A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-02 / 9. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT NO. 9. SZÁM The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Bull «lói Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Ncwarki Hírlap, Bányászlap VOL. 42. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend Péntek, 1962 március 2 HÁBCR9G A BERLINI TŰZHÁNYÓ I MOSZKVA — Washingtonban Kennedy elnök kö­zölte a sáj tókonferencián, hogy az amerikai nagykövet és az orosz külügyminiszter alkudozása a berlini kér­désben immár két hónap óta folyik és még a legcse­kélyebb közeledést sem eredményezte. Ugyanakkor Moszkvában a nyugati diplomaták közt kialakulóban van a nézet, hogy hamarosan kenyértörésre kerül sor: Kruscsev beváltja fenyegetését, hogy különbékét köt a keletnémet szovjetzóna bábkormányával (vagyis, mert ott a szovjet az igazi kormány: önmagával) és a Nyu­­gatberlinbe vezető ut ellenőrzését átruházza az Ulb­­richt-féle bábkormányra. Ha csakugyan ezt tervezi és ezt teszi Kruscsev, Amerika, Anglia és Franciaország számára nem marad más hátra, mint fegyveres erővel megvédeni a ma még szabad városba vezető ut szabadságát. És ha eldördül az első lövés, senkisem tudhatja, mi következik azután. A nemzeti önérzet a szovjet oldalán és az elkötelezett­ség erkölcsi parancsa a szabad világ oldalán meghátrá­lást aligha enged meg. Háborog a berlini tűzhányó és amig ki nem tör, hinni akarjuk, hogy a katonai hatal­mától hitleri mértékben megrészegedett orosz diktátor a kráter szélén végül mégis megtorpan. De ha nem áll meg és nem viszakozik s mindenáron gyújtogatni akar, ebben őt éppen úgy nem lehet megakadályozni, mint ahogyan lehetetlen volt Hitlert megállítani a tűzhányó tüzetokádó szájánál. SORSDÖNTŐ KÉRDÉS BONN — A szovjet legújabb sakkhuzására — hogy a berlini és általában a német kérdésről Moszkva ér Bonn külön alkudozzanak — Adenauer kancellár az zal felelt, hogy lépésről-lépésre haladva erről egy ké sőbbi időpontban szó lehet, de leszögezte már most az' az álláspontját, hogy a német-orosz viszony javulásé ról addig nem lehet szó, amig az egész német nép, Nyu gatnémetország és a keletnémet szovjetzóna népe, sza­bad szavazással nem döntött jövőjéről, az ország egy ségének helyreállításáról. Adenauer visszautasította Kruscsevnek azt az aljas hazug állítását, hogy Ameri­ka, Anglia és Franciaország nem akarják Németország egységének helyreállítását s éppen azért biztatták fel Nyuatnémetországot költséges fegyverkezésre, hogy a gazdasági versenyben gyengítsék. Adenauer Moszkvá­ba küldött válaszjegyzékének legérdekesebb tartalma az, ami nincsen benne: hogy addig nem lehet a német kérdés megoldásáról tárgyalni, amig az áruló Ulbricht áll a keletnémet kormányzat élén. Eredetileg az volt a terv, hogy a jegyzékben kifejezetten követelik Krus­­csevtől Ulbricht menesztését, de a jegyzék végleges megfogalmazásánál megelégedtek azzal, hogy Ulb­­riht kiebrudalásának szükségességére csak céloztak, de az áruló nevét nem említik. Csak ennyit mond Ade­nauer jegyzéke: Nyugatnémetország nem állhat szóba olyan emberrel, akinek politikája a keletnémet zóna lakosainak tömeges menekülésére és végül a berlini fal felállítására vezetett. EGY VÁROS ÉS AZ EGÉSZ VILÁG DAVIDSON, N. C. — Rusk külügyminiszter az itteni egyetemen előadást tartott a világpolitikai prob­lémákról. A német és a berlini kérdésről azt mondta, hogy ezeket a problémákat csakis Németország egysé­gének helyreállításával lehet megoldani; az egységes ország fővárosa Berlin kell legyen. A szovjet a berlini kérdés felvetésével veszélyesen provokálta nemcsak Amerikát, hanem az egész szabad világot. A nyugati hatalmak Amerika vezetésével szent