A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-11-09 / 45. szám
2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERDJ Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított» Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST Z2m4 STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefons CHerry 1-5905 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: . SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ..............................$8.00 One Year ..............................$8.00 Fél évre ................................$5.00 Half Year ..............................$5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio A BONNI LETARTÓZTATÁSOK Amint azt jelentettük, néhány nappal ezelőtt a nyugatnémet rendőrség letartóztatta a “Der Spiegel” cimü folyóirat kiadóját és három szerkesztőjét. Vád: a folyóirat olyan adatokat hozott nyilvánosságra a nyugatnémet hadseregről, amelyek katonai titoknak tekinthetők. A második világháború óta a nyugatnémet kormány nem egy Ízben adta tanujelét igazi demokratikus beállítottságának és ugyancsak nem egy Ízben adta tanujelét olyan magatartásának, amely a hitlerizmuí napjaira emlékeztet és az embernek keserű lesz tőle a szájaize. Ilyenek a legújabb, önkényes letartóztatások is. A nyilvános és részletes vádirat még mindig késik. Minden tárgyilagos szemlélőnek arra kell gondolnia: ha Adenauer valóban meg akarja tartani az Egyesült Államok támogatását, meg kell változtatni ezeket a módszereket, amelyek nem méltók a demokráciához és rendőrállamra emlékeztetnek. SZERESSÜK EGYMÁST Két áramlót csap össze a népek életében időtler idők óta. Szeretjük és gyűlöljük egymást. Ölelkezünk és verekszünk. Akivel tegnap ölelkeztünk, azzal rru verekszünk. Tegnap nácik, ma kommunisták ... A tegnapi szövetséges a mai ellenség . . .U gy látszik ellentét nélkül, ellenségeskedés nélkül nem tudunk élni. Talán unalmas lenne, értelmét és célját vesztene az élet marakodás nélkül? Ilyen különös, talán zagyva eszmék kergetőztel elménkben a napokban, amikor Belgium fővárosából Brüsszelből, hatalmas testvéri összecsapás hírét hoz ták az újságok.A z történt . . . Nem, előbb nézzük, ho történt. A kis ország nagy fővárosában, amelynek ké4 neve van: Brussels (flamand) és Bruxelles (francia). Az ért van két neve a fővárosnak, mert két nép alkotj; a belga nemzetet: flamandok, akik germán eredetűek és wallonok, akik francia eredetűek. Hogyan kerülte' össze? Úgy, hogy 132 évvel ezelőtt Hollandiából letör tek egy darabot, Franciaországból letörtek egy darabo és a két darabot összeeszkábálták és elnevezték Béig umnak. És 1830 óta a flamand belgák és a francia be gák boldogan és jólétben élnek egymás mellett, min ellenséges édestestvérek. És folyton azon marakodna1, hogy melyikeket melyik hely illeti meg az asztalföl és az asztal jobbik oldalán. A legfrissebb testvérhan kiváltó oka a flamandok panasza volt, hogy a kormám több wallon követet küld a nagyvilágba, mint flaman dot. Ez, ugye, elég ok arra, hogy flamandok és wallonol felvonuljanak a Dél Boulevardján, Brussels-Bruxelle' nagy kőrútján, és verekedjenek. Csata után a harcosol közül pár tucatot elvittek a kórházba és a dutyiba. Miért, óh miért verekedtek össze a testvérek? Meg magyarázta egy vezércikkíró: “Azért, mert az embe reknek kezd az idegeikre menni a testvériség. Barát kozunk a franciákkal, még a németekkel is barátkoz zunk, tanácsolják politikai vezéreink. Nemsokára belé]: Anglia is az Európai Közös Piacba, amelynek főhadiszállása éppen Brussels-Bruxellesben van és igy az an gólokkal is össze kell ölelkeznünk. Ez sok a jóból, túl nagy adag az egységből. Ezért jól esik néhanapján egy kis verekedés.” A ZENE HATÁSA George E. Smith, illinoisi mezőgazdász, nemrégiben tanulmányt irt és abban kifejtette: azokon a területeken, amelyekre rendszeresen szórakoztató zenét és általában zenei hangokat sugárzott, hozzávetőlegesen 10 százalékkal magasabb volt a vetőmagvak termelékenysége. Az adat megdöbbentő és a megfigyelés újszerű. Tehát, a vetőmagvak általában zenekedvelők. Az emberben önkéntelenül is felötlik a kérdés vájjon, milyen zenét szeretnek? Ki ismerné a vetőmagvak zenei ízlését? Mindenesetre, arra való tekintettel, hogy az Egyesült Államokban amugyis mezőgazdasági termékfelesleg van, nem ajánlatos csárdást, vagy polkát sugározni a földekre. Lehetséges, hogy a vetőmagvak a lendületes zenétől egyszerűen megbolondulnának és olyan mértékben növekednének, hogy a mezőgazdasági termékfelesleg tárolása újabb sok millió dollárjába kerülne az amerikai adófizetőknek. SZOMORÚ AZ ŐSZ Az idén nem szép az ősz, sokak kedvenc évszaka Amerikában. Sok a ború, sok a változás. Mintha az idő sejtelmesen figyelmeztetni szeretne bennünket valaminek közeledtére, ami “nem fenékig tejfel.” Felnőttek, gyermekek minden évben várják, mig a szeptembervégi és októberi napsugár megérleli a falevelek színeit, amint azt más kémiai laboratóriumban, mint a földkerekségében, nem ismerik. A nap kegyesen süt le ránk, a lég furcsább, de zamatosabb, az esték csípősek, az árnyékok meghosszabbodnak. Az idén mindebből semmi. Durva szelek hajkurásszák a felhőket, a Nap is elbújik ijedtében, a levelek éretlenül hullottak le a fákról. Ha már a természet színváltozásában nem kereshetünk ihletet, forduljunk egy hatalmas eleméhez, a vízhez. Örök kár, hogy városunkban oly nehéz a közelébe férkőzni, a végtelennek látszó Erie tónak. Mindenütt drótkerítések, fapalánkok, nem is szólva a “tilos” táblákról. Pedig a nagy vizekkel kettesben lenni* a nagy lelki élményekhez tartozik. Ezt kerestem az egyik még szép és napos szeptemberi szombaton. A Euclid Beach Parkban, ahol ugyan szintén van drótkerítés, de attól innen, néhány pad, melyekről messzire rá lehet látni a viz tükrére. A padokon szinte kivétel nélkül fiatal párok üldögéltek, gyanúsan pislogva minden vélt odatolakodóra. Végül megpillantottam egyet, melyen csak 3gy magányos fiatalember ült. Feléje tartottam s arra a kérdésre, hogy nem zavarom-e, ha leülök, igenlően bólintott, anélkül, hogy napszemüveges pillantását levette volna az előttünk elterülő vízről. Láttam hogy nincs beszélő kedvében, igy magam is a víztükörre szegeztem tekintetemet, melyen csendes egyhangúsággal űzték játékukat a hullámok. i—i Szép az idő ma — törtem meg végre a csendet. Nem válaszolt. Éppen elhatároztam, hogy nem zavarom többé gondolataiban, mikor megszólalt: — Igaz, hogy szép idő van, azonban dicsérjük nyugtával a napot. Néhány óra múlva máskép fog kinézni a helyzet. — Ezt állítja az időjárás jelentés? — kérdeztem. — Azt nem tudom — válaszolta, — de a hullámok sajátságos loccsanása közeledő vihart jelent. A SZÁLLÍTÓK A Paradicsom bejáratánál Szerit Péter fogadja az érkezőket és dönt róla, hogy bemehetnek-e? — Mi volt a foglalkozása a földi életben? — Kereskedő. — Mehet. És magának? — Mérnök. — És maga? — Orvos. —Egy pillanat. Menjen a másik oldalra. A szállítóknak a szolgálati lépcső van fenntartva. a nemzet mártírja E hónapban ismét gyászos évfordulót ül a magyar nemzet. A 44-iket Tisza István meggyilkcása óta. Hiába pergett le az idő homokóráján több mint négy évtized, a két világháború szörnyű kataklizmája után az akkori események mitsem veszítettek időszerűségükből, sőt történelmi távlatban az idő sok, akkor még homályosnak tetsző kérdésre adott feleletet .. . A magyar közélet első vonalában álló politikusok vallottak Mátrai Sándox a bírák előtt 1918 októberJil-nek arról a. komor napjáról,-amelyen i rikkancsok harsány kiáltása döbbentette meg i lelkeket: ‘-Meggyilkolták Tiszát.” Két év múlva, 1920 tavaszán,,majd később, két nróság előtt feltámadt előttünk az “őszirózsás orradalom” kitörésének zavaros, idegtépő éjszakája, amely a kiváló államférfit, az elsq világváboru előtti legnagyobb politikust, az erőskezü illám vezetőt követelte áldozatul. A Roheim vilába betört gyilkosok egy pillanatra megtorpanak Tisza félelmet nem ismerő egyénisége előtt, le azután feltámadt bennük a vad, elszánt boszizu és több lövéssel végeztek vele. A katonai törvényszék Hüttner Sándort 15 évi 'egyházra Ítélte. Sztanykovszky Tibor 17 évi egyházat kapott, Dobó Istvánt halálra ítélték. '.921 áprilisában a polgári büntető bíróság ugyaniak a Tisza gyilkosság címén Gertner Marcell 14 évi fegyházzal sújtotta, Kéri Pál újságírót haálra ítélte, mig a többi vádlottat: Fényes Lászót és Friedrich István volt miniszterelnököt felnentette. Drámai körülmények előzték mpg Ké- i halálos ítéletét. A forradalom kitörésének óráiban az Otthon írók és Hírlapírók Körében tar;ózkodott. Már estére járt iz idő, amikor a kitüiő újságíró egy tanú állítása szerint elővette az óráját és állítólag igy szólt: “Most ölik meg Ti- 3zát.” ni a magyar politikusokat annak a gondolatnak, hogy Magyarország fegyveresen avatkozzék be a biztosan eljövendő világháborúba. A szerb politikusok nem titkolátk, hogy a világháború elkerülhetetlen és ha a magyarok nem tartanak velük, úgy az Entente el fogja tiporni. A magyar politikusok kísérleti ballonokat engedtek fel. Azt a kérdést vetették fel a szerb politikusok előtt, nyilatkoztassák ki, ha a magyarok forradalmat csinálnak, remélhető-eé hogy ennek ellenében ők nem lépnek fel területi igényekkel? A válasz ridegen elutasító volt. A kisteritente sírásói tehát már évekkel az első világháború előtt ácsolták a deszkákat Magyarország koporsójához. A háború pedig feltartózhatatlanul közeledett. 1918 szeptemberében, hat héttel az összeomlás előtt, Jancsó Benedek tanár elhozta Bukarestből Bratianunak az Entente-al kötött szerződését és azt bemutatta Tiszának, a geszti nagyurnak. Ebben a szerződésben pontosan kijelölt határ volt; a későbbi Trianon. Amikor kiderült, hogy Geszt határközség lesz, Tisza felkiáltott: “Ez lehetetlen, ez csak hamisítvány lehet!” — Ez pedig valódi, — mondta Jancsó — és ez csakhamar be is igazolódott. Ekkor már Tisza is hitt a dologban s tudta, hogy az ország sorsa megpecsétlődött. Tisza István, a felelős politikus, sok mindent tudott a világpolitika kulisszatitkairól, amiről az utca mitsem sejthetett. Érezte a felelősségét, fenn akarta tartani az erős magyar hadsereget, amely képes megvédeni a magyar határokat. De gróf Károlyi és a félrevezetett utca megbuktatták a gondolatot. Tiszát meggyilkolták, felbomlott a hadsereg, jött a Káorlyi forradalom s mindaz a szörnyűség, amely Trianonhoz vezetett. OLY EGYSZERŰ AZ ÉLET Kéri Pált nem végezték ki. Fogolycsere foly,án Oroszországba került, de rövid idő múlva Vmerikába emigrált, ahol a közelmültbán elaunyt... A törvényszéki tárgyaláson egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy gróf Tisza István meggyilkolása lem egyszerű politikai bűntett volt. Tisza vezére volt a nemzetnek és elbukott abban a kritikus pillanatban, amikor a legnagyobb szükség lett volna reá. Hí ' Dr. Lengyel Zoltán védőbeszédében igy szólott: “Párhuzamot kell vonnom a két szembenálló fél, Tisza és gróf Károlyi Mihály között”. Három dolog miatt áradt az októberi utpagyülölet hulláma Tisza felé. Az egyik vád, Hogy ő akarta a háborút, a másik, hogy legnagyobb ellensége a titkos választójog bevezetésének, végül az orsztrák rendszer fenntartója és mint ilyen, a nemzeti függetlenség akadálya. Vajon igazak-e ezek a vádak, fel lehetett-e tartóztatni a rohamosan közeledő végzetet? Lengyel Zoltán a katonai törvényszék tárgyalásán elmondta, hogy 1906 pünkösdjén Rákosi Jenő vezetése alatt tizennégy képviselő és több újságíró utazott, a szerbek meghívására, Belgrádba. A kirándulás szépen sikerült. A szerb fővárosban a királyi gárdaezred zenekara a magyar Himnuszt és a Kossuth-nótát játszotta. Lengyel Zoltán és Hock János meglátogatták Nikolics Andrea szerb kultuszminisztert és több tárgyalás után kiderült, hogy a szerbek meg akarják nyer-Oly egyszerű, oly egyszerű az élet. Csak sírni kell, nevetni kell És elmúlnak az évek. Oly egyszerű, oly egyszerű az élet. A világ állandóan változik És elmúlnak az évek. Oly egyszerű, oly egyszerű az élet. Néhány olcsó csalás, hazugság És elmúlnak az évek. Oly egyszerű, oly egyszerű az élet. A nők hazudják, hogy szerelnek És elmúlnak az évek. Oly egyszerű, oly egyszerű az élet. Apró eszmék és nagy hitek És elmúlnak az évek. Oly egyszerű, oly egyszerű az élet. Valahol megpattan egy ér És elmúltak az évek. Foszló testedből virág nő. Melyet egy fiú átnyújt majd egy lánynak És záloga lesz majd a vágynak, Amelyet ringatnak az évek. Oly egyszerű,-» oly végtelenül egyszerű az élei. Kürihy Miklós Irta: HUNT A. BÉLA A sirályok is rikoltoznak, amint azt eső előtt rendesen teszik. A nap ebben a délelőtti órában túl melegen süt, és a levegő nedves és nyomott. Alapos zivatar várható. Beszédjének nyugodt bizonyosságára felfigyeltem: — Ön bizonyára tengerész, vagy hajós, hogy a természet laikus által nem ismert jelzéseit olyan jól magyarázza, — mondtam. Fejét rázta: — Az élet megtanított rá, hogy minden eseményt az okai szerint Ítéljek meg. Lépéseinek módja, például, melyekkel a pádhoz közeledett, elárulták nekem, hogy kissé nyugtalankodott, melyik helyet válassza, és ezt magára erőszakolt nyugalommal akarta leplezni. Meglepve hallgattam. A látóhatáron feltűnt egy hajó, annak útját kezdtem figyelni. Két sirály játékosan űzte egymást, majd lebukott a vizre. A mellettem ülő férfi merengve bámult a vizre. Nem tudtam tartóztatni magam, hogy kissé ironikusan ne válaszoljak: — Ha lélektani tanulmányokkal foglalkozik, úgy bizonyára már óriási előrehaladást tett és még sokra fogja vinni ezen a pályán, szerény véleményem szerint — mondottam. Úgy tett, mint aki hirtelen felébredt álmából. Mosolya elhalt az ajakán. Csodálatosan lágy és lassú hangon megszólalt: “Mindjárt értem jönnek.” — A világért sem akartam megbántani és higyje el, okosságot, vagy bölcseséget sem akartam fitogtatni. — Nem vagyok sem tengerész, sem pedig bölcsészetet tanuló diák. Vak vagyok. Ma: MÁTRAI SÁNDOR Hiteles információk vezették Tiszát arra a halálos elszántságra, hogy mint házelnök, később, mint miniszterelnök, sokszor összeszoritott ajakkal mindent megtegyen, hogy a világháború katasztrófája ne érje készületlenül az országot. Ezért tűrte Kovács Gyula golyóit, ezért vezetette ki az obstruáló képviselőket a Házból. 1914-ben Tisza és Károlyi Mihály csoportja között már olyan éles volt az ellentét, hogy Károlyi pártjának égy tagja, revolverének össze golyóit rálőtte Tisza Istvánra, csak az utolsót tartvá fenn önmagának. A baloldal ezt tapsokkal üdvözölte és az esküdtszék a merénylőt felmentette. Tisza és Károlyi között-az élet-halál harc már a világháború előtt tombolt. Bírósági akták ,tanuk, közéleti szereplők egyaránt igazolják, hogy Tisza ellene volt a háborúnak. 1914 julius elsejei felterjesztésében maga írja, hogy “végzetes hibának tartom, a szerajevói gyilkosságot okul hozni fel Szerbiával való leszámolásra, és ezért sohasem vállalhatom a felelősséget a nemzet előtt.” Néhány héttel halála előtt ezt mondotta a képviselőházban:-^Nyugodtan elmondhatom magamról, hogy annak az óriási erkölcsi tőkének, amelyet a nép százezrei és milliói szereztek meg a magyar nemzet számára, hü sáfára voltam, azt a magyar nemzet becsülete és ereje gyarapítására használtam fel___ Ezek komoly és felelősségteljes szavak, nem voltak népszerűek az utca előtt. Az utca hőse ezekben a zavaros időkben Károlyi Mihály volt, őt tartották a demokrácia megtestesítőjének. Csak Herczeg Ferenc merte leírni Károlyiról: “Sohasem volt demokrata, csak lecsúszott arisztokrata.” Tisza tudta, hogy azokban a vészteljes időkben a választójog csak tragikus eredményeket hozhat. A választójog ellenzésével bukott meg Gyöngyösön, amikor Károly király odaadott neki egy memorandumot és — bár nem olvashatta el — véleményt kért tőle. Tisza a maga álláspontját igyekezett érvényre juttatni, mire a király megkérdezte, hogy mi az álláspontja: szükségesnek tartja-e a választójog uj formáit, igen, vagy nem? Tisza egy szóval felelt: “Nem”! A következő pillanatban már elejtett ember volt. Ekkor összehívta pártját, 1917 május 24-én. Utolsó szavai ezek voltak pártjához: “Elmegyünk, mert nem vállalhatjuk a felelősséget olyan dolgokért, amelyeket károsaknak tartunk a nemzetre és a királyra egyaránt.” A Tiszával szemben álló Károlyi már a világháború első napjaiban nyílt szinen kinyilatkoztatta —és erre fogadást ajánlott fel —, hogy ő lesz az első köztársasági elnök Magyarországon. Károlyi mindig kacérkodott a forradalommal. Nem az ország, hanem a saját érdekeit tekintette előbbrevalónak. Többször ajánlották Tiszának, hogy Károlyit le kell leplezni, de Tisza lojális ellenfél volt, inkább tűrt, de nem vett segítségül demagóg jelszavakat. Összeegyezhetetlennek vélte jellemével, hogy a parlamenten kívül végezzen politikai ellenfelével. Károlyinak minden gyűlölete Tisza ellen irányult. Nem felejtette el, hogy Tisza hogyan kergette párbajuk során végig a termen. Aztán jött az őszirózsás forradalom, Tiszát megölték, a geszti magyar nem állhatott többé útjába. Az ország sorsa a “lecsúszott arisztokrata” kezébe került.
