A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-11-30 / 48. szám
S. OLDAL a Jö pásztor RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Ilyen óriás tankot is lehet bérelni a vasúttól. Pa.-i ACF Industries állította elő. A tankot, amely 30,800 gallon ürtartalmu, a Milton, válaszút előtt áll... Nikita Kruscsev, a Szov jetunió diktátora, most pályafutásának döntő keresztutjához érkezett. Az egyik ut: a tárgyalások útja. Megoldásra vár a nukleáris robbantási kísérletek problémája, a leszerelés kérdése, a berlini kérdés, a német békeszerződés ügye. Ez az ut a békéhez vezet. A másik ut: a katonai és a politikai versengés útja, az erőfölény biztosításának útja, a sorozatos válságok útja. Ez az ut könnyen a háborúhoz vezethet. Melyik utat választja a szovjet diktátor ? A világ különböző fővárosaiból származó értesülések és a helyzet alapos ismerőinek véleménye szerint, Kruscsev, az •!ső utat választja. A szakitok ehhez hozzáfűzik: ha az év végéig nem élesedik ki a berlini krízis s ha a vietnámi harcok a jelenlegi színvonalon maradnak, - hosszú, békés időszakra lehet számítani. A szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy az elmúlt hetekben — a kubai kérdés kapcsán — Kruscsev pályafutásának legnagyobb kudarcát szenvedte el. Mióta hatalomra került, a szovjet diktátor minden irányban hadakozott: harcolt a múlt ellen és káprázatos képeket festett a kommunista világ erejéről. Azt állította, hogy a Szovjetunió katonai hatalma jóval nagyobfoMmint az Egyesült Államoké és a kommunista tömb gazdasági téren túl fogja szárnyalni Nyugatot. Ez a kép azonban gyorsan megfakult. Krucsev, — amint az események megmutatták — minden vonalon védekező állásba szorult. A Pünkösd után utolsó vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 24. fej., 15—35. szakasz Midőn látjátok a pusztulás utálatosságát, amelyet megjövendölt Dániel próféta, állani a szent helyen, aki olvassa, értse meg, — akkor akik Júdeábán vannak, fussanak a hegyekbe és aki a héjazaton vagyon, le ne szálljon valamit elvinni házából és aki a mezőn, vissza ne térjen, hogy elhozza palástját. Jaj pedig a nehézkeseknek és szoptatóknak ama napokban . . . Imádkozzatok azért, hogy futástok ne • legyen télen vagy szombaton. Mert nagy szorongatás lészen akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől fogva mindeddig és nem is lészen. S ha meg nem rövidittetnének ama napok, egy élő lény sem szabadulna meg, de a választottakért megrövidíttetnek ama napok. Akkor ha valaki mondja nektek: íme, itt a Krisztus vagy amott, ne higyjétek. Mert támadnak hamis krisztusok és hamis próféták, és nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy tévedésbe ejtsék, ha lehet, még a választottakat is . . . íme eleve megmondottam nektek. — Ha tehát mondják nektek: íme, a pusztában vagyon, ki ne menjetek, ime a rejtekhelyeken, ne higyjétek azt. Mert valamint a villámlás napkeleten támad és látszik napnyugatig, úgy lészen az emberfiának eljövetele is. Ahol a holttest van, odagyülnek a sasok is. Mindjárt pedig ama napok után a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot, a csillagok lehullnak és az egek erői megrendülnek . . . Akkor majd feltűnik az Emberfiának jele az égen és jajveszékelni fognak a földnek minden népei és meglátjátok az Emberfiát, amint jön az ég felhőin nagy hatalommal és fönséggel ... És elküldi angyalait nagy harsonaszóval és egybegyüjtik az ő választóttait a négy szél felől, az egek egyik végétől másik határáig. Vegyetek példát a fügefáról, mikor ága már gyönge, és levelei kihajtottak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Azonképen ti is midőn mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van az ajtóban. Bizony mondom néktek, le nem múlik e nemzedék, mígnem mindezek meglesznek. Ég és föld elmúlnak, de az igéim el nem múlnak. SZENTBESZÉD A mai vasárnap az egyházi évnek utolsó vasárnapja. A mai vasárnappal ime lezárul a Pünkösd után való vasárnapok sorozata, véget ér az egyházi év; a következő vasárnap már Advent első vasárnapja, az uj egyházi év kezdete. Az Egyház az idők ezen határánál, ahol a múlt és a jövő találkoznak, hogy aztán egymástól annál jobban eltávolodjanak, az utolsó és az első vasárnapon a lényegében és tartalmában ugyanazon evangéliumi részletet olvastatja fel híveinek talán az egész evangélium legkomolyabb és legmegszivlelendő^b részletét, nevezetesen az utolsó Ítéletről szólót, hogy úgy az egyházi év végén, mint az újnak a kezdetén üdvös félelemmel és komoly gondolatokkal töltsön el bennünket, hogy belátva a világ múlandóságát, mint az írás mondja: “Félelemmel és rettegéssel iparkodjunk munkálni lelkünk üdvét”, legalább a jövőben, akik bizony a múltban talán oly sokat gondoltunk a földiekkel és oly keveset törődtünk a lelkűnkkel. A szentatyák egyhangú véleménye szerint nincs a lélekre nézve hasznosabb, mint az utolsó Ítéletről való gyakori megemlékezés és elmélkedés, sőt Aranyszájú Szt. János azt kívánja, hogy naponkint, sőt óránként is gondoljunk arra. — Maga az Ur is nagy súlyt fektetett erre és ezért ismételten meghagyta apostolainak, hogy hirdessék és tanítsák az utolsó Ítéletet, amint Szerit Péter Írja: “És parancsoló nekünk, hogy hirdessük a népnek és bizonyítsuk, hogy ő az, aki az Istentől az elevenek és holtak bírójává rendeltetett. Elmélkedjünk ezért mi is a mai alkalommal az utolsó Ítéletről. A föld és minden, ami van épugy, mint az ember, az Istentől csak múló életet kapott. Szükség van az utolsó Ítéletre Isten szempontjából is! Istent az emberek, igen az emberek, hej de sokszor gáncsolják, de sokszor szidalmazzák, de sokszor bírálhatják intézkedéseit, hogy igy nem jó, hogy úgy nem jó . . . Ugyan hol vesz magának Isten elégtételt? Itt a földön nem! Hát majd elégtételt vesz a világ végén, amikor majd minden ember nemcsak a jók, hanem a gonoszok is kénytelenek majd látni és érezni, hogy Istennek minden intézkedése bölcs volt és minden tette az ember üdvét szolgálta . . , Itt a földön az emberek az igazságot sokszor félreismerik, szükséges tehát, hogy egyszer a valójában megismerjék azt . . . Legyünk rajta, hogy az igazság megismerése ne legyen reánk nézve félelmetes, hanem örvendetes. Ámen. szakértők ezzel kapcsolatban a következőket mondják: A szovjet katonai “erőfölényének mithosza a kubai, válság kapcsán szertefoszlott. A Kremlin ura, a szovjet népnek magasabb életszínvonalat ígért: ezt az ígéretet a tények cáfolták és hiúsították meg. A kommunista csatlós-államok kiáb - rántíultak és a leigázott né pék az első lehető alkalom mai fellázadnak rabtartóil ellen. A kommunista veze tők között egyre nagyobb az egyenetlenség, a civakodá?, a versengés a hatalomért. A dolgok jelenlegi stádiumában kétségtelen, hogy a .Szovjetunió elvesztette a kezdeményezést Berlin és Németország vonalán; - a négy év óta hangoztatott ígéretek sorrá teljesítetlenek maradtak. . Afrikában a baloldali na cionalisták kiábrándultak a szovjetből, a “nagy” szövetségesbe vetett hit, a kubai események után, gyökerében rendült meg. CIVAKOnÁS MAOVAL Kruscsev és kommunista Kina között, a szakadék egyre mélyül. Jugoszláv diplomaták szerint, Moszkva és Peking viszonya válságos és veszélyes szakaszba került, ami olyasfajta szakadáshoz vezethet, mint amilyen Jugoszlávia és a szovjet között következett be 1949-ben.Angol vélemények szerint, a kinai-szovjet szakadás elkerülhetetlen, nemcsak a politikai vélemény különbségek kö vetkeztében, hanem azért is, mert a szovjetnek elhatározott szándéka az, hogy megleckézteti versenytársát. Ázsiai megfigyelők szerint azonban ez a szakítás wem A RÉGI. VIDÁM "KÉK-DUNA" MÁR CSAK A MÚLT EMLÉKE... a közeljövőben következik be Kruscsev — ha végigtekint a világban —- nem láthat egyebet, mint a kudarcok sorozatát. A be nem váltott Ígéretek nyomán egyre nagyobb a csalódás, a-bizalmatlanság s egyre csökken | a ” nagy barát és testvér” I erejébe vetett hit. A Nyugattal folytatott ver seny, a nukleáris robbantási kísérletek terén — a szovjet teljes vereségével végződött. A jelek arra mutatnak, hogy ezt a mérkőzést Kruscsev végleg feladta. A kubai kérdésben is katonai és nem politikai szempontok következtében vonult vissza. Jólinformált körök véle - ménye szerint Kruscsev nyakig ül a bajokban saját hazájában is. A sorozatos csődök oka:f túlsókat akart markolni és a rendelkezésére álló eszközök ehhez nem voltaik elegendőek. November 11-én a szovjet újságok jelentették, hogy 47 ezer munkás tette le a szerszámot Szibéria egyik vidékén, az alacsony mimka= bérek és a nyomorúságos,elviselhetetlen munka viszo - nyok miatt. November 13-án Kruscsev közölte, hogy az 1982-es termés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A júniusi áremelések következtében nőtt az elégedetlenség és néhány helyen sztrájk, sőt lázadás is tört ki. A KREMLINBEN A bajok sorozata ezzel sem ért véget. A Kremlinben Kruscsev a katonai vezetők állandó, nyomása alatt áll: a hadsereg vezérkara, újabb és újabb összegeket I követel fegyverekre és rakétákra. Amig ezeket a köve-BÉCS — A Duna, Délkeleteurópának ez a széles, királyi méltósággal hömpölygő folyója, amely a Feketehegységtől a Fekete tengerig jónéhány országon fut keresztül, s amelyet halhatatlan keingőjóben örökített meg Johann Strauss, ma már nem az a folyó, amely egykor volt, a század első évtizedeiben. Az osztrákok, akik századokon át a folyó “urai” vo’ tak, ma már ’’távol állnak” a Dunától és úgyszólván semmi befolyásuk nincs a Dunabizottságban, amelyben a Románia és az időnként kiátkozott, majd újra kegyeltté vált Jugoszlávia képviselői foglalnak helyet. A szovjet mind erősebb nyomást gyakorol a dunai hajózásra; szovjet zászló alatt hajózó tehergőzösök szántják felfelé a Duna hullámait, mintha meg akarnák szernélyesiteni azt a marxista tételt, mely szerint a “Duna felfelé folyik Europa szivébe’ — és nem megfordítva. A Duna — úgy tűnik — időnként tiltakozik a szovjet kény uralma ellen. Mert a marxista uralom időszakában szinte végzetszerűen, sorozatosan öntött ki, vagy száradt ki, majdnem teljesen. 1891-ben a hajók két hónapig nem tudtak elmozduilpi helyeikről, a rendkívül alacsony vízállás következtében. Á jugoszlávok véleménye szerint száz év óta nem volt olyan alacsony a Duna, mint ebben az esztendőben. A hajók megrekedtek, a szállítások elakadtak. A jugoszláv hajóstársaság ebben az évben egy billió két száz millió dinár veszteséggel zárta mérlegét. Azt az utat, amelyet rendes körülmények között egy nap alatt tettek meg, tiz napig járták be. Az idén ősszel ismét leapadt a Duna, de még nem lehet tudni: milyen kárt okozott ezzel a kommunista országoknak. A szovjet vezetői azonban függetlenül a vízállástól — újabb terven törik a fejüket. A terv az, hogy az Odierót, amely Európa szivéből az északi Balti államokig folyik, — egy csatornával összekötik a Dunával, nymodon az oroszok szabadon hajózhatnának keresztül egész Középeurópán. A sors különös iróniája az,hogy már Hitler is ilyen terveket forgatott a fejében. Maga az ötlet azonban nem uj; ez a terv már századok óta sokszor felmerült. ÖSSZEGYŰJTIK A GÖRÖGORSZÁGI NÁCI KATONÁK HOLTTESTEIT ATHEN, Görögország — A görög parlamentben a közel múltban érdekes kérdés került napirendre: a kormány terve az, hogy közös temetőben temessék el azt a 14 ezer náci-német katonát, akik a második vi.ágháboru alatt a görögországi invázió és az ország megszállása során lefolyt harcokban elestek. Rendkívül éles vita után a képviselőház elfogadta a kormány javaslatát, amely felhatalmazza . arra, hogy két katonai temető részére a szükséges t földterületet biztosítsa. Az ezzel a kérdéssel kapcsolatos anyagiakat illetően, tárgyalások folynak a nyugatnémetek és a görögök között, s igy nem valószínű, hogy a két temető 1939 ősze előtt elkészül. A nácikatonák holttestei, az ország 174 részén nyugszanak, a szárazföldön és a görög szigeteken. Sok holttest a farmerek földjében pihen, s a farmerek eddig hiába kérték a kormányt arra, hogy szállíttassa el a tetemeket, mert azok jelenléte akadályozzák őket földjeik megművelésében. A tervek szerint kilencezerötszáz katonát a Penteli hegy lábánál temetnek el, 11 mérföldnyire Athéntől. A többi négyezerötszáz katona holtteste a krétai Maleme repülőtér közelében nyer el-Álton, 111.-ban szervezet alakult, mely bojkottot hirdet a kommunista tömb országaiból behozott áruk ellen. Balra: Mrs. William J. Drosta tiltakozzó levelet ir egy drug store tulajdonosáknak, aki fűzfavessző-kosarakat importált Jugoszláviából: Jobbra: R. Sparlin bemutat néhány Lengyelország ból ebhozott kosarat. / helyezést. E'zen a helyen zajlott le 1941-ben a háború legvéresebb ütközeteinek egyike, amelyben a náci-német ejtőernyősök álltak szemben a védekező görögökkel, angolokkal és ujzélandiakkal. . Majdnem húsz év múlt el azóta, hogy a nácik megszállták Görögországot. A görögök azóta sem felejtették el, mit szenvedtek annak idején a náciktól, s ez a harag tükröződött a szenvedélyes parlamenti vitában is. A törvényjavaslat ellenzői,-— köztük a kommunista-barát képviselők is — hangsúlyozták, hogy a nácik hátbaszurták az országot, s ezért halottaikat nem fogadhatja be a szabad görög föld. Az egyik képviselő megkérdezte Evengalos Averoff külügyminisztertől, aki a terv támogatója: mit fog szólni a háború utáni nemzedék akkor, ha látja ezeket a temetőket? A miniszter erre a kérdésre igy felelt: ”A mai nemzedéknek meg fogjuk mondani, hogy ezekben a temetőkben azok fekszenek, akik felgyújtották szüleik házát, legyilkolták a békés görögöket és lábbal taposták az emberi és vallási törvényeket.De ehhez hozzátesszük,hogy a nemesen gondolkodó görög nép még azoktól sem vonja meg a sírhelyet, akik megpróbálták el pusztítani Görögországot. teleseket teljesíteni tudja,— pozíciója biztosítottnak látszik ; pillanatnyilag semmi bizonyiték nincs arra, hogy Krusesevet veszély fenyeget né. Hogy viszont mi folyik a színfalak mögött, azt nem lehet tudni. Annyi azonban bizonyos — állítják a szakértők — hogy a Kremlin falai mögött erős hatalmi versengés folyik és Kruscsevnek is szüntelenül védekeznie kel] KELETEURÓPA A kommunista tömbhöz tartozó keleteurópai államok gazdaságilag betegek és állapotuk egyre rosszabb.Cseh Szlovákiában az ipari termelés üteme jelentékeny mértékben lelassult. Valamenynyi kommunista államban állandó hiány van élelmiszerekben, s a szovjet — mely ezen a téren segítséget Ígért, teljesen cserbenhagyta “barátait”. A szövetség más vonatkozásban is a bomlás jeleit mutatja. A kis Albánia kommunista Kina mellé szegődött; az a kísérlet, hogy Jugoszláviát vissza csalogassák a Kremlinbe, csődöt mondott. A csatlós-államok ma már szembe mernek szállni a szovjettel, ami Sztálin alatt elképzelhetetlen lett; volna. Kruscsev kénytelen volt tisztogatást rendezni Bulgáriában, hogy megelőzze Kina ilyenirányú beavatkozását. A Kremlinnek az, a terve, hogy “integrálja” a kommunista blokk államait, — zátonyra futott. Csehszlovákia nem volt hajlandó a nadrágszijat szorosabbra, huzni, hogy támogassa a magyar és a lengyel ipart. Keletnémetország pedig nem volt hajlandó a lengyel bányaiparija pénzt fektetni.Valamennyi kommunista ország nyugatnak akarja eladni az ‘árucikkeit, hogy azokért jó “kémény valutát” kapjon. \ szovjet diktátor Mt M A I^ mr mr * .a mt mm
