegette, hogy a parole alapon való bebocsátás (fehér kártya) rendszere jól bevált ugyan hirtelen támadt szükséghelyzetben, de a menekült-bevándorlás problémájának állandó jellegű megoldása szükséges a bevándorlási törvény módosítása utján. Élesen kritizálta az IRC el nőké a jelenlegi nemzeti kvóták rendszerét, amely azon a téves felfogáson alapul, hogy egyes nemzetek társadalmi ég kulturális nívója magasabhrendü. A McCarran-Waltérféle jelenlegi törvény megkülönböztetéssel válasz falat emel nemzetiségi csoportok közé. Ami a bevándorlás és a munkanélküliség összefüggését illeti, Heuvel hivatkozott arra, hogy az eddigi tapasztalatok arra vallanak, hogy évi 250,000 idegen bebocsátása (ennyit javasol Hart szenátor és 32 szenátortársa) biztos szám, vagyis: nem veszélyezteti a munkapiac egyensúlyát, ennyi uj jövevényt Amerika bátran és bizakodón beolvaszthat a társadalmi és gazdasági életbe. Fel és le A nyugatnémet Max Planck Intézet munkaélettani laboratóriumában hosszabb ideje behatóan vizsgálják az emberi szervezet teljesítőképességének az életkortól való függését. A vizsgálatok során megállapították, hogy a férfiak szervezete a 30-ik életév körül éri el csucsteljestiőképességét, s ettől kezdve fokozatosan — a 70-ik életévig a felére — csökken-