kötelességüknek vallják Nyugatberlin népe szabadságának megvédé­sét, mert ha elvész Nyugatberlin szabadsága, elveszett mindnyájunk szabadsága. A külügyminiszter emlékeztetett Kennedy elnök kijelentésére, hogy atomháborúban egyik fél sem lehet győztes. Úgy van, mondta Rusk, de a kapituláció épp olyan vereség, mint atomháborus vereség: ez is, az is végét jelentené szabadságunknak. ANKARA, Törökország — Néhány órán át pol­gárháború veszélye fenyegette Törökországot. A fővá­rosban állomásozó fiatal tisztek és a tiszti akadémia ka­­dettjei megszállták a rádiót és több középületet s láza­dásukkal lemondásra akarták kényszeríteni Inonu mi­niszterelnököt. A fiatalság elégületlenségének oka az, hogy a parlament még semmitsem valósított meg a be­ígért népjóléti reformokból. A tiszti lázadást sikerült hamarosan vérontás nélkül elfojtani. John Glenn, jegyzeteit és Írásbeli utasításait nezegeti, amint utazására várakozik Cape Canaveralban Uncle Sam családi gondjai A nyugateurópai védelmi szövetség (NATO) körében félreismerhetetlen jelei mu­tatkoznak annak, hogy szö­vetségeseink nincsenek meg­elégedve Amerika világpoliti­kai szereplésével. Komoly do­log ez, hiszen tudjuk, hogy a szovjetnek mi sem keve­sebb, mint széthúzás a sza­bad világ táborában. Miért elégedetlenkednek nyugati barátaink? Általá­nosságban: azért, mert Ame­rika a hidegháborús erővi­szonyok és életre-halálra szó­ló viaskodás közepette nem járhat minden baráti kor­mánynak kedvébe. Kennedy elnöknek kényes helyzetek­ben oly .ügyesen, oly óvatosán és oly veszélyesen kell a le­hetőségeket egyensúlyozni, mint cirkuszi kötéltáncosnak minden lépését, minden moz­dulatát. Amikor két barát zsörtölődik vagy egy barát és egy semleges közt konfliktus támad, mit tehet, mit tegyen Amerika? Fogas kérdés ez minden egyes esetben. Moát Amerika a nyugati szövetségesek támogatását kéri a kubai és általában la­tinamerikai veszély elhárítá­sára. A nyugati szövetsége­sek természetesen nem tagad­hatják meg az együttműkö­dést (például kubai áruk boj­kottálását), de ez jó alkalom nekik, hogy panaszaiknak hangot adjanak. Általános a nyugateurópai szövetségesek­nek az a panasza, hogy Ame­rika most éppen olyan biztos­nak, garantáltnák véli a nyu­gat barátságát, mint ahogyan — tévesen — bizonyosra vet­te azelőtt, hogy a latiname­rikai országok minden kér­désben tüzön-vizen át követ­ni fogják. Azt is kifogásolják nyugati szövetségeseink, hogy Szeressük egymást... A nagy amerikai űrrepülé­si siker hatása alatt Kruscsev azt az ajánlatot tette Ken­­nedynek, hogy együttesen folytassuk a további Űrrepü­lési kísérleteket és kalando­zásokat a magasságokban. Ugyanakkor kulturális csere ákció is folyik a U. S. és a szovjet közt. Ölelő karját nyújtogatja Uncle Sam felé a gyújtogató. Ez meglepő, érthetetlen — de csak annak, aki nem tudja, hogy ennek a kotyvalóknak receptje Lenin boszorkánykonyhájából szár- i mazik. Kennedy túlságosan nagy súlyt helyez az ázsiai és' afri­kai uj nemzetek baráti vagy legalábbis megbízhatóan sem­leges magatartására. A semlegesség kényes prob­léma. India fegyveres erővel elfoglalja Goa portugál gyar­matot és Amerika — semle­ges. Amerika enyhén nehez­telhet, de nem fordíthat há­tat a demokratikus Indiának és nem nyújthat segitőkezet a diktatórikus kormányzat alatt álló Portugáliának gyar­mati urálma védelmébe. Por­tugália kormánya, illetőleg emiatt és azért is, mert An­gola afrikai portugál gyar­mat kérdésében Amerika kénytelen-kelletlen a gyar­mati uralom leszámolását volt kénytelen az Egyesült Nem­zetek fórumán támogatni. Annyira megharagudott emi­att Portugália diktátora, hogy fenyegetőzött: Pörtu­­gáli otthagyja az Egyesült Nemzetek Szervezetét és meg vonja