A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-05-03 / 18. szám

a jó pásztor 5. OLDAL MATUSI ELŐKÉSZÜLETEK Irta: KIRÁLY BÉLA tábornok Április utolsó heteiben általában a kommunista kormányok lázas előkészületeket tesznek május elseje megünneplésére. Az előkészületek mindig érdekes megfigyelésekre adnak lehetőséget. Jugoszláviában például, uj “alkotmányt adtak” a népnek. A kihirde­tését úgy időzítették, hogy idejekorán tudomást sze­rezhessen róla az ország népessége és a “történelmi esemény” uralhassa majd a május elsejei ünnepsége­ket. Az uj alkotmány proklamálása számos kérdést vet fel, amelyek közül kettővel érdemes különösen foglalkozni. Az alkotmány egy szerény mellékmondata Titót élete végéig elnökké teszi. Joggal mondhatnánk, hogy tiszteletreméltóbb, ha egy személy kiáll és vállalja a választás kockázatát, mintsem, hogy egy alkotmány mellékmondatával proklamáltatja magát magas köz­jogi állásra. Köztudomású, hogy kommunista rend­szerben nincs választási kockázat. Tito esetében te­hát legalább a választás fáradalmainak vállalását le­hetne elvárni. Tito, különösképpen, ezt sem vállalja. Ennek ellenére imponáló Tito elhatározása: őszinte vallomás és nyílt beismerése annak, hogy nem kíván­ja többé kommunista tipusu választásnak alávetni el­nöki pozícióját. Bevallja, hogy fáradt az ál-választá­sok komédiájától. Fáradttá tették az üres és hamis választási kampányok. Tito ezzel őszintén bevallotta egyszer és mindenkorra, hogy csak komédia minden választás a vasfüggöny mögött. ^ Ezek a választások, akár Titót teszik elnökké, Jmár Kruscsevet és Kádárt a minisztertanács elnöké­vé, nélkülözik a komolyságot. Tito ebbe belefásult. Haláláig, legalább a saját személyét illetőleg, nem akarja megrendezni a szokásos színházat. Ezt nyíl­tan bevallotta, őszinteségéért minden elismerés! Az uj alkotmány proklamálásának második ér­dekessége az, hogy Jugoszlávia Federális Népköz­­társaságából most hirtelen Federális Szocialista Köz­társasággá változott. Ez az átalakulás akkor érté­kelhető helyesen, ha ismerjük a kommunista állam­tudományok zsargonját. Ezek szerint az uj állam­forma döntő politikai, szociális és gazdasági változá­sokat tételez fel Jugoszláviában. A jugoszláv nép eszerint “újabb lépést tett előre a kommunizmus felé vezető utón.” Társadalmukban nincs többé kizsák­mányolás, s ha mindenki tudása és képessége szerint dolgozni köteles is, munkája értékének megfelelően ^d^ik^^rr^gl^javakból. Körülbelül ezt jelenti az u^lhevezés, a kommunista terminológiáról magyar­ra fordítva. A Szocialista Fedrális Köztársaság ki­kiáltása alatt Titóék határozottan ezt is értik. Mindez a pekingieknek álmatlan éjszakákat sze­rez. Véleményük szerint, s tegyük hozzá, ezúttal iga­zuk is lehet, egy szó sem igaz Titóék dicsekvéséből. Szerintük Tito nemcsak nem kommunista, de a kom­munista tábor legveszedelmesebb ellensége. Kínai kommunista Vélemény szerint Tito veszélyesebb, mint az “imperialisták”, mert belülről bomlasztja a kom­munista tábort, mig az “imperialisták” végtére is kívül vannak. Kinek van igaza: Titonak-e, vagy Mao Ce-tung­­nak? Egyiknek sem. Az egész komédia csa arra utal, hogy a kommunista tábor ideológiája politikája, ki­jelentései mind hamisak. Egy dologról soha nem lehet két ellentétes állítás igaz, ez a legelemibb logikai tör­vény. De számukra csak egy igazság van, a puszta erőszak igazsága. Csakis annak, aki a hatalmon belül van, lehet igaza. Tito hatalmon van ,eldöntheti tehát, hogy Jugoszláviában szocializmus van-e, vagy sem. Ebben nem akadályozhatják meg sem a pekingiek, sem pedig a megsértett logia törvényei. De viszont ez a körülmény azt is jelenti, hogy annyi­féle kommunista igazság van, ahány fajta kommu­nista rezsim létezik. Jugoszlávia egyébként, mint annyiszor a közel­múltban, most a májusi előkészületek idején is eszköz a két kommunista nagyhatalom számára, hogy egy­más orra alá borsot törjenek. Ma már közhely azt állítani, hogy a pekingiek Titót gyalázzák, ha Krus­­csevre akarnak ütni. A moszkvaiak ezzel szemben Titót dicsérik vagy az albánokat szidják, ha Mao Ce­­tungot akarják bosszantani. Most, is ugyanez törté­nik. A Pravda minap közölte a Szovjtunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bizottsága által május elsejé­re összeállított jelszavakat. Ezek az évről-évre kidol­gozott aforizmák az Írást értőknek érdekes leleplezé­seket jelentenek. Ki lehet belőlük olvasni a kommu­nisták vágyait, szégyeneit, burkolt beismeréseit, hen­cegéseit, fiaskóikat és terveiket. Jugoszláviát illetőleg az idén az a szenzációs változás Moszkvában, hogy a Castro kormány, a Kádár rezsim és a többi kommu­nista kormányzatok dicsőítése mellett Jugoszlávia is­mét helyet kapott a vállonveregetettek között. A má­jus elsejei jelszavakon keresztül Moszkva visszacsem­pészte Titot a kommunista táborba. Ez a tény a pekingi fogalmak szerint “jobboldali elhajlás, opportunizmus, sőt revizionizmus.” Moszkva szerint ezzel szemben Mao Ce-tung ilyen merev állás­pontja Tito iránt “baloldali elhajlás, orthodoxia, sőt dogmatizmus.” Szóval Tito felmerülése a május else-Mivel a tigrismama nem akarta táplálni kölykeit, a Highland Park az “apróságokat ’. A tigriscsemetéket májusban mutatják be a kö­­(Dorleyivlie, Pa.) egyik tisztviselőnője, Betty Stadler, üvegből etette zönségnek. A LELEMÉNYES EMBERI ELME KIFÜRKÉSZI A TENGER TITKAIT Évszázadokig titok fedte a tengerek homályos mélyét. Tengerészbabonák népesí­tették be mindenféle ször­nyekkel, szirénekkel és trito­nokkal, hajókat mélységbe rontó óriási polipokkal, ten­geri kígyókkal. A titok azon­ban lassan oszladozni kezdett. A földrajzi felfedezések az emberi tudás fejlődése le­törölte a térképről a fehér foltokat. A sarkvidékek jég­világa, az őserdők mélye, a magas hegységek ritka leve­gőjű ormai, mind-mind meg­adták magukat a kutató em­ber rohamának.. Csak egy tar­totta magát . különösen.ma­kacsul: a mély tenger. Ez'hém is csoda. Hiszen az ember szárazföldi lény; viz alatt csak különleges be ­rendezésék segítségével tar - tőzkodhat. Minél mélyebb­re merülünk árinál nagyobb súly nehezedik ránk, s ez bi­zony még légzőkészülékkel is csak néhány méter mély­ségig viselhető el. A régi idők legjobb bűvárai — a gyöngy­halászok — két-három per­ces vizalábukásaikkal, nem sokkal haladták meg a 10 méteres mélységet. A mai “békaember”-rekord vala­mivel több 120 méternél, lég­zőkészülékkel, megfelelően lassú leereszkedéssel és felszállással, de hol van ez még a tengerfenék irdat­lan mélységeitől ? Visszhangom mélységmérés Azt ugyan már elég régen tudták, hogy milyen mély­ségek vannak a tengerekben. Egy egyszerű telálmány tet­te ezt lehetővé, a visszhan­­gos mélységmérés Eleinte hanghullámokat, később rá­dióhullámokat bocsátottak a vízbe. A hullámok,a tenger­fenékről visszaverődtek, és a készülékek ezt jelezték. Most már csak az volt hátra, hogy a hang , illetve a rádió hullám terjedési ‘sebességéből kiszámítsak, mekkora utat tett meg a kibocsátástól a felvételig eltelt időtlen,< és ezt elosszák kettővel (mert oda­­visszá ment a hullám), és megvan á tenger mélységé ázon a ponton. Ott hegyóriás alámerülne így megismertük lassan az óceánok átlagos és legna­gyobb mélységeit. tudjuk, hogy a legmélyebb a Csendes­­óceán, 4030 méteres átlag­­mélységgel és 11,521 méteres legnagyobb mélységgel a Mariana-árokban. Az Atlanti­óceán csak 3327 méteres át­laggal és 9218 méteres rekord dal dicsekedhet. Az Indiai­óceán mélyebb, átlagban 3900 méter, de legnagyobb mélysége csak 7450 méter, a Jáva szigete melletti ten­geri árokban. Irdatlan mély­ség ez is. Ha vízszintesen kép­zeljük el, kétórát szapora gya­loglással érnénk csak oda. Az Atlanti- és Csendes-óceán mélységeiből pedig a legma­gasabb hegycsúcs, a Mount Everest sem látszana ki. Piccard merülcíhajója De nem is a mélységgel, a távolsággal vap baj, hanem a nyomással. A vizben lefelé ha ladva 10 méterenként 1 kilogrammal több súly ne­hezedik egyetlen négyzet cen­timéterre, azaZ 10,000 kg egy négyzetméterre. 4000 méter mélységben tehát, ke­reken 4000 tonna, azaz 4 millió kg nehezedik egyetlen négyzetméternyi felületre. Ez megfelel ti^, megrakott te* hervonat súlyának. Hol van olyan tengeralattjáró, amely ezt kibírja? oldásával emelkedik újra a felszínre. Ember a tengerfenéken i960 január 23-án a “Tri­este” nevű merülőhajóval a professzor Jacques nevű fia elérte a Föld legnagyobb ten­ger mélységét a 11,521 mé­tert. A 76 éves tudós a kisé­­rőihajó fedélzetéről irányi tóttá az egész műveletet. 11,521 méter! 11 és fél kiló­méter! Mount Everest csú­csát még több mint 2300 mé­ter viz borítaná, ha egy óriá­si kéz belesülyesztené! A nyomás négyzetcentimé­terenként majdnem 1200 kg., négyzetméterenként 12 millió kg, azaz 12 ezer tonna. El­képzelhetetlen sulyt.A bathys caphe, a zemberi tudós e re­meke azonban kiállta a pró­bát é3 utasaival együtt sér­tetlenül tért vissza a felszín­re. Élet a mélységben A “Trieste” és más koráb­bi, 4000-5000 méteres leszál­lások, mleg a tengerkutató ex­­pediciók meritőbálói aztán eltüntették a mélytengert be­népesítő legendás szörnye­ket. Helyttük csodálatos, a hatalmas miálységkhez al­kalmazkodott, bizarr formájú élőlényeket, teleszkóp- és reflektorszemü halakat fe deztek fel. Sőt Piccard leszál­lása még azt is bebizonyí­totta, hogy a legnagyobb mély »égben is van élet. A búvár­­gömb ablakán át, a tenger­fenéken — 11 és fél kilomé­ter mélységben —- egy las­san továbbuszó félszeguszó halat pillantottak meg. S bár ezek után is marad még kutatnivaló a “Trieste” ég utódai számára, váratlan, ti-, tokzatos dolgokat már a ten­gerfenéken sem találha­tunk. Az ember — Jacques Piccard szavai szerint — “elérte Földünk legutolsó zugát, mely még meghódítás­ra várt”. A Benjámin Franklin Alapítvány PHILADELPHIA. — A testvéries Philadelphián és az arisztokratikus hagyományú Bostonon túl csak kevesen tudják, hogy van egy Franklin Alap, amely­ből fiatal tehetségek kölcsönöket kapnak. Benjamin Franklin, aki 1790-ben halt meg, vég­rendeletében 1000 font sterlinget —.akkor 4440 dollár értékben — egy Alapítvány létesítésére rendelt, anTely­­ből 300 dollárig kölcsönöket lehet adni, 5 százalék-évi­jei szólamok tengerében a két kommunista nagyhata­lom újabb Összecsapását dramatizálja. Ennél azonban több is történt. A teljes idevonatkozó jelmondat igy hangzik: “Testvéri üdvözlet a Jugoszláv Federális Szocialista Köztársaság dolgozó népének, mely a szo­cializmust építi.” Ahogy az uj jugoszláv alkotmány egy mellék­­mondatában van a lényeg: Tito életfogytiglani elnök­sége, ugyanígy ebben a jelmondatban is a mellékmon­daton van a hangsúly. A szólam üdvözli a Jugoszláv Federális Szocialis­ta Köztársaságot. Ez a főmondat. A mellékmondat szerény arra utal, hogy a dolgozó jugoszláv nép “építi a szocalizmust.” Ha valaki valamit épit, akkor termé­szetesen nincs vele készen. Ha a jugoszláv dolgozó nép csak építi még a szocializmust, akkor nyilvánva­lóan nincs vele készen. Ha pedig ezek szerint nincs Jugoszláviában szocializmus, akkor nem lehet Fede­rális Szocialista Köztársaságról sem szó. A szovjet jelszó tehát elindul a Szocialista Köz­társaság dicséretével, befut egy teljes kört s a kör bezárultával tagadja a megdicsért alany létezését. Tito szerint Jugoszláviában szocializmus van, Mao szerint nincs, Kruscsev szerint van is meg nincs is, de inkább nincs — mivel egy álnok és vállonveregető mellékmondattal kereken kijelenti, hogy még egyál­talán nincs, de máris dicséret azoknak, akik majd fel­épitik. Áprilisi tréfának jó, kétségtelenül, májusi jel­szónak azonban brutális, s végülis pontosan igazolja és követi a szovjet kormány újabb neo-sztalinista lé­pését a kultúra és a művészetek terén. S végül egy utolsó szó a logikáról: Peking “balol­dali elhajló, orthodox és dogmatikus” Kruscsev sze­rint, mert ízt állítja, nincs szocializmus Jugoszláviá­ban. Kruscsev most ugyanezt állítja ,tehát micsoda Kruscsev Fruscsev szerint? A “májusi előkészületek” tovább tartanak. kamatra, fiatal, bős mester-legényeknek, 25 éves kó­rig. mnnuti/. Hogy kiket értett Franklin a mesterlegény szó­val, azt végrendeletében nem határozta .meg pontite san, csak azt a meggyőződését fejezte ki, hogy “jó tanoncokból lesznek jó polgárok.” ■ Az idők folyamán az Árvák Bírósága különbö­zőképpen értelmezte a mesterlegény szót, legújabban minden foglalkozás és hivatás fiataljai kapnak köl­csönt, mégpedig 10,000 dollárig — azért, mert az Alapítvány tőkéje megsokszorozódott. A tőke kezelését és a kölcsönök folyósítását Phi­ladelphia városra bízta, és ott mindmáig az Árvák Bírósága intézi. Ugyancsak 1000 forint sterlinget hagyott Frank­lin Boston városára, hasonló feltételekkel. Philadelphiában ma 326,000 dollár áll rendelke­zésre, de — hogy, hogy nem — csekély az érdeklődés és ez idő sezrint mindössze 28 kinnlevőség van, 76,000 dollár összegben. Bostonban 1,700,000 dollárra nőtt az alapítvány tőkéje, aminek az a magyarázata, hogy ott még kevesebben veszik igénybe a Franklin kölcsönöket. A két alapítvány 200 évre szól s 1990-ben, Frank­­jlin halálának 200-ik évfordulóján a tőkén osztozni 'fognak Philadelphia város és Pennsylvania állam,/il- i letőleg Boston város és Massachusetts állm. Pedig van! Különféle mély tengeri gömbök és merülő­hajók után Auguste Piccard professzor, a nemrég meghalt világhirii mélytenger kuta­tó megszerkesztette a töké­letes merülőhajót, a bathys­­caphe-ot, ahogy ő nevezte. Ez ugyanolyan elvek sze - rint emelkedik es sülyed a vizben , mint a léggömb a' le­vegőben. Van utasfülkéje, méteres vastagságú, a legna­gyobb gonddal ellátott acél­­gömb formájában. Van bal­lonja, mely víznél könnyebb folyadékkal, benzinnel van megtöltve, s ugyanúgy eme li a fülkét, mint a hidrogén­nel töltött léggömb az utaso­kat szállitó gondolát. S végül egy megfelelő vasnehezéket tart fogva egy hatalmas elek­tromágnes a gömb aljában. A gömb igy a fenékre sülyed, s a nehezék fokozatos ki-Az eltűnt Thresher nevű tengeralattjáró felkutatásához használták a képen látható készüléket, amely a tenger mélyében fényképez és magához vonzza a kisebb tárgyakat. A baloldali kép azt a hajót mu­tatja, amelyről a berendezést a vizbe engedték.

Next

/
Thumbnails
Contents