A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-10-05 / 40. szám

4. OLDAL AJó PÁSZTOR Miért akarnak a franciák “külön” atomfegyvereket? Miért ragaszkodik Francia­­ország ahhoz, hogy külön nuk­leáris arzeniálja legyen? Nagy szövetségesünk minden alka­lommal visszautasította azt a javaslatot, hogy csatlakozzék a nyugati “atomblokkhoz”, amelynek vezetője az Egye­sült Államok. Vájjon rendel­kezik-e ez az ország azokkal az eszközökkel, amelyek a nukleáris fegyverek előállítá­sához szükségesek? Mi lesz ennek a magatartásnak kö­vetkezménye ? Milyen válto­zásokat hozhat ez a magatar­tás az Egyesült Államok stra­tégiájában? Fontos kérdések ezek, s vá­laszra várnak. A választ Pier­re Messmer, francia honvédéi mi miniszter adta meg, az egyik amerikai lap munkatár­sának. Az interjú érdekesebb részelteit az alábbiakban kö­zölj tik: Kérdés: A legutóbbi elem­zések szerint, mire alapítják Európa védelmét? Válasz: Az európai védelmi terv, — az itt állomásozó szov­jet és szövetséges csapatok egyenlőtlensége folytán az amerikai nukleáris erőkön alapszik. Háború esetén ezek az erők halálos fenyegetést jelentenek a Szovjetunió szá­mára. Éppen ezért játszanak döntő szerepet Európa védel­mében. Kérdés: Franciaországnak elhatározott szándéka az, hogy tovább halad a megkez­dett utón? Miért van szük­sége saját, atomfegyverekre, amikor az amerikai nukleáris fegyverek fölényben vannak a szovjet atomfegyverekkel szemben ? Válasz: Válaszom az, hogy Franciaország szilárdan eltö­kélte, hogy felépiti a saját nukleáris fegyver-arzenálját és elhatározása megmásítha­tatlan. Erre azért van szük­ség, mert lehetetlen elképzel­ni a védekezést nukleáris fegyverek nélkül. Jól tudjuk, hogy Amerika fölényben van ezen a téren a szovjettel és készséggel elismerjük azt is, hogy a mi nukleáris fegyve­­j réink nem hasonlíthatók ösz­­sze az Egyesült Államokéval, [legalább'is nem most, és a kör, zeljövőben. Mindezt nagyon jól tudjuk. De ugyanekkor azt is nagyon jól tudjuk, hogy az amerikai nukleáris • fegyvere­ket — úgy. a stratégiaiakat, mint a taktikaiakat — rnost és a jövőben is, az Egyesült Államok elnökének utasításai ! szerint használják fel. Ebből a szempontból nem játszik lé­nyeges szerepet az, hogy mi­lyen erős az a baráti kötelék, amely bennünket az Egyesült Államokhoz fűz. Annak el­lenére, hogy védelmi vonat­kozásban közösek az érdeke­ink, mégsem adhatjuk ki a kezünkből nemzeti védel­münk kérdését s nem bizhat­juk azt a végtelenségig az Egyesült Államokra. Mindeh­hez hozzá kell tennem, hogy a nukleáris energiának igen nagy szerepe van békeidőben is. Az állam támogatásával egyre jobban bontakozik ki nálunk áz atomenergiával hajtott ipari szektor és remé­lem, hogy az ezzel kapcsola­tos befektetések bős é g e s hasznot hoznak. Kérdés: Meg­engedheti-e magának Fran­ciaország azt a „fényűzést”, hogy atomnagyhatalommá váljék. Véleménye szerint mennyi időt venne igénybe? Válasz: Azt hiszem, hogy a nukleáris fegyverekkel kap­csolatos terveinket ésszerű időn belül megvalósíthatjuk. Remélem, ez az erő elégséges lesz ahhoz, hogy visszaver­jen minden olyan támadást, amely Franciaország léte eb­ien tör. Bizom abban is, hogy az ország elő tudja teremteni az ehhez szükséges összege­ket,. A következő évben elké­szülnek azok a nukleáris fegy­verek, amelyeket „első nem­­zedék”-nek neveznék. Elké­szült a hangontuli sebesség gél repülő gépünk, a „Mira­ge IV”, amely atombomba szállítására is alkalmas. Ezt a típust sikerrel kisérletez­’ tűk ki, 1962. május elején, j, 1970-re elkészül a „máso­dik nemzedék”. Az erre vanat­­kozó tervekben már nem sze­repelnek olyan atombombák, ! amelyek hangontuli sebeség­­[gel közlekedő gépek szállíta­nak, hanem kizárólag termo- I nukleáris bombák, amelyeket már nem repülőgépek, hanem j hadirakéták szállítanak az el­lenséges célpontok fölé. Ami a költségeket illeti: 1960-1964 között erre a célra 9-10 billió uj frankot fordí­tunk. Ez körülbelül 2 billió dollár. Amint tudja, Pierre­­latteban most építünk fel egy üzemet, mely azzal foglalko­zik majd, hogy elválassza az isotopokat az urániumtól. Az üzem költségeit 4 billió uj frankra (körülbelül 800 millió dollárra- becsüljük. Számítá­som szerint az üzem 1966-ra készül el. Kérdés: Időközben nem kéri Franciaország azt, hogy beleszólása lehessen az amerikai atomfegyverek fel­­használásának kérdésébe? Válasz: Nem kérjük és so­hasem kértük azt, hogy ellen­őrzést gyakorolhassunk ate­­kintetben: hogyan használja fel az U.S. nukleáris erejét. A magam részéről erősen két­lem, hogy az Egyesült Álla­mok valaha is hozzájárulna ilyen ellenőrzéshez. Kérdés: Miért utasította vissza Franciaország'az Egye­sült Államoknak ama . javas-, latát, hogy nukleáris fegy­verraktárt tartson területén.? Válasz: Válaszom oly rövid lesz, mint az ön kérdése,,; s egyben őszinte is: azért nem. engedtük meg, hogy francia földön amerikai atomfegyve­reket halmozzanak fel, mert ez esetben nem respektálnák Franciaország felségjogát. Kérdés: Azt hiszi, hogy az orosz támadástól való féle­lem jogosult. Képes-e az orosz hadsereg — többé-kevésbé — tetszése szerint lerohanni és megszállni Európát? Válasz: A szovjet katonai fenyegetés Európa ellen — Az első holdrepülés kiszemelt asztronautáinak családjai a kinevezés után ^izgatottan tárgyalják a nagy eseményt. ’ • . • realitás. Olyan realitás, ame­lyet én 14Ó hadosztályra be­csülök. Mindamellett kétlem, hogy a szovjet le tudná ro­hanni és likvidálni tudná Nyugateurópát anélkül, hogy ezzel ne idézze fel a világhá­borút. Ezt pedig nem akarja Moszkva, mert az halálos fe­nyegetést jelentene számára. Másrészt viszont, meg va­gyok győződve arról, hogy a szovjet képes bizonyos célo­kat — korlátozott körben — elérni; e célok érdekében kom­­, binált katonai és politikai [ nyomást gyakorol. Erre a legjobb példa: Berlin. I Kérdés: Egyetért abban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió olyan tömegű ,és hatású atomfegyverekkel rendelkezik, hogy a háború kockázata éppen e tény követ­keztében a nullára süllyed? Válasz: Azt hiszem, hogy az amerikai és a szovjet nuk­leáris arzenál olyan hatalmas, hogy háború esetén mindkét fél számára egy bizonyosság áll fenn: óriási veszteségek, I vagy esetleg a teljes megsem­misülés. Az amerikai irók I mostanában sokszor használ­ják ezt a kifejezést: „a féle­lem mérlege”. Azt hiszem ez I a „mérleg” az, amely bizto­sítja a békét, addig, amig az i egymással szembenálló felek | vezetői találnak valami meg­­, oldást a problémák rendezés­­! sére. A tenger uj “királyőnja” a 43,000 tonnás “Michelenagelo” óceánjáró, az olaszországi Genuában, vizrebocsátása Után. "KBUSCSEV MÉM MARJA A BERLIN! FALAT.. " Allen Crowv j autóversenyző egy indianapolisi versenyen kocsija­ival felfordult:' Csodálatosképpen csak könnyebben sérült meg. "A GYÓGYSZERCSALÁSOK A U. S, EGYIK PROBLÉMÁJA"- Kennedy elnök egv konfe­ferencián. a gyógyszercsalá­sok és a kábitoszerkereske­­delem elburjánzásának prob­lémájáról beszélt. Kijelentet­te, hogy ezek nemzeti problé­mák, amelyek azonnali orvos­lást követéinek, s az ezzel kapcsolatos akciókat a kor­mánynak kell végrehajtania. A narkotikumokkal és a gyógyszercsalásokkal kapcso latosan a Fehér Házban két napos konferenciát tartottak. Kennedy ezen az értékezleten tartott megnyitó beszédet amelynek során rámutatott ar,ra, hogy a kormány egyik legfontosabb f e 1 a d a tának tartja a gyógyszercsalások megszüntetését és az illegá­­is kábitószerkereskedelem felszámolását. Az elnök, beszédét a kül ügyminisztérium előadóter­mében tartotta meg, több mint 400 orvos, társadalom tudós és a törvény végrehaj fásának vonalán dolgozó köz hivatalnokok előtt. Az elnök ama reményének adott kife­jezést, hogy ez a konferen­cia konkrét programot dol­­loz ki a szőnyegen forgó kér­dések. megoldására és az el­hangzottak nem lesznek pusz­tába kiáltott szavak. Kennedy rámutatott arra hogy a kábitószercsempészet mértéke az utóbbi évekber csökkent. Mindamellett még igen sok azoknak a száma — különösen a fiatalok körében akik különböző narkotikumo­kat használnak. Hangsúlyoz­ta, hogy a kongresszusnak olyan törvényt kell hoznia, amely nagyobb hatalommal ruházza fel a kormányt a gyógyszereket előállító gyá­rak ellenőrzésében. Douglas Dillon, pénzügy­­miniszter, aki egyben a nar­kotikumok ellen küzdő hiva­tal vezetője is, közölte a kon­ferenciával, hogy a pénzügy­minisztérium foglalkozik ez­zel a problémával s nagy erő­feszi léseket tesz azirányban, hogy megakadályozza az il­legális gyógyszer- és kábitó­­szerkereskedelmet. Anthony J. Celebrezze egészségügyi- és nevelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a kábítószerek rabjait ki keil gyógyítani szenvedélyükből és vissza kell adni őket az egészséges emberek társadal­mának. Robert F. Wagner, New York polgármestere közölte, hogy ezen a fronton megin­dította a támadást, de több állami és kormánytámogatás­ra van szüksége. Szerelmes katonák ELISABETH VIELE, Kon­gó. — Az Egyesült Nemze­tek két tuniszi katonája meg­szökött a hadseregből és je­lentkezett a katangai csend őrségi táborban, ahol felaján­lották szolgálataikat. Szöké­sük oka: a két katona, ka tangai nőkbe lett szerelmes Átadta megbízólevelét MOSSSZKVA. — Az Egye­sült Államok uj moszkva nagykövete Foy D. Kohler át adta megbízólevelét Nikola Organov alelnöknek. A ha tryományos ceremónia i Kremlinben folyt le. Orgono^ helyettesítette a Jugoszlávia ban tartózkodó Leonid Brezh nevet, a szovjet elnöki tanác elnökét. . . Bonn — Hans Kroll, volt nyugatnémet moszkvai nagy­követ, egy — a napokban köz­zétett — interjúban kijelen­tette, hogy Berlin és Nyugat­németország között vezető utakat, amint Moszkva külön­­békeszerződést köt Moszkvá­val — el fogják vágni. Kroll legutóbb háromórás ta­nácskozást folytatott Nikita Kruscsevvel. E beszélgetés Jalapján Kroll annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a polgári forgalmat a ke­letnémet korlátozások nem fogják érinteni. Idézte Krus­­csev szavait, amely szerint ő ;iem akart falat építeni a két ország között, de meg kel­et akadályozni a keletnéme­tek szökését Nyugatnémetor­szágba.. Az interjút a jobbszárny­hoz tartozó „Deutscher Solda­ten” cimii német hetilap kö­zölte ; ez a hetilap szívesen lát­ja a Bonn-moszkvai megbe­széléseket a berlini kérdés rendezése érdekében. Krollt, annakidején vissza­hívták moszkvai posztjáról, mert — állítólag — olyan ajánlatokat tett a berlini kér­dés rendezésére, amelyekre nem volt kormányától felha­talmazása. Az egykori moszkvai nagy­követ a továbbiakban azt ál­lította, hogy érzése szerint vannak bizonyos lehetőségek arra, hogy a különbáke szer­ződés megkötését elkerüljék, i “Ha — például —- az ame­rikaiak: és' az oroszoknak si­kerül teljes megegyezésre jut­­niok, akkor a kiilönbékeszer­­ződés't nem kötik meg.” — mondotta. — Kroli különben is a Moszkva-Bonn közötti “megértés” egyik harcosa. Szerint a bonni kormánynak közvetlenül kellene tárgyal­nia Moszkvával, a berlini fe­szültség feloldása érdekében. A 64 éves diplomata, aki a külügyminisztriumban a ke­leti ügyek szakértője, végül ezt mondotta: — Kruscsev sezrint a berli­ni fal felépítése nem áll egy vonalban a szovjet politika, célkitűzéseivel, de azt a me­nekülési hullám megakadályo­zása érdekében kénytelenek voltak létrehozni. “Kruscsev semmitsém szeretne jobban, mint azt, hogy megtalálják a megértés útját Nyugatné­metországgal” — mondotta Kroll. ái álkmimtás hive VATICAN CITY. — Az államosítás hívei uj támoga­tót találtak a Vatikában, amelynek hivatalos lapja, az, Osservatore Romanó egyik vezércikkében ezeket i rta: “Ha a közérdek úgy kívánja, helyes, ha egyes vállalatokat profitmentes alapokra he­lyeznek.” A levegő megtisztításáért WASHINGTON. — A sze­nátus megszavazott egy tör­vényt, amely a levegő tisztí­tásával kapcsolatos kutatá­sok határidejét 1966 június ‘10-ig meghosszabbította. MEGÄUÄP0DAS MOSZKVA. — A Szovjet­unió és Finnország megálla­podást írtak alá, amelynek értelmében a szovjet bérbe­adott egy viziutat Finnor­szágnak. A szóbanforgó vizi­­ut a Saimaa csatorna egy része, amely egy tavat a ten­gerrel köt össze. FRUCSA LELET BONN. — Egy asszonyról felvett röntgenfelvételek gya­nús árnyékokat mutattak. Amikor az ügyet közelebbről megvizsgálták, kitűnt, hogy a “beteg” gyomrában 16 teás­kanál volt. tichard Flink “ellenkém”, aki befurakodott a szovjet kémek közé 5 leleplezte azokat. Egy került az FBI kezére Yuri A. Michukov s Yuri V. Zaitsev a szovjet két ügynöke. A két Yuri azóta vissza­ért hazájába. UjrftITA SÖR LONDON. — Angliába újfajta sört állítanak elő nő részére. A karcsú palackokb töltött, újfajta eljáráss; készített sör nem sárga, h: nem vöröses. Alkoholtarta mát nem csökkentették, d aromája megfelel a nők izh sének. Montgomery, Ala.-ban, Gloria Dodson ebben a bibiniben las­sítja az autóforgalmat egy is-I. I.. . ■ , 4 '■ í; i./»í *»it m/ií! a, ií, m

Next

/
Thumbnails
Contents