A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-06 / 14. szám

■L. OLDAL A Jó PÁSZTOR I i nt LiUvju jntrHtKu; ________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapított«________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség 'is kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14. OHIO Telefon: CHerry 1-5905 63 ~ előfizetési' DIJAK: SUBSCRIPTION RATES Egy évre .......................... $8.00 One Year ...................... $8.00 Fél évre .............................. $5.00 Half Year ............... $5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio PIMASZOK PANASZA Nikita Kruscsev, aki a nemzetközi és diplomáciai érintkezésben a pimaszkodást saját személyes privilé­giumának tekinti, a francia-algériai fegyverszünet hí­rére nyomban elismerte az algériai független kormányt, amely — még nem létezik. A fegyverszüneti egyez­ményt még a francia népképviseletnek meg kell erő­sítenie és csak azután kerülhet sor algériai kormány megalakulására. Ezt Kruscsev éppen úgy tudja, mint mindenki más és ha mégis sietett elismerni egy még nem létező kormányt, ezt csak azért tette, hogy meg­fricskázza De Gaulle francia köztársasági elnököt. Ez az eljárása csak kevéssel durvább, mint volt az Egye­sült Nemzetek palotájában az az ocsmány jelenet, ami­kor ez a durva fráter lehúzta a ballábáról a cipőjét és, azzal dörömbölt. De Gaulle nem ereszkedett le a véreskezü döröm­bölő durva szintjére, hanem fölényes gesztussal pofo­zott vissza: a moszkvai francia nagykövetet “tanács­kozásra” visszahivta Párisba, a párisi szovjet nagykö­vetnek pedig útlevelet bocsátott rendelkezésére. Amire a szovjet kormány kinyilatkoztatta, hogy a nagykövet visszahívása csak fokozza a nemzetközi fe­szültséget és hátráltatni fogja a berlini és a német kér­dés rendezését. Más szóval: De Gaulle rontja a nem­zetközi helyzetet, nem pedig Kruscsev, aki semmiből berlini krizist csinált! Előbb pimaszkodik, aztán panasz­kodik, hogy visszakapta a pofont. Ami pedig ettől a pofoncserétől függetlenül a világhelyzet feszültségét illeti, annak egyesegyedül az az oka, hogy Kruscsev mindenütt a világon, Berlintől Vietnamig, Kubától Kongóig, a zavarosban halászni próbál és a világkom­munizmus szekerét veszélyes utakra hajtja. VALLOMÁS FUTÓSZALAGON Rudolf Barak csehszlovák belügyminiszter volt, miniszterelnök-helyettes volt, a Politbüro tagja volt, egyszóval nagyfejü volt. Magasan tartotta a fejét feb­ruár elejéig, amikor is egy fejjel kisebb lett úgy hiva­talában, mint a pártban. Mindenféle visszaélések cimén dutyiba zárták. Most a Ceteka hiavtalos hirszolgálat jelenti, hogy Rudolf Barak bevallott mindent, amivel vádolták: Sú­lyosan vétett a szocialista törvényesség ellen, vissza­élt hivatali hatalmával, jogtalanul rendelkezett ál­lami javakkal és pénzekkel. Nincs kizárva, hogy Rudolf Barak csakugyan el­követett ilyen bűnös cselekményeket. De az sincs kizár­va, hogy ez a gyűjteményes vallomás amolyan Vi­­sinszki-vallomás volt, amilyen Moszkvában a harmin­cas években divott, vagy olyan Bucharin vallomás, amilyenről olyan hatásosan irt Köstler Artur magyar­­származású angol iró “Sötétség nappal” cimü könyvé­ben. Legnagyobb bűne Rudolf Baraknak talán az, hogy a “békés együttélés” hidegháborús stratégiája dolgá­ban másképp vélekedik, mint Novotny, Nikita Krus­csev csehszlovákiai helytartója. AZ ALOMRÓL , ......Dr. William Dement. a chicagói egyetem proíesz­szora, az Egyesült Államok “álom-minisztere” labo­ratóriumában többszáz személyt vont kísérleti ellen­őrzés alá. A tudós megállapította, hogy minden em­ber minden éjjel álmodik, még akkor is, ha felébredése után álmaiból nem is emlékszik semmire. Az álmok száma egy éjszaka során változik, lehet hosszabb, vagy szantartóbbak és ilyenkor a legmélyebb az alvás. A professzor megállapította, hogy a megzavart álom rendkívül rossz hatással van az idegrendszerre. A megzavart alvóknál később érzékcsalódást, halluci­­náviót tapasztalt. Mit javasol ezekután a tudós tanár? Azt, hogy le­gyünk tekintettel az alvók nyugalmára, mert a testnek nemcsak pihenésre, hanem a lelkifeszültséget feloldó álomra is szüksége van. NAIROBI, Kenya, Afrika — Az egészségügyi hi­vatal patkány fogói sztrájkba léptek. Már néhány nap­pal később két pestis megbetegedést jelentettek a hi­vatalnak. WASHINGTON — Clay tábornok, Kennedy el­nök berlini megbízottja, felhívta számos amerikai vál­lalat vezetőségeit, hogy létesítsenek fiók üzemeket Nyu­­gat-Berlinben — ezzel mutassák meg a berlinieknek, hogy Amerika és a szabad világ bizalommal tekint jö­vőjük elé. — Mrs. Kennedy és Ayub Khan, Pakisztán elnöke lovagló versenyre hajtanak Lahore-ban. A First Lady néhány órával később ment a fogadásokra Rawalpindi-ben, mivel Lahore-ban kimerültnek érezte magát, a lovasbemutató, divatbemutató és formális banket után. MEXICO LEGENDÁS BANDAVEZÉRE Déli szomszédunk újabb ko­ri történetének egyik legérde­kesebb, színes alakja volt Pancho Villa — polgári, illető­leg paraszti nevén Francisco Villa —, aki maroknyi bandá­jával két foradalomban vett részt s T9T6-ban betört ame­rikai földire, Columbus, N.M.-Í városban gyilkolt, rombolt, gyújtogatott. Wilson elnök büntető expedíciót küldött Mexicoba, üldözőbe vette a garázda banditát, de nem si­került öt elfogni. Pancho Vil­la később békés polgári életet kezdetit, visszavonult birtoká­ra és neve csak akkor került újra az újságok első oldalaira, amikor, 1903-ban, gyilkos me­rénylet áldozata lett. • Most, csaknem négy évtized után, Nino Volta olasz újság­író felkutatta a hirhedt ban­dita tábornok özvegyét és ér­dekes beszélgetést folytatott vele. Az özvegy, Luz Cárral de Villa, most 67 éves. Az ország északi részén, Chihua­hua városban lakik. Az újságíró kérdése az volt, igaz-e, hogy Villa kezdetben afféle portyázó, törvényen kí­vüli szabadcsapatos volt ? — Igaz — válaszolt az öz­vegy. — Szorgalmas, dolgos pásztor volt, amikor az egyik földesur erőszakot követett el a nővérén. A mi országunk Íratlan törvényei ezért ke­mény bosszút követelnek. Vil­la két pisztolylövéssel intézte el az ügyet. Megpróbált a vá­rosban elrejtőzni. A hurok azonban szorult körülötte és kénytelen volt a hegyekbe menekülni. . Így lelt :C “desperadosok­­nak”, a szabadcsapatosokmik egyik yffiViA — Akkor j történt, hogy Francisco ínadéra magasra emelte a for radalom zászla­ját a diktáló r Porfirio Diaz ellen. Villa ujjy érezte, eljött élete nagy pi llanata. Azonnal KAIRÓI EZEREGYÉJSZAKA KAIRO — Elmúltak a régi szép idők, amikor ei­­gányosan vándorló beduinok csempésztek be az ország­ba hasist és ópiumot. A tevekaraván akadálytalanul haladt át a határőrség posztjain, mert semmi gyanúsat nem- észleltek á sasseémü vámhivatalnokok. Hogyisne, hiszen-a beduinok a férrikaiihákba zárt kábítószert le­gyömöszölték -tevék torkán át a gyomrukba, aztán privát mészárszékre hajtották és levágták a tevéket és kiszedték a gyomrukból az értékes bádogkannákat. Ma már iparosítva van, mint minden egyéb, a csempészés is. Nemrég 50,000 dollár értékű hasist találtak egy Li­banonból behozott villanyos refrigerator ajtajának bé­lésében. Befellegzett a falusi borbély-orvos-sebészeknek is. Az egészségügyi minisztérium megvonta az engedélyt, amelyek a borbélyokat gyógyításra és operációkra fel­jogosították. Uj iparengedélyt csak az a borbély kap, aki kötelezi magát, hogy megmarad a hajvágónál és a borotvánál, mint suszter a kaptafánál. De megrendsza­­bályozzák az igazi doktorokat is: vérszopó piócák se­gítségét nem vehetik többé igénybe, nem is szólva a csodadoktorok egyéb hagyományairól. A miniszterelnökhelyettes megszüntette a Lóver­seny Főhatóságot; a lóversenyeket ezentúl Nasszer dik­tátor szocialista állama rendezi. A sajtó, rádió és idegenforgalmi miniszter a ká­véházakat átalakítja információs központokká, a kávé­házakban nem fecsegni és kártyázni meg dominózni kell, hanem a nemzeti felébredés eszméit elemezni és terjeszteni. A kairói parkok nem a szórakozás és szerelmes­­kedés búvóhelyei, jelentette ki a kultúra minisztere; a parkok a kultúra és a művészet szentélyei lesznek. Dakhlia tartomány főnöke elrendelte, hogy a pa­rasztok ezentúl overallt és csizmát viseljenek, amelye­ket kényelmes részletfizetésre vásárolhatnak a szövet­kezeti boltokban. A bibliai időkből fennmaradt hosz­­szu, lebegő kabát hátráltatja a munkát. Nasszer forradalmának emlékeit múzeumban mu­togatják. Az egyik érdekes történelmi emléktárgy az a pokróc, amelyén Nasszer ezredes a forradalom előkészí­tése hónapjaiban kipihente fáradalmait. a forradalmárok mellé állt. A forradalom szikrája vala­­mennyiük szivében fellobban­­totta a gyűlölet lángját. Ez a titka annak a könyörtelen kö­vetkezetességnek. — Mi volt a forradalmárok célja ?----- Egyszerű és mindenki számára érthető követelésük volt. “Földért!” — zúgták Villa ellenállhatatlan lovasai roham köziben. “Földet és szabadságot!” — válaszolták Délről az indián Zapata pa­rasztjai. — Mi volt Pancho győzel­meinek titka? — A férjem nem volt ta­nult ember. De tanult katonák véleménye szerint is született hadvezér! tehetség. Amikor megkérdeztem tőle, miben rejlik az ereje, mindig azt válaszolta: “Tudod, kedves, olyan va­gyok, mint a csónak a folyán. A sodrás irányit. Ez a sod­rás: a nép akarata.” — Villa — folytatja az idős a iszony — a lovasságára volt a legbüszkébb. “Ha gyengébb lenne a lovasságom, már száz­szor legyőztek volna. Ezt a háborút csak villámgyors, örökös mozgással lehet meg­vívni” — szokta nekem mon­dogatni. Imádta az embereit-. Ahogy tehette, egészségügyi vonatot szervezett. Tanulat­­lansága miatt durva, faragat­lan fickónak bélyegezték a férjemet. Azt mondták róla, nincs érzéke a modern dolgok iránt. De én ezeknek azt mondhatom: Villa az elsők egyike volt, akik a repülőgé­pet katonai célokra fel tud­ták használni. Valahonnan szerzett egy kis, primitiv gé­pet és nagyszerűen hasznosi­­totta az, összeköttetés meg­szervezésénél. — Villa katonái fantaszti­kusan bátrak voltak, aminek az á titka, hogy az az élet, amelytől meg akartak szaba­dulni, nem vonzotta őket. Egy másfajta, uj életért küz­döttek és azt mondogatták: ha ez nem sikerül, inkább a halál! A mexikói jellem kü­lönben is hajlamos arra, hogy higgyen a végzett hatalmá­ban. Ez a verseinkből is kide­rül. — Villa mindég óvott attól, hogy fejeit hajtsunk az ameri­kai behatolás előtt. Wilson el­nök el akarta fogatni, de per­sze, nem sikerült neki, Pan­­chót nem lehetett elfogni . . . Villa halálának körülmé­nyeit ma sem sikerült telje­sen tisztázni. Luz asszony er­ről így beszél: ‘.'A férjem akkor már I1033- siabb ideje Parralban, a. Hi­dalgo Hotelben lakott. 1923 julius 20 volt . . . Villa nyi­tott kocsiban lassan hajtott A HAZAI FRONT HÍREI A képviselőhúz erős republikánus ellenállást meg­törve, megszavazta a törvényjavaslatot, amely elren­deli a takarékbetétek kamatjainak és a részvények osz­talékainak közvetlen megadóztatását, levonás utján, úgy ahogyan a fizetésekből hetenkint vagy havonta le­vonják a jövedelmi adót. Ez évi 600 millió dollár uj bevételt jelent a kincstárnak, mert ennyire tehető a kamat és osztalék jövedelem, amit az adófizetők a múlt­ban “elfelejtettek” az adóbevallásba felvenni. Másik fontos uj rendelkezés: adóelengedés 7 százalékig az ipari vállalatoknak, amelyek üzemeiket kibővítik, mo­dernizálják. Ez ebben az évben 1.2 billió dollárral csök­kenti a kincstár bevételeit, viszont erősiti az amerikai gazdasági életet, előmozdítja a növekvő lakosság igé­nyeinek megfelelő gazdasági növekedést és uj mun­kaalkalmakat nyit meg. Remélhető, hogy a szenátus is megszavazza az uj adótörvényt, amely a felsoroltakon kívül még több hasznos újítást vezet be az adórendszerbe. Robert Kennedy igazságügyminiszter kéri a kong­resszust telefonbeszélgetések lehallgatásának megen­gedésére fontos bűnügyekben. Azért van erre szük­ség, hogy le lehessen csapni a fogadási és szerencse­­játék üzérekre. Egyben közölte azt is, hogy az ország több részében magasállásu köztisztviselők állandó fi­zetést kapnak fogadási üzérekről, de bűneiket nem le­het rájuk bizonyítani addig, amig telefonbeszélgeté­seik sérthetetlensége fennáll. Kennedy elnök kijelentette, hogy ha a szovjet a vörös hadsereg millióival támadást intézne Európa ellen, Amerika nem várna az első orosz atombombára, hanem, ha szükségesnek tartja, kilövi az első atom­bombát, számolva minden további eshetőséggel. Hogy ez az amerikai álláspont, az meglehetősen ismert do­log volt eddig is, de most először történt, hogy ezt Ken­nedy üzente Kruscsevnek. Utolsó figyelmeztetés ez az orosz diktátornak, hogy ne ieszitse túl a hurt, ne játsszék tűzzel. A külügyminisztérium hiteles értesüléseket szer­zett arról, hogy Castro a szovjettől és a csatlósorszá­goktól 100 millió dollár értékű legmodernebb fegyve­reket kapott. A koldus kis szigetnek több katonasága, nagyobb katonai ereje van, mint a nagy latinamerikai köztársaságoknak. De szovjet atombombás rakéta bázis jelenleg még nincs Kubában. A külügyminisztérium közölte a sajtóval, hogy Amerika 1965-ig meg fogja duplázni atombomba kész­letét. Bármennyi atombombát gyárt is a szovjet, Ame­rika lépést tart a fegyverkezési versenyben és min­denkor abban a helyzetben lesz, hogy meglepetéssze­­rü szovjet atombombás támadás ellenére vissza tud ütni olyképpen, hogy sorra elpusztít minden egyes szovjet célpontot — katonai állomásokat és városokat, beleértve csatlósországok katonai célpontjait is. * A megélhetés költségei, melyek hat hónapon át változatlanok voltak, egyharnjad százalékkal emelked­tek februárban,.jelenti a munkaügyi minisztérium sta-. tisztikai hivatala. Főleg: az élelmiszerek drágultak,, né­melyek 10 és több százalékkal. * Az acélipari kollektiv alkudozásban alapvető meg­állapodás történt, oly szerény méretű uj kedvezmé­nyekkel, amelyek nem vezethetnek általános bér- és ár-emelkedésekhez, vagyis aligha okozhatják a dollár vásárlóképességének leromlását. Az acélipari munká­sok jelenlegi átlagos órabére $3.20. BRÉMA, Nyugat-Németország — A demokrati­kus nyugati és a kommunista keleti országrész közt a kereskedés zavartalanul folyik. A napokban befutott Bréma kikötőjébe egy keletnémet teherhajó, hogy fel­vegyen egy szállítmány műtrágyát. A műtrágyát fel­rakták a hajóra, de annak matrózai közül nyolcán ott­maradtak és politikai menedéket kértek. HONG KONG — Újonnan érkezett kínai mene­kültek elmondták, hogy a párttagok gyűlésein a szó­nokok Kruscsevet kritizálták és ezekkel a jelzőkkel il­lették: revizionista, soviniszta, szektás, opportunista. Mindez egy szóval árulót jelent. MOSZKVA — Georgia tartományban két hiva­talnokot sikkasztás és valutaspekuláció miatt halálra Ítéltek és kivégeztek. Több mint 30,000 dollárnyi ál­lami pénzeket sikkasztottak. keresztül a városon. Valaki éljenezni kezdett. Ez volt a jel, eldördült a merénylők sortüze. így halt meg a fér­jem. Mást én sem tudok. Mondogatják: a sírból elra­bolták a fejét. Talán érdekli ez a történet önt is. Nos, eh mondhatom»: igaz, a temetö­­or mondotta nekem. Azt hi­szem, Villa valamelyik egy­szerű rajongó hive tehette, furcsa, ősidőkbe nyúló szokás­nak hódolva elrejthesse vala­hol. Befejezésül nem Villáról, a vezérről, hanem Panchóról, az emberről kérdezte meg az özvegyet az olasz újságíró. — Ez a hatalmas, féktele­nül vad ember olyan hihe tet­­lenül gyöngéd tudott lenni.,. Hányszor tért vissza ütíközet­­bői véresen, néhány szál me­zei virággal . . .......... , A JO PÁSZTOR

Next

/
Thumbnails
Contents