A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-27 / 43. szám

A Jó PÁSZTOR 3. OLDAL ISMERETEK KINCSESTÁRA TÖRTÉNELMI szélviharok A nagy görög-perzsa háború igazságosan végző­dött, a szabadságukat védő görögök hosszú harcok után győzelmet arattak Dareiosz és Xerxesz hadseregei el­len. A győzelemhez hozzájárult az, hogy a perzsák nem ismerték eléggé a hadszínterek szélviszonyait, a görö­gök pedig nemcsak tisztelték, hanem tanulmányozták is a szeleket. Az első támadást Dareiosz veje, Mardoniosz ve­zette K. e. 492-ben. Egy őszi napon az Athosz-félsziget megkerülése közben erős északi szélvihar kapta hát­ba a flottát, a viharban 300 hajó tönkrement, 20,000 ember elpusztult. Tizenkét évvel később Dareiosz fia, Xerxesz újból megkísérelte a görögök leigázását. Ha­­jóhidat építtetett a Helleszpontuszon keresztül, egy erős vihar megsemmisítette a hajóhidat. Harag­jában Xerxesz hadat üzent a viharoknak és megkor­bácsolta a tengert. Ez a büntetés nem akadályozta meg az elemeket abban, hogy a király második hidját is tönkretegyék: a téli viharok szétszaggatták a nagy al­kotást. Xerxesznek az egész hadjárat folyamán sok baja volt a viharokkal. A flottát rögtön az első győztes csa­ta után Magnezia-félsziget mellett heves északi szél­vihar lepte meg, és a hajóhad egy része harcképtelenné vált. A további harcok sordán a Pagazei-öböl bejáratá­nál újból heves vihar tépázta meg a perzsa hajóhadat. Később a perzsa flottának azt a részét, amelyet a görög hajóhad bekerítésére küldtek ki, egy éjszakai vihar tel­jesen megsemmisítette. A középkor története is bővelkedik heves viharok­ban. Az angolok és franciák között dúlt 100 éves hábo­rú alatt III. Eduárd angol király a meghódított francia területen portyázva, 1360 áprilisában Chartres mellett hatalmas viharba került. A csatában rettenthetetlen király, akit kora “a lovagság virága” címmel tüntetett ki, nagyon megdöbbenhetett a fékevesztett vihar dü­höngésén, mert szorongattatásában fogadalmat tett a békekötésre. Túlértékelnénk a szelek politikai szerepét, ha az orkánnak és jégesőnek tulajdonítanánk a Bre­­tigny-i békét, de a nyomasztó percekben tett fogada­lom bizonyosan siettette a király elhatározását. Az Északi-tenger egyik hatalmas szélvihara tett pontot a spanyolok tengeri uralmának végére. II. Fü­­löp spanyol király 1588-ban 30,000 fegyveressel indí­totta útnak hajóhadát, a »‘győzhetetlen Armadát” Ang­lia ellen. Az Armada az első csatározások után felha­józott az Északi-tengerre, és ott végzetes vihar érte. A szél által szétszórt hajók jelentékeny része zátonyra fu­tott és elpusztult. Az Armada 150 hajója közül csak 50 tért vissza Spanyolországba és kb. 10,000 katona a tengerbe fulladt. A krimi háború idején 1854-ben a Fekete-tenge­ren kitört nagy vihar a meteorológia fejlődése szem­pontjából nagy jelentőségű volt. Amikor az Oroszor­szág ellen indított háborúban Szebasztopolt ostromol­ták, a hadsereg készleteit a Balaklavánál horgonyozó hajókon raktározták el. A vihar sok hajót elpusztí­tott, és elpusztultak a felhalmozott készletek is. Le Verrirer francia csillagász megállapította, hogy a vi­har, mielőtt a Fekete-tengert elérte. Európán át nyír gátról kelet felé haladt, és ha kellő hírszolgálat áll ren­delkezésre, meg lehetett volna akadályozni a katasztró­fát. Le Verrirer javaslatára a francia kormány meg­szervezte az első időjárási hirszolgálatott. A technika gyorsan fejlődött a krimi háború uátn, és ma már nehezen képzelhető el, hogy egy-egy szél­vihar hajóhadakat, hadseregeket semmisítsen meg. Le Verrier javaslata óta az egész világon a megfigyelő ál­lomások ezrei figyelik az időjárás kilengéseit. GREENOCK, Skótország — Pat Arrowsmith 31 éves kisasszony három hónap fogházat kapott, mert résztvett egy tüntetésben a Holy Loch amerikai Po­laris állomás ellen. A fogházban éhségsztrájkot kez­dett, hat napon át mesterségesen táplálták. Ha megint elkezdi a sztrájkot, megintcsak táplálni fogják, mondja a fogház orvosa. WELLINGTON, Ujzéland, -— A parlament 41 sza­vazattal 30 ellen eltörölte a halálbüntetést gyilkosság­ra, de fenntartotta árulásra. MARSEILLE, Franciaország — Mielőtt Paul Du­rand, egy kereskedelmi hajó matróza, századszor hajó­ra szállt, a felesége rátetováltatta a mellére a követke­ző intelmet, mely hogy kiknek szól, azt mondani sem kell: “Paul Durand, nős, négy gyermek apja.” És e sza­vakkal bocsátotta útra a férjét Madame Durand: “Most mehetsz minden kikötőben egy lány fejét elcsavar­ni!” TORONTO, Ont. — Egy itteni vállalatnál lehet te­metést megrendelni részletfizetésre. Az üzletfél, aki előbb-utóbb holtbiztosán meg fog halni, havonta fizeti a részleteket a temetéséért, amelyet a finanszírozó vál­lalat előre megfizet. A vállalat kockázata az, hogy az üzletfél meghal, még mielőtt az egész temetési dijat letörlesztette volna. Ez a három hollywoodi filmcsillag nemcsak szinész, de vendéglőtulajdonos is. Nevük: (balról jobbra) Benson Fong, Lisa Lu és Kam Tong. KOLDUSOK MESTEREI "ALLAH MAID VISSZAFIZETI NEKED. ADJ. URAM!" Kelet: Casablanca, Algéria, Kairo, Beirut, Damascus, Bagdad . . . verőfényes, ikék ég alatt tarka embertcimeg hullámzik az utcán. Az ide­gen turista lenyűgözve bá­mulja a stíkaságot és a tar­ka ruháikat, (hallgatja a kiál­tozásokat, amelyek álmosán uisznak a fulladt levegőiben... és egyszerre éles hang üti meg fülét: — Adj, uram’ adj alamizs­nát te, aki gazdag vagy, ne­kem, aki nyomorultabb va­gyok mindenkinél. Allah majd visszafizeti jóságodat! Ezt hallj a az idegen, bár­merre is járjon a Távol-Kele­ten. bármelyik városiban. S koldusok tolakodnak feléje, rongyokban burkoltan és fe­kéllyel borított testűiket mu­togatják szégyentelenül. Kar­juk feléd nyuliik és lassanikint úgy érzed, mintha ezer kéz hullámzar.ék körülötted és millió száj kiáltaná: — Allah majd visszafizeti jóságodat! A Kelet egyik legnagyobb problémája a koldulás és ide­gen látogatók gyakran cso­dálkoznak: miképpen lehetsé­ges az, hogy még az úgyneve­zett gazdag vidékeken is meg­számlálhatatlan mennyiségű koldus nyüzsög a városok ut­cáin? Miből élnek ezek, akik rongyokban burkoltan járnak, igy élik le életüket és feké­lyek borítják sovány testü­ket? Hogyan lehetséges igy élni? A nyugati világ nagyváro­sainak utcáin szégyen a kol­dulás. .Szégyenkezve, halkan húzódnak meg a koldusok Ut­casarkok szegletén és alig hal­lani hangjukat. Gyakran ész­re sem vesszük eket. A Tá­volikeleten nyüzsgő . kolduso­kat azonban nem . lehet észre nem venni. Hangosak és szé­gyentelenek. Nem kérnek követelnek. Igaz, szavaik — kérő szavak. A hangsúly azonban támadó és követelő és ha nem adsz nekik, szitko­zódva rohannak utánad és amiként néhány pillanattal előbb még Allah áldását, kér­ték reád, most már Allah át­kát helyezik kilátásba. A KÍGYÓÉ VŐ FÉRFI Egy német turista, aki nemrégen járt Kairóban, me­sélte a következő kis történe­tet; — Egyik délelőtt a város legforgalmasabb utcáján sé­táltam és hirtelen öreg, ron­gyos, bicegő koldus rohant elő valamelyik, kapu szegletéből, nekem rontott és sivitó han­gon üvöltötte: —• Te gazdag vagy és én nyomorult. Adj nekem, akár­mennyit is, de adj, mert tűr­hetetlenül éhes vagyok! Al­lah, mindnyájunk ura, bősé­gesen meghálálja majd! Tehetetlenül bámultam rá iés ekkor az öreg, hogy fokoz­za a hatást, a kezében tartott, úgynevezett élő skorpiót kezd­te harapdálni’ mintegy mu­tatva, hogy .— valóban éhes. A látványtól megundorodva, zsebembe nyúltam, aprópénzt adtam neki és sietve odébb álltam. A . későbbiek folya­mán bennszülött barátaim mesélték, hogy a sfcorpióevési trükk már nagyon régi Kele­ten lés a ikigyóméreg a legtel­jesebb mértékben hatástalan az öreg koldusra, mert szer­vezete már régen megszokta és ellenállóvá vált a kigyómé­­reggel szemben. Néhány nappal később újabb koldulási trükköt lát­tam Bagdadban, ahová Kairó­ból utaztam. MILLIOMOS KOLDUS — Tudom — folytatta elbe­szélésiét a német turista — számtalan legenda járja a kü­lönböző nyugati országokban a milliomos koldusról’ aki a kéregetésből vagyont szer­zett. Sohasem hittem ezeknek a legendáiknak. Most azonban, Bagdadban a magam szemé­vel győződtem meg arról: lé­tezik ilyesmi — legalább is a Keleten. — Tizenhat-tizenhét éves f iatal leány koldult egyik dél­előtt abban az utcában, ahol idegenek s jómódú bagdadiak is sűrűn megfordulnak. Fel­tehet j ük a kérdést: mi oka volt annak, hogy a kislány olyan helyen ikéregetett, ahol nagyszámu bagdadi is járt? Várhatott-e ezektől alamizs­nát? A felelet — bármilyen meglepő is — igen. Ismer­nünk kell a (keleti emberek gondolkodásmódját. Annak ellenére, hogy a koldulás min­den trükkjét régóta ismerték, mégis adtak. Hitük egyik alaptétele ugyanis’ hogy, aki alamizsnát ad, azt halála után biztos, hely várja a paradi­csomban. Néhány fillérrel te­hát az örök üdvösséget vált­ják meg maguknak. Ez a kié­­regető fiatal leány egyébként olyan rongyos ruhákban járt, amilyeneket még Keleten is ritkán láttam. Ugyanaznap délután, a város egy másik előkelő negyedében jártam és 1 egnagyobb m egrőíköny öd é­sernre a délelőtti, toprongyos kis koldüsleányt láttam az egyik nagy ház- kapuján be­lépni — kábitóan elegánsan. A dolognak utánajártam és érdeklődésemre csakhamar meg is kaptam a választ: a fiatal leány, aki már 11 éves kora óta “hivatásos koldus” volt,, annyira megszedte ma­gát, hogy bátyjával együtt a város legdrágább imükereslke­­déoének volt — a tulajdono­sa. Koldulásra már régen semmi szüksége nem volt. — Miért koldul hát? — kérdeztem napokkal később, amikor egy bagdadi mulató­ban együtt vacsoráztunk. Bennszülött barátaim ugyan­is — kéréseimre — bemutat­ták. neki. — Miért? — kérdezte és a parketten táncoló párokat nézte, télim lehunyt szem­mel, kicsit unatkozva. — Nem tudom. Azt hiszem, a vérem­ben van. GYERMEK­KÖLCSÖNZÉS — A keleti városok egyik jellegzetessége a koldulásra kikölcsönzött (gyerek — mon­dotta a német turista. — A már begyakorlott és “jólke­reső” koldusóik’ gyermeket kölcsönöznek magúik mellé. A kölcsönzött . gyerekért meg­szabott napidijat fizetnek. Szegény családok szívesen ad­ják gyereküket “előkelő” koldus mellé. Két őka van en­nek : egyrészt pénzhez jutnak, mert a kölcsönzési díj — bár­milyen kevés — mégis pénz. Másrészt pedig: “jövője” van a gyereknek. A gyakorlott koldus mellett megtanulja a kéregetés különböző trükkje­it, agyafúrt módszereit. S a keleti ember tudja: megfele­lő gyakorlat után a gyerekből Hírek a világ minden részéből LONDON — Miután megoldódott a probléma, hogy kik milyen ajándékokat küldhetnek Margaret hercegnőnek megszületendő bébije részére, uj, még súlyosabb probléma kerekedett a királyi család körül. A Victoria állomás közelében építenek egy 320 láb ma­gas épületet és kiderült — fotográfusok be is bizonyí­tották, — hogy a felhőkarcoló tetejéről távcsővel könnyű lesz ellