A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-09-07 / 36. szám
4 IK OLDAE .i.r-rjTij I ■■' ■nn ■■»nrI n ■sra.,arr..l. ,->1 -vm- -it^W s^-r.vrn m emberséges iyaktilo J. I. Guillotin tudós orvos volt. 1738-ban született és szakmájában egyetemi tanárságig vitte fel. 1789- ben, ötvenegyéves korában érte.a megtiszteltetés, hogy beválasztották a francia nemzetgyűlésbe. Ez évben, december 1-én -— tehát évekkel a forradalmi rémuralom előtt — terjesztette be azt az indítványát, amely szerint “a halálbüntetés végrehajtása csak egyféle módon, egy egyszerű gép által történj ék”. Az indítvány két irányban volt emberbaráti. A régi gyakorlat a' halálbüntetés végrehajtásánál is rendi különbséget tett, amennyiben a fejvesztés csupán a nemesék büntetése volt; a köznépnek egyéb megalázó módokon kellett a halálbü ntetést elszenvednie. E borzalmakat fokozta a hóhérnak és pribékjeinek egyéni közreműködése, ügyessége vagy ügyetlensége kegyetlenségre való hajlamossága avagy hivatásának csupán Üzletszerű felfogása. A szomorú tapasztalások indították a jobbérzésüeket a kivégzés gépiesitésére. Ehhez az első lépés a guillotine volt, a második és eddig utolsó az amerikai* villamosszék. Guillotin doktor javaslatában általánosságban gépet nevezett meg. Efféle gépet ő nem talált fel. Ilyen már évszázadok óta létezett. Első alkalmazói állítólag a perzsák voltak. Az újkor kezdetén alkalmazását látjuk Skótországban, Stuart Mária idejében, bár magát e világhíres királynét nem hulló bárddal végezték ki. Olaszországban mannaia néven már a’ 13-ik században alkalmazták nemesi bűnösök kivégzésére. Guillotin e műszer leirását egy Milánóban megjelent történelmi és földrajzi útleírásban találta, amely egy 1702-i esetről emlékezett meg. Guillotin doktor indítványát a Nemzetgyűlés csak abban a részben fogadta el, hogy a kivégzés módja mindenkire azonos legyen: ki végző eszközül azonban nem gépet választották, hanem a kardot, pontosabban a hóhérbárdot. A halálban való jogegyenlőséget mondja ki az 1791 október 6-i törvény. Guillotin tulajdonképpeni célja, hogy a kivégzés kinjai lehetőleg enyhittessenek s a hóhér borzalmas közreműködése egy gép közbevetésével a legkisebbre szoritassék le, még a távol volt az érvényesüléstől. Kivégzés eszközéül meg akarták hagyni a hóhérbárd.ot, erről azonban meg kellett kérdezni az érdekelt hóhért, Sanson mestert is. Sanson, aki ekkor még nem gondolt a csakhamar bekövetkezett tömegüzemre, elmondta Jiogy a szokásos módon való lefejezés igen költséges és körülményes tevékenység; a törvényhozók gondoskodjanak más módszerről. A Nemzetgyjjlés erre ,pgy bizottságot küldött ki, amely dr. Anatoine.LöuisVa Sebész Akadémia titkárát kérte fel javáslattételre. Louis részletes előterjesztést tett, amelyben ugyancsak humanitárius szempontokra való hivatkozással egy gép rendszeresítését ajánlotta, amilyent Guillotin kezdeményezett. Guillotin maga azonban ezúttal már nem szerepelt. A Nemzetgyűlés elfogadta Louis javaslatát és rögtön meg is rendelt egy ilyen gépet annál az iparosnál, aki a francia államot az igazságszolgáltatás szerelvényeivel szokta volt ellátni. Ez az ember azonban teljesíthetetlen igényekkel állt elő. Végre egy Schmidt nevű német mechanikus készítette el Louis doktor felügyelete alatt az első hullóbárdot. Mivel azonban a halálraítéltekkel való kísérletezés ellenkezett volna a készülék humanitárius céljaival, a gépet egy 'közkórház hulláin próbálták ki. Amikor a kísérletek beváltak, a Place de Gréve-en 1792 április 25-én nyilvánosan felállították a hullóbárdot, amely alatt egy Pelletier nevű útonálló feje hullott le először. A hullóbárd bevált. A siker Louis doktoré volt, akinek nevéről a nép el is nevezte Louisettenek. Még ugyan ebben az április hónapban felbukkan a guillotine elnevezés. Nyilvánvaló, hogy visszaemlékeztek a közszerepléstől ekkor , már visszavonult Guillotin doktorra, aki három év előtt kezdeményezte ezt a kivégzési módot, békésebb időben, mint amilyeneket abban az évben élt Franciaország. Ne felejtsük el azonban, hogy ezidőben Ab Olmsted Falls, O.-i család visszanyerte egyensúlyát: a, szülőknek hét fiuk és hét lányuk van. A legidősebb húszéves, 'a legfiatalabb néhány hetes. A Jd Pásztor így festett az a brazil repülőgép, amely Rio de Janeiro közelében lezuhant Nem volt U. S. áldozat. SZÁMOZOTT ELŐKELŐSÉGEK WASHINGTON Madarat tolláról, embert barátjáról (vagy barátnőjéről), washingtoni bárót és bárónét a számáról lehet felismerni. Az autói] a rendszámáról. Minél kisebb a szám, annál nagyobb aZ ur vagy az urhölgy. Például 13 sokkal előkelőbb, mint 113. 1250 azoknak a washingtoniaknak száma, akiknek autójuk hátsóján rangjelző szám diszlik. Aki 1251-iknek fut be, úgy jár; mint Nixon: nem fut be. 1250-ön túl a washingtoni autóknak két betűből plusz számokbcjl áll a rendszámuk, például AA- 1313. Akik ilyen betűs autóban utaznak, arra rá sem néz a járókelő. A rangos számokat a D. C. kormányzat három kormánybiztosa — a District polgármester triumvirátusa —- osztja ki. Ezrek jelentkeznek minden évben rangos számért, de csak 1250 szerencsésnek jut egy-egy boldogító szám. Az első három számot 1, 2 és 3, a polgármesterek magugnak tartották fenn, mert elvégre polgármestereknek is magiak felé húz a büszkeségük, hogy .ne mondjuk: önzésük. És John F. Kennedy? — kérdi, ugye, az olvasó. Az elnök, az ország első polgára, nem elsq polgára az ország fővárosának? Semmi kétség, JFK-t az 1-es szám illetné meg. De a Secret Service úgy vélekedik, hogy Washington utcáin éppen elég feltűnést kelt az elnöki autó rangos szám nélkül, minek a feltűnést még kihívni is? GX 200 elég jó szám az elnöknek. És a honatyák és a haza bölcsei, velük hányadán vagyunk? Sokan közülük nem Washington, D. C. lakói, hanem a város szélén, Maryland és Virginia állami lakosok és ottani rendszámtáblát kapnak. A washingtoniak a számsor közepetáján helyezkedel. A szenátus elnökének, Johnson alelnöknek száma 111. A demokrata országos HA FÉRFI VAGY. LÉGY FÉRFI! RYE, N. Y. — Ha igazat mondsz, betörik a fejed. Ha ragaszkodói az igazadhoz, dutyiba zárnak. A Westchester megyei dutyiba zárták Dr. Webster Stover egyetemi tanárt, az Arnold College (New Fiaven) nyugalomba vonult rektorát, mert neki erős meggyőződése az, hogy nincsen abban semmi rossz, ha a háza előtt két pózna közt kifeszitett kötélén mosott fehérneműt lenget a szél és szárit a napsugár, v Miről van itt szó? A kisváros kupaktanácsa tavaly rendeletet bocsátott ki, amely megtiltja a fehérnemű kiakasztását a házak frontja előtt. Aki e rendelet ellen vét, fizet 100 dollár pénzbírságot, vagy beül a valhallai börtönbe. Az egyetemi rektor kilencszobás téglaháza frontján mint megannyi zászló lengett a heti nagymosás után a fehér és színes fehérnemű. Ez-Orville L. Freeman mezőgazdasági miniszter (balra) a “Red Angus Assn, of America” nevű társaság nevében átadta ajándékát Colombia délamerikai államnak: egy 1500 font súlyú bikát. még 16. Lajos király élt és uralkodott, sőt még erélyesen ellene tudott szegülni a tömeg követeléseinek. Danton uralomra jutása még csak hónapok múltával következett el. A királyt 1793 január 10-án, a királynét október 6-án végezték ki. A terror kényelmes kivégző eszközt talált a guillotineban, amely világhírre a rémuralom alatt jutott. Egyik legnevezetesebb kivégzés volt 1793 julius 17-én Corday Saroltáé ,akinek a hóhér által felmutatott fejéri háragtól vörös kifejezést látott a tömeg. Ez az eset majdnem megingatta a guillotineban való hitet. A rémuralom borzalmait egészen elfelejtették, hogy a guillotinet emberszerető orvosok honosíttatták meg; ezért más népek irtóztak is átvételétől. Szászország volt az első, amely 1853-ban szintén bevezette. Guillotine doktort, akit kortársai jólelkü embernek mondanak, súlyosan érintette gépének történelmi sikere. Mile Georgette Ducrest, aki jól ismerte őt, igy jellemzi Guillotin doktor élete alkonyát: “Guillotin ur, akit öreg korában jól ismertem, nem tudott vigasztalódni amiatt, amit őrnaga élete akaratlan teljesítményének nevezett. Tiszteletreméltó arcán mélységes szomorúság tükörőződött vissza; teljesen ősz haja is tanúskodott arról, mennyit szenvedett. Ő enyhíteni akarta az emberiség szenvedéseit és — anélkül, hogy ezt előre látta volna — hozzájárult sok embertársa elpusztításához.” ért került börtönbe -gtover professzor. Vagy talán nem is ezért. Mert azt mondja a felesége: “Én vagyok a ház tulajdonosa, én akasztottarn ki a fehérneműt, hát engem kellett volna bebörtönözni, nem a férjemet!” Nem egészen igy van a dolog. Mert igaz ugyan, hogy a dráma a fehérnemű kiakasztásából indult ki, de a professzor bebörtönzésének oka, legalább is másodlagos oka az volt, hogy megtagadta a 100 dollár pénzbirság megfizetését. Ügyvédje tanácsára tagadta meg. Ügyvédje azt mondotta: “Ez elvi kérdés! Elvi kérdésben nem engedünk. Harcolunk rpindhalá,lig. a legfelsőbb bírói instanciáig!” Kevósbbé elvhü emberek azt mondanák: “Azt, hogy a frontban tilos a szárítás, nem kell olyan tragikusan felfogni, a szél és a nap süt hátul is, sőt még a basementben is lehet fehérneműt szárítani.” Ez igaz, de Stover profeszszor azt mondja, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy az ő háza néhány szomszédnak általában és egy nagy befolyással biró városi hivatalnoknak különösen tetszik, ezért szeretnék őket (Stoveréket) abból szép házból kifüstölni, ezért emelik évről évre a ház-adót és a házakat terhelő kirovásokat. Ők (Stoverék) már unják ezt az évek óta folyó huzavonát, legszívesebben már holnap otthagynák a házat, de — felülről jövő nyomás alatt nem, nem, soha! Amit kevésbbé elvhü emberek mondanak, hogy lehet hátul is és bent is, lent is szárítani, az mellébaszél’h- Ők (Stoverék) az adóemelések elleni tiltakozásképpen állítják ki a fronton a fehérneműt. Prof. Webster Stover a valhallai dutyiban hüsül ezekben a forró napokban, odahaza Rye-ban pedig Mrs. Stover újra kitűzte a tiltakozás patyolat-tiszta lobogóit. bizottság 32, a republikánus 29. Amig Kennedy ül a Fehér Házban, a demokraták előkelőbbek, mint a republikánusok, ha csak körülbelül annyival is, amennyivel több szavazatot kaptak azon az izgalmas novemberi éjszakán. 4-től 1250-ig vegyes a társaság: Warren főbiró (No. 10), a vezérkar főnöke, a Washington Senators báseball klub elnöke, Harriman felesége, néhány képviselő és szenátor, egy szakács, a Fehér Ház tisztviselői IVIyer Feldman tanácsadóval az élükön, ügyvé-W i ■ ■' m.11.11 .ié'i »■— dek, orvosok, fogorvosok, automobil elárusítók és más üzletemberek, az 1, 2 és 3 számú polgármesterek elődjei és barátai. A Washingtonban működő külföldi diplomaták DPL számokat kapnak, személyzetükkel több mint 1750-et. Tele van a város diplomatákkáI, olyanokkal, akiken jól áll á frakk és a diplomata diszrüra, és olyanokkal, akik odahaza nemrég még mezítláb futkostak. A DPL 1 számot Nicaragua nagykövete kapta, mert legtöbb szolgálati éye van: utána még 95 következik. A LEGNAGYQRR NYELVTEHETSÉG Mindenki ismeri a nevét: Giuseppe Mezzofanti. A hires bíboros és bolognai egyetemi professzor 58 nyelven beszélt és irt és olvasni még egy csomó nyelven tudott. De azt nem mindenki tudja, hogy ennek a hihetetlenül nagytudásu nyelvtehetségnek hagyatékában magyar verseket is találtak. Fiatalabb éveiben Mezzofanti tábori pap volt. A napóleoni háborúk idején egy súlyosan megsebesült lengyel katonát kellett meggyóntatnia s hogy ezt tehesse, elővett egy lengyel nyelvkönyvet és egy hosszú éjszakán megtanult lengyelül legalábbis annyira, hogy papi szolgálatot végezhessen legyen nyelven. Hogyan került érintkezésbe a magyarsággal? 1817- ben József nádor az akkor habsburgi uralom alatt volt Észak-Olaszországba utazott s útjában meglátogatta az ősrégi bolognai egyetemet. Ott nem kis meglepetésére az egyik professzor magyar nyelven üdvözölte a magas habsburgi vendéget. Mezzofanti volt. A nádor nem kis megdöbbenésére nem akadt kíséretében senki, aki a magyar beszédre magyar szóval válaszolhatott volna, egyikük olaszul köszönte meg a szives köszöntést és fogadást. Mezzofanti életirói szerint a magyar nyelvet éppen úgy, mint a többi nyelvek tucatjait alaposan megtanulta; nemcsak a magyar irodalmi nyelvet, hartem a pesti, debreceni, eperjesi és erdélyi tájszólást is beszélte. A hagyatékában talált magyar versek egyiké a papra, a másik a tudósra jellemző: Az egyik: Imé, mitsoda a világ: Valóban árnyék, hiúság! Boldog, aki azt isméri Es a .mennyországot nyeri! A másik, hexameteres versike; Boldog Róma, hol szentséggel uralkodik a hit! Itt a mesterség s itt diszlenek a tudományok KELLEMETLEN SAJTÓHIBA A pesti Népszavában egy öreg ujságosember, Pikay István meséli ezt a mulatságos régi históriát: Egy kisebb városunk lapocskájának szerkesztőjével esett meg. Valamikor helybeli kiválóság több évtizedes közéleti tevékenységének jubileumára készültek. Az előkészületekből tevékenyen kivette részét a helyi újság is. Az évforduló napjára vezércikkben méltatta a szerkesztő a jubilánst. Hosszú töprengés után ezt a szép, fennkölt címet irta diszhimnuszának élére: “VAROSUNK IGAZ EMBERE” Nagyon szép cim volt, a szerkesztő meg lehetett elégedve költői tehetségével. Csakhogy ebből a címből óriási botrány kerekedett. Ugyanis a nyomdában valami soha ki nem deríthető ok folytán a fennkölt cim kissé megváltozott. így jelent meg a lap első oldalán: “VÁROSUNK GAZ EMBERE” Bizonyára nyomás közben tört le az “i” betű és senki se vette észre. Az egész városka hörgött a felháborodástól. Sokan rosszindulatú, aljas célzást olvastak ki az újság elméből, holmi bankhitel-ügyletekkel és földbirtokparcellázásokkal kapcsolatban . . . A szegény szerkesztő haját tépte, bár már kissé kopaszodott, de kétségbeesett ember még a biliárdgolyó simaságu fejen is talál tépni valót. Még szerencséje, hogy nem metélték darabokra párviadalban. Végül azonban, hosszú magyarázkodások és könyörgések után, mégis sikerült kegyelmet kieszközölnie. A városi hatalmasságoknak megígérte, hogy a lap legközelebbi számában kiigazítja a szégyenletes botlást. Be is mutatta nekik a helyreigazítás szövegét, hogy aszongya: “Legutóbbi lapszámunk vezércikkének cimébe a szerkesztő önhibáján kívül sajnálatosan durva sajtóhiba csúszott be . . .” És igy tovább. Ennek a helyreigazításnak szövege ekképp festett, mikor nyomtatva megjelent: “Legutóbbi lapszámunk vezércikkének cimébe a szerkesztő önhibáján kívül sajnálatosan durva sajtóhuba csúszott be . . .” Hát ilyen kiszámíthatatlanul huncut fickó a sajtóhuba ördöbe! Ámbátor, ki tudja, nem volt-e benne a keze ebben az ördögi véletlenben valamelyik kópé szedőnek is? ... . V
