A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-08-31 / 35. szám

SZORGALOM ÉS A Nem bottal verik az ember fejébe a tudományt! Bizonfy Szótár segiiségével tanulhatja meg az angol nyelvet!-------o------­Egyetlen magyar házból sem hiányozhat ez a hasznos, tanul­ságos és szórakoztató könyv. ------o--------2 SZÓTAR EGY KÖTETBEN. KÖZEL 1000 OLDAL-------o------­Ara keménykötésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árul­ják. Megrendelhető készpénzt, Money Ordert, vagy csekket mellékelve: A JÓ PÁSZTOR 1736 E. 22nd Si.. Cleveland 14. Öhla vagy a vidéki képviselőknél ' • I^Z.-i- —1-1- mfcnr*1 1—- 1 1—-1— .-1L.-1— —— — amerikai magyar népszava A U. S. ejtőernyős csapatának egyik tagja Orange, Mass, felett. ti utazásról és inkább autó­buszon, vagy repülőgépen közlekedtek, a szállítók pedig teherautókkal továbbittatták portékáikat. Amikor pedig a pénztár igy sem bírta a kia­dásokat, nem maradt más hátra: a kincstárhoz kellett fordulni támogatásért, póthi­telért. Ebbe azonban 14 év alatt öt miniszter bukott be­le. A legújabb terv ez: a va­sutat úgy kellene kezelni, mint valami “egészségügyi szervezetet.” Az elgondolás szerint minden polgár éven­te egy bizonyos összeget fi­zetne be vasutfenntartási hozzájárulásra és ezért bár­mikor ingyen utazhatna Nagybritannia minden vona­lán és árucikkeit is díjmente­sen szállíttathatná. Ez tulaj­donképpen újabb adót jelen­tene az angol polgár részére, viszont modernizálhatnák a vasutat, felszabadíthatnák a megterhelt országutakat az egyre növekvő autóforgalom alól. Milliókat takaríthatná­nak meg azzal is, hogy nem kellene vasúti jegyeket nyomtatni, nem kellene azo­kat ellenőriztetni, felszaba­dulhatna tehát egy légiónyi személyzet is. Ennek a különös és való­ban nem mindennapi tervnek szószólója az angol alsóház­ban Ronald Ledger képvise­lő, aki tervét előzőleg alapo­san átgondolta és megbeszél­te a szakértőkkel. A valóban forradalminak ható tervet az alsóház látható érdeklődéssel fogadta, de a közlekedési mi­niszter, akinek az ügy hatás­körébe tartozik, még csak bi­zottságot sem alakíttatott, amely a tervet tüzetes vizs­gálat alá vehetné. Ledger terve nem vonat­koznék a többi szállítóeszkö­zökre, hanem kizárólag a va­sútra. Úgy képzeli, hogy a forgalom nagyarányú emelé­se révén nem volna szükség az úthálózat kiszélesítésére, amely Angliának évente 500 millió font kiadást jelent. Ugyanakkor jelentős mérték­ben csökkennének a forgal­mi balesetek is, amelyek nagyrésze a túlzsúfolt utakon történik. A képviselő tisztában van a terv hátrányaival is. Ha min­den angol polgár ingyen utaz­hatnék a vasutakon, sokan mondanának le autóikról. Ez persze hátrányosan hatna ki az autóiparra és a vele kap­csolatos iparágakra. Bonyo­dalmat okozna az is, hogyan oldanák meg a külföldi uta­sok kérdését. Ledge szerint az idegen turisták is megfi­zetnék a rájuk kiszabott “va­súti adót”. Az sem könnyű kérdés: mi lenne azokkal, akik eddig is díjmentesen utaztak a vasutakon? Ledge terve ma még me­résznek, megvalóstithatatlan­­nak tűnik, de azért semmi­esetre sem sorolható az utó­piák világába. Ha nem is lát­szik valószínűnek, hogy ez a terv a közeljövőben komoly megfontolás stádiumába ke­rül, mégis érdemes elgondol­kodni felette, mert az angol, és a többi vasúttársaságok válsága éppen a Ledge féle terv tükrében mutatja meg egyre komorabbá váló arcát. MOST KAPTA MEG HIGH SCHOOL DIPLOMÁJÁT EGY N0BELDIJAS LOS ANGELES, Calif. — Dr. Linus Pauling, aki 1954- ben vegyészeti Nobeldijat ka­pott, és aki a California Insti­tute of Technology kémia­­professzora, megkésve bár — de megkapta high-sthool dip­lomáját. A diploma átvétele 37 év­vel azután történt, hogy Dr. Pauling, a Caltech-i egyete­men elnyerte doktorátusát. Időközben az, Egyesült Álla­mok és Európa 16 egyetemé­nek tiszteletbeli doktora, il­letve tagja lett. A kiváló vegyész-profesz­­szor Portland, Ore.-ban szüle­tett, Washingtonban végezte középiskoláit. A washingtoni high schoolban 1918-ban gra­­duált, de mivel nem vett kel­lő mértékben részt az előirt külön tanfolyamokon, a diplo­mát nem kapta meg. Mind­amellett elég “creditet” szer­zett ahhoz, hogy beiratkozzék az oregoni mezőgazdasági kollégiumba, amely ma azo­nos az Oregon állami egye­temmel. Az elmúlt évtizedben a “diploma nélküli” vegyész­tudóst a következő egyete­mek tüntették ki tiszteletbe­li doktorátussal: Oregon, Chi­cago, Princeton, Yale, Ox­ford, Cambridge, London, Pa­ris, Toulouse, Montpellier (Franciaország) Liege (Belgi­um) Berlin és más egyete­mek. A “titok” akkor derült ki, amikor a professzor ez év má­jusában Portlandban előadást tartott. Az előadás után ren­dezett sajtókonferencián Dr. Pauling visszaemlékezett kö­zépiskolai éveire; ekkor — többek között— azt mondot­ta, hogy a konferencián részt­vevő diákok rövidesen meg fogják előzni őt, mert ő so­hasem kapott high school dip­lomát. Az érdekes információ el­jutott a washingtoni high school diákujSágjának szer­kesztőjéhez Jerry Rosshoz, aki azt azonnal közölte az is kola igazgatójával Harold A. Ycrk-kal. Ezután rövid ta­nácskozást tartottak a fel­sőbb szervekkel, amelynek során egyöntetűen arra az ál­láspontra jutottak, hogy Dr. Pauling méltó arra, hogy utó­lagosan megkapja a diplo­mát. Sőt, most már nem egy­szerű diplomát, hanem tiszte­letbeli diplomát kap az iskola igazgatóságától. Dr. Pauling szépen megkö­szönte a kitüntetést és örö­mének adott kifejezést afe­lett, hogy az 1962-ben gradu­­'áltak táborának tagja lehet... Komoly válsággal küzdenek a világ vasúttársaságai Ahogy a televízió súlyos csapást mért a filmiparra, úgy az autó és repülőforga­lom fejlődése is rendkívül ér­zékenyen érintette a vasuta­kat. Nem titok, hogy az ame­rikai vasúttársaságok csak a legnagyobb nehézségek árán tudják fenntartani üzemüket és a legkülönbözőbb formá­ban keresik azt a megoldást, amely a zsákutcából kivezet­hetné őket. Ha gyakorlatilag nem is je­lent semmit, érzelmileg még­is “vigasztaló” lehet az a tény, hogy az amerikai vasút­társaságok gondjaikkal nem állnak egyedül a világban. Talán sokkal nagyobb bajok­kal küzd az angol vasút, ame­lyet ugyan már korábban ál­lamosítottak, amelynek azon­ban olyan deficittel kell meg­küzdenie, amire még nem volt példa a történelem folya­mán. Nem alaptalanul je­gyezte meg az angol vasút­társaság egyik igazgatója: “ha a vasutat nálunk nem ál­meghagytak volna magán­­meghágytak volna magán­kézben, már régen nem len­ne vasút Angliában; a Vég­rehajtó már régen elvitte vol­­na zálogba az összes mozdo­nyokat és lefoglalta volna az állomásépületeket.” Ez az ironikus megjegyzés jellemzi a legtalálóbban az angol vasút helyzetét. Bevé­tele lényegesen kevesebb, mint kiadása, azonkívül min­den évben el kell végeztetnie a szükséges javításokat, mo­dernizálásokat. A legsúlyo­sabb csapást a szénszállítások apadása jelentette; a szén he­lyett ugyanis egyre erősebb mértékben kerül előtérbe az olaj, — az pedig vezetékeken át kerül rendeltetési helyére. A szénszállítások tették ki eddig az össz-szállitások hat­van százalékát — ez most a felére redukálódott. A DEFICIT Egy most kiadott jelentés szerint az angol államvasu­taknak eddig 400 millió font­sterling (1 billió 200 millió dollár) adóssága van. Veszte­slége évről-év.re növekszik. 1957-ben a veszteség még “csak” 27 millió fontot tett ki, 1960-ban azonban már 112 millió fontra emelkedett; a most kiadott jelentés pedig 1961-ről 136 milliós rekord­veszteségről számol be. A szakértők szerint, annak elle­nére, hogy három év alatt háromszor emelték fel a sze­mély- és a tehertarifát, a veszteség a jövőben sem csök­ken. Az angol közlekedésügyi minisztérium évekkel ezelőtt merész lépésre szánta el ma­gát. Az államvasutak élére nem egy vasúti szakértőt, nem mérnökembert, hanem egy — kereskedőt helyezett. Dr. Richard Beeching volt az az ember, akitől a csodát vár­ták. A vezérigazgató valóban tett is egyet mást — néhány felesleges mellékvonalat megszüntetett, tarifaemelést hajtott végre, stb., a deficitet azonban ő sem tudta csökken­teni. A jelentés — mintegy védekezésül — leszögezi, hogy az európai vasúttársa­ságok — elenyészően kevés kivétellel — szintén hasonló nehézségekkel küzdenek. De­ficitjeik azonban meg sem közelitik az angolokét. ÚJFAJTA MEGOLDÁS Ezek a megoldhatatlannak látszó nehézségek végül is odavezettek, hogy a fogas problémát merőben más ol­dalról közelítették meg. Ed­dig a megoldás egyetlen mód­ját a tarifa-emelésben látták, — ennek azonban az lett a kö­vetkezménye, hogy az embe- I rek lassan leszoktak a vasu-Amoszkvai Vörös téren ilyen disz-szőnyeget helyeztek el a két sikeres szovjet ürutas tiszteletére. Billie Sol Estes texasi pénzember, az ismert megvesztegetési és csalási botrány főhőse (bal) 10,000 dolláros bond ellenében hagyta el a tárgyalótér- met. 3-IK OLDAL ....................................'LE-------------J 1 MEG0PERALTAK EGY TORZSZÜLÖTT CSECSEMŐT TORRANCE, Cal. — Áz ot­tani Harbor General kórház sebészei a napokban meg­kezdték egy műtét-sorozatot, a két hónapos William Webb J.-on. A kis csecsemő édes­anyja a hírhedt thalidomidet szedte; ennek következtében a gyermek deformáltan jött a világra. A kisfiueska jobb karja és keze nyomorék, — a sebészek első operációjának célja az, hogy a torz kart normális helyzetébe helyezzék vissza. A kar azért rendellenes, mert annak alsórészéből hiányzik az úgynevezett radius csont. Az alkar egy másik csontja, az ulna, normális — mondot­ta a kórház szóvivője. A műtétek bonyolultak, mert csontátültetéseket kell a sebészeknek végrehajta­niok. A csecsemő további rend­ellenessége az, hogyá nincse­nek hüvelykujjai. A gyermek németszármazásu édesanyja thalidomidet szedett terhes­ségének első idejében. Han­­nelora — az anya — Nyugat­németországban ment férj­hez egy ott állomásozó ame­rikai katonához, William Webb Sr.-hoz. FÉLMILLIÓ LÁTOGATÓ COVENTRY, Anglia — A Coventry-i restaurált kated­­rális, amelyet a nácik a világ­háborúban összebombáztak, ma az angliai turisztika leg­nagyobb attrakciója. Május 25.-e óta, amikor újra megnyb tották, félmillió ember láto­gatta meg a helyreállított templomot. kerdezze bankálját Az összes 1959 óta körzetünkben épült otthonokat 99%-Ig GÁZ fűtéssel melegítik mert a gázfűtés a dollárok ezreit takarítja meg fűtőanyag költségeken a mortgage letöriesztéséig. THE EAST OHIO GAS COMPANY

Next

/
Thumbnails
Contents