A Jó Pásztor, 1962. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1962-04-06 / 14. szám
áte A Jő PÁSZTOR 1, OLD AJ] 1 SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TOLCYESY MIHÁLY — Nincs annak a világon senkije. A szolgaszo mélyzet képezi egyúttal családját is. Van neki egy kapusa, aki ide való és úgyszólván a házzal jár. Van neki egy régi belső szolgája, aki rendet tart körülötte. Most még csak a bakra kell valaki. Erre ön éppen jó lenne. Természetesen le kellene egészen berctválkoznia éi ilyen habitust ölteni, úgy mint én. — Nincs Ínyemre, — csóválta fejét Armand. — így aztán biztos lehetne ön abban, hogy rá nem ismer senki. Armand mégis fontolóra vette a dolgot. — Hiszen felcsapnék én, úgymond, csak tisztán látnék. — Jaj, barátom, mindent nem lehet vn egyszerre megmondani! Lépjen be és majd akkor elválik, együtt maradunk-e és egyáltalán hasznát behetjük-e egymásnak. — Mi a neve az ön gazdájának? — Disney Amaranth. — Nem hallottam róla soha! — Nem is hallhatott, mert nem régiben érkezett ide. A londoni Rothschildbankház melleti kis palota éppen eladó lévén, mindjárt meg is vette és azóta ott lakunk. Armand még mindig nem ismerte ki magát, Barriet beszéde és egész magaviseleté igazán rejtélyes voll előtte. Ha ez a Disney csak egy egyszerű milliomos, kirek az a szenvedélye, hogy szolgáinak külsejét a magáé hoz képest gyúrja át, ennek a fejében azonban jól fizeti őket és sok szabad időt enged nekik, akkor ugyan nem volna érdemes szolgálatába állani. Csupán csak ezért Barriet sem szegődött volna hozzá. Csak van esze, hogy müveit és tanult ember létére nem áll be parádés kocsisnak, ki azelőtt titkári minőségben volt alkalmazva más nagy uraknál. Ámbár viszont gyakran előfordul az életben, hogy nagy szorultságban az ember még hitványabb állást is kénytelen elfoglalni, mint amilyen egy gazdag ur mellett a parádéskocsisság. — Nos? — kérdezte Barriet, — min gondolkozik oly sokat? Önnek ugylátszik kételyei vannak. Én csak annyit mondok magának barátom, lépjen be Disney szolgálatába, nem fogja megbánni. Rövid idő múlva igen gazdag emberek lehetünk mindketten. Most csak ennyit mondok. Ha maga nem lép be, akkor másikat keresek. Lehet, hogy a dolog ezáltal halasztást szenved. — Miféle dolog? — Mondom, most még nem szólhatok semmit! Hanem ha belép és urunk kezébe leteszi a hűség esküjét, akkor mindenbe be lesz avatva. Önt ügyes és merész fickónak tartom, ezért szólítottam is meg mindjárt, amint megláttam. Armand most más sejtette, hogy Barriet voltakép egy előkelő bűnszövetkezetnek a tagja. A bandának még egy tagra van szüksége, ezért szólította meg őt Barriet. Ha igy áll a dolog, akkor itt szép pénzt lehetne keresni; c"';1 ' ; v........ ■ • — Áll az alku, — mondotta. ■— El vagyok határozva, hogy beállók harmadiknak. — Negyediknek, barátom! — Mondjuk hát negyediknek, de csak úgy, ha nem négyszer kisebb lesz a részem. —- Részéről szó sincs, — válaszolt Barriet. — A mi urunk nem osztozkodik. Mi segédek vagyunk, ő a főtervező és intéző. Ha sikerül, amit tervbe vettünk, akkor mindegyik segédnek húszezer font sterling lesz a jutalma. — De hátha nem sikerül a terv? — Akkor egyelőre mindegyikünknek be kell érnie azzal a fizetéssel, amit állása után kap. — De miért nem osztozkodik Disney? Ez jobb lenne reá nézve! — Azt elhiszem, de olyan vállalatokhoz, minőkbe ő szokta vágni fejszéjét, nagy tőke szükséges. Neki mindig pár százezerje fekszik a vállalatban. Osztozkodáskor ezt természetesen a tiszta nyereségből mindig le kellene vonni és akkor ki tudja jutna-e ránk húszezer font sterling. — Ez is csak ér valamit, — szólt Armand. — Én tehát hajlandó vagyok belépni. Mutasson be Disney urnák! — Helyes, — szólt Barriet. — Tudtam, hogy nem csalódtam Önben. De miért nem tegezhetnők mi egy mást? — Ami engem illet, nincs kifogásom ellene, — válaszolt Armand. — Remélem hozatsz egy üveg portért. — Akár kettővel is, pajtás! Hidd el, örülök, hogy a sors véletlenül összehozott veled. Mivel foglalkoztál azóta? — Az igazat megvallva, nem voltam szerencsés Egy sajátszerű balvégzett üldözött minden vállalkozásomban. Végre is börtönbe kerültem, húsz évre ... — Terringettét. ez nem gyerekség! —- De az sem volt ám gyerekség, amit csináltunk! — Bizonyosan gyilkoltatok. — Anyámat gyilkoltuk meg . . . Olyan szárazán mondta meg, hogy még Barriet is meglepetve nézett rá. De ez csak egy p-rcig tartott. Az ilyen emberek nem szoktak finyásak lenni. — De legalább érdemes volt-e? *— kérdezte azután. . . — Érdemes lett volna, ha rajta nem vesztek. Ennek azonban cimborám gyávasága volt az oka- Rám vallott a hitvány. így aztán húsz évet sóztak rám. minek folytán semmi hasznom sem lett a dologból. — De most csak lehet? — Most még kevésbé lehet, mert mutatni sem szabad magamat! Erre röviden elbeszélte a történteket. Barriet figyelmesen hallgatta. A végén igy kiáltott fel: — Bravo, Armand! Ha igy áll a dolog, akkor a lord vagyonát is megkaparitjuk. Ez végrendelet értelmében téged illet! Az, hogy megölted anyádat, mitsem változtat a dolgon. A biróság qlitélthet vagy csinálhat veled, amit akar, de a vagyon jogszerűen téged illet! A húsz esztendő leteltével kézhez is vehetnéd . . . — Igen, ha börtönben maradtam volna. De ehhez csepp kedvet sem éreztem magamban. Most már le kell mondanom az örökségről. — Dehogy kell, barátom. Én már kigondoltam valamit. És most egy tűzön két ökröt sütünk! — Nem értelek barátom! — Ügyelj hát ide, megmagyarázom neked a dolgot. Mikor lettél elítélve? — Egy félév előtt. — Akkor hát az ezt megelőző időből keltezve, kiállítasz a nevemre egy átruházási okmányt. . . — Lehet-e a te nevedre? — Lehet, lehet, a Barriet név még nincs annyira kompromittálva, hogy nem lehetne. Az okmányt egyszerűen abból az időből keltezzük, midőn még együtt voltunk Kairóban. Ezt be lehet bizonyítani. Az angol bíróságok is tudhatják, hogy te ott voltál. Én tehát az átruházási okmány alapján megindítom a pert és ha megnyerem, felezni fogunk leszámítva a költséget, amibe a per kerül. — Helyes, — válaszolt Armand. — Felével is rémest beérem. — Tehát nagy a vagyon? — Úgy hallottam, hogy több millióra megy! — Bravó — dörzsölte kezeit Barriet, — mily nagyszerű véletlen, hogy összejöttünk egymással! — Még egy kérdést, — szólt Armand. * Bizonyára ügyvédet szándékozol felfogadni. " ~~ — Mindenesetre! — De van-e pénzed? Tudvalevő, hogy ilyen pert jelentékeny előleg nélkül egy ügyvéd sem kezd. Erre igy szólt Barriet: — A pénzt előteremteni az én dolgoip. Természetes, hogy a per megnyerte után a költségek első sorban levonatnak és csak a megmaradt összegen osztozkodunk. Armand örömmel fogadta el az ajánlatot, mert igy minden fáradság nélkül, ha egy milliót nem is, de százezret mégis bezsebelhet. Akkor aztán Amerikába megy és ott vígan éli napjait, Most átmentek a Disney-palotába. A kapustól megtudták, hogy ő lordsága éppen most érkezett haza a clubból. Armand kiváncsi volt rá, hogy milyen ember lehet. A palota az angol magánházak mintájára volt építve. Földszinti volt az ebédlő, az első emeleten volt a nagy fogadó terem és mellékhelyiségei; a második emeleten voltak a lakószobák a család számára, mely jelen esetben csak magából Disneyből állott, a harmadik félemelet a cselédség számára volt fenntartva. Disney a második emeleten levő dolgozószobája ban volt. A lakosztály első szobájában a személye körüli szolga tanyázott. Ez is egészen le volt beretválva, a haja kurtára volt nyirva, öltözéke a nyugati és keleti viselet sajátszerü vegyülőkéből állott. Ugyanilyen voll az ő angol kísérete is. Nem is lehetett hamarosan tudni, milyen nemzetbeli. Azt mondták, hogy keletindiai amit cigányos arcszme megerősíteni látszott. — Jelentsen be a lordnak, — szóit Barriet a szol gának. A szolga fölemelkedett és eltűnt a lakosztályban. Pár perc múlva kijött és intett, hogy lépjenek be. A szoba közepén állott Disney. Magas, erőteljes, imponáló alak volt. Álla simára volt beretválva, bajusza azonban hosszan lecsüngött, mint a kínaiaké. Fején kerek selyem sapka, és hosszú kaftánja csakugyan keleties kinézést kölcsönzött neki. Armand kíváncsian nézett rá. A lépcsőn feljöttekor gondolta is, hogy talán ismeri azt az embert, ki je, lenleg Disney név alatt tartózkodik itten, most azonban meggyőződött, hogy teljesen ismeretlen előtte. Disney rajta nyugtatta sastekintetét. Aztán kérdő arccal fordult Barriet felé, aki most igy szólt: — Ez a gentleman reflektál az állása, melyet lerdságod betölteni óhajt. —— Ajánlja ön? — kérdezte Disney kurtán. — Ajánlom, nrylogd! (Folytatjuk.) HÁNY MILLIÓ MUNKANÉLKÜLI? WASHINGTON. — Minden hónapban a munkaügyi minisztérium statisztikai osztálya közzéteszi az előző hónapban munka nélkül volt munkások számát, ezekre a kimutatásokra felfigyel az egész ország, sőt az egész világ s ennek a statisztikának tükrében Ítéljük meg általában az amerikai gazdasági élet ütemét hónapról hónapra. A számok hitelességében senkisem kételkedhet, merthiszen senkisem vonhatja kétségbe a minisztérium statisztikus szakemberinek tisztségét és hozzáértését. Mégis kétséges, hogy a minisztériumi hivatalban számokban kifejezett helyzet a valódi helyzetet tükrözi. Ugyanis a statisztika nem egyszerű számolási művelet ; a statisztika a tudományok egyike és mint ilyen helyet ad igenlő és tagadó nézeteknek. Egyszerűbben: lehet hinni, lehet nem hinni azt, amit a statisztika mutat. Különvéleményekben nincsen hiány. Elég rámutatni arra, hogy a “munkanélküli” fogalmát különböző szakemberek és különböző kormányok különbözőképpen értelmezik. Például Angliában csak azok jönnek számba — és azok sem teljes számban —, akik munkáért jelentkeznek. Örökös vita tárgya az, hogy a részidőt dolgozók, különösen azok, akik a hétnek csak kis részében dolgoznak, dolgozók vagy munkanélküliek-e. Aszerint, hogy felveszik vagy nem veszik fel ezeket a munkanélküliek statisztikájába, lényegesen eltérő eredményre lehet jutni. A legújabb amerikai kimutatás szerint a részidőt dolgozok száma 2,189,000. Némely statisztikusok úgy vélik, hogy ha ezeket a munkanélküliek kategóriájába osztanák be, ma Amerikában a munkaerőknek nem 5 0 százaléka, hanem 8 százaléka lenne munkanélkülinek tekinthető. Általában két csoportra oszthatók a munkanélküli statisztika kritizálói: 1. A munkásvezérek nézete szerint a munkanélküliek száma nagyobb, mint a miniszté rium statisztikája feltünteti. Ők a részidősök jelentékeny h á n yadát munkanélkülinek tekintik. 2. Ezzel szemben konzervatív szakértők és politikusok úgy vélik, hogy a hivatalos statisztika túlzottan borús képet fest a munkapiac helyzetéről, mégpedig azért, hogy a kedvezőtlen viszonyok kihangsuly ozásával megkönynyitsék egyre újabb népjóléti törvények és rendelkezések kibocsátását. A konzervatívok nem tartják helyesnek, például azt, hogy mindenkit, aki munkaközvetítő hivatalokban munkára jelentkezik, a munkanélküliek listájára felvesznek. Mert, mondják, aligha tekinthetők munkán élküli munkásoknak hők, akik férjük keresetét meg akarják toldani, vagy fiuk és lányuk, akik az iskolai szünetben munka után néznek. A “munkás” fogalmát többféleképpen lehet értelmezni. A munkanélküli statisztika rendszerét busz évvel ezelőtt dolgozták ki a minisztériumban s azóta a rendszeren nem történt változás. A m i k o i Goldbei-g munkaügyi miniszter felhívta Kennedy elnök figyelmét erre a tényre és arra hogy a rendszert több oldalró kritizálják, az elnök kineve zett egy bizottságot, amely a kérdést tanulmányozni fogj; annak eldöntése végett, hogy a jelenlegi módon készülő statisztika való helyzetet mutat ja-e. A negyedik házasság három aranyszabálya GÉNUA, Olaszország. — Rex Harrison, 54 éves, angol filmszínész, aki Rómában a készülő “Kleopatra” filmben Cézár szerepét játsza, a génuai anyakönyvvezetö előtt negyedszer holtomiglant fogadott, ezúttal Rachel Roberts, 84 éves szülésznőnek, akinek szintén van már házassági tapasztaltsága és gyakorlottsága. ’Rex Harrison ezúttal úja bt házassági- ismeretekre jeti szert. Ugyanis az eskető anyakönyvvezető, Paolo Macchiavelli, felolvasta az uj párnak az olasz törvény házassági szabályait a férj és feleség jogairól és kötelességeiről: 1. A házasfelek kötelesei: együtt élni, hűséget tartani ér egymást mindenben segíteni. 2. A férj a család feje. A feleség megosztja vele társadat-GLENN P0STÄJÄ HAMPTON, Va. — John H Glenn alezredes világraszóló űrrepülése óta tömegesen kai 'eveteket és ajándékokat az ország minden részéből, felnőttektől’és gyerekektől. Akár a Mercury Project főhadiszállására, a Hampton határába) lévő Langley Fieldre, aká) Cape Canaveralba, a k á i Washingtonba címezik a leveleket, Glenn haladék nélkül megkapja azokat és a felesége szép rendben tartja és számlálja a küldeményeket. Eddig 30,000 levelet és csomagot hozott a posta. Sokan Glenn hozzájárulását kérik ahhoz, hogy John-nak nevezhessenek el rózsát vagy orchideát, iskolát, könyvtárt vagy hidat. Egy gyerek 4 centet küldött az űrhajózás előmozdítására. Némely ajándéknak reklám ize és szinte vau; az ■ ilyen üzleti célzatú ajándékokat Glenn köszönettel visszaküldi. A pénzadományokat összegyűjtik s jótékony célra fordítják. mi állását és köteles őt követ ni bárhová, ahol ö lakhelyei választ. 3. A férj köteles feleségéi megvédeni, maga mellett tartani, anyagi erejéhez mérten mindent megadni, amire a feleségnek szüksége van. A feleség köteles férjéről gondoskodni, ha a férj szükségbe jut. Rex és Rachel bizonyára megértették, -mit mond az olasz törvény, mert ott helyben lefordítottak nekik minden szót. így tehát a nagysikerű és nagypénzü színész nyugodt lehet: a felesége el fogja tartani, ha ö nem tud deget keresni. Negyedszer kellett anyakönyvvezetö elé íllnia, hogy a házaséletnek ezt az ígéretes áldását megismerje. Kitüntették Szabó törzsőrmeslert j SANDUSKY, O. — A State I Highway Patrol repülőosztályának két rendőrét kitüntették, három eszméletét vesztett személy megmentése midi egy jégtábláról. A kitüntetést a patrol főfelügyelője, Scott B. Radcliffe ezredes adta át Joseph Szabó törzsőrmesternek ,s James E. Haines káplárnak. A két rendőr élete kockáztatásával repülőgépjével leszállt a jégtáblára, ahol egy clevelandi pilóta és két női utasa eszméletlen testtel fefü'kt, miután könnyű repülőgépjükkel lezuhantak a jégre. Az eset alkalmával katonai helikopterek visszautasították. hogy leszálljanak az üsző jégtáblára a veszély miatt. Szabó, aki azelőtt a legiere pilótája volt, 15 éve áll a párról szolgálatában, Haines volt marine-pilóta 1918 óta. A hét legjobb vicce Mussolini, Hitler és Sztálin együtt ülnek a pokolban, s felidézik az időket, mikor még hátaimon voltak. A Duce arra emlékezik, mikor a feketeingesek légiói hódoltak előtte; Hitler felemlíti az időket, mikor egy intésére páncélos hadtestek dübörögtek minden égtáj felé. Végül megszólal Sztálin: “Ez mind semmi, én egyszer mondtam az elvtársaknak, hogy ‘kuss’ és csak nyolc évvel halálom után mertek megszólalni! ÖNGYÚJTÓ CIGARETTA HAMBURG. — Angol szabadalom alapján egy hamburgi gyár még az idén forgalomba hozza azt az uj cigarettafajtát, amelyet csupán hozzá kell dörzsölni a cigarettadoboz belső részén levő dörzsanyaghoz és máris meggyullad. A gyuanyagot a cigaretta egyik végén, a papír alatt helyezik el, keskeny gyűrű alakban. A cigaretta a dörzsölésre könnyen tüzet fog, öngyulladásától azonban nem kell tartani. A cigaretta és a gyufa kombinációja, vagyis a dörzsöléssel meggyujtható cigaretta régóta foglalkoztatja az újítókat. A legkezdetlegesebb megoldás az volt, amikor a •igaretta egyik végét a gyufa gyujtóvegy lile tóbe mártották. Az ilyen cigarettát azonban nem lehetett nagyüzemi méretekben gyártani, azonkívül nem volt tetszetős, s amikor a bemártott Cigarettavéget megdörzsöiték, könnyen megégette a kezét. Olyan megoldásra volt tehát szükség, melyben a gyujt ó e 1 e g y a legszükségesebb men ny iségbe n korlát ozód ik, és a gyártás során a cigarettán helyezhető el. Kívánatos még, hogy ez az elegy tetszetős legyen, könnyen gyulladjon, de öngyulladás még se következzék be. A könnyen gyulladás azért fontos követelmény, mert a cigaretta nem dörzsölhető nagy erővel. Ennek a cigarettának kétségtelen előnye, hogy használatkor nincs szükség külön gyűjtőeszközre. Hátránya viszont az, hogy a dohány izzásba hozásához a cigarettát a dörzsölés, után azonnal meg kell szívni, és emiatt esetleg a dohányzó tüdejébe hatol a gyű j tóelegy égés termékeinek egy része is. Ha pedig ennek kellemetlen az ize, akkor aligha lesz népszerű az ilyen cigaretta. CSALÄDJRTÖ TATABÁNYA. — Búkor István, 22 éves tatabányai lakos kiirtotta családja négy tagját és öngyilkos lett. Búkor különváltan élt feleségétől, de a családi viszály to-, vábbra is fennállt közöttük. A fiatalember este megölte munkából hazatérő feleségét, valamint apósát, Geider Istvánt, anyósát, Geider Istvánnét és nyolchónapos kisfiát, Búkor Lászlót, azután öngyilkos lett. A mentők még életben találták a családirtó gyilkost, beszállították a kórházba, ahol több műtétet hajtottak rajta végre, de három napnál utóbb meghalt, Búkor holmira-- között egy búcsúlevelet találtak, amelyből kiderült, hogy borzalmas tettét családi okok miatt követte el.
