A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-08-10 / 32. szám
8. OLDAL s Pünkösd után 9-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 19, fej. 41—47. szakasz Az időben amint közeledett Jézus, látván a vámost, megsiratá azt, mondván. Vajha te megismerted volna legalább ezen a te napodon ,amik békességedre szolgálnak, most pedig el vannak rejtve szemeid elől! Mert rád jönnek a napok és körülvesznek ellenségeid sáncokkal, bekerítenek, megszorongatnak téged mindenfelől, és földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned vannak, és nem hagynak benned követ kövön, mivelhogy nem ismerték meg látogatásod idejét. És bemenvén a templomba, elkezdé kiűzni azokat, akik benne adnak és vesznek vala, mondván nekik: írva van, hogy az én házam imádság háza, ti pedig azt latrok barlangjává tettétek! És tanít vala mindennap a templomban . . . A papi fejedelmek pedig és az Írástudók és a nép főemberei igyekvőnek őt elveszíteni; de nem tudták módját ejteni, mert az egész nép rajta csügg vala, hallgatván őt. SZENTBESZÉD Jeruzsálem nem ismerte meg sem azokat a dolgokat, amik békességre szolgáltak volna, sem látogatásának, megpróbáltatásának idejét sem. Ezért beteljesedett Jeruzsálem fölött, amit az Ur Jézus előre megmondott: “körül vesznek ellenségeid . . . és nem hagynak benned követ kövön.” Mindez valóban megtörtént Krisztus születésétől számítva a 70-ik évben. A rómaiak körülvették Jeruzsálemet, melyet a külső ellenségnél talán még Jézus kiűzi a kufárokat sokkalta jobban sújtott a belső ellenségeskedés, az átkos polgárháború; kiéheztették a várost, végül pedig felgyújtották a lakói; a zsidók közül csak azok menekültek meg, kiknek szerte a világon hirdetniük kellett a hires város pusztulását. Mindezt Jézus előre látta s ezért sirt Jeruzsálem fölött. . . Siratta városát, melyről még csak nem is olyan régen azt mondották neki tanítványai: “Mester, nézd minő szép város és milyen ragyogók a tornyai”, de a város pusztulásánál még jobban siratta lakóinak lelki vakságát, akiket meg akart menteni nem egyszer, de akik a mentő kezet mindig eltaszitották maguktól, amit az Ur keservesen panaszolt fel egy másik alkalommal: “Jeruzsálem, Jeruzsálem, mely megölöd a prófétákat és mindazokat, akik hozzád küldettek: hányszor akartam egybegyüjteni fiaidat, de te nem akartad.” Jézus sirt Jeruzsálem fölött, mert fájlalta szomorú sorsát, mert szerette városát, szerette hazáját, így mutatott nekünk példát az isteni Mester a hazaszeretetre, kötelességünkre nemcsak akkor, amikor a haza táplál bennünket, hanem akkor is, amikor áldozatot vár tőlünk, sőt még akkor is, amikor a haza talán igazságtalan velünk szemben. Hát az Ur Jézussal szemben nem volt igazságtalan a hazája, hát nem a saját nemzete Ítélte Őt kereszthalálra? És mégis, Krisztus nem átkozta meg a hazáját, gyilkosaiért pedig igy imádkozott: “Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Ez az igazi hazaszeretet! Tegyük félre mi is az átkos pártoskodást, tartsunk össze, becsüljük meg egymást, érezzünk együtt a szülőhazával, annak száz bajával. Áldozzunk és imádkozzunk, hogy a Mindenható vonja el szülőhazánktól haragjának mennykövét, ne sújtva tovább, hanem állítsa újra talpra az igazaknak, jóknak igaz örömére. A Jó PÁSZTOR Festői erdőrészlet a George Washington Parkway vidékén a virginiai oldalon. A háttérben levő nyíl a Washington emlékműre mutat. Az erdő között a Potomac folyó vize kanyarog. Árpádházi Szent Margit Az Árpádház három évszázad alatt 12 szentet adott az egyháznak és a nemzetnek. Nincs még egy uralkodócsalád, amelyből a szenteknek ilyen hosszú, diszes, fényes sora származott volna. Az árpádházi szentek közüli Szent István király, fia Szent Imre herceg és Szent László király alakja emelkedik ki legélesebben az idők homályából, mert történeti szerepük is volt. De mindig elevenen ált a magyarság tudatában IV. Béla király szent életre elhivatott leánya, Margit. Napjainkban pedig fokozottan fordul a nemzet figyelme, érdeklődése áldozatos életű királylány felé, mert az év elején történt, hogy a már ,hcszszabb idő óta tartó vizsgálatok befejezése után a,pápa a bibornoki testület jelenlétiében szentté avatta Margitot. Margit akkor született (1242. január 27), amikor a tatárjárás dúlta az országot és végpusztulással fenyegette az egész magyar nemzetet. A szerencsétlen kimenetdlü muhi csata (1241) után a tatár hordák elözönlötték az országot. A magyar haderő teljesen összeomlott. Ellenállásra gondolni sem lehetett többé. Felborult minden rend. Menekült, aki tudott. A királyi család is elmenekült, IV. Béla király a “megmaradt magyarság virágával”, a szörnyű vészt túlélő egyházi és világi főurakkal Dalmátországba vette útját. Itt született Margit, aki nemrég elhunyt nővérének nevgt kapta a keresztségben. Az ország nemsokára megszabadult a tatároktól époly hirtelen, mint amilyen váratlanul zúdult rá a nagy veszedelem és Béla király hozzáfoghatott az ország újjáépítésének nagy munkájához. A magyarság roppant véráldozatok árán is életben maradt és csodálatos gyorsan, megujhodva került ki a halálos veszedelemből. A Katolikus Aggmenház hírei A Szent Margit Egyházközséghez tartozó Oltáregylet és Rózsai üzér Társulat az idén is megtartja a Nagyboldogaszszony búcsú napját és szeretettel kéri a clevelandi asszonyokat, csatlakozzanak hozzájuk augusztus 15-én, a búcsú napján. S igy a Mindenkor Segítő Szűz Anya kegyhelyénél, egy nagyon kedves nap eltöltése után itestileg-lelkileg felüdülve térhessenek vissza otthonukba. E búcsúra jelentkezni lehet özv. Krajnyák Andrásnénál, telefon: WA 1-3494 és Csehek József nénál, LO 1-6986. Minden érdekeltet szeretettel várnak augusztus lóén, a Mindenkor Segítő Szűz Anya kegyhelyénél az Isten Megváltó Leányai. Margitot szülői felajánlották Istennek, hálából, hogy a Gondviselés olyan csodálatos módon megmentette a nemzetet a végpusztulástól. Négyéves korában Veszprémbe vitték, a domonkos apácák kolostorába, ahol igen gondos nevelésben részesült. Hat évig maradt ott. Közben királyi apja Szűz Mária tiszteletére uj domonkos apácakolostort építtetett a szép dunai szigeten, a Nyulak-szigctún. Boldogasszony-kolostor nevet kapott ez és Veszprémből tízéves korában ide hozták Margit királyleányt 13 előkelő leánnyal együtt, akik vele nevelkedtek már a veszprémi kolostorban is. Itt is marad Margit 18 éven át, egészen haláláig. A kolostorban nevelkedett főúri leányok nem lettek mind apácák, hanem nevelésük befejezése után a legtöbb visszatért a szülői házba. Margit megkedvelte a kolostori életet és 12 éves korában Umbertus domonkosrendi főnök kezébe nagy ünnepélyességek között letette a fogadalmat. “Mikoron e szent szűz, Margit aszszonyvolna immár Boldogasszonynak klastromában, professziót tőn az ő szororaival együtt, szerzetes mesterének, fráter Umbertusnak ke- I zébe, miképpen szokás a préclikátor-szerzetbeli, test nélkül lakozó szóróknak klastromában” — írja erről az eseményről Ráskai Lea dömés apáca a Margit-legendában, a 16,-skázad elején. A világ hiúságaitól elfordult, földi vágyak nélkül való életet élt Margit a Nyulakszigetén. Imádság, vallásos szertartások, vezeklés, testi munka, ájtatosságok, alamizsnálkodás töltötték ki napjait és gyakorolta magát a szegénység és az alázatosság terheinek elviselésében. Erről ezt olvassuk a Margitlegendában: “A szolgáló leányoknak és egyéb szóróknak szolgáló társuk vala e szent szűz ő erejének fölötte és ő méltóságának alatta. És mennyivel fölülmúlt vala nemességgel, anynyival inkább erőlködik vala magát megalázni. E nemességes szent szűz, magyari királynak nemes leánya hetet (szolgálatot) tart vala a konyhán, főz vala szóróknak, fazekat most vala a konyhán, tálakat mos vala, a halakat megfaragja (megtisztítja pikkelyeiktől) nagy hidegségnek idején, úgy hogy a nagy jeges víznek hidegségétől e gyönge szűz kezének bőre meghasadoz vala és vér kijő vala az ő kezéből. A konyhát megsöpri vala, fát hord vala hátán, vizet merit vala és ő maga a konyhára viszi. Asztalnál szolgál vala mindeneknek nagy szerelemmel, alázatossággal. E szentséges szűz vala mindenben szegénységnek szeretője és megtartója és igen szeret vala élni szegénységben.” Önmegtagadó életének hire messze elterjedt és már életében szentnek tartották Margitot. Sohasem gondolt arra, hogy visszatérjen a világ hiú vásárába. Pedig akkoriban nem volt ritka dolog, hogy fejedelmi családok leányai, ha apácák lettek is, főleg politikai okoktól késztetve, letették a fátyolt és férjhez mentek. Margit királylánynak is három kérője volt: II. Ottokár cseh király, Anjou Károly szicíliai király és egy ismeretlen nevű lengyel főnemes. IV. Béla király szerette volna, ha Margit elfogadja a cseh király házassági ajánlatát, akivel sok baja, háborúja volt, úgy, hogy hosszú háborúskodás után Stiriát kénytelen volt átengedni neki, aki igy Ausztria és Stiria megszerzésével olyan nagy hatalomra tett szert, hogy még Magyarország függetlenségét is veszélyeztethette. Házassági kapcsolattal akarja biztosítani Béla király országa nyugalmát a dicsőségszomjas, terjeszkedni vágyó cseh királlyal szemben. Szép, 18 éves hajadonná fejlődött már ekkor Margit, de politikai okokból sem volt hajlandó letenni a fátyolt és sorra kikosarazta kérőit. Élete végéig apáca akart maradni, és hogy a házassági tervezgetéseknek véget vessen, örök fogadalmat tett 19 éves korában. Nagy fájdalmat okozott Margitnak, hogy erőszakos öccse, István herceg haddal támadt apjára és az ország és a királyi hatalom jelentékeny részét követelte magának. Minden befolyását latba vetette, hogy az apa és fiú háborújának véget vessen. Három évig tartott ez a nemzetrontó belső viszály, Végül apa és fiú kibékülésével végződött (1265). Néhány év múlva (1270) meghált Béla király a Nyulak-szigetén szent életű leánya közelében. A következő évben (1271) elhunyt Margit is, 28 éves korában. Öcscso, V. István király már 1271-ben kérte X. Gergely pápától Margit szentté avatását. A vizsgálatok azonban megakadtak. V. Ince pápa újabb vizsgálatot rendelt el 1776-ben, de ez sem vezetett eredményre. Csak századunkban teljesedett végre a magyarság régi vágya. HALLOTTA MÁR . . . . . . hogy 1961-ben az amerikai egyetemek több mint ezer millió dollár adományt kaptak, főlek olyanoktól, akik az egyetemeket végezték. Első és második helyen Harvard és Yale álltak, 40, illetőleg 42 millió dollár adománnyal. Jó, ha ezt is tudjuk KÉRDÉS: Sokan úgy vélik, hogy Amerikában sok portékát könnyen és hamar romlandónak gyártanak azért, hogy az emberek egyre újabb és újabb bevásárlásra kényszerüljenek. És akik igy vélekednek, azt is hiszik, hogy hogy az amerikai jólétnek egyik fő forrása az ilyképpen elérhető fokozott termelés. Igaz-e ez? FELELET: Kétségtelen, hogy az amerikaiaknak az a szokása, hogy a kissé elhasznált vagy akár csak elunt tárgyakat eldobja és újakkal pótolja, előmozdítja a termelést, javára van a gazdaságnak. De túlzás lenne azt állítani, hogy ebből ered az amerikai prosperitás. Az a hiedelem sem áll helyt, hogy az amerikai ipar szándékosan hamar tönkremenő termékeket gyárt, hogy minél többet tudjon eladni. Amerikai autó, akár húsz évig is kitünően használható állapotban van, tehát nem a gyártó, hanem az automobilista határozza meg élettartamát. Nagyon sokan egy vagy két év után megválnak autójuktól és uj modelt vásárolnak; ugyan ki merné állítani, hogy az amerikai autók teljes használhatósága egy vagy két évre szorítkozik? Amit az európaiak amerikai pazarlásnak neveznek, az csakugyan megfelel a valóságnak: oly üvegeket, kancsókat, dobozokat, amelyeket odaát nagy becsben tartanának, itt könnyedén eldobnak az emberek. Ez a szokás kétségtelenül! mindig uj gyártást von maga után, de ebben nincsen semmi tervszerűség az emberek az üvegeket nem azért dobják el, hogy az üvegipar termelése növekedjék, hanem azért, mert a háztartásban nincsen azokra tovább szükség. És végül figyelembe kell venni azt is, hogy a termelés nek csak egy kis hányada az, ami hamar — európai felfogás azerint idő előtt — lomtárba, szemétládába kerül, és ennek a kis hányadnak nincsen döntő jelentősége a termelésre általában. FRANKFURT, Németország — Pszihcllógusok, statisztikusok és mindenféle más szakértők több éven át tanulmányozták azt a kérdést, hogy mily lányoknak könnyű, mily nőnek nehéz férjet fogni. Általában arra a felfedezésre jutottak, hogy legkönnyebben az a lány tud egy férfiszivet meghódítani, aikinek valamilyen foglalkozása, állása van. De mely foglalkozások vannak előnyben? Legjobb férjfogó foglalkozás az üzleti eladó kisasszony foglalkozása. (Odaha is “eladólánynak” nevezik . . ) A házasság révébe behajózó német lányok 40 százaléka — salesgirl. Második helyen következnek az irodakisasszonyok, akiket manapság, az uj amerikai-német barátság jeléül Sekretarynek neveznek. A harmadik helyet a háztartási alkalmazottak hódították el. Mi a salesgirl, a secretary és a maid varázsa? Az, mondják a szakértők, hogy ezek alkalmazkodni tudnak, megszokták más akaratának és kívánságainak teljesítését. Persze más oka is van e három lánygategória házassági sikerének. Ők azok, akiknek legtöbb alkalmuk van sok emberrel, sok férfivel megismerkedni, és semmi kéltség, házasulásra gondoló férfiak szívesen látják, ha élletpárjuk — legalábbis az első gyerekig — pénzt hoz a házhoz. A szakértők vizsgálódásai során megkérdezett férfiak legtöbbje úgy nyilatkozott, hogy társadalmi állás és szépség — mellékes. Legjobb férjfogási kilátásaik a német lányoknak 25 és 30 közt vannak, nem úgy, mint az amerikai lányoknak, akik közül nagyon sokan az iskolából mennek az anyakönyvvezetőhöz. Legroszszabbak a kilátásaik a 35-45 éves nőknek, mert ezeknek megfelelő házassági partneréit a háború elemésztette. Ezek csak nagyon öreg férjet tudnak fogni és ha nagyon fiatal akad horogra, ebből a fogásból többnyire nem fakad áldás és a hölgy megtakarított pénze hamarosan “tavalyi hó” lsez . . . LONDON — Egy ideg- és elmeorvos hosszantartó vizsgálódás után arra a meglepő eredményre jutott, hogy sok ember munkaképessége átvirrasztott éjszaka után növekszik. * TAIPEI, Formosa — Az igazságügyminiszter rendeletét bocsátott ki, mely szerint a halálra Ítélteket ezután nem szabad kényszeríteni, hogy agyonlövetésük előtt letérdeljenek. Mert a térdeltetés sérti az emberi önérzetet. * DIJON, Franciaország — Pierre Bourget üzletében betörő járt, nagy összeget zsákmányolt. De többet is zsákmányolhatott volna, jelentették az újságok, mert ugyanabban a szekrényben, ahol a pénzt találta a betörő, Madame Bourget értékes ékszereit is őrizte és ezeket a betörő sietségében elnézte. Több se kellett egy szemfüles és enyvesujju újságolvasónak. Erre a “hirdetésre” éjnek idején felkereste a Bourget üzletet és elvitte a Madame ékszereit. * BARCELONA, Spanyolország — Juanito Púig 25 éves legényember feleséget keres, szokatlan utón. Egy szappangyárban csomagol, de nemcsak szappant csomagol, hanem szerelmesleveleket is. Abban reménykedik, hogy egy férjet kereső leány, amikor a szappancsomagot kibontja és megtalálja a szerelmeslevelet, hasonlóval fog felelni. De reménye nem teljesedett be, mire merészet gondolt és ravasz hóditási manőverét elárulta egy riporternek. Az érdekes újsághírre nyomban jelentkeztek feleségjelöltek. HALLOTTA MÁR . . . . . . hogy az Appalachian hegyláncot hosszában először egy bizonyos Earl V. Shaffer sétálta végig — a 2050 mérföld hosszú utat négy hónap alatt tette meg. RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS
