A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-10-05 / 40. szám
B. OLDAL A Jó PÁSZTOR Pünkösd után 17. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 22. fej., 34-46. szak. Az időben a farizeusok hallván, hogy elnémította a szadduceusokat, egybegyülének s kérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt: Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Mondá neki Jézus: Szeressed a te Uradat, Istenedet teljes szivedből és teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb ; és első parancsolat. A második pedig hasonló ehhez: Szeressed felebarátodat, mint önmagadat. E két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták. Öszszegyülvén pedig a farizeusok, kérdé őket Jézus, mondván: Mit tartotok ti a Krisztus felől? Ki fia ő? Felelék neki: Dávidé. Mondá nekik: Miképen hívja tehát őt Dávid lelkében Urának, mondván: Mondá | az Ur az én Uramnak: ülj az én jobbomra, mig ellenségeid lábad zsámolyává teszem? . . . Ha tehát Dávid őt Urának hívja, hogyan lehet annak ő fia? — És (senki sem tud neki egy szót sem felelni, sem nem merte őt senki többé azon naptól fogva kérdeni. SZENTBESZÉD Amióta emberek járják ennek a földnek hátát, sőt mi több, amióta a világ világ, mindig voltak, vannak s lesznek törvények, amelyek bizonyos isteni vagy emberi parancsot tartalmaznak és amelyek ennek alapján valami isteni vagy emberi akaratot fejeznek ki és akarnak érvényre juttatni. Az Úristen a maga akaratát részint a nagy természet, részint pedig^ a tanítása, a kinyilatkoztatás által adta az emberiség tudtára . . . Men törvényt adott a nagy természetnek, a nagy mindenségnek; törvényt áz élettelen és élő lényeknek, — törvényt szabott az ásvány, a növény- és állatvilágnak, törvényt az égitesteknek, de törvényt adott a lelkes lénynek, az embernek is. Az isteni, a természeti törvények mindenkit, mindenhol és minden időben köteleznek, azokat felfüggeszteni avagy azoktól fölmenteni csak magának az Úristennek áll jogában. Az emberi törvényeket ellenben az emberi szűk bégletek hívják életre. Minél bonyolultabbak az embereknek egymáshoz való viszonyai, minél nagyobbak az ellentétek az egyes társadalmi osztályok között, minél nagyobbak az emberek igényei és szükségletei és végül — valljuk csak meg őszintén — minél inkább eltávolodnak az emberek az isteni örök és általános érvényű törvényektől, annál több emberi, múló és ideig-óráig érvényes törvényre van Szükség. Az emberiség bölcsőjénél még egyáltalán “'em is volt törvény, Később, az emberek szaporodtá- 1 al mindegyre jobban szaporodtak a törvények is és :na már ott tartunk, hogy annyi mindenféle emberi törvény, emberi rendelet van, hogy nincs az az ember fia, aki azt mind a fejében megtarthatja. Egymás után keletkeznek az uj törvények, szinte gomba módjára látnak napvilágot az uj törvénykönyvek. Szinte nincs is már dolog az ég alatt, amire ne lenne törvény, nincs személy a legmagasabb polcon állótól a legkisebb árváig, ki ne állana a törvény hatalma alatt. És amidőn eszembe jut a sok emberi törvény s amidőn elgondolkozom azok fölött, akkor eszembe jut az is, hogy Uram, Istenem, mily gyarló, milyen gyenge is az ember, hogy annak ellenére, hogy szinte annyi a törvény, mint a haja szála, mégsem jó, pedig hát minden törvénye azt célozza, hogy jó legyen, ugyanakkor eszembe jut valami más, amit a mai szent evangéliumban olvasok: “E két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták.” Krisztus Urunk, az isteni, az örök törvényhozó nem ad rakásszámra törvényt, nem ad törvénykönyveket se híveinek . . . Krisztus Urunk voltaképen csak egy parancsolatot ad: a szeretet parancsolata, ami csak azért kettő, mert az Istenre és az emberekre vonatkozik és Krisztus Urunk erre a kettőre azt mondia: “E két parancsolaton függ az egész törvény.” Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szivedből és minden erődből és szeresd felebarátodat, mint önmagadat,” ez az egyedüli krisztusi törvény. AZ UTOLSÓ PESTI HORDÁROK Egymásután érkeznek a belföldi vonatok s a nemzetközi gyorsok a Nyugati pályaudvarra. A hangszóró szünet nélkül beszél. Végig a peronon hatalmas bőröndök, kézitáska-kupacok. A hordár zöld kocsijának utat nyitnak a várakozók . . . Tönköly Imre komótosan rakosgatja a csomagokat kis targoncáján. Több mint harminc esztendeje dolgozik itt a pályaudvaron. — Hordárnak lenni, régen volt az igazi! Ezt a foglalkozást is modernizálták, kérem, — mondja kissé zsörtölődve, miközben megtörli arcát. — Egyre ritkábban hallani, hogy hordár után kiabálnak. Az IBUSZ előre Az ausztráliai urciei" eunt.ui ixewpori, rí. 1.-1 K.koiojeboi. tz a yacht nyerte meg a versenyt az amerikai “Weatherly”-vel szemben. Amikor XXIII. János pápa a “hitetlenek” körében élt 23.-ik János pápa 1924-től 1934.-ig Bulgáriában élt, mint apostoli delegátus, 1934-ben költözött át Konstantinápolyba.. Bulgáriában,ebben a teljesen görögkeleti országban,elenyészően kevés katolikus élt akkor is. Törökországban lényegesen jobb volt a számarányuk. Viszont itt találkozott a leendő pápa közvet-’ len közelről az izlám világgal. Csodálkozva szemlélte azt a világot, amelyet az izlám vallásossága olyan mélyen átitatott. Az a tiz év,amit Roncalli érsek Törökországban töltött a nagy változások, a forradalmi átalakulások időszaka volt. A nemzet akkor lépett ki a •szultánok idejétmulta világából, s indult el Musztafa Kemál pasa vezetésével a mo- Jernizálódás utján. Roncalli érsek nagy érdeklődéssel figyelte, hogyan alafcul a fiatal köztársaságban a forradalmár vezetők magatartása az izlámmal és általában a vallással szemben. Ismeretes, hogy Kemál reformjai határozottan az ország világiasitására irányultak Az érsek nagyvonalúságai mutatja, hogy gyorsan felismerte e reformok jó oldalait, s azt is, hogy nem érintik a vallás lényegét, főként pedig nem a kereszténységét. Az természetes, hogy például olyan rendeleteket, mint a töb' nejüség megtiltása, örömmel üdvözölt. de nyugodtan fo gadott olyan intézkedéseket is, amelyek első pillanatra ke vésbé látszottak kedvezőeknek. Ilyen volt a Kemal-ko'mány ama rendelete, amely megtiltotta az egyházi ruh: nyilvános viselését . A ren delkezés beletartozott azoknak az intézkedéseknek a sorába, amelyek a külső viseletben is europaizálni kívánták a törököket.Amig más keresztény és nem keresztény főpapok tiltakoztak és önként bezárkóztak az épületeikbe, Roncalli érsek engedelmeskedett. A remdelet után az első naptól kezdve “civilben“ járt. Leone Algisi professzor a Szentatya egyik életrajzírója, eredeti iratok alapján közli Roncalli érsek egyik beszélgetését, amelyet Ankarában folytatott Numen Rifet Mene neneoglu, akkori miniszterhelyettessel, a külügyminisztériumban. értesít bennünket, milyen csoport utazik vagy érkezik, s mi kivisszük a buszig, vagy betesszük a vonatba a csomagokat. Régen huszonnégy fillér volt egy bőrönd — most két forint. Ez a fizetésünk. Idénymunka ez, nyáron jó, télen szinte semmi. De nyugdíjas állás. Évtizedek óta csinálom, jó izmok, nagy-nagy emlékezőtehetség kell hozzá. — Tönköly bácsi! Hordár, piros sapka nélkül? — Piros sapkás városi hordárok kihalófélben vannak. Itt lézeng még egy-kettő a pályaudvar környékén. Kimentek a divatból. Tizenöt-husz éve még több mint százan voltak, most alig négyen-öten viselnek piros sapkát. Nem könnyű ez a mesterség. Szinte már csak azok csinálják, akik 40—50 éve ezzel foglalkoznak és már úgy a vérükben van, hogy nem tudják elhagyni . . . Szabó Árpád zöldséget szállít reggelente a közeli piacra. Fejét vakarja. — A boy, a Tehertaxi, meg a TEFU nagyon rontja az üzletet. A népek már inkább őket választják — gyors és olcsó! Beck András városi hordár. Született 1874-ben — ez áll az ócska, ütött-kopott táblán. Bandi bácsi 66 éve hordár, s ebből több mint 42 esztendőt itt a Nyugatiban töltött el. — Kiterjedt ismeretségem van. Annak idején a Nemzeti Sznháznál álltam s onnan vállaltam leveleket, virágokat. Sokszor megfordultam Blaha Lujza művésznőnél, Szirmai Albertnél, meg Pósa Lajosnál is. Azok szép idők voltak. De az is megesett, hogy zálogházba küldött el az ur brilliánsgyürüjével, mert nem tudta kifizetni a számláját. Később romlott az üzlet, ideköltöztem a pályaudvarra. Megbízható embernek kell lennie egy hordárnak, mert különben nem. tud megélni. Vagyonokat bíztak rám. — Sajnos, ez nem nyugdíjas állás. Egyszer elütött egy konflis. Azt hittem ott halok meg, s akkor mi lesz a családdal? Felépültem, 88 éves vagyok. A fiam hiv, menjek vidékre, adjam be az ipart. Én meg nem megyek. Megkeresem a magam kenyerét. Ezt kérem, nem lehet abbahagyni csak úgy egyszerűen . . . Azt mesélik, alig két éve a Deák téren még állt egy városi hordár. Leveleket, virágokat vállalt. De nem ment a bolt. “Becsukott” az utolsó utcai városi hordár is. Kovács Ildikó Roncalli: Hivatali ügyeimben Akarában járva, örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy kifejezzem nagyrabecsülésemeet Törökország kormányképviselői iránt. Menemencoglu: En is ö~ römmel veszem, hogy személyesen megismerhetem Ont és biztosíthatom, hogy a török kormány a legnagyobb megbecsüléssel van személye és az On által megszemélyesített nagy hagyomány iránt. Roncalli: Kszönöm, miniszter ur. Remélem, a török hatóságok nem egyszer győződhetnek meg még a katolikusok lojalitásáról az állam törvényei iránt, még a kevésbé kellemesek iránt is. Mint amilyen az is, aminek következményeként ezt a ruhát viselem. Menemoncoglu: Valóban a Magunk részéről biztosítjuk Ont, hogy a legnagyobb mértékben tiszteletben tartjuk az On küldetése szabadságát,amennyiben az nem ellenkezik országunk törvényeivel - bármennyire is különböznek nézeteink az olyan hatalmas.de számunkra idegen intézmény felől, mint az egyház. Roncalli: Értem. Ez azonban nem akadályozza meg az egyház munkáját abban,hogy örüljön Törökország fejlődésének és hogy az uj alkotmányban ne lássa meg a lényegében keresztény alapelvet... noha a vallásnélküli légkör, amelyben ezeket életbeléiptiettéik, bizonyos feszültségeket teremtett. Menemencoglu: Az állam világi, vallástól független jellege fő alapelvünk és szabadságijuk biztosítéka. Roncalli: Az egyház arra törekszik, hogy ne sértse meg ezt az alapelvet. De én optimista vagyok. Mindenütt azt 'igyekszem megtalálni, ami összekapcsol, s nem azt, ami elválaszt. A természetjog alapján, amelyben egyetért - hetünk, további előrehaladást érhet el mindkét fél. A magam részéről tettem már néhány lépést: a török nyelv bevonult templomainkba. Valóban Roncalli konstantinápolyi apostoli delegátus egyik első intézkedése volt, hogy elrendelte a törökországi templomokban török szentbeszédek tartását. Roncalli érsek 1944-ig működött apostoli delegátusként Konstantinápolyban, amig ki nem nevezték párisi nunciussá. RÓMA VÁRJA AZ EGYHÁZ FŐPAPJAIT A Szent Péter Bazilika lesz a zsinat színhelye. Ahhoz, hogy 40 tonnás bronzkapuját kinyissák, nemrégiben még öt ember erejére volt szükség. Ma már golyóscsapágyak segítségével a kapu a legkisebb nyomásnak is enged. Elektromos dörzsölőszerkezettel és kémiai szerekkel sikerült az ötszázéves réteget eltávolítani róla, és előkerültek a kapu faragványai, amelyeket Phi.aréte készített sok profán és gunyoros motívum felhasználásával. Eltűnt, róla a por és a szürkészöld bronzoxid patinája. * * * A bazilikában mindenütt minium (vörös festék) szag terjeng a hatalmas előcsarnok körül. Rózsairól lekaparták a pattogzott, régi festéket, és uj festést alkalmaztak. Megtisztították a mennyezet-kazettákat is. A bazilika főhajójában ácsok dolgoznak, el is zárták hetekre a hívők elől, mivel a zsinat ebben a száz méter hosszú hajóban fog lefolyni. Két lépcsőzetes emelvénysor fut rajtuk végig, és minden emelvénynek 10—10 foka van. A bazilika hosszú időn át nem tömjéntől, hanem friss faforgácsoktól volt illatos. Máris el lehet képzelni ezeket az emelvényeket teljes pompájukban, szőnyegekkel borítva, a bíborosok számára vörös, a püspökök számára zöld karosszékekkel, imazsámolyokkal és asztalokkal. 3000 ember kap itt helyett, köztük 2500 főpap. A többi megfigyelő és segédszemélyzet. Körülbelül 30 mikrofon áll majd rendelkezésre. A pápai trón Bernini baldachinos oszlopsora előtt magasodik fel. Időmegtakarítás végett elektromos gépekkel történik a szavazás, és a vitákat hangszalag rögzíti majd. A zsinati atyák latinul fognak beszélni. Legalábbis elvben igy lesz, mert ha úgy érzik, hogy ennek a nyelvnek a használata számukra akadályba ütközik, jogukban áll majd anyanyelvűket használni. Nem alkalmazzák tehát a szimultán tolmácsolás módszerét. A latin nyelv hivatalossá tételét a zsinaton azzal magyarázzák, hogy a fordítások pontatlansága később félreértések forrásává válhat, és egyedül a latin nyelv biztosítja a megfelelő teológiai pontosságot. Tizenkettedik János pápa a zsinat megnyitása után néhány héttel 82-ik életévébe lép. Szemmelláthatóan kitűnő egészségnek örvend, de tájékozott emberek szerint sehogy sem akarja magát alávetni egy orvosai által javasolt operációnak. í|c * % A zsinat anyaga olyan nagyméretű, hogy valóban szükség van a három ülésszakra. Az első október 11-től december 10-ig tart, a második és harmadik valószínűen 1963 első és második évnegyedében folyik le. * • Hí A zsinat előkészítő bizottságok szövegtervezetei 119 kötetecskében gyűjtve készen állanak, és a kötetek színe a szivárvány színskáláját idézi. A Szent Kollégium legkiválóbb jogászait gyűjtötték egybe a szakszerű albizottságba, hogy az ügyrendi szabályzaton az utolsó simtásokat elvégezzék. A megoldandó nehézségek rendkívül nagyok. Mert egyrészt a gyakorlatban meg kell adni minden zsinati atyának a hozzászólás jogát, ami nélkül teológiai értelemben zsinatról nem lehetne szó, másrészt pedig hogyan tartsák keretek között a hozzászólásokat, hogy a zsinat ne tartson időtlen időkig? * * * Az előkészítő bizottságokban számos úgynevezett “kényes kérdés” is megvitatásra került. Ezekben élénk vita alakult ki. Ezeket a vitákat mélységes titoktartás fedi, ám hangszalagra kerültek és a Vatikán levéltárában fogják megőrizni az utókor számára. Úgy tervezik, hogy ötvenévi pihentetés után, amikorra a központi bizottság valamennyi tagja halott lesz, nyilvánosan hozzáférhetővé teszik majd ezeket a felvételeket. Azt mondják, hogy a pátriárkákat a jövőben elsőség illeti meg a bíborosok fölött. A vatikáni zsinat nem merül majd el a részletekben. Csak a nagy tájékozódási körvonalakat vázolja fel és a konkrét alkalmazás gondját a zsinatot követő bizottságokra bízza. A nyári hónapok alatt a zsinat előkészítésében a legnagyobb teher magára János pápára nehezedett. Meg kellett állapítania a zsinat napirendjét, ki kellett neveznie az uj szerveket, a főtitkárságot, a pápai teológia bizottságot, kiválasztani a püspöki bizottságok elnökeit, akik október 11-től kezdve funkcionálnak majd. Ami az újságírókat és általában azokat illeti, akik a zsinattal nyilvános írásaikban foglalkoznak, előttük áll a Szentatya kívánsága, amely igy hangzik: “A bölcsesség és az igazság tiszteletét kívánom meg a zsinatról iró magánszemélyektől, hogy magatartásuk zavart vagy nyugtalanságot ne keltsen.”
