A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-30 / 13. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA ' EGYES, SZÁM ÁRA 20 CENT NO. i 3. SZÁM The largest Hungarian Weekly in Ámerlea THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Elet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap, Bányászlap VOL. 42. ÉVFOLYAM Cleveland, New York. Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend Péntek, 1062 március 30. Hírek a világ minden részéből MOSZKVA — Csuda-jólét lesz Oroszországban — nem holnap vagy holnapután, hanem 10 év múlva. A munkások keresete a mainak duplája lesz. Ezt Ígéri a szovjetkormány, az Ígéret világbajnokainak testületé. RANGOON, Burma, Ázsia — Az uj forradalm kormány megtiltotta szépségversenyek rendezését mert nem egyeztethetők ösáze a nemzet kultúrájával. JERUZSÁLEM — Az izráeli parlament hozzá fogott a törvénytár kitisztításához: Hatályon kivül he lyezik a régi török és angol kormányzat alatt hozott és mindmáig érvényes törvényeket. Nagyon furcsa ren delkezések vannak különösen a Medzsellében, a török általános törvénykönyvben. Például: Aki testi sértést követ el igazvonó állaton, például szamáron, 14 évi bőr tönt kaphat, de csak 2 évi börtön jár annak, aki kocsi­jával vagy szekerével halálra gázol egy embert. WASHINGTON — Egy görög-amerikai szövetség elhatározta, hogy Harry S. Truman volt elnöknek szob rőt emel Athénben. Mint emlékezetes, Truman elnök erélyes fellépése akadályozta meg annakidején a kom munista hatalomátvételt Görögországban. VARSÓ — A finom dolgok utáni vágyat nem tudja elfojtani a marxista propaganda, nagyban folyik finom dolgok becsempészése Lengyelországba kapita lista országokból. Most 14 vádlott áll csempészés miatt biróság előtt és a 60 oldalas vádirat valósággal liliputi Sears-Roebuck katalógus. Arany és ezüst tárgyakat brilliánsokat, órákat csempésztek be a vádlottak — a vádirat szerint: összeesküvők — 1957 óta az országba A banda tagjai közt volt kórházi igazgató lapszerkesz tő, és Josef Hermann bécsi soff őr. Amikor a soff őr' végül a határon. elcsípték, duplabélésü mellényébő 300 aranypénz és 10 karóra került elő. A banda állító lag több millió dollár értékű árut hozott forgalomba £ feketepiacon. MOSZKVA — Az országos választásokon' a sza vazók 99.95 százaléka szavazott az egy párt-jelöltekre' Ez nem rekord eredmény, mert az 1958 évi választá sokon a kommunista párt jelöltjei a szavazatok 99.97 százalékát kapták. HAVANA — Megkezdődött a jegyfüzetek kiadá­sa. Csak jegyre lehet ezután kapni élelmiszereket, szap pant, mosóport, fogpasztát, a jövő héttől kezdve tejet is. Idust csak kétszer hetenkint fognak árusítani, a heti husadag személyenkint 12 uncia, éspedig 7 uncia jó fajta és 5 uncia másodosztályú hús. Megkezdődtt azok bebörtönzése is, akik'az adagolás hirére nagyobb tar­talékot vásároltak össze. Castro azt állítja, hogy az ada­golást Amerika bojkottja tette szükségessé. A szov­jet és csatlósai nem tudják pótolni a hiányt. Kruscsev a múlt héten Lenin-érdemrendet küldött Castronak. MOSZKVA — Közhirré tétetett: Mindenki, akit a Sztálin nevű tömeggyilkos gazember uralkodása ide­jén Sztalin-dijjal tüntettek ki, ezt a kitüntetést kicse­rélheti Lenin-dijra. Paul Robeson, az amerikai néger énekes, beküldheti Sztalin-diját és kap helyébe Lenin­­dijat. Howard Fast amerikai iró ellenben, aki hátat fordított a kommunistáknak, hiába küldené be Sztalin­­diját, nem kap érte Lenin-érmet. Cyrus Eaton cleve­landi milliomos szovjetbarátot ez a csere nem érinti, mert ő Lenin-dijas tisztelt személyisége a nemzetközi kommunista mozgalomnak. A HAZAI FRONT HÍREI A kormány 500,000 dolláros pert indított a kom­munista párt és négy vezére ellen azon a cimen, hogy elmulasztották jövedelmi adó fizetését. A párt soha­sem fizetett jövedelmi adót, mert pártok erre nem kö­telesek. De a kormány az 1954 évi Communist Cont­rol Act törvényére hivatkozva, azt állítja, hogy az ame­rikai kommunista párt nem politikai párt, hanem az amerikai kormány erőszakkal való megdöntésére irá­nyuló nemzetközi összeesküvés egyik eszköze. 1951- ben a párt számláján az egyik newyorki bankban több mint 400,000 dollár betét volt. * Kennedy elfogadta Kruscsev ajánlatát, hogy orosz és amerikai technikusok együttműködjenek űrhajózási kutatások és kísérletek terén. Ha ez megvalósul, együt­tes próbálkozás történnék arra is, hogy űrhajósok le­sz álljanak a Holdon. * Hadiszállítások körül elkövetett visszaéléseket vizsgál egy szenátusi bizottság. Egy vállalkozó 1,200,- 000 dollárt kapott egy rakéta kiröpitőért, amelyet más­valaki készített el. Ez egy példa és utána még cif­rábbak következnek. A í7-ik leszerelési konferencia látképe, Genfben, Svájcban. Jobbra a végén Dean Rusk amerikai kill ügyminiszter, angol kollégájával, Lord Home-al, baloldalt Gromyko szovjet külügyminiszter. AZ EMBERISÉG FÉLŐS LELKHSMSBETE WASHINGTON — A hidegháborús években sok­szor fordult elő, hogy valamely fontos lépés előtt Arne­­áka kormánya aggodalmaskodva feltette a kérdést: Mit og ehhez szólni a világ közvéleménye, hogyan fog erre ’eagálni az emberiség lelkiismerte? Például az elmúlt íét évben az egész világon, az úgynevezett semleges népek köréből, erős ellenállás hangjai hallatszottak az atomrobbantási kísérletek újbóli megkezdése ellen és Amerika habozásának egyik oka az volt, hogy tekintet­tel voltunk a nemzetközi közvéleményre. Most McCloy tábornok, aki az elnök leszerelési ta­nácsadója volt, rámutat arra, hogy azok az úgyneve­zett semlegesek egyszeriben elhallgattak, amikor, múlt Ssszel, a szovjet atomrobbantások egész sorozatát haj­lottá végre és Kruscsev százmegatonos atombombával íadonászott. íme, mondja joggal McCloy: ennyit ér a lemleges világ közvéleménye! Hogyan számíthatnánk tehát arra, hogy a világ lelkiismerete le tudja fékezni a izovjet ellenséges akcióit! Furcsa jelenség ez. A semlegesek bátran felszó­­alnak Amerika ellen, mert nem kell tartaniok Arne­­•ika haragjától, ellenben félénken meghúzódnak a szov­jet mögött, mert félnek a szovjet haragjától. A semle­gesek szigorú erkölcsét nem szabad túlbecsülni. Emlé­kezni kell arra, ami tegnap és tegnapelőtt történt: Ugyanazok a semleges vezérek, akik háboruellenes szó­lamokat hangoztatnak, erőszakkal megtámadták Gea ndiai gyarmatot és erőszakos támadásra készülnek a íolland kormányzat alatt álló Uj Guinea sziget ellen. Nagyon okosan és helyesen fejtegette McCloy, rogy Amerika akcióit egyesegyedül Amerika érdeké­nek szempontjából kell végrehajtani, tekintet nélkül arra, hogy mit mondanak majd Nehru és Szukarno, Vasszer és Mrs. Bandaranaika. A Fehérruhás Ember a solferinoi vérmezőn A Nemzetközi Vörös Ke- [ részit eszméje az északolasz­­orszógi Solfemdo csataterén született meg száz, évvel ez­előtt. Henri Dunant svájci üz­letember a világraszóló em­berbaráti intézmény alapitó atyja. A Fehérrnhás Ember, ahogyan a szörnyű csata más­napján a vérző, halódó olasz és.francia, osztrák és magyar katonák emlegiették. Henri Dunant genfi üzlet­ember volt, de már fiatal ko­rában közügyekkel foglalko­zott s először annak a mozga­lomnak révén lett ismert és tisztelt polgára szülővárosá­nak, amely a keresztények és zsidók felebaráti együttélését és együttműködését tűzte ki célul a szegények istápolásá­­ra. “Alamizsna Szövetség” volt annak az akciónak neve. Később Dunant a Young Men’s Christian Association intézm én y ek világuniójának m egt ereltiltásén f ár adózót t. Közben a család üzleti ügyei Afrikába vezették s öt évet töltött a fekete földész arab­lakta országaiban, ahol akkor nagyban dívott a rabszolga­­kereskedés,. 18il9Jbem valami üzleti ügyben tárgyalt a fran­cia kormánnyal, de a bürok­rácia huzavonád’ a miatt az el­intézés sokáig késett. Gondolt tehát nagyot, felkereste ma­gát a császárt, Ilii. Napóle­ont, az északolaiszországi harctéren. Júniusi forró napon, 1859 junius ,2,4-én eljutott a csá­szár közelébe. Solferino ha­tárában egy magaslaton állt, trópusi fehér öltözetben, mi­alatt lent a csatamezén a francia császár, Victor Em­manuel sardiniai király és Fe­renc József osztrák császár és magyar király katonái véres csatát vívtak. 150.000 francia és, sardiniai olasz katona állt szemben a 1160,000 főnyi osz­trák-magyar ' haderőveli Du­nán tnák nem sikerült érint­kezésbe lépni a csata lefolyá­sát figyelő Napoleon császár­ral, ellenben módjában volt neki magának is figyelni. Vadállatokká elfajult embe­rek bősz viaskodásának volt tanúja. És amit ott látott, azt há­rom évvel a solferinoi csata után megírta “Solferinoi em­lék” citmü kis könyvben, me­lyet nem könyvkereskedések utján árusított', hanem el- i küldte királyoknak és császá­roknak, hadügyminiszterek­nek és külügyminiszterek­nek, politikusoknak, Íróknak és újságíróknak, a közvéle­mény formálóinak. Leírta, hogy mit látott 12 óra hosz­­sza't a csata hevében és utá­na a temetővé vált vérmezőn, ahol 40,000 halott és sebesült feküdt szanaszét vértócsák­­ban. ■■■h Ezt látta: EGYENRUHÁS VADÁLLATOK . . . Kézitusa, borzalmas látvány. Osztrákok és ma­gyarok, franciák és olaszok tapossák egymást, taposnak élőket és halottakat. Vértó­csákban fekvő bajtársak hul­láin taposva öldökidik egy­mást. Puskatussal törnek egymásra, koponyákat össze­törnek, karddal, bajon,ette! felvágják egymás hasát. Nin­csen' kegyelem. Ez mészárlás, vadállatok tépik, ütik, szúr- j ják egymást a vér őrületé­ben. 'Még a sebesültek is ve-; rekednek utolsó lehelletig. j Kinek kezéből kihullt a fegy­ver, csupasz kézzel támad az ellenségre, beleharap a tor­kába. . . . Odébb egy lovas század rohan előre gyors galloppban. A lovak halottak és halódók testein át száguldanak. Egy szerencsétlennek éppen az áll­kapcsát törte le egy ló patá­ja, egy másiknak koponyája darabokra törött, az agyvele­­jeszétloccsant. A sebesültek nyöszörgése és sikoltozása el­vegyül a habzószáju lovak bősz, nyerítésével, AHOL A HALÁL ARATOTT Amikor elült a csata zaja, halottak és halódóik ezrei, testrészek, húscafatok borí­tották a mezőt, mely tele volt vértócsákkal. Összeszedték a sebesülteket. A tátongó sebek közül sok már fertőzés jeleit mutatta. Irtózatos kin eltor­zította az arcokat, a haláltu­sában vergődők könyörögtek, hogy végezzenek velük. A fe­hérruhás ember víz,bemártot­ta zsebkendőjét, letörölte a vérző arcokat, egy katona szemüregét, akinek szemét karddal kiszúrták. Operációkról, amputálások­ról szó sem lehetett. Dunant elhívott Castiglione városból nőket, hogy amit csak tenni I lehetett, megtegyenek: ételt, ' vizet kiosztani, a sebeket be­kötni, a férgeket a sebekből kimosni. Az, olasz nők eleinte elcsodálkoztak azon, hogy ő sorra, minden nyomorulton egyenlően segíteni próbált, de hamarosan megértették ezt és amit az egyik nő mondott: lutri fratelli (mind testvérek) — azt azután többen; is ismé­telték:. Henri Dunant kúíiyveeské­­jében levonta a következteté­seket abból, amit Solfernio vérmezején látott: HÁBORÚ MINDIG LESZ . . -Az ember leleményes, a technika a jövőben egyre ha­talmasabb gyilkos fegyvere­ket fog kovácsolni. A nagy európai államok fegyverkezé­si versenye előbb-utóbb újabb és uj albb háborúkra fog vezet­ni. A háború ellen hiába ha­dakozunk, háborúkat nem le­het megakadályozni. De egyet lehet tenni; 'Már jóelőre gon­­j doskodni arról, hogy háború , esetén meglegyen szervezve a ; mentő, egészségvédő szolgá- I lat a, csatákat túlélő katonák részére. “'Nem volna-e lehet­séges már béke idején segítő in tézmény eket m egszervezn i önkéntesekből, akik háború­ban a sebesülteket áldozatos készséggel istápolnák ?” A “Solferinoi emlék” szi­vekbe találó telitalálat volt. Az 1600 példány, amelyeket Henri Dunant a világ nagy j ai­mak, befolyásos embereknek elküldött, világszerte, vissz­hangra, megértésre talált. Victor Hugo, a franciák nagy költője, “Kis Napoleon” ha­lálos” ellensége ezt itta Le Monsieur Blanc fehérruhás embernek: “Ön fegyvert adott az emberiesség ügyének és ezzel a szabadságot szolgál­ja.” “VÖRÖS KERESZT” LEGYEN A NEVE! Egy évvel a “Solferinoi em­lék” megjelenése után Henri Dunant sorra járta Európa országait és híveket toborzott egy szervezet megteremtésé­re, amelynek Vörös Kereszt legyen a neve és a jelvénye a svájci nemzeti lobogó meg­fordított] a: fehér mezőben vörös kereszt. Genfben volt az első konferencia, amelyen 14 nemzet volt képviselve. Alig múlt el egy évtized és már majdnem mindegyik eu­rópai áldásos munkálkodásu­kat kitérj esztették békebeli GÉNI ÉS Ä'ST GENF — A 17 külügyminiszter leszerelési konfe­renciája a szovjet Nyet jegyében folyik. Olyan fegyver­kezési korlátozásokról, amelyeket ellenőrizni lehetne, hallani sem akarnak az oroszok. Minden, amit Gromikó szovjet külügyminiszter mc<ad, e szavakban foglal­ható össze: “Mi egyetlen adott szavunkat sem tartjuk je, mégis higyjetek minden adott szavunknak!” Higy­­ünk nekik úgy, ahogyan hittünk az atömrobbantási szünet idején, amikor ők szünet nélkül titokban foly­tatták újabb kísérleteiket. A leszerelési komédia szünetjelben Rusk ameri­kai és Gromikó orosz külügyminiszterek komolyabb dolgokról beszélgetnek: Berlinről. A sokszor megismé­telt, minden alkalommal néhány óra hosszat tartó meg­beszélések eredményét Mr. Rusk egy orosz szóval jel­lemzi: Nyet. A szovjet hajszálnyira sem hajlandó el­térni az 1958 év óta függőben levő ultimátumból, köve­teli a szabad világ íeltételnélküli kapitulációját (un­conditional surrender.) Takarodni Nyugat-Berlinből, elismerni mint független országot a keletnémet szov­jetzónát, másszóval Moszkva füttyére táncolni. Nyet! Nyet! Nyet! Rusk külügyminiszter azt mond­ja, hogy a reménytelen alkudozás sötétjébe csak egy reménysugár világit bele: ez az örökös Nyet! Mert. ő és Gromikó, ha megegyezni nem is tudnak, minden­esetre még mindig beszélő viszonyban vannak és amíg a diplomaták beszélnek, addig nem szólalnak meg a fegyverek. TEGUCIGALPA, Honduras, Közép-Amerika — Egy kubai menekült, akinek látogató-vizuma lejárt és a kormány nem volt hajlandó azt meghosszabbítani, egy robogó truck elé vetette magát, amely halálra gá­zolta. katasztrófák á 1 d o z a it ainak megsegítésére és különböző emberbaráti szolgálatokra. A Fehérruhás Eimber fáradozá­­sainak eredményeként jegyzi fel a történelem a Genfi Egyezményt, amely a hadi­foglyokkal való emberséges bánásmódra kötelezi a nem­zeteket, amelyek aláirták. ELVESZTETTÉK — MEGTALÁLTÁK ... És miközben Henri Du­nant kezdeményezéséiből áldás fakadt mindenütt a viágon, az ő neve feedésbe ment. És az elfelejtett ember üzleti vállalkozásai is idővel tönkre­mentek. Henri Dunant roko­nai és barátai segítségére szorult. Eltűnt a világ szeme elől. Egy napon, 1895-ben, egy svájci újságíró véletlenül rá­akadt a remeteéleitet élő Fe­­hérruhás Emberre s hírül vit­te az egész világnak, hogy a Nemzetközi Vörös Kereszt alapitó atyja él! 1901-ben került kiosztásra elsőkben a Nobel békedij. Ezt az első békedijat a norvég parlament Fredric Passy francia békeapostolnak, a Francia Béke Unió megalapi­­tójának, és Henri Dunán,tnak Ítélte oda.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents