A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-11-09 / 45. szám

4-1K OLDAL A Jó PÁSZTOR Menekült Magyarország "ELEIÉI" JÖN MacCartney oxfordi egyetemi tanár a második vi­lágháború előtt éveket töltött Magyarországon, felvet­te az érintkezést a magyar politikai mezőny minden ár­nyalatával. Tapasztalatait egy Magyarországról irt tör­ténelmi könyvben foglalta össze, amely főleg az 1940- es évek politikai eseményeit tárta fel. Bár rokonszen­vesen adta vissza a Horthy rendszer politikai erőfeszi­­téseit és főleg a háborúból való kiugrás kísérleteit, mé­gis sokan kifogásolták, hogy történetírói módszere hiá­nyosnak mutatkozott. Az érdekelt személyektől nyert tájékoztatást minden alaposabb vizsgálat nélkül tette magáévá és ennek a szokatlan jóindulatnak lett az a következménye, hogy a két világháború közötti kor de­mokratikus megoldásra hajló politikusait a Sztójay és a Szálasi bábkormány egyes alakjaival hozta egy vo­nalba. A háború alatt a londoni B. B. C. rádió adásain sokszor megszólalt és politikai helyzet képet adott. A magyar hallgatók előtt népszerű volt “Elemér”, ahogy magát nevezte. Értesülésünk szerint több amerikai egyetem elő­adásra kérte fel és MacCartney Elemér magyar rende­zésű estéken is résztvett.. CASTRO ÉS KÁDÁR A DUNA ÉLŐLÉNYEI Nyolc dunai ország tudósai összefoglaló munkát készítenek a Duna élővilágáról. Külön magyar Duna­­kutató állomás dolgozik a magyar Duna-szakasz bioló­giai vizsgálatán, a Dunában élő állat és növény-világ és vizi környezetének minél alaposabb felderítésén. A haltenyésztés szempontjából gyakorlati haszon szárma­zik az állomás munkájából, mert tanulmányozzák a ha­lak vándorlását és a halászati szövetkezetek segítségé­vel figyelik a halak útját. A szövetkezetektől vásárolt példányokat megjelölik és visszaeresztik a vízbe, hogy megállapíthassák a Dunában élő 52 féle halfajta életfel­tételeit. A PÁRTBAN MINDEN CSENDES A Központi Ellenőrző Bizottság a Pártélet októ­beri számában tetet közzé, hogy befejezte a vizsgálatát a Rákosi-Gerő féle pártellenes frakció tevékenységé­ről. Újabban kizárták Biró Ferencet, Rákosi testvérét és Mészáros Lajos tagjelöltet, úgy hogy összesen 8 sze­mély eltávolításával tisztították meg a pártvezetőséget a személyi kultusz bűneitől. Ha majd komolyabban ve­szik a Rákosi rendszer bűneit, akkor elsősorban az el­lenőrző bizottságot teszik felelőssé a puha kéz politi­kájáért és akkor nem csak az elnököt, hanem a tagokat is tisztogatják. Ugyanekkor a Népszabadságban nagy garral je­lentették ki: a személyi kultusz idejében valóban sú­lyos konfliktus keletkezett egyfelől a felsővezetés, más­felől a párt aktivistái és tagjai között, mert az utóbbiak szembe kerültek azzal a politikai koncepcióval, ame­lyet a Rákosi klikk a pártra erőltetett. “De pártunk gyökeresen leszámolt a személyi kultusszal ... egyet­len számottevő kérdésben sincs konfliktus a vezetés, a párttagság és a tömegek között.” VÁSÁRY TAMÁS NAGY SIKERE A kubai válság ellenére New Yorkban október 26- án este kivételesen magas színvonalú közönséget von­zott egy magyar zongora művész: Vásáry Tamás. A Car­negie Hall plakátján a fiatal művész nevéről nem hul­lottak le az ékezetek, mert Vásáry világjáró kőrútján mindenütt ragaszkodik nevének magyar betüzésében. A nyugati művészvilágban épp oly ismerős a Vásáry név, mint a két háború között és utána Magyarorszá­gon. Édesapja, Vásáry József, a Felsőház ellenzéki tag­ja, nagybátyja Vásáry István Debrecen polgármestere és a debreceni első kormány pénzügyminisztere volt. Mindketten szembefordultak a nácizmussal, mintahpgy 1945 után a nemzeti ellenállás vezéralakjainak számí­tottak. Politikai tevékenységük a Magyar Független­ségi (Pfeiffer) Párt feloszlatásával ért véget. 1947 no­vembere óta üldözés, internálás, deportálás volt az ősz-, tályrészük. , Az ifjú Vásáry Tamás képességei már kora ifjú­ságában jelentkezett. A csodagyermeknek tekintett 10 éves zongorista az elmúlt 19 év alatt érett, komoly, az egész világon az elsők között számontartott művésszé fejlődött. Pedig zaklatott életet élt át 1943-tól az 1956 évi forradalomig mikor szüleivel együtt Nyugatra me­nekült. Magyarországon a sztálinista korszakban kiül­dözték a Zeneakadémiáról. Kodály Zoltán, a világhírű November 4-én, a magyar szabadságharc leverésének hatodik évfordulóján önkén­telenül adódik az összehason­lítás- a kubai és a magyaror­szági helyzet között. Mindkét ország egy-egy világbiroda­lom közvetlen szomszédságá­ban vívta meg a maga harcát forradalmi elveiért. Magyar­­ország minden külföldi segít­ség nélkül, óriási véráldozat­tal a demokráciára tért át, mig Kubát — ma már tudjuk — különböző ellentétes erők a jobboldali diktatúrából, a bal­oldaliba segítették át. Magyarország minden meg­nyilatkozása a szomszédaival — főleg a Szovjet Unióval — való békességet, a U. N. Char­ter szellemével való azonossá­got hirdette. Kuba pedig Castro vezényletével szembe került a délamerikai államok önállóságával, a U. N.-nel és legfőképpen közvetlen szom-Iria: PFEIFFER ZOLTÁN szádjával, a türelmes U. S. A.­­val. Nagy Imre forradalmi kor­mánya ' a nagyhatalmak és a U. N. hozzájárulásával kíván­ta megteremteni a semleges­séget, nehogy a szomszédos Szovjet Unió elfogultsággal, Pfeiffer Zoltán vagy pláne ellenséges tömb­höz való csatlakozással vádol­hassa meg. Kuba éppen az el­lenkező végletbe esett. Hadat üzent az amerikai demokrá­ciának, alá akarta ásni a dél­amerikai államok és a U, S. A. közötti viszonyt és mind-É1DEK1S MAGYAR KARRIER Lépten-nyomon bukkannak fel a szabad földön magyarok, akik mögött regényes élettör­ténet, vagy rendkívüli él­mény húzódik meg. Nem mindegyik krónikája kerül nyilvánosságra. Világszerte állandóan szemmel kell tarta­ni a magyarok összejövetele­it, hogy valahogy megörökít­hessük az utókor számára ka­landjaikat, sikereiket. így legutóbb az amerikai magyar diákok október 26-án New Yorkban .tartott vita-estjén rajzolódott ki egy érdekes ma­gyar karrier. Egy fiatal diplo­mata tartott előadást “Kongó igazi arcáról.” Maróthy Lász­ló többet nyújtott, .mint egy szemtanú, mert évek óta jogi és technikai tanácsadója a kongói külügyminisztérium­nak és jelenleg a kongói UN delegáció szakértője. Nem mindennapi múlt áll mögötte. 1950-ben drótakadályokon keresztül elmenekült Magyar­­országról, mert, osztályidegen lévén, kitessékelték a zegye­­temről. A hires belgiumi lou­­vaini egyetemre iratkozott be, nemzetközi jogot tanult. 1952- ben, hogy otthonmaradt menyasszonyát kicsempéssze, titokban visszalopakodott Ma­gyarországra. A fiatal pár visszafelé nagynehezen ver­gődött el az utolsó drótaka­dályig, ott azonban bekövet­kezett a szerencsétlenség. Robbant az akna és az osztrák területre átkúszó Maróthy Lászlónak amputálni kellett a lábát. Féllábbal tért vissza a louvaini egyetem padpai kö­zé. Kitüntetéssel tette le vizs­gáit. Mikor kikerült az egye­temről, állás után nézett, rö­videsen sikerült is elhelyez­kednie. Egy volt osztálytár­sa, a kongói külügyminiszter, az uj külügyminisztérium ré­szére diplomáciai végzettségű alkalmazottakat keresett. Ma­­róthyt örömmel fogadták. Nagy feladattal bízták meg: a kongói külügyminisztérium­­megszervezéséve.. Maróthy közvetlenül a for­rásnál ismerkedett meg az afrikai problémákkal és az af­rikai államok vezetőivel. Ér­dekes előadása nyomán a hall­gatóság nagyszerű bepillan­tást nyert: az afrikai állapo­tokról és az uj államok veze­tőinek felfogásáról. Sajnálatos, hogy a Magyar Diákszövetség ősszel kezdődő előadássorozatának első est­jéről kevesen értesültek. Re méljük, hogy a legközelebbi (minden hó utolsó péntekén tartandó) Vitaestén a Diák­­szövetség székházában (211 E. 37 St.) már nagyobb közönség hallgatja meg a második elő­adást: “Mi történt Bang Jen­­sennel?” Magyar zeneszerző osztrák kitüntetése Takács Jenő burgenlandi születése magyar származású muzsikust a Cincinnati Egye­tem zeneprofesszorát, az oszt­rák kormány a nagy érdem­renddel tüntette ki zeneszer­zői érdemeiért. A Cincinnati Egyetem Október 12-én mu­tatta be legújabb zenei mü­vét. ennek tetejébe kihívó módon vállalta'az Amerika ellen irá­nyuló rakéta kilövő állomá­sok építését. Végeredmény­ben Magyarország a népek közötti barátságot szolgálta, mig Kuba az ellentéteket szí­totta, népére a népi demokrá­ciák béklyóját rakta rá és majdnem világháborút rob­bantott ki. Kennedy és Kruscsev levél­váltása után Kuba népének önrendelkezési jogát csupán Castro kormányzata sikkaszt­ja el. Magyarország a U. N. 14 rezoluciója ellenére még mindig a Kádár bábkormány és a szovjet imperializmus járma alatt nyög. Mérhetetlen megelégedés­sel vettük tudomásul, hogy Kennedy elnök Kubát kikap­csolta a nyugati demokráciá­kat veszélyetzető zónából és bízunk abban, hogy a U. S. A. határozottsága a világ másik oldalán, Kelet-Európábán is rendet teremt, és Magyaror­szág annyi áldozat után végre gyakorolhatja önrendelkezési jogát. zeneszerző azonban gondozásába vette a deportálásra Ítélt ifjú művészt, úgyhogy nem akadt meg művészi pályáján, hanem regénybe illő módon képezte tovább magát, s manapság mindenütt nagy művészi esemény­nek számit fellépte. Az elmúlt évadban virtuózi képességeit mutatta be a Carnegie Hallban. Az idén művészi érettségével tündökölt. Műsorára Beethoven szonátáját (Hammerk­lavier) és Bach 30 müvét tűzte ki. Ez a két mü kivé­telesen nagy zenei felkészültséget igényel. A Beetho­ven szonátának lírai mélységét és a Bach változatok andalitó szólamait Vásáry nagyfokú művészettel tol­mácsolta. A közönség a nagy művészi élménynek ki­járó elmélyedéssel hallgatta az ifjú magyar művészt és előadását sokáig zugó tapssal és éljenzéssel hálálta meg. A new yorki nagy lapok kímélték Vásáry nagy­szerű zenei műveltségét. Az előadás után a zenei élet kiválóságai nagyszám­ban keresték fel szerencsekivánataikkal öltözőiében Vá­­sáryt, aki angolul, olaszul, franciául és németül köszön­te meg a jókívánságokat és nem ritkán magyar nyel­ven is, mert a debrecenieken kívül a budapestieknek is ünnepe volt Vásáry Tamás hangversenye. FESTI LEVÉL Talán hasznos felvilágosí­tással szolgálok, ha ismerte­tem veletek, hogy a hazatér­teket milyen fogadtatásban részesítette a nem-hivatalos Magyarország. Akiket az ott­honmaradt család hozott visz­­sza, azokat nem bántják, még akkor sem, ha valamelyik üzemben, vagy hivatalban a honvágy mellett a “nyugati nyomorúsággal” magyarázzák meg egyesek hazatértüket. A politikai hazatérőkkel azonban nem bánnak keztyüs kézzel. Jellemző erre Csorba Nikita István v. parasztpárti képviselő esete. Megpróbál­ták őt politikailag hasznosíta­ni. Nem sikerült. Amikor ki­bökte, hogy őt a népi demok­rácia eredményei hozták ha­za, rögtön jégcsappá változott át a hallgatóság. Erre gazda­sági területre vitték át. Mi­vel jói helyezkedett — Szabó Pál ismert iró és parasztpárti politikus lányát vette el —, nagy állást kapott. A Sza­bolcs megyei dohánytermelés vezetésével bízták meg. Eh­hez ugyanis ért, állítólag Ka­nadában tanulta meg a mo­dern dohánytermelést. Amint hire terjedt, hogy volt képviselő létére hazatért, egyszerre megdermedt körü­lötte a parasztság. Bojkottál­­ták. Nem köszöntek neki, nem álltak vele szóba, és ha vala­melyik faluba vagy kolhoz­ban megjelent, mindenki isz­­kolt a közeléből. Ha szembe jött, elfordították a fejüket és átmentek a másik oldalra. A bojkottot Csorba Nikita szép szóval sem tudta megtörni. A néma tetemrehivás súlya alatt lelkileg teljesen össze­roppant. Lemondott az állásá­ról és Budapest környékén névtelenül egy kis kolhozban húzódott meg. A hangos Horváth Béla, az “angyali költő” sem járt jobban. Egypár heti nyilvá­nos szerepelgetés után őt is elérte a renegátok végzete. Egymagában üldögél a pesti espessókban, senki sem ül le melléje. Az irodalmi körök el­zárkóznak előle. Régi barátai és jótevői félnek tőle, mert az a hir járja, hogy kénytelen be­számolni az ÁVO-nak. Idegei nem bírják a kudarcot és fé­lő, hogy felujult alkoholizmu­sa rövidesen romlásba dönti. FELVILÁGOSÍTÓ munka ÁZSIÁBAN ÉS DÉLAMERIKÁBAN Az ázsiai népek kommunista-ellenes ligája éven­ként kongresszust tart, amelyen megbeszélik a kom­munisták által veszélyeztetett népek — a japánok a nemzeti kínaiak, a délkoreaiak, a délvietnamiak és a filipinók — közös problémáit. Ezekre a több napig tar­tó tanácskozásokra már évek óta hivatalos meghívást kap a Rabnemzetek közgyűlésének elnöke. Az idén nyáron még Nagy Ferenc volt az elnök, ebben a minő­ségében elfogadta a meghívást és résztvett a délázsiai népek őszi kongresszusán. A délázsiai együttes tanácskozásairól részletes je­lentés még nem futott be, ellenben értesültünk arról, hogy Nagy Ferenc október 15-én Formosa fővárosá­ban, Taipeiben Kina köztársasági ünnepélyén jelent meg, melyet Chiang Kai-sek palotája előtt tartottak, ahol Nagy Ferenc 200,000 főnyi hallgatóság előtt ismer­tette a magyarságnak a szovjet imperializmus elleni küzdelmét, továbbá a szabadságharc fejleményeit. Nagy meghívást kapott az elnöki hivatalos fogadásra és ott eleget tett Chiang Kai-sek abbeli kérésének, hogy a volt magyar miniszterelnök adjon alkalmat további megbeszélésre. Nagy Ferenc ottani tartózkodása alatt a kormánytisztviselőknek és a törvényhozóknak tar­tott előadást és a rádió közölte a vele lefolytatott in­­tervjut. ' Majdnem ugyanebben az időben Gáspár Ödön volt magyar diplomata, a Captive Nations főtitkár-helyet­tese 26 napig tartó körúton Délamerika kormányait és egyetemeit látogatta meg. Sajtókonferenciák, előadá­sok, hivatalos eszmecserék és fogadások során a Cap­tive Nations működését ismertette és mindenütt pontos képett nyújtott a magyar kérdés részleteiről, továbbá a U. N.-beli együttműködés módozatairól. Gáspár Ödön korábbi összeköttetéseit felhasznál­va, Chilében, Venezuelában, Brazíliában, Argentíná­ban, Uruguayban és Colombiában érintkezést talált a vezető kormánykörökkel és több hivatalos fogadtatá­son volt vendég. Utjának sikereit 5 sajtókonferencia, 1 televíziós előadás, 6 rádió intervju és 4 egyetemi elő­adás jelzi. HAMIS ESKÜDTSZÉKEK A társadalmi bíróságokat azzal az indokkal léte­sítették, hogy a népi demokráciák megközelíthessék a nyugati esküdtbiróság intézményét. Persze csak kisebb jelentőségű ügyek tartoztak hatáskörükbe. Nagyobb­részt az üzemek körében elkövetett mulasztások, apró lopások, összekoccanások kerültek napirendjére. Az üzemi fegyelem megőrzése volt a cél és üzemvezetők kezére dolgoztak a társadalmi bíróságok. Rájöttek azonban arra, hogy az üzemvezető — a manager — befolyásának kiterjesztése nem szolgálja a munkafegyelem ügyét, mert az igazgatókat teszik a munkások felelőssé az ítéletekért, mivel a társadalmi bíróságot az igazgatóság meghosszabbított kezének te­kinthették. Nagy reformként harangozták be, hogy ezentúl a társadalmi bíróság elnökét, helyettesét és tagjait a leg­alább 100 munkást foglalkoztató vállalat dolgozói vá­lasztják társaik közül, két évre. Az uj társadalmi bíró­ságok hatáskörét kiterjesztették a munkahelyen elkö­vetett kisebb jelentőségű bűntettekre. Az uj bíróságok eldöntik majd a vállalat dolgozói között a becsületsér­tés, a rágalmazás, valamint a könnyű testi sértés miatt mlmerült ügyeket. MAGYAR ÖSZTÖNDÍJASOK KÜLFÖLDI EGYETEMEKEN A budapesti sajtó érdekes statisztikai adatokat kö­zölt a külföldön tanuló magyar ösztöndíjasok helyzeté­ről. Ezekből a cikkekből kitűnik, hogy az 1962—63-as tanévben mintegy 550 magyar ösztöndíjas tanul külföl­di egyetemeken, főiskolákon. Kb. 400 hallgató tanul­mányait folytatja, mig 160-an mint első évesek kezdik a tanulást. Legtöbben a Szovjet Uunióban tanulnak, de jelentős számban kerültek Kelet-Németországba, Cseh­szlovákiába, Lengyelországba. Még a távolkeleti orszá­gokba is eljutottak. Kínába, Vietnamba és Koreába, nagyobbrészt nyelvészeti tanulmányokra. A magyar hallgatók főleg olyan tanulmányokat végeztek, amelyekben a hazai egyetemeken nincsen képzés. E szakterületek közé tartozik az atomfizika, a rádió kémia, a Diesel motor és mozdony gyártás, az ipari elektrotechnika, az üzemi folyamatok automati­zálása. Mindezekben a szakokban a Szovjet Uniót ke­resik fel. Kelet-Németországban fotokémiát, gumi tech­nológiát, műszergyártást tanulnak. Lengyelországban a papír és a cellulózé gyártással ismerkednek meg. Csehszlovákiában a söripar, az üvegipar elsajátítása a cél. Bulgáriában kertészeti tanulmányokat folytatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents