A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-06 / 14. szám

áte A Jő PÁSZTOR 1, OLD AJ] 1 SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TOLCYESY MIHÁLY — Nincs annak a világon senkije. A szolgaszo mélyzet képezi egyúttal családját is. Van neki egy ka­pusa, aki ide való és úgyszólván a házzal jár. Van neki egy régi belső szolgája, aki rendet tart körülötte. Most még csak a bakra kell valaki. Erre ön éppen jó lenne. Természetesen le kellene egészen berctválkoznia éi ilyen habitust ölteni, úgy mint én. — Nincs Ínyemre, — csóválta fejét Armand. — így aztán biztos lehetne ön abban, hogy rá nem ismer senki. Armand mégis fontolóra vette a dolgot. — Hiszen felcsapnék én, úgymond, csak tisztán látnék. — Jaj, barátom, mindent nem lehet vn egyszerre megmondani! Lépjen be és majd akkor elválik, együtt maradunk-e és egyáltalán hasznát behetjük-e egymás­nak. — Mi a neve az ön gazdájának? — Disney Amaranth. — Nem hallottam róla soha! — Nem is hallhatott, mert nem régiben érkezett ide. A londoni Rothschildbankház melleti kis palota éppen eladó lévén, mindjárt meg is vette és azóta ott lakunk. Armand még mindig nem ismerte ki magát, Bar­­riet beszéde és egész magaviseleté igazán rejtélyes voll előtte. Ha ez a Disney csak egy egyszerű milliomos, ki­­rek az a szenvedélye, hogy szolgáinak külsejét a magáé hoz képest gyúrja át, ennek a fejében azonban jól fizeti őket és sok szabad időt enged nekik, akkor ugyan nem volna érdemes szolgálatába állani. Csupán csak ezért Barriet sem szegődött volna hozzá. Csak van esze, hogy müveit és tanult ember létére nem áll be parádés kocsisnak, ki azelőtt titkári minő­ségben volt alkalmazva más nagy uraknál. Ámbár vi­szont gyakran előfordul az életben, hogy nagy szorult­ságban az ember még hitványabb állást is kénytelen elfoglalni, mint amilyen egy gazdag ur mellett a pa­­rádéskocsisság. — Nos? — kérdezte Barriet, — min gondolkozik oly sokat? Önnek ugylátszik kételyei vannak. Én csak annyit mondok magának barátom, lépjen be Disney szolgálatába, nem fogja megbánni. Rövid idő múlva igen gazdag emberek lehetünk mindketten. Most csak ennyit mondok. Ha maga nem lép be, akkor másikat keresek. Lehet, hogy a dolog ezáltal halasztást szenved. — Miféle dolog? — Mondom, most még nem szólhatok semmit! Hanem ha belép és urunk kezébe leteszi a hűség eskü­jét, akkor mindenbe be lesz avatva. Önt ügyes és me­rész fickónak tartom, ezért szólítottam is meg mind­járt, amint megláttam. Armand most más sejtette, hogy Barriet voltakép egy előkelő bűnszövetkezetnek a tagja. A bandának még egy tagra van szüksége, ezért szólította meg őt Barriet. Ha igy áll a dolog, akkor itt szép pénzt lehetne keresni; c"';1 ' ; v........ ■ • — Áll az alku, — mondotta. ■— El vagyok hatá­rozva, hogy beállók harmadiknak. — Negyediknek, barátom! — Mondjuk hát negyediknek, de csak úgy, ha nem négyszer kisebb lesz a részem. —- Részéről szó sincs, — válaszolt Barriet. — A mi urunk nem osztozkodik. Mi segédek vagyunk, ő a fő­tervező és intéző. Ha sikerül, amit tervbe vettünk, ak­kor mindegyik segédnek húszezer font sterling lesz a jutalma. — De hátha nem sikerül a terv? — Akkor egyelőre mindegyikünknek be kell ér­nie azzal a fizetéssel, amit állása után kap. — De miért nem osztozkodik Disney? Ez jobb lenne reá nézve! — Azt elhiszem, de olyan vállalatokhoz, minőkbe ő szokta vágni fejszéjét, nagy tőke szükséges. Neki min­dig pár százezerje fekszik a vállalatban. Osztozkodás­kor ezt természetesen a tiszta nyereségből mindig le kellene vonni és akkor ki tudja jutna-e ránk húszezer font sterling. — Ez is csak ér valamit, — szólt Armand. — Én tehát hajlandó vagyok belépni. Mutasson be Disney urnák! — Helyes, — szólt Barriet. — Tudtam, hogy nem csalódtam Önben. De miért nem tegezhetnők mi egy mást? — Ami engem illet, nincs kifogásom ellene, — válaszolt Armand. — Remélem hozatsz egy üveg por­tért. — Akár kettővel is, pajtás! Hidd el, örülök, hogy a sors véletlenül összehozott veled. Mivel foglalkoztál azóta? — Az igazat megvallva, nem voltam szerencsés Egy sajátszerű balvégzett üldözött minden vállalkozá­somban. Végre is börtönbe kerültem, húsz évre ... — Terringettét. ez nem gyerekség! —- De az sem volt ám gyerekség, amit csináltunk! — Bizonyosan gyilkoltatok. — Anyámat gyilkoltuk meg . . . Olyan szárazán mondta meg, hogy még Barriet is meglepetve nézett rá. De ez csak egy p-rcig tar­tott. Az ilyen emberek nem szoktak finyásak lenni. — De legalább érdemes volt-e? *— kérdezte az­után. . . — Érdemes lett volna, ha rajta nem vesztek. En­nek azonban cimborám gyávasága volt az oka- Rám val­lott a hitvány. így aztán húsz évet sóztak rám. minek folytán semmi hasznom sem lett a dologból. — De most csak lehet? — Most még kevésbé lehet, mert mutatni sem szabad magamat! Erre röviden elbeszélte a történteket. Barriet fi­gyelmesen hallgatta. A végén igy kiáltott fel: — Bravo, Armand! Ha igy áll a dolog, akkor a lord vagyonát is megkaparitjuk. Ez végrendelet értelmé­ben téged illet! Az, hogy megölted anyádat, mitsem vál­toztat a dolgon. A biróság qlitélthet vagy csinálhat ve­led, amit akar, de a vagyon jogszerűen téged illet! A húsz esztendő leteltével kézhez is vehetnéd . . . — Igen, ha börtönben maradtam volna. De ehhez csepp kedvet sem éreztem magamban. Most már le kell mondanom az örökségről. — Dehogy kell, barátom. Én már kigondoltam valamit. És most egy tűzön két ökröt sütünk! — Nem értelek barátom! — Ügyelj hát ide, megmagyarázom neked a dol­got. Mikor lettél elítélve? — Egy félév előtt. — Akkor hát az ezt megelőző időből keltezve, ki­állítasz a nevemre egy átruházási okmányt. . . — Lehet-e a te nevedre? — Lehet, lehet, a Barriet név még nincs annyira kompromittálva, hogy nem lehetne. Az okmányt egy­szerűen abból az időből keltezzük, midőn még együtt voltunk Kairóban. Ezt be lehet bizonyítani. Az angol bíróságok is tudhatják, hogy te ott voltál. Én tehát az átruházási okmány alapján megindítom a pert és ha megnyerem, felezni fogunk leszámítva a költséget, amibe a per kerül. — Helyes, — válaszolt Armand. — Felével is rémest beérem. — Tehát nagy a vagyon? — Úgy hallottam, hogy több millióra megy! — Bravó — dörzsölte kezeit Barriet, — mily nagy­szerű véletlen, hogy összejöttünk egymással! — Még egy kérdést, — szólt Armand. * Bizonyá­ra ügyvédet szándékozol felfogadni. " ~~ — Mindenesetre! — De van-e pénzed? Tudvalevő, hogy ilyen pert jelentékeny előleg nélkül egy ügyvéd sem kezd. Erre igy szólt Barriet: — A pénzt előteremteni az én dolgoip. Természe­tes, hogy a per megnyerte után a költségek első sorban levonatnak és csak a megmaradt összegen osztozko­dunk. Armand örömmel fogadta el az ajánlatot, mert igy minden fáradság nélkül, ha egy milliót nem is, de százezret mégis bezsebelhet. Akkor aztán Amerikába megy és ott vígan éli napjait, Most átmentek a Disney-palotába. A kapustól meg­tudták, hogy ő lordsága éppen most érkezett haza a clubból. Armand kiváncsi volt rá, hogy milyen ember le­het. A palota az angol magánházak mintájára volt építve. Földszinti volt az ebédlő, az első emeleten volt a nagy fogadó terem és mellékhelyiségei; a második emeleten voltak a lakószobák a család számára, mely je­len esetben csak magából Disneyből állott, a harmadik félemelet a cselédség számára volt fenntartva. Disney a második emeleten levő dolgozószobája ban volt. A lakosztály első szobájában a személye kö­rüli szolga tanyázott. Ez is egészen le volt beretválva, a haja kurtára volt nyirva, öltözéke a nyugati és keleti viselet sajátszerü vegyülőkéből állott. Ugyanilyen voll az ő angol kísérete is. Nem is lehetett hamarosan tud­ni, milyen nemzetbeli. Azt mondták, hogy keletindiai amit cigányos arcszme megerősíteni látszott. — Jelentsen be a lordnak, — szóit Barriet a szol gának. A szolga fölemelkedett és eltűnt a lakosztályban. Pár perc múlva kijött és intett, hogy lépjenek be. A szoba közepén állott Disney. Magas, erőteljes, imponáló alak volt. Álla simára volt beretválva, baju­sza azonban hosszan lecsüngött, mint a kínaiaké. Fe­jén kerek selyem sapka, és hosszú kaftánja csakugyan keleties kinézést kölcsönzött neki. Armand kíváncsian nézett rá. A lépcsőn feljötte­kor gondolta is, hogy talán ismeri azt az embert, ki je­­, lenleg Disney név alatt tartózkodik itten, most azonban meggyőződött, hogy teljesen ismeretlen előtte. Disney rajta nyugtatta sastekintetét. Aztán kérdő arccal fordult Barriet felé, aki most igy szólt: — Ez a gentleman reflektál az állása, melyet lerdságod betölteni óhajt. —— Ajánlja ön? — kérdezte Disney kurtán. — Ajánlom, nrylogd! (Folytatjuk.) HÁNY MILLIÓ MUNKANÉLKÜLI? WASHINGTON. — Minden hónapban a munkaügyi mi­nisztérium statisztikai osztá­lya közzéteszi az előző hónap­ban munka nélkül volt mun­kások számát, ezekre a kimu­tatásokra felfigyel az egész ország, sőt az egész világ s ennek a statisztikának tükré­ben Ítéljük meg általában az amerikai gazdasági élet üte­mét hónapról hónapra. A szá­mok hitelességében senkisem kételkedhet, merthiszen sen­kisem vonhatja kétségbe a mi­nisztérium statisztikus szak­emberinek tisztségét és hoz­záértését. Mégis kétséges, hogy a minisztériumi hivatal­­ban számokban kifejezett helyzet a valódi helyzetet tük­rözi. Ugyanis a statisztika nem egyszerű számolási mű­velet ; a statisztika a tudomá­nyok egyike és mint ilyen he­lyet ad igenlő és tagadó né­zeteknek. Egyszerűbben: le­het hinni, lehet nem hinni azt, amit a statisztika mutat. Kü­lönvéleményekben nincsen hi­ány. Elég rámutatni arra, hogy a “munkanélküli” fogal­mát különböző szakemberek és különböző kormányok külön­bözőképpen értelmezik. Példá­ul Angliában csak azok jön­nek számba — és azok sem teljes számban —, akik mun­káért jelentkeznek. Örökös vi­ta tárgya az, hogy a részidőt dolgozók, különösen azok, akik a hétnek csak kis részé­ben dolgoznak, dolgozók vagy munkanélküliek-e. Aszerint, hogy felveszik vagy nem ve­szik fel ezeket a munkanélkü­liek statisztikájába, lényege­sen eltérő eredményre lehet jutni. A legújabb amerikai kimu­tatás szerint a részidőt dolgo­zok száma 2,189,000. Némely statisztikusok úgy vélik, hogy ha ezeket a munkanélküliek kategóriájába osztanák be, ma Amerikában a munkaerők­nek nem 5 0 százaléka, hanem 8 százaléka lenne munkanél­külinek tekinthető. Általában két csoportra oszthatók a munkanélküli sta­tisztika kritizálói: 1. A munkásvezérek nézete szerint a munkanélküliek szá­ma nagyobb, mint a miniszté rium statisztikája feltünteti. Ők a részidősök jelentékeny h á n yadát munkanélkülinek tekintik. 2. Ezzel szemben konzerva­tív szakértők és politikusok úgy vélik, hogy a hivatalos statisztika túlzottan borús ké­pet fest a munkapiac helyze­téről, mégpedig azért, hogy a kedvezőtlen viszonyok ki­­hangsuly ozásával megköny­­nyitsék egyre újabb népjóléti törvények és rendelkezések kibocsátását. A konzervatívok nem tartják helyesnek, példá­ul azt, hogy mindenkit, aki munkaközvetítő hivatalokban munkára jelentkezik, a mun­kanélküliek listájára felvesz­nek. Mert, mondják, aligha tekinthetők munkán élküli munkásoknak hők, akik fér­jük keresetét meg akarják toldani, vagy fiuk és lányuk, akik az iskolai szünetben mun­ka után néznek. A “munkás” fogalmát többféleképpen le­het értelmezni. A munkanélküli statisztika rendszerét busz évvel ezelőtt dolgozták ki a minisztérium­ban s azóta a rendszeren nem történt változás. A m i k o i Goldbei-g munkaügyi minisz­ter felhívta Kennedy elnök fi­gyelmét erre a tényre és arra hogy a rendszert több oldalró kritizálják, az elnök kineve zett egy bizottságot, amely a kérdést tanulmányozni fogj; annak eldöntése végett, hogy a jelenlegi módon készülő sta­tisztika való helyzetet mutat ja-e. A negyedik házasság három aranyszabálya GÉNUA, Olaszország. — Rex Harrison, 54 éves, angol filmszínész, aki Rómában a készülő “Kleopatra” filmben Cézár szerepét játsza, a gé­­nuai anyakönyvvezetö előtt negyedszer holtomiglant fo­gadott, ezúttal Rachel Ro­berts, 84 éves szülésznőnek, akinek szintén van már há­zassági tapasztaltsága és gya­korlottsága. ’Rex Harrison ezúttal úja bt házassági- ismeretekre jeti szert. Ugyanis az eskető anya­­könyvvezető, Paolo Macchia­­velli, felolvasta az uj párnak az olasz törvény házassági szabályait a férj és feleség jo­gairól és kötelességeiről: 1. A házasfelek kötelesei: együtt élni, hűséget tartani ér egymást mindenben segíteni. 2. A férj a család feje. A fe­leség megosztja vele társadat-GLENN P0STÄJÄ HAMPTON, Va. — John H Glenn alezredes világraszóló űrrepülése óta tömegesen kai 'eveteket és ajándékokat az ország minden részéből, fel­nőttektől’és gyerekektől. Akár a Mercury Project főhadiszál­lására, a Hampton határába) lévő Langley Fieldre, aká) Cape Canaveralba, a k á i Washingtonba címezik a leve­leket, Glenn haladék nélkül megkapja azokat és a felesé­ge szép rendben tartja és számlálja a küldeményeket. Eddig 30,000 levelet és csoma­got hozott a posta. Sokan Glenn hozzájárulását kérik ahhoz, hogy John-nak nevezhessenek el rózsát vagy orchideát, iskolát, könyvtárt vagy hidat. Egy gyerek 4 cen­tet küldött az űrhajózás elő­mozdítására. Némely ajándék­nak reklám ize és szinte vau; az ■ ilyen üzleti célzatú aján­dékokat Glenn köszönettel visszaküldi. A pénzadományo­kat összegyűjtik s jótékony célra fordítják. mi állását és köteles őt követ ni bárhová, ahol ö lakhelyei választ. 3. A férj köteles feleségéi megvédeni, maga mellett tar­tani, anyagi erejéhez mérten mindent megadni, amire a fe­leségnek szüksége van. A fe­leség köteles férjéről gondos­kodni, ha a férj szükségbe jut. Rex és Rachel bizonyára megértették, -mit mond az olasz törvény, mert ott hely­ben lefordítottak nekik min­den szót. így tehát a nagysi­kerű és nagypénzü színész nyugodt lehet: a felesége el fogja tartani, ha ö nem tud deget keresni. Negyedszer kellett anyakönyvvezetö elé íllnia, hogy a házaséletnek ezt az ígéretes áldását meg­ismerje. Kitüntették Szabó törzsőrmeslert j SANDUSKY, O. — A State I Highway Patrol repülőosztá­lyának két rendőrét kitüntet­ték, három eszméletét vesz­tett személy megmentése mi­di egy jégtábláról. A kitün­tetést a patrol főfelügyelője, Scott B. Radcliffe ezredes ad­ta át Joseph Szabó törzsőr­mesternek ,s James E. Haines káplárnak. A két rendőr élete kockáz­tatásával repülőgépjével le­szállt a jégtáblára, ahol egy clevelandi pilóta és két női utasa eszméletlen testtel fe­­fü'kt, miután könnyű repülő­gépjükkel lezuhantak a jég­re. Az eset alkalmával kato­nai helikopterek visszautasí­tották. hogy leszálljanak az üsző jégtáblára a veszély mi­att. Szabó, aki azelőtt a legiere pilótája volt, 15 éve áll a pár­ról szolgálatában, Haines volt marine-pilóta 1918 óta. A hét legjobb vicce Mussolini, Hitler és Sztálin együtt ülnek a pokolban, s fel­idézik az időket, mikor még hátaimon voltak. A Duce arra emlékezik, mikor a feketein­­gesek légiói hódoltak előtte; Hitler felemlíti az időket, mi­kor egy intésére páncélos hadtestek dübörögtek minden égtáj felé. Végül megszólal Sztálin: “Ez mind semmi, én egyszer mondtam az elvtár­saknak, hogy ‘kuss’ és csak nyolc évvel halálom után mer­tek megszólalni! ÖNGYÚJTÓ CIGARETTA HAMBURG. — Angol sza­badalom alapján egy hambur­gi gyár még az idén forgalom­ba hozza azt az uj cigaretta­­fajtát, amelyet csupán hozzá kell dörzsölni a cigarettado­boz belső részén levő dörzs­­anyaghoz és máris meggyul­lad. A gyuanyagot a cigaretta egyik végén, a papír alatt he­lyezik el, keskeny gyűrű alak­ban. A cigaretta a dörzsölésre könnyen tüzet fog, öngyulla­dásától azonban nem kell tar­tani. A cigaretta és a gyufa kom­binációja, vagyis a dörzsölés­sel meggyujtható cigaretta régóta foglalkoztatja az újí­tókat. A legkezdetlegesebb megoldás az volt, amikor a •igaretta egyik végét a gyu­fa gyujtóvegy lile tóbe mártot­ták. Az ilyen cigarettát azon­ban nem lehetett nagyüzemi méretekben gyártani, azonkí­vül nem volt tetszetős, s ami­kor a bemártott Cigarettavé­get megdörzsöiték, könnyen megégette a kezét. Olyan megoldásra volt te­hát szükség, melyben a gyuj­­t ó e 1 e g y a legszükségesebb men ny iségbe n korlát ozód ik, és a gyártás során a cigaret­tán helyezhető el. Kívánatos még, hogy ez az elegy tetsze­tős legyen, könnyen gyullad­jon, de öngyulladás még se következzék be. A könnyen gyulladás azért fontos köve­telmény, mert a cigaretta nem dörzsölhető nagy erővel. Ennek a cigarettának két­ségtelen előnye, hogy hasz­nálatkor nincs szükség külön gyűjtőeszközre. Hátránya vi­szont az, hogy a dohány izzás­ba hozásához a cigarettát a dörzsölés, után azonnal meg kell szívni, és emiatt esetleg a dohányzó tüdejébe hatol a gyű j tóelegy égés termékeinek egy része is. Ha pedig ennek kellemetlen az ize, akkor alig­ha lesz népszerű az ilyen ci­garetta. CSALÄDJRTÖ TATABÁNYA. — Búkor István, 22 éves tatabányai la­kos kiirtotta családja négy tagját és öngyilkos lett. Bú­kor különváltan élt feleségé­től, de a családi viszály to-, vábbra is fennállt közöttük. A fiatalember este megölte munkából hazatérő feleségét, valamint apósát, Geider Ist­vánt, anyósát, Geider István­­nét és nyolchónapos kisfiát, Búkor Lászlót, azután öngyil­kos lett. A mentők még élet­ben találták a családirtó gyil­kost, beszállították a kórház­ba, ahol több műtétet hajtot­tak rajta végre, de három nap­nál utóbb meghalt, Búkor hol­mira-- között egy búcsúlevelet találtak, amelyből kiderült, hogy borzalmas tettét családi okok miatt követte el.

Next

/
Thumbnails
Contents