A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-21 / 38. szám

I OLD AE am—■■—I ■ I I A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERDJ Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 csgggg^ 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ...............................$8.00 One Year ...............................$8.00 Fél évre ..................................$5.00Half Year ...............................$5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio A REFORMÁTUS EGYESÜLET ZARÁNDOKUTJA Az utóbbi időben élelmes vállalkozók egymásután vezetik a társasutazásokat Magyarországra. Hozzátehet­jük, hogy mindez a State Department áldásával törté­nik, tehát nekünk sem lehetne ellene kifogásunk, habár a tény az, hogy a látogatók tömérdek amerikai dollárt hagynak Magyarországon, amiből a kommunistáknak bőségesen telik Amerika-ellenes propagandára. Éresüléseink szerint most az Amerikai Magyar Református Egyesület is beállt a társasutazások rende­zői közé és igen kedvezményes áron, több, mint 100 utast vittek át Budapestre. Állitólag az Egyesület fizeti az útiköltség egyharmadát. Mire ezek a sorok napvilá­got látnak, a zarándokút résztvevői kecskeméihy józsef titkár vezetésével már a kommunista paradicsomban élvezik a hagyományos magyar vendéglátást. Mint elöl­járóban megjegyeztük, a zarándokút teljesen törvényes és rideg üzleti szempontból érthető is. Azonban szerény véleményünk szerint, a Református Egyesülethez és annak titkárához nem méltó beállni a rideg üzleti vál­lalkozók sorába és szállítani az utasokkal együtt az ál­dott amerikai dollárokat kommunista Magyarországra, melynek jelenlegi urai éppen hat évvel ezelőtt mészá­rolták le a magyar ifjúság szinejavát az orosz tankok és gépfegyverek segítségével. A társasutazás szervezői és vezetői is érezhették, hogy morális szempontból kriti­kában lehet részük, mert a legnagyobb csendben indí­tották útnak a zarándoklókat. ADÓKURTITÁS ÉS ADÓCSALÁS Mint minden emberi közösségnek, az adócsa­lók társadalmának is vannak osztályai. Az adó­csalók világában hercegi, grófi és bárói rangot viselnek nagy ipari és üzleti vál­lalatok magas személyiségei, nemcsak főnökök, hanem be­vásárlók, reklámcsinálók, ügy­nökök is. Ezeknek a régtől fog­va és még ma is érvényes adó­törvény oly előjogokat biztosit, amelyek emlékeztetnek az egy­kori magyar nemesség adómen­tességére és a büszke kiszólás­ra, hogy ur nem fizet adót. Az amerikai ipari és üzleti arisz­tokrata és nemes privilégiuma az, hogy “üzleti költség” cimén levonhat a bevallott jövedelem­ből nagy összegeket azon a címen, hogy ügyfe­leket és leendő ügyfeleket mindenféle jóval el­lát, hogy őket jó kedvben tudja tartani és tőlük jó rendeléseket tudjon kapni. A mindenféle jók­ból itt egy pár példa: Üzletfelek potya utaztatása síneken, gumike­rekeken és a levegőben. Hotel- és éttermi szám­lák kiegyenlítése. Közös kirándulás Floridába vagy a kanadai hegyek közé a vállalat számlájá­ra. Szőke szépség beutalása az üzletfél hotelszo­bájába. Afrikai oroszlán és leopárd vadászat zsák­mányainak kiállítása a vállalat üléstermében. És igy tovább. Némi kétség fér ahhoz, hogy a szőke szépség vagy az afrikai safari csakugyan üzleti kiadá­sok-e. Sokan kétségbevonják ezt és kétségbevon­ja Kennedy elnök is. E'zért hát Kennedy a kong­resszusnak ajánlotta az adótörvény módosítását, hogy csaik igazi üzleti költségeket lehet a jövedelmi adó alapból levonni. A pénzügyminisz­térium kiszámította, hogy ha a levonható téte­lek listájáról leveszik a költekezéseket, ame­lyek az üzlet érdekét nem mozdítják elő, a kincs­tár évente 250 millió dollárral több adót szedhet­ne. Ezt a javaslatot a képviselőház legyengítet­te olyannyira, hogy a várható adótöbblet csak 125 millió dollár lenne, most pedig a szenátus még egy pár fogat kitört a maró törvényjavaslatból és a költekezési tilalmat annyira megszorította, hogy mindössze évi 60 millió dollár lehet a kincstár nyeresége. A kongresszus két háza majd együttes bizottsági konferencián, valamelyes egyezségre jut 125 és 60 millió dollár közt, min­denesetre azonban továbbra is nagyban folyhat a törvényes adókurtitás. Alacsonyabb adótársadalmi osztályban nyü­zsögnek azok, akik a törvény nyílt megsértésé­vel spórolnak adót, vagy Ugy, hogy jövedelmük egy részét eltitkolják vagy ugy, hogy egyáltalán nem készítenek el adóbevallást és egy cent adót sem fizetnek. Az országos adóhivatal vadászik ezekre és minden évben elejt adócsalókat ezré­vel. Például a legutolsó financiális évben a hivatal ellenőrei és detektivjei — a fináncok — több mint 125,000 esetben folytattak nyomozást, 13,698 adó-nem-íizető ügyét áttették a legfel­sőbb vádhatósághoz, az igazságügyminisztérium­hoz, 1736 személy ellen vádat emeltek és a szö­vetségi bíróságok 1146 adócsalási bűnügyben ösz­­szesen 277 évi börtönbüntetéseket szabtak ki, azonkívül felfüggesztettek — erkölcsi javulás és pénzbeli jóvátétel kikötésével — 2211 évi bör­tönbüntetést. 2.7 millió dollár pénzbírsággal súj­tották az adócsalókat. A törvényes adókurtitás megrendszabályozása, az üzlet érdekében tényleg szükséges költekezés­re szorítása, ha nem is hozza meg a Kennedy elnök által remélt 250 milliós adótöbbletet, min­denesetre könnyít az ipari és üzleti kapitányok lelkiismereti gyötrelmein, nem hozza őket oly súlyos kisértésbe, mint a jelenlegi törvény la­zább fogalmazása. De még nagyobb közegészség­­ügyi haszon származik a törvénysértő adócsalók egyre szigorúbb üldözéséből. Tudni kell ugyanis, hogy az adócsalás nemcsak lelkiismeretfurda­­lást, nyugtalanságot, aggodalmat, félelmet okoz, hanem valóságos betegséget is: magas vérnyo­mást. Körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt fe­dezte fel ezt egy newyorki orvos. így történt: A newyorki orvosnak egy pánciense álmat­lanságról panaszkodott és a mérések azt mutat­ták, hogy veszedelmesen magas a vérnyomása. Elcsodálkozott saját diagnózisán az orvos, mert semmi szervi okát nem látta a magas vérnyomás­nak. Azt ajánlotta a betegnek, hogy menjen egy lélekelemező orvoshoz — az talán “kihozza” tes­ti betegségtüneteinek lelki okát. így is történt. A lélekelemező kihozta a páciens leikéből a féltékenyen és félve rejtett titkot, hogy becsapta New York állam adószedőjét. Szép sum­ma adót eltitkolt. Azóta örökös aggodalomban élt, hogy az adószedő detektivjei kiszimatolják a bűnét és akkor lesz haddelhadd. A lélekorvos tanácsára a páciens elment az adóhivatalba, töredelmes vallomást tett és csinos (iabor Lmu Szeretnék remélni, hogy a Református Egyesület társasutazásából és titkáruk, kecskeméihy józsef buda­pesti szerepléséből nem származik félreértés és a ma­gyar kommunisták nem fognak arra a téves következ­tetésre jutni, hogy az amerikai magyar református kö­zösség, a Református Egyesület tagjait is beleértve, hajlandó megbocsátani az 1956-os mészárlás elkövetői­nek. Egyébként, a zarándokút körülbelül egybeesik az ötvenhatos szabadságharc hatodik évfordulójával. Mialatt kecskeméihy józsef titkár ur Budapesten élvezi a hagyományos magyar vendégszeretet és a gyö­nyörű cigányzenét, az amerikai magyarság, beleértve a Református Egyesület tagjait is, a szabad Amerikában letelepedett szabadságharcosokkal együtt fog megem­lékezni azokról a szabadsághősökről, akiknek hangját 1956 őszén örökre elnémították a szovjet tankok és gép­fegyverek. Jó mulatóst kecskeméihy józsef, titkár ur! MÉG EGYSZER HUSZÁR KI AKAR HÁBORÚT? Radio Peking, kommunista Kina hivatalos rádió­­állomása legutóbbi hírmagyarázatában azt állította: a U-2 amerikai felderitőgépek utjai a kommunista orszá­gok felett, ismét bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy Kennedy elnök — háborút készít elő. A kommunista államok leggyakrabban használt propaganda frázisa ez: “az Egyesült Államok háborút akar”. Ezzel a mákonnyal szédítik az uralmuk alá ke­rült népeket, ezzel hajszolják őket többtermelésre. Mit törődnek ők azzal, hogy a tények sorra cáfolják meg a szólamokat! Kina megtámadta és elnyelte a védte­len Tibetet, nyugtalanítja Indiát és ugrásra készen áll a többi délkeletázsiai államok megtámadássára. Mind­ez nem “háború” — csupán a “gyarmati sorban szen­vedő tömegek felszabadítása.” A bolsevista ideológia — ez a fából vaskarika — gyíkként surran át a különböző, egymásnak ellentmon­dó frázisok zátonyai között. Miért nem háború az, amit Kina és a Szovjetunió folytat? A magyarázat egysze­rű: ezek a háborúk — a kommunisták szerint — “igaz­ságos háborúk”, tehát jogosultak, a leigázásra szánt népek védekezése azonban támadás a béke eszméje Jllen. Halász Péter Egyszer már szólottám Huszárról, a kis magyar puliról, amely magyar szóra fogta a két gyerme­kemet, lévén olyan tüzrőlpattant mokány bérei, hogy sehogyan sem illik a véle való társalgáshoz az idegen nyelv. Hogyan beszélhetne áng­­liusul bárki is egy ilyen bozon­­tosképü alföldi betyárhoz, amely csak azért áll oly kivá­ló pandúr hírében, mert köztu­domású a két hivatás közötti szerves összefüggés, no meg a vonzalom. Most még az egyszer megint csak Huszárra terelem a szót, pedig Isten látja a lelke­­met, sohse voltam se kedvelője, se művelője a ku­tya-történeteknek, ha csak éppen nem derítettek fényt a történetek egy és másban az emberi vi­lágra. Minthogy ugy vélem, valami ilyen eset fo­rog fenn ezúttal, tehát mégegyszer szólók erről a kölyökpuliról, erről a láthatatlanszemü fekete pamacsról. Azt kell elmondanom ugyanis, hogy baj van Huszárral, de nem is csak valami tréfa­baj, hanem komoly probléma. Azt a családiház­­negyedet, amelyben lakunk, nem szelik keresz­­tül-kasul kerítések, a házak zöld kertjei szépen és békességesen egybefolynak, ha az ember ala­csonyan szálló repülőgépről nézne le, egy nagy parkot látna, amelyet csinos házak kereteznek, így hiszem, furcsa álmélkodás fogadná a szom­szédok részéről, ha valaki egyszerre csak kerí­téssel övezné körül a maga háromszáz négy­szögölét. Joga van hozzá mindenkinek, de senki sem gondol reá. Mármost ebbe a családiház-park­­ba, ebbe a békességes és keritésnélküli idilli világba megérkezett Huszár, a puli. Nem jött könnyen. Amikor megérkeztünk vele Jersey­­ből és kiszedtük a kisautóból, rögtön vissza­mászott és lefeküdt az ülés alá. De amikor aztán mégiscsak előkerült, akkor körülnézett és föl­mérte a tájat. Lassan, akkurátusán. Körülhor­dozta bozontos fejét és lassan, vésztjóslóan mor­góit egy kicsit. Valahol, a harmadik ház kert­jében ugyanis mozgolódni látott valakit. De ek­kor még fáradt volt az autóuttól és változástól nem fogott cselekvésbe, hanem lefeküdt a ház sarkában és elaludt. Másnap reggel aztán . . . lami különös pincsiféleségnek néztek. Erre Hu­szár támadásba lendült. Nem harapott. A puli nem harap. Legfeljebb csip egy kicsit, ugy oda­­oldaloz, lök egy nagyot, visszapattan, méreg­től tüzel a szembe és gurul, mint egy szőrlab­da. Erre a szomszédok visszamentek házaikba és is­mét lehúzták a garázsok ajtaját. Nem értették a dolgot. Hiszen ebben a családiház-parkban elég sok kutya van. Vannak például csudaszép feke-ERÓDY LÁSZLÓ TÖRPE VERSEK HAJNALI KÓRUS Ili nem kell csörgőóra, vekker, a kertben ablakod alatt szép népdalokkal keltenek fel vidám falusi madarak. ÉRDEMREND Mint szuverén, ünnepek napján az érdemrendet osztogatnám A legnagyobbat neked adnám, szerelmem szép piros szalagján. KAKUKK Kakukk . . . kakukk ... és hajszolom loholva, nyitok sövényben, bozótban kaput, de nem találom sehol a bokorba, inkognitóban él itt a kakukk. JEGENYE TÖVÉBEN A jegenye tövében elpihentem, szemem lehunytam, álom üldözött. Virágos rét terült el a szivemben s virág voltál a virágok között. ÉJSZAKAI VÁLTÁS Az Egyesült Államok és a szabad nyugati világ ellenállása a kommunista agresszióval szemben: “elité­­-lendő háborús uszítás” — a vörösök szóhasználata sze­rint. Az egyszerű felderítéssel, amely nem egyéb mint biztonságunk fokozása — “háborút készítünk elő”. Mit csinál ugyanakkor a szovjet? íme: a U. S. Information Agency jelentése szerint, az Amerikában működő tit­kos kommunista rádióállomások 1962-ben háromszoro­sára emelték adásaik óraszámát. Amikor mitsemsejtő szomszédok ébredni kezd­tek és felhúzták garázsaik guruló-ajtaját, hogy munkájukba lovagoljanak mind a kétszáznegy­ven lóerejükön, Huszár ott termett a garázs előtt és kamaszhangján élesen ugatni kezdett, kemé­nyen és ellentmondást nem türően visszapa­rancsolta őket a garázsba. A szomszédok elő­ször csak nevetgéltek, nem tudták, hogy csak­ugyan vissza kell-e menniük, tréfára vették a dolgot, kijöttek és a kezüket nyújtották a fur­csa kutyának, amit többen fekete pudlinak, va-A tücskök szolgálatba lépnek és pengetik gitárjukat, csaponganak a denevérek, valahol egy kutya ugat. UJ STADION Lesz olyan stadion is, még megérem, hol nem kell rúgni gólt a kapuba. A szebb szonetté lesz az aranyérem s a legcsodásabb versé a kupa! Irta: GÁBOR EMIL summára szóló csekket irt alá és akár hiszik or­vosok és laikusok, akár nem hiszik — vérnyomá­sa menten leszállt a normális 120-ra. A fenti számadatok, amelyek sejttetik az adó­csalókra váró súlyos következményeket, alkal­masak arra, hogy uj adócsalástól visszarettent­sék a kisértéssel vívódó adó-nemfizetőt, sőt ko­rábbi bűnök jóvátételére is serkentsék. A kisér­téssel vívódóknak hasznos lecke még a követ­kező: Az országos adóhivatal felfokozza fináncainak tevékenységét. Augusztus 6-án Kennedy elnök aláirt egy uj törvényt, amely 2790-el növeli az adóhivatalok személyzetének létszámát. Ezeknek az uj hivatalnokoknak legtöbbje nyomozó lesz. És még több nyomozó fog rendelkezésére állni a jövőben, amikor fokozatosan áttér az adóhivatal az automatikus gépek használatára, amelyek nagyban elősegítik az adó-nem-fizető polgárság ellenőrzését. A hivatalnokokat, akiket az automa­tikus ügykezelő elszólit Íróasztaluk mellől, nyo­mozási munkára fogják kiküldeni. A gépi ügykezelés bevezetése az ország minden részében levő adóhivatalokban nagyarányú mű­velet, mely éveket vesz igénybe. Arra számíta­nak, hogy 1966 januárjától kezdve már minde­nütt automatikus gépek fogják az adóbevalláso­kat feldolgozni, a számolási hibákat felfedni, az adószökevényeket felkutatni. Az adószökevények felkutatását igy kell ér­teni: Sokan az év folyamán elköltöznek ide, oda, egyik államból a másikba, New Yorkból Calif or­mába és — abban a reményben, hogy a fináncok nem fogják megtalálni őket, elmulasztják április 15:-én az adóbevallást. A gépesített adóellenérök mindenkit, akinek keresete, jövedelme van, egy számon fognak nyilvántartani — a Social Se­curity szám mintájára — és ennélfogva a New York államban szerzett jövedelmét be nem valló személyt felkutatják és kérdőre vonják Calif or­mában vagy bárhol másutt. FÖLDTANI LECKE — Mondd meg nekem, Fülöpke, — kérdi a föld­rajz-órán a tanító, -— ha te egy lyukat ásol a lon­doni Piccadilly Circus közepén és azt folyton-foly­­vást kimélyited, hová jutsz? Mire Fülöpke: — A bolondok házába. Irta: HALÁSZ PÉTER tefoltos fehér dalmáciai kutyák, amelyek ugy he­vernek a zöld gyepen, mintha csak oda tervez­ték volna őket. Méltósággal, fölényes szépséggel. Vannak szomorkás pudlik, amelyek hunyorog­nak a napvilágon, csak a lámpafénynél kezd csil­logni a szemük. Játékos foxik, amelyek kézcsó­kot nyalnak minden játszótárs kezefejére. Fi­lozofikus hajlandóságú tacskók, kutyabohócok, amelyek mindenféle tréfát tudnak a füleikkel, kifordítják, mint más a télikabátot. De ilyen, mint ez a Huszár . . .? Ez nem barátkozik. Kemé­nyen néz, szúrósan, ereje és igaza tudatában. Ha feléje közelit a szomszéd, ő visszahúzódik, lela­pul kissé, morog, borzas haja alól egy pillanat­ra kivillan a bogárszeme ... Mi az? — morog­ja — mit akarsz? Barátkozni? Lassan a test­tel. Majd meglátjuk, ki vagy. Hé, megállás. Hát­rább az agarakkal. Vau! A szomzédok elkedvetlenedtek és kissé idege­sek lettek. Huszár átvette a családiház-parkot tel­jes egészében és nekünk adományozta. Csakis mi járhatunk benne kényünkre-kedvünkre, de más aztán senki. Ha egy-egy szomszéd megjele­nik háza ajtajában, Huszár ott terem és dühösen visszatereli. Ha jön a postás, Huszár morog egy kicsit, de nem hangoskodik, nekünk hozhat le­velet, ez tökéletesen rendben van. De ahogy a postás továbbgurul kék autóján és más házak le­vélszekrényeinél is lefékez kézbesítés végett, Hu­szár utánaszáguld, üvölt, tereli, űzi, kifelé, más­nak nem jár levél, ki innen, kifelé . . . Én már látom, hogy nem igen tetszik ez a dolog ^ az embereknek. Némelyik még jó képet vág a dologhoz, hehe, puli, magyar terelő-kutya, mi, furcsa, jószág, nézd csak, micsoda önérzet szo­rult bele. De azt azért senki se szereti, hogy amig ő barátkozni akar, kedveskedni, udvarias­­kodni, addig a másik csak morog, vicsorít, dü­­hösködik és tombol benne az a nagy pusztai ter­mészet. Magyarázzuk Huszárnak, Huszár ez igy nem lesz jó, barátkozz egy kicsit, szerettesd meg ma­gad, nem fog rajta a szó. Néz ránk a bozontja alól, figyelmesen csillogó szemmel, lelapul, csap­­dos a mancsaival, hempereg ,azt hiszi játszunk vele és csupa tréfás dolgot fecsegünk neki. Az­tán lát valakit a hatodik házban, felordit és el­rohan, hogy rendet csináljon. A kislányom, meg a kisfiam fut utána, hogy elfogja valahol, mert már ők is félnek attól, hogy Huszár népszerűt­len lesz ebben az idilli parkban, a kerítés nél­küli házak között. Mozdulatlan dalmát kutyák, pudlik, foxik, biegelek és tacskók értetlenül né­zik Huszárt, valami kis hűvös fintorral. Huszár meg csak rohan, száguld, kiabál, terül, fölvigyáz, beleszól és méltatlankodik. Meg akarja váltani a világot. De legalábbis, megvédeni. Egyesegyedül.

Next

/
Thumbnails
Contents