A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-01-11 / 2. szám
2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal —• Publication Office 1738 EAST 22*«» STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefen: CHerrr 1-3905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre .................................$8.000ne Year .................................$8.00 Fél évre ....................................$5.00 Half Year .................................$5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio KONGÓ: A SENKI FÖLDJE? Egy Kongóban tartózkodó angol ujságiró nemrégiben ezt a kifejezést használta: Kongó a Senki Földjévé vált, ahol mindenki harcol — és senki sem győz. A brit riporter tudósítását olvasva, óhatatlanul is arra gondolunk, hogy aligha lehet ennél találóbb kifejezést használni jelenleg Kongóra vonatkozóan. A Kongó történelme nem szűkölködött romantikus és a képzeletet lángragyujtó fordulatokban. A múlt bebizonyította, hogy a Kongót nem lehetett “megszelídíteni.” Napirenden voltak a vérontások .máról-holnapra uj politikai vezérek emelkedtek ki az ismeretlenségből és alakjuk, ugyancsak máról-holnapra, véres lázadások forgatagában tűnt el. A Kongó, igazában véve, nem most vált a Senki Földjévé. A Kongó mindig is a Senki Földje volt, titkokkal terhes, furcsa világ. Az Egyesült Nemzetek Szervezete most próbálja megszelídíteni a Kongót, amely talán sohasem volt olyan széthulló, mint ezekben a napokban, amikor a világ egységesíteni akarja. A hirtelen felemelkedett katangai népvezér, Moise Tshombe, Lulumba politikai örököse, a UN csapatok előrenyomulásakor elmenekült, majd ismét visszatért. Visszatért, hogy uj harcot szervezzen. Az uj küzdelmet igazában véve, nem is a UN, hanem a kongói központi kormány ellen szervezi. Egyre nyilvánvalóbbá válik: a szabad világ válsága volt. hogy a dekolonizációs folyamat során a Kongó is függetlenné vált. S a szabad világ válsága, hogy Katanga önrendelkezési jogot kíván — teljesen érthetően; 1 ) / ' . ' - “ Kongó ma is a Sefiki Földje, hiába vált függetlenné. Titkokkal terhes, furcsa világ, amely kényszerű önállóságában sem adja fel titkait — ezek a titkok azonban hatalmas pénzébe kerülnek a szabad világnak. MENYÉT A VILÁGŰRBEN Mit müvei a Ferret (menyét) mübolygó a világűrben? A honvédelmi minisztérium szószólója hallgat. És Lockheed és RCA, a mennyei menyét gyártói, szintén hallgatnak. Titkok titka. De Washingtonban a titkoknak van egy rejtelmes sajátságuk: kiszivárognak. így hát tudunk egyet-mást arról, hogy mit müve] a magasságokban az az acél menyét. Lehallgat rádió és radar üzeneteket és amit hall, azt leüzeni az amerikai figyelőállomásoknak. Lehallgat orosz mikrowave telefonbeszélgetéseket. Felkutat szovjet rakéta kilövő állomásokat, nyomon követve a rakétát útjában kisérő rádió jeladásokat. A Ferret segítőtársa a Samos mübolygónak, amely, mikor a szovjet és a többi vasfüggöny-mögötti országok felett repül el, fényképfelvételeket készít 150 mérföld magasságból. Ezek azok az acélból teremtett kémek, amelyeknek garázdálkodása ellen a szovjet nem tiltakozik, nem is tiltakozhat, mert a magasságokba amugysem ér fel a hatalma. Egyébként, a szovjet még a nemzetközi jogot sem tartja tiszteletben, megsértené a világüri jogrendet is, ha léteznék ilyen. KAVARGÓ HÓVIHAROK Régi tréfa Európában, hogy senki sem tud olyan sok közhelyet mondani az időjárásról, mint két angol, ha találkozik egymással. Az utóbbi hetekben azonban nemcsak az angolok beszéltek többet a szokottnál az időjárásról, hanem szerte a világon mindenki, Európában és Amerikában is. Az idei hóivharok kemény megpróbáltatást jelentettek mindenkinek. Egy denveri magán-időjós kijelentette, hogy a szokatlan időjárás a felszíni atomrobbantási kísérletek következménye. A washingtoni Időjárásjelentő Intézet szerint, ennek feltételezésére semmi alap nincs. Akár igy van, akár úgy, nem sok vigasztalást jelent. Érdekes azonban megemlíteni, hogy az időjósok a világ legtitokzatosabb emberei. Különféle, érthetetlen magyarázatot adnak mindenre s az átlagember gyakorta dermedten hallgatja a magyarázatokat. Senki sem tudja bizonyosan, mi okozza az idei hóviharokat. Hallgassuk azonban tisztelettel a titokzatos időjósokat és — dideregjünk csendesen. A VÁLÓOK A közelmúltban ismertetés jelent meg ennek a lapnak hasábjain egy nemrég lezajlott budapesti tanácskozás ról, amelyen illetékes szervek azt tárgyalták, mikép vethetnének véget az ijesztő mértékben elterjedt válásoknak. Magyarországon — ma oly nagy számban bomlanak fel házasságok, hogy Magyarország ©tekintetben a világon a harmadik helyre került, az USA és Románia, mögött.A tanácskozás a válságbaj ütött házasságok főokaként a nők, feleségek hűtlenségét jelölte meg. Házasságok tömeges felbomlása olyan súlyos és tragikus tünet, amelynek kell, hogy mélyreható társadalmi okai legyenek. Mi megy végbe a magyar családokban?; mi sodorja a családok tízezreit válságba ? És mi történt egyszerre a magyar feleségekkel, akiket hajdan a hitvesi hűség mintaképének tekintettek ? A kérdés megválaszolására sajnos nem állnak rendelkezésünkre tudományosan kielemezhető adatok. Ennélfogva csupán spekulációkra és korábbi személyes tapasztalatokra hivatkozhatunk. Tekintsünk most el az elhibázott párválasztásból keletkező válásoktól és próbáljuk megvilágítani az óhazai tömeges válások társadalmi hátterét. Nem. fér kétség ahhoz,hogy a kommunista rendszer gyökeresen megváltoztatta a nők helyzetét Magyarországon.Az iparosítás, kolhozositás és á bürokrácia kiterjesztése kiemelték a nőt a családi fészekből és a termelésbe állították. A csecsemő otthonok, óvodák, iskolák jelentősen tehermentesítik az anyákat a gyermeknevelés gondja alól.A tör vá nyesitett magzatéi h aj -tás és a fogamzás-gátló szerek népszerűsítése pedig nagyjából kiküszöbölték a szeretkezésből származó nem k i ván a tos k ö ve tkezmén y éket, amelyeknek mindig a nők a szenvedő alanyai. így tehát a nő is részesévé válhatott a “tiltott gyümölcs”, élvezésének, amely eddig csak a férfiak kiváltsága lehetett.Mindez kétségtelenül felszabadító hatással van a magyar nőre. A kérdés mármost akörül forog: miért élnek vissza a nők szabadságukkal ? A mélyebben fekvő okok közül elsőnek azt kell említenünk, hogy ma a feleség nincsen okvetlenül rászorulva ar ra, hogy férje eltartsa. Ez odavezet, hogy az asszony — többé nem hajlandó a háztartás nehéz és hálátlan munkáját egyedül végezni. Elvárja tehát, hogy férje azt megossza vele. A modern magyar nő unja, hogy férjuram kiszolgálója legyen. A férjek azonban, úgy látszik, nehezen adják fel régi kiváltságaikat és megkövetelik azt, hogy feleségük urukat és parancsolój ukat tiszteljék bennük még akkor is, ha az aszszony történetesen. többet hoz a konyhára. Ez persze harcokat s öszsz,©csapás okát von maga után. A Nyugaton divó partner-házasság még ritka Magyarországon. A nők hűtlensége ebben az esetben tehát lázadás és egyben bosszú a férji basáskodás és lebéklyozó törekvések miatt. A magyar nők erkölcsi értékfogalmára károsan hat ki a hagyományos férfi-ideál lehanyatlása a kommunista rezsimban. A nő egészséges lelkiéletéhez nélkülözhetetlen az hogy bizonyos mértékig eszményítse a férfit, akit szeret. De hogyan eszményesithet egy feleség egy férjet,aki nem tud eleget keresni s igy képtelen szép életet biztosítani feleségének? Ez, persze nem a férfiak hibája. Az élet Magyarországon nagyon nehéz,. A sport, a művészet és esetleg t tudomány területeitől eltel intve az egyéni kiválóság -ás férfiúi erények megmutatására kevés lehetőség van egy elbürokratizált társadalomban. A féktelen sztálinista terror még a legbátrabb férfit is megalkuvóvá és megh unyászkodóvá kényszeritette, ha életben akart maradni. Ebben a légkörben a hű feleség legfeljebb sajnálta, de nem eszményesithette a férfit. De még ha a férfi érvényesíteni is tudja kiválóságát, a siker anyagi mércéje olyan alacsony, hogy azt az asszony saját élete Keretei«»! Mihály megszépüliéisének fokában alig tudja lemérni. A rendszer politikai és ideológiai nyomása, néhány kiváltságostól eltekintve, mindenkit jelentéktelen életre kárhoztat. Számításba kell vennünk to váibbá a romantika szerepét is. A romantika intenzív élést jelent; ünnepélyes nagy érzéseket, amikor személyiségünk kilép a köznapok megszokottságából. különleges és rendkívüli fontosságot kap, s úgy érezzük, hogy a Lét nagy dolgainak központjába kerültünk, minden értünk történik. Ezek a mámoritó percek kikapcsolják életünkből a nyomasztó, kicsinyes dolgokat. A romantika az élet szerves tartozéka, nélküle az élet elviselhetetlen lenne. A romantika legegyénibb élményünk, legszemélyesebb magánügyünk. Ezt a kommunista ideológia ellenzi, mivel az csupán az, emberi közösség dolgaira helyezi a hangsúlyt. A magyar nő különleges erősséggel van a romantikára hangolva. Erre hangolja őt a mult, a letűnt magyar arisztokrácia annyira irigyelt regényes életmódja, Jókai, Mikszáth, Móricz., H ©rezeg, stb. müvei, a giccsirodalom, filmek, a gyönyörű magyar táj, a magyar ember veleszületett kedélye, Budapest levegője és hire, mint a “jó bor, muzsika és a szép nő városa”, a magyar dalkincs, a kapcsolat a külföldön élő magyarokkal, s nem utolsósorban elvágyó,sa a kis ország szűk határain túlra. Jogosítja romantikára a magyar nőket saját szépségük is, melyet minden ide-A SZÜLŐHAZA VARÁZSA A második világháború után a szövetségesekkel Európában harcolt amerikai katonák közül sokan hoztak haza feleséget. Ellúsiszük, hogy szerelmi házasság volt a,z amerikai katona részéről. Az európai lányoknál már bizonyos százalékról beszélhetünk, a szerelem körül. A háborúban nyomorgó európai lányoknak a legszükségesebb kelengyéjük sem volt meg.Ez a hiány nem akadályozta a gyors házasságot. Tartós boldogságnak Ígérkezett a végz,ettől egymáshoz dobott fiatalok élete, de egyeseknél — másképp alakult a “megszokás hatalma” miatt. Ezt is .megértjük a körülmények ma gyarázatával. A fiatal katonagyerekek javarészét az édesanyj uk öléből, becéző, simogató kezeikből ragadta, ki a háború.Mentek a gyerekek haláltmegvető bátorsággal hazájuk védelmére. De a harcterek borzalmai próbára tették a legerősebb fia idegzetét is. A tűzte,ngerben sírva hívta az édesanyját, s imádkozott az is, aki istentagadó volt. A halál közelségében megszűnik minden felszedett állapot, csupán a levetkőztetett életösztön harcol az elmúlás ellen. A haláltosztogató golyózáporban rádöbbenlek arra a valóságra, hogy a kollektiv tömörülésben is az ember mindig egyedül van. Az életveszélyes helyzetben árvább az utszéli fűnél, amelyet mindenki eltapos — ő most csak egy céltábla, (j, az egy szál katona, meghalhat egyedül a száz vagy az ezer baj társa közül; vagy meghalhat egyszerre ezer baj társával, de ő mint emiheregyed egyedül hal meg, akkor is, ha a többivel tömegsírban porlad. Kisebb-nagyobb helyi győzelmet követő katonai megszállás, ha ideiglenes is, de életmentő állapot meggyötört testüknek és lelkűknek. A fiatal szív hamar elfelejti az átélt borzalmakat és újból hetyke, lánykereső legényke lesz. A rommá lőtt elfoglalt város kormos kövei közül mosolygó leányfejek bukkannak elő. Ők is szenvedtek az ostrom alatt, de elkinzottságukban is fiatalok, szépek. — Merőben mások, mint az, amerikai lányok —■ véli az egyik katona. A másik katonának nem tetszik ez a pilledt bágyadtság, lesütöttszemü liliomszál. ő megszokta az amerikai lányok öntudatos függetlenségét, gátlások nélküli pajtáskodását, ami egy fiúnak mindig kényelmes, ha szórakozásról van szó. De hát a fiataloknak nem kell .sok magyarázat. A lányok részéről néhány vigasztaló szó, figyelmes igyekezet és a meghatottságtól máris lángralobban az árva katona. És egyszerre csak azon veszi észré magát a fiú és a leány, hogy nem tudnak egymás nélkül élni. Sok számító leányt minden nemesebb érzés nélkül elkábitott a katonák dollárjainak vásárló ereje. A hosiszu idő óta nélkülözött finom cigaretta, kávé, csokoládé, kakaó, a remekizü konzervek és a pu-Hubr Er**4b«2 ha meleg pulloverek. Az amerikai kormány által jólétben tartott katonákról azt hitték, hogy civil életükben is sziliig tejfel az életük. Eddigi tapasztalatok szerint a háborúkban cserélődik ki a nemzetek kultúrája. A katona az idegen földön a szerelemtől elvakulva és a leány Amerika legendás gazdagságától elkábulva versenyeznek, hogy egymás nem zetének szokásait átvegyék. . Bebesziélték maguknak, hogy szerelmükön keresztül az ismeretlen hazát is szeretik. Kü lön ősén Német or szágból és Japánból hoztak feleségeket az amerikai katonák. A Brunhildák szőke unokáiból és Ni ppon man ó u l a sz em ti leányaiból amerikai misziszkék lettek. A háború után leszerelt katonák kihozatták törvényes feleségeiket, kiknek legtöbbje másodmagával jött ki. A hajónál várakozó férj, úgyis mint édesapa, kargen dicsér. Magyarországon ma a romantika kihalófélben van. Minden a tömeges életre van berendezve. A fiatal házaspár örülhet, ha valahol kaphat egy hónapos szobát “családi-fészek” céljaira. Utazásra nincsen pénz, útlevelet nem lehet; kapni. A legendás magyar lovagiasság a mutté: — nincs; akire az irányuljon, hiszen a nő a férfi versenytársa a munkában; férfiak százezreinek női feljebbvalók dirigálnak. Az újságok főleg a munkáról és a termelésről Írnak. A kommunista regényhősöket traktorok és gyárkémények ihletik. Az elmondhatatlanul bonyolult élet “imperialista” ördögökre és kommunista “angyalokra” van egy,szer üsitve. A kommunista rendszer elhanyagolta az egyén lelki gondozását és az egyéni ember helyett tömegeket, osztályokat és rétegeket lát.Az. em bér azonban nem mint osztály, vagy réteg, hanem mint egyén viszonylik az élethez és, a társadalomhoz. A vallás lélekgondozó munkáját a rendszer rosszal ja és ahol lehet^ akadályozza. Férfinak és, nőnek szent frigyben való összetartásához szilárd erkölcsi értékrendszerre van szükség. A régit a háború és a sztálinizmus lerombolta, uj nem épült helyette. A házasság prózai hétköznapjaiban,— mi kösse a férfit hitveséhez és miért mulassza el házasságon kivtili szerelmi alkalmait a feleség, amikor az nem okoz terhességet, s a házasság amúgy sem nyújt szépséget, biztonságot és romantikát? A bajokért kizárólag a nőkét okolni kétszínűség. Hiszen mindén hűtlenség elkövetéséhez, a, nőnek férfi-part n,orré,van szüksége, tehát legalább annyi fóti követ el házasságtörést, mint nő. Az igazság az, hogy a nők ma Magyarországon irtózatos nyomás alatt állnak. Soha. olyan hajsza nők után, soha olyan éhség a szerelmi kalandok után még nem vol t, m int az ötvenes évek óta. A nők legfeljebb a fasizmus, a hábojaiba zárta gyermekét, tiszta szerelmének csodálatos hajtását. Hazavitt© feleségét a szüleihez, . vagy a maga otthonába és jmegkezdődtek a má sódik szánni mézeshetek. A menyecske boldog ujjongással vette birtokába a modern háztartást, összes eszközeivel Egy ideig örült a sok ismeretlen holminak. A jégszekrény, a mosógép, a porszívó és a csillogó villanyfőzök,— mindez, gazdasszonyi álmainak megvalósulása volt. Egyszerre azután meglehetős számú asszonyka, betelve a földi jókkal, máról-holnapra — megváltozott és visszakivánkozott szülőhazájába. Felületesen bírálva, azt mondanánk, hogy a vágy beteljesedése, a kalandvágy kielégülése után nem várhattunk mást tőlük. Nem igy van. A leány a szülőföldjére tévedt ismeretlen ország katonafiának vigasztalója volt, Hogy érdekből, vagy nemes érzésből, most ne vitassuk,— tudva azt, hogy az érdek sokszor igaz érzésre változik é,s, megfordítva. Női adottság (a Gondviselés előrelátásából) hogy a szánalom sok esetben szerelmet vált ki a nőnél. A szerelmes nőben, ha testileg és lelkileg' normális, egy-kettőre megnyilatkozik a legszebb vonás: az anyai érzés. Megnevezhetetlenül édes tu dat, hogy az erősebb férfi fölött anyáskodhat, azzal a ki számított mértékkel, hogy Irta: KERESZTESI MIHÁLY ru, a megszálló hadseregek, a férfiinség és a sztálinista terror okozta elembe rte,lenedés s lealjasodás következtéi ben gátlástalanabbak és adakózóbbak lettek. Ez a tombolási vágy szerelmi kalandok és örömök után egy beteg társadalom e~ gyík súlyos kórtünete. A kommunista rendszerben a férfi nem élheti ki egészséges energiáit közéleti szereplésbari, egyéni vállakózásokban, izgalmas kezdeményezésekben, kockázatos kísérletekben, férfias tettekben. A bürokrácia és az elszemélytelenedett termelési kapcsolatok viszonyai között az; egyénnek nincs módjában oly, tevékenységet folytatni, mely, lyel saját sorsát befolyásolni tudhatná. És ezzel lassan elveszti kapcsolatát a valósággal. Csakhogy az ember egészséges életösztöne.— nem képes elviselni ezt az. állapotot s vágyik kitörni belőle. A valóságtól elszakadás' állapota az unalom. Az ember nem bírja az unalmat és keresi az izgalmakat. Minél kevesebb lehetőség adódik az, ember energiáinak kiélésére jelentőségteljes társadalmi tevékenységen keresztül, annál erősebben koncentrál magánéletére és az ennek tengelyében álló szerelemi örömökre. Egyszóval, a szerelmi kaland a magyar férfiak és nők egyetlen menekülési lehetősége életük sivársága és unalma elől. Ha ezekhez még hozzáadjuk a forradalom leveréséből származó apátiát, s az eluralkodott “világ-végi” hangulatot, amelyet az atomháború lehetősége idéz elő, akkor körülbelül képet alkothatunk a magyarországi házasságtörési járvány hátteréről. Az erők, amelyek a családi éj^t válságát előidézik, más. országokban, Nyugaton is hatnak. De nem férhet kétség ahhoz, hogy — túl mindenen a válások féktelen, elszaporodása magyarországon és Romániában, a kommunista világ erkölcsi és társadalmi válságának kifejezője. Irta: RUBY ERZSÉBET a férfinek ne legyen terhére. A háborútól idegen küszöbre tévedt katonának nagyon kellett: ez az anyáskodás s ez a bilincs erősebb volt a szerelemnél. A katonafeleség Ame rikába érkezve átvette a férje szerepét és moist ő lett az, ijedten tipegő, nyelvet nem beszélő idegen és ez az állapot kibillentette őt az asszonyi öntudat kiegyensúlyozott állapotából. Most már a férje apáisikodik fölötte. Ha gyen géden is, tapintatosan próbálja az asszonykát asszimilálni. Az, asszony — miért mindenki tudja filozófiával mérlegelni a helyzetet — fél, hogy nincs már a régi hatalma a, férje fölött. Tévedés, önzés, türelmetlenség az okozója ennek a beteges elképzelésnek. A tények elől felelőtlenül és iTngg / idől atl an ml megszö*kik. Gyermekével vissza “me-, nek ül” a hazájába, a szegénységbe, a bizonytalanságba,— mert a, férje nélkül is “otthon,” van. Azt sem bánja, ha magának kell megkeresni a kenyerét, gyárban, vagy irodában, — de otthon van Megkóstolta az ismeretlen életet, de a régi jobb, még akkor is, ha annak kenyere szűkösebb. Az emberi szív megfejthetetlen rejtvény a változó vágyódásokban. Életét adja oda néhány percnyi boldogságért és egy könnyelmű elképzelésből meggondolatlanu 1 eldobj a. Hogy újból belekóstoljon a régi levegőbe, amelyet születése pillanatában először belélegzett. A Jó PÁSZTOR «*»&> 53
