A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-22 / 25. szám

3. OLDAL Nem bottal verik az ember fejébe a tudományt! SZORGALOM ÉS A Bizonfy Szótár segiiségével tanulhatja meg az angol nyelvet! Egyetlen magyar házból sem hiányozhat ez a hasznos, tanul­ságos és szórakoztató könyv. 2 SZÓTÁR EGY KÖTETBEN. KÖZEL 1000 OLDAL Ára keményköiésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árul­ják. Megrendelhető készpénzt, Money Ordert, vagy csekket mellékelve: A JŐ PÁSZTOR J736 E. 22nd St., Cleveland 14. Ohio vagy a vidéki képviselőknél A bolygókon élő bacillusok megfertőzik a Föld népét? Mialatt az emberiség visz­­szafojtott lélegzettel figyeli a világürrepülés terén zajló eseményeket s szédülten gon­dol a jövőben feltáruló lehe­tőségekre, — egy kis tudós­­csoport nem minden aggoda­lom nélkül foglalkozik annak a kérdésnek tudományos vizs­gálatával, hogy az idegen bolygókkal való kapcsolatok felvétele milyen ismeretlen veszélyeket rejteget az embe­riség számára. FERTŐZÉS LEHETŐSÉGE Egy angliai rádiócsillagá­szati állomás egyik profesz­­szora J. B. Lovell, már 1960- ban azt követelte, hogy az űr­kutatás munkájában a tech­nikusok mellett nagyobb ku­tatási lehetőséget biztosítsa­nak a biológusoknak. A bioló­gusoknak mindenekelőtt azt kellene megállap itaniok, hogy van-e valamilyen formá­ban élet a többi bolygókon, vagy sem, mert csakis igy le­hetne elkerülni azt, hogy a vi­lágűrbe kilőtt űrhajók és ra­kéták ne fertőzzék meg az ot­tani élőlényeket, vagy növé­nyi világot, a magukkal vitt bacillusokkal, mikrobákkal. Lovell professzor kizárólag elvont és tisztán tudományos szempontból vetette fel ezt a valóban nem lekicsinylendő problémát, mert — amint mondotta — katasztrofális hi­ba lenne, ha nemzeti szem­pontok, vagy katonai Célok követése miatt örökre tönkré­­tennénk ennek az alapvető tu­dományos kutatásnak a lehe­tőségét. MESÉBEILLŐ FELFEDEZÉSEK Lovell professzor ezzel kap­csolatban megemlítette azo­kat a mesébeillő felfedezése­ket, amelyeket a tudomány a nagyteljesítményű -rádiótele­szkóp segítsége révén kezd el­érni. Ezekkel a rendkívül fi­nom készülékekkel — többek között — a világűr különbö­ző részeiből olyan jelzéseket fogtak fel, amelyek hét — vagy nyolcmillió évvel kelet­kezhettek és indulhattak el a világmindensúg különböző irányában. “A tudománynak azon a pontján vagyunk — fejtegette Lövell professzor — amikor készen kell áll­nunk arra a lehetőségre, hogy valahol, a világegyetem más részében a szerves-élet fejlő­désnek valamilyen formája alakult ki”. Véleménye szerint a legkö­zelebbi öt-tiz év kísérletei és tapasztalatai alapján olyan műszereket lehet eljuttatni majd a Marsra és Vénuszra, amelyek segítségével a tudó­sok meg tudják állapítani, hogy milyen szerves életfor­mák léteznek ezeken az égi­testeken. Ha azonban az em­ber, vagy az ember által kül­dött műszerek közvetlenül ereszkednek le ezekre a boly­gókra, az a veszély áll fenn, hogy a rájuk tapadó bacillu­sok esetleg megfertőzik és el­pusztítják a világűrben lévő életformákat, vagy azok nyo­mait és maradványait, mint ahogy az amerikai indiánok, a sarkvidéki eszkimók és más primitiv embercsoportok is kihalásnak indultak akkor, amikor a fehér emberrel köz­vetlen kapcsolatba kerültek. AZ ÉREM MÁSIK OLDALA Lovell professzor aggodal­maival ellentétes szempont­ból foglalkoznak a világürbe­­li életformák problémájával az amerikai Lockheed repülő­­gépgyár és űrhajózási válla­lat tudósai. Ők az emberi fajt féltik a világűrből behurcol­ható baktériumoktól és beteg­ségektől. Ez a tudóscsoport olyan módszereket igyekszik kidolgozni, amelyek elhárít­ják a világürbeli lények invá­zióját a Föld ellen. Ezek a tu­dósok nem a Wells féle mars­lakóktól, vagy más hasonló szuper-szörnyetegektől féltik a Föld lakóit, hanem az ide­gen mikro - organizmusoktól, amelyek észrevétlenül ráta­padhatnak majd a Cape Cana­­veralból, vagy a Bajkal-tó környékéről kilőtt űrhajók külső falaira. S ha ezek az ap­ró organizmusok a földi szer­ves anyagokban fejlődni, il­letve szaporodni tudnak, semmilyen földi lény — bele­értve magát az embert is — nem lesz biztonságban táma­dásukkal szemben. Az amerikai tudósok bizo­nyos elégtétellel látják, hogy az ember világürrepülési kí­sérletei még elég kezdetleges stádiumban vannak és talán néhány évtized is eltelik, mig akár rakétával, akár űrhajó­val el tud jutni a Marsra és a Vénuszra, A Stanford egye­temen működő Nobel-dijas Lederberg professzor szerint az idegen bolygókról vissza­térő űrhajó személyzete ve­szedelembe sodorhatja az élet minden formáját itt a Földön. Mert ha az űrhajót visszaér­kezése előtt kívülről és be­lülről sterilizálják is, az em­bereket lehetetlen lesz any­­nyira csirátlanitani, hogy ide­gen mikroszkopikus lényeket ne hurcoljanak be magukkal. Még a legegészségesebb em­bereken is tömegesen nyüzs­gő földi vírusok és baktériu­mok között nagyon könnyen megbújhat néhány láthatat­lan,- idegen véglény amely gyilkos hatásúvá válhat, amint a Földre ér. Lehet, hogy ezek a világürbeli kór­okozók a földi körülmények között elpusztulnak, de nincs kizárva az sem, hogy a szá­mukra teljesen idegen kör­nyezetben is tudnak élni és szaporodni. Lederberg sze­rint minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy e véglények jobban érzik ma­gukat a Földön, mint koráb­bi lakhelyeiken. A profesz­­szor is arra a példára hivatko Atlanta polgármestere Ivan Allan Jr. a Paris közelében lezuhant repülőkatasztrófa színhelyén. A polgármester segit az áldozatok sze­mélyazonosságának megállapításánál. I« "AZ EMBER ANNYI IDŐS, AMENNYINEK ÉRZI MAGÁT" NEW YORK. — Az a sok- szülni, mint egy nagyobb uta­­szor hangoztatott szólásmon- zásra. Ez semmiesetre sem dás, amely szerint az “ember olyan nehéz, mint amilyen­annyi idős, amennyinek érzi nek az érdekeltek hiszik, magát”, a közelmúltban egy Amig az idős ember lelkileg konferencián tudó m á nyos megerősítést kapott. A chicagói Continental Cas­ualty Co. nevű biztositó tár­saság és a Columbia egyetem tudósainak égisze alatt ösz­­szehivott értekezleten érde­kes megállapítások születtek. Dr. Francis J. Braceland, az Institute of Living, nevű, Hartford, Conn.-i intézet ve­zető pszichiátere — többek között leszögezte a követ­kezőket: azok az idős szemé­lyek, akik nem erre az állás­pontra helyezkednek, gyak­ran súlyos lelki sérüléseket kapnak. Az úgynevezett “nap­tár-neurózis” áldozatai úgy vélik, hogy bizonyos koron túl elkerülhetetlenül fenyege­ti őket az öregedés. Holott az élet nem alkalmazkodik a naptárhoz: nem ritka az az eset, amikor idős emberek sokkal jobb egészségi állapot­ban, sokkal kedvezőbb han­gulatban vannak, mint a fia­talabbak. A tudós azt ajánlotta, hogy az idős emberek ne törődje­nek a naptárral, ne gondolja­nak arra, hány év múlt el szü­letésük óta. A naptár és az életkor között ugyanis nincs minden esetben párhuzam. Ennélfogva nagyon is helyes igazságnak tartja azt az igaz­ságot, amely azt állítja, hogy az ember annyi idős, ameny­­nyinek érzi magát. Braceland a továbbiakban rámutatott arra, hogy az idős embernek nem szabad vissza­vonulnia az élettől: továbbra is fenn kell tartania kapcso­latát a társadalommal, az em­berekkel. A teljes visszavo­nulás felörli a lelki tartaléko­kat. A nyugalomba-vonulás idő­szakára éppen úgy fel kell ké­szilárd marad és egyéni mél­tósága töretlen, addig nem öregszik meg. A tudós végül ezt mondotta: “Pszichopato­lógiai szempontból két vég­letet ismerünk. Az egyik az az idős embertípus, aki telje­sen magábazárkózik és visz­­szavonul mindenfajta tevé­kenységtől. A másik: az agg­­ressziv típus, amely erőszak­kal akar jóval fiatalabbnak látszani koránál, és ezzel el­lenséges légkört teremt ma­ga körül.” KÉTSZER ANNYI MILLIOMOS iránt igen nagy kereslet mu­tatkozott a gyűjtők részéről is. Amikor Kennedy elnök — beiktatása után — Parisba ment, hogy ott Charles de Gaulle francia államelnökkel találkozzék, majd pedig Bécs­­be utazott, hogy KruscsevVel folytasson megbeszéléseket, az elnök több mint ezer ilyen érmét vitt magával, hogy em­lékül adja azoknak, akiket ar­ra .méltónak tartott: Az érmék, bronz, ezüst és platina ötvözetből készülnek. Átmérőjük 1 ás egynegyed incs, tehát álig valamivel na­gyobbak mint egy ötven cen­tes pénzdarab. Az egyik olda­lon az elnök arcéle, a másikig az elnöki pecsét lenyomata látható. Ha a sorozat készen lesz — mondotta Meneoni —. a nagy amerikai forradalom egész történetét ábrázolni fogja. Meneoni, aki különösen te­hetséges a portré-szobrászat­ban, 1939-ben graduált a Yale egyetemen. Érdekes, hogy nagy művészi .munkája mel­lett, ugyanolyan lelkiismere­tesen látja el rendőrtiszti fel-BONN. — Egy most ki­adott statisztikai kimutatás szérint Nyugatnémetország­ban 8,759 milliomos él, két­szer annyi mint öt évvel ez­előtt. A nyugatnémet márka egyébként körülbelül 25 dol­lárcentet ér. PÁRIS. — Francia tudósok érdekes kísérleteket végeztek a Franciaország és Spanyolor­szág határán emelkedő Pyr­­reneusokban, mesterségesen előidézett tornádókkal, e fé­lelmetes természeti jelenség tanulmányozására. A mesterséges tornádókat a meteoron nevű különleges berendezéssel állították elő. A berendezés hatalmas szí­­vattyni percenként egy ton­na üzemanyagot továbbítot­tak nagy nyomással egy 125x 125 méteres területen elhelye­zett száz égő felé, ahol a tüze­lőszert elégették, és ennek ré­vén az égők felett elhelyezke­dett levegőoszlopot felhevi­iették. Apontos megfigyelést elő­segítette az a tény is, hogy a tökéletlen égés következté­ben vastag feketés füstoszlop képződött a berendezés felett. A kísérletek során — kedvező légköri viszonyok között — a kutatóknak több alkalommal sikerült mesterséges torná­dót iátrehozniok, mintegy 15 perc alatt. A megfigyelők és a fényké­pészek a meteotrontói 2-3 mérföldnyire helyezkedtek el. A megfigyelések és a fény­képek alapján több uj, érde­kes jelenséget tártak fel a for­gószelek és a tornádók visel­kedésével kapcsolatban . A junius 14-16-a között lezajlott golfversenyre a munkások tribünöket építettek. Képünkön az egyik tribün acélváza látható. A verseny Oakmont, Pa ,-ban folyt le. A SAC B52H tipusu bombázógépe 11,303 mérföldet repült leszállás és üzemanyag felvétele nélkül. A gép legénységének, amely ezzel uj rekordot állított fel, a Johnson N. C. Air Force légitámaszpon­ton kollégáik gratulálnak. zik, mint az angliai Lovell: Ausztrália pápua lakosságát alaposan megtizedelte a 19-ik században az oda behurcolt bárányhimlő, szamárköhögés és más olyan betegség, amely a fehér ember számára majd­nem ártalmatlan, VILÁGÜRBELI LABORATORIUM Lederberg professzor a Na­tional Aeronautics and Space Administration (NASA) meg­bízásából olyan készüléken dolgozik, amely a Holdon fog életformák után kutatni, de— nem tér vissza a Földre, ha­nem rádió-televizió utján köz­li megállapításait. A profesz­­szor által megtervezett “vi­­lágür-laboratorium” — ame­lyet kilövése előtt gondosan csirátlanitanak, hogy a Hol­dat megvédjék a Földről szár­mazó organizmusoktól — hosszú “nyelvet” bocsát ki magából, amelynek enyves felülete pormintákat vészé fel a Hold felületéről. Ezeket a pormintákat a laboratórium az esős évszak közeledtével automatikusan nagyitókészü- 1-ék alá helyezi és az ered­ményt televíziós adókészülék segítségével közölné a Föld­del. Ha a televíziós készülék azt jelenti a Földre, hogy a Hold porában olyan csirák találhatók, amelyek a Földön veszélyes módon életre kel­hetnek, — a Holdra utazó első emberi expedíciót úgy fogják felszerelni, hogy megakadá­lyozzák e veszedelmes bacil­lusok földi kirándulását. A tervek szerint ez a világ­űr - laboratórium csak 1964- ben lesz olyan tökéletes, hogy pontos tudományos adatokat közölhessen a Holdról. Még bonyolultabb lesz a berende­zés, amelyet 1967 körül a Marsra akar eljuttatni a NA­SA. Ilymódon az idegen boly­gók felé irányuló űrutazások előtt a tudósok eleget tudnak majd az azokon található élet­­megnyilvánulásokról ahhoz, hogy megakadályozhassák az idegen bacillusok, baktériu­mok káros tevékenységét a Földön. Az amerikai tengerészet Thailandban — védősátrakat épitett. _A Jó PÁ SZTOR PLEASANTVILLE, N. Y — Ralph J. Meneoni, a máso dik világháború egyik vele rán hőse, foglalkozására néz ve rendőrtiszt viselő a New York állambeli Pleasantvilie ben. Szabadidejében azonbar a szobrászatnak, különösen pedig az éremszobrászatnak él. Rendkiüvli tehetsége mái eddig is sok sikert, jutalmai hozott számára Nem túlzás azt állítani, hogy ma Meneoni az Egyesült Államok egyik legkitűnőbb éremkészitő mii vésze. Legutóbb nagyszabású mag bízást kapott: három sorozat történelmi eseményeket ábra zoló érmét kell elkészíteni. Az elsőt az Egyesült Államok 34 elnökének képmásával, £ másik kettőt egyéb — az ame rikai történelemmel összefüg gőképekkel. A nagy munka során 140 művészien kiíara­­gott érmét kell kifaragnia. “Ha egy hónap alatt leg alább egyet készitek el, akkor is 11 évig tart majd e hárem sorozat megalkotása” — mon­dotta a művész, Az első érem, amely már el készült, John F. Kennedy el­nök képmása volt. Az érem AZ EGYKORI RENDŐRÜL A U.S, EGYIK KITŰNŐ SZOBRÁSZA LETT MESTERSÉGES TORNÁDÓK

Next

/
Thumbnails
Contents