Amerikától a jogot, hogy a portugál Azori-szige­­teken légi állomást tartson fenn. Indonézia “demokratikus diktátora,” Dr. Szukarno, aki­nek két felesége és háromezer szigete van, szeretne még egy szigetet megkaparintani, Uj Guinea óriási, őserdőkkel bo­rított, kőkorszakbeli embe­rékkel benépesített szigetnek egyelőre legalább a felét, amely Hollandia kormányzá­sa alatt áll. A sziget pápua la­kosai (emberevők fiai és uno­kái) nem rokonai az indonéz népnek s Szukarno az igényét csupán arra alapítja, hogy a sziget azelőtt holland gyar­mat volt. Teljesen alaptalan és jogtalan Indonézia igénye a szigetre mégsem foglalhat állást Amerika Szukarno el­len, mert — a szovjet erőtel­jesen támogatja és biztatja őt a sziget meghódítására, fegyverekkel látja el. Ha Amerika ebben a kérdésben Indonézia ellen fordul számol­ni kell azzal, hogy a 90 millió lakos szigetország teljesen szovjet befolyás alá kerül. Ez­ért Amerika kénytelen volt megtiltani holland repülőgé­pek utközbeni leszállását Ha­waii szigetén és Alaszkában. A holland kormány érthetően megharagudott ezért. Ameri­ka arra hivatkozott, hogy Uj Guinea a kérdésében szigorú­an ragaszkodik a semleges­ség elvéhez, egyik felet sem támogatja, egyik ellen sem foglal állást. De a hollandok — és már kérdésekben más nyugateurópai szövetségesek is —- azt mondják: Nem lehet egy szövetségessel szemben semlegesnek lenni! Dr. Szukarno hálás az ame­rikai semlegességért, amely egyáltalában nem tetszik a hollandoknak? Nem tudjuk, hogy Dr. Szukarno hálás-e, de azt tudjuk, hogy az indonéz nép körében hálát nem na­gyon ismernek, a csőcselék az indonéziai fővárosban kőost­romot intézett a U. S. nagy­­követség ellen. Afrikában súlyos problé­ma előtt áll az egész szabad világ: megakadályozni, hogy a szovjet valamelyik afrikai országban megvesse a lábát, szovjetcsatlós gyarmatra te gyen szert. Ilyen veszély fe­nyegetett és fenyeget még egyre Kongóban. Emlékezünk, hogy már a függetlenség első heteiben egy Moszkvában ki­képzett áruló, Lumumba, be hívta az országba az oroszo­kat. Ezt a merényletet si­került kivédeni, a kongói ka­tonaság kezébe vette a kor­mányhatalmat és kikergette az orosz “technikusok” sise­­rahadát. Lumumbát eltették láb alól, mire egy Gizenga ne­mű másodosztályú áruló pró­bálkozott azzal, hogy becsem­pészi a szovjetet az országba. Kiújult a szovjet veszedelem. Az a veszély fenyegetett hogy Gizenga, az ország ke­leti tartományának ura, ezt az országrészt elszakítja és független államá nyilvánítja, olyasféleképpen, ahogyan a szovjet Németország keleti részét szovjetcsatlós ál-füg­getlen országgá nyilvánítot­ta. Amerika támogatásával az Egyesült Nemzetek kato­naságának feladata lett en­nek fegyveres erővel való meghiúsítása. De volt Kongó­ban egy másik kiválás is: a leggazdagabb tartomány, Ka­tanga önállósította magát. Az Egyesült Nemzetek szerveze­te Gizenga keleti tartománya ellen csak úgy léphetett fel, ha fellép Katanga ura, Csőm­be ellen is. Ezt tette is, fegy­veres erővel térdre kénysze­­ritette Katanga elnökét, Csombét, mire lehetségessé vált ugyanolyan erélyes fel­lépés a keleti áruló Gizenga ellen. Minthogy Katanga függet­(Folyt. a 2. oldalon) Hírek a világ minden részéből BUDAPEST — A Kruscsev által elrendelt szta­­lintalanitás során újabban “közigazgatási reformot” hajtatott végre. Ez olyasmi, mint “üzemi átrende­zés”, vagyis ürügy kellemetlenné f elvtársak eltá­volítására. Menesztettek hat mii erhelyettest és több vállalati főnököt. Hivatalos jelei és szerint a me­nesztessek nem azért történtek, mert az illetők sztá­linisták voltak, hanem azért, mert sztálinisták helyez­ték őket hivatalaikba. FRANKFURT — Kétszer annyi korai szülés esik a dohányzó nőkre, mint a nem dohányzókra — írja a Medizinisher Monatspiegel cimü orvosi szaklap. Mig a nem dohányzó nőknél a korai szülés 11 százalékos, addig a dohányzó nőknél ez a szám eléri a 23 százalé­kot. BERLIN — Robert Kennedy, az elnök öccse, két napig Nyugatberlinbcn volt, megnyugtatta a berlinie­ket, hogy Amerika nem hagyja őket cserben. A kelet­berlini kommunista lapok is megemlékeztek Kennedy berlini látogatásáról: “Ide jött Robert Kennedy, a mun­­kásnyuzó, kommunistaüldöző fasiszta.” BARI, Olaszország — A közeli Lama falunak van egy kis temploma és a templomnak sohasem volt ha­rangja. Most már van. Az itteni U. S. légi állomás tiszt­jei és katonái összeadta 2300 dollárt s vettek a kis temp­lom részére négy kis bronz harangot. A 700 lakosú fa­lu egész népe ott volt, amikor az amerikai állomás pa­rancsnoka ünnepélyesen átadta az egyházközségnek a harangokat. Ez a Lama határában levő amerikai kato­nai állomás volt egyike azoknak a helyeknek, amelye­ket a szovjet bolgár kémrepülője le akart fényképez­ni, amikor motorhiba miatt lezuhant. MOSZKVA — Kommunista ifjúsági brigádok raz­ziákat végeznek állattenyésztési farmokon, adatokat gyűjtenek az állatokkal való kegyetlen bánásmódról. Egy lipecki farmon azt látták, hogy egy vasúti 'kocsi­ba, amelynek befogadóképessége 69 sertés, 107 ser­tést gyömöszöltek bs és ezek közül 75 megfulladt. ACCRA, Ghana — Nkrumah diktátor lecsukatott hat és fél tucat ellenzéki politikust és nem-politikust, köztük Apedoh parlamenti képviselőt, aki a lecsuka­tás folytán automatikusan elvesztette képviselői tiszt­ségét. Ghana demokratikus köztársaság . . . MADRID — Franco diktátor aláirt egy törvényt, amely nőknek ugyanannyi munkabért ir elő, mint fér­fiaknak. Csak az a baj, hogy Spanyolországban úgy a férfiak, mint a nők nagyon kevés fizetést kapnak mun­kájukért. PORT ELIZABETH, Dél-Afrika — Anthony Put­man még nem töltötte be 5-ik életévét, de már édesap­ját legyőzte sakkban. A kisfiú három és féléves kora óta tud sakkozni. A játékra apja tanította meg, aki ki­váló sakkozó. Noha irni-olvasni még nem tud, a kis An­thony gyakran egyedül is lejátszik sakk-játékokat — könyvből. Édesapja megtanította a sakk-könyvekben használatos jelzések olvasására. KARLSRUHE, Németország — Heinz Cassel 33 éves fényképész az orosz kémszolgálat részére repülő­gépről felvételeket készített németországi angol kato­nai állomásokról. Nyugatberlinben éppen át akart adni fényképfelvételeket a szovjet kémeknek, amikor elcsíp­ték. Most a nyugatnémet főbiróság két évi börtönre ítélte. Azért Ítélkezett ily enyhén a bíróság, mert Cas­sel igazi fényképeket adott át ugyan az orosz kémek­nek, de azokat félrevezető megjelölésekkel látta el s igy az orosz kémszolgálat nem sok hasznát vehette a képeknek. LONDON — Az angol nemzeti közösség (Common­wealth) uj bevándorlási törvénye előírja, hogy a beván­dorlóval érkező nőt feleségnek kell tekinteni, ha nem is megesküdött házastárs — feltéve, hogy abban az or­szágban, ahonnan jön, az együttélés a házassággal egyenlő megítélés alá esik. HAVANA — A Havanából Miamiba utazó kubaiak csomagjaira vonatkozó előírásokat megszigorították. Eddig 55 font podgyászt vihettek magukkal egy kof­ferben, gyűrűből és órából csak egy-egy darab volt meg­engedve. Az uj előírás: egy pár cipő és három váltás fehérnemű. BERLIN — Egy kommunista juhászkutya szeges­­drótkeritésen átbújva, átszökött Berlin szabad nyu­gati városrészébe. De hiába keresett ott menedéket és szabadságot a négylábú menekült, a nyugatnémet rendőrség visszakergette a kommunista zónába. A ha­táron őrszolgálatra, szökevények elfogására idomított kutyára Nyugatberlinben nincs szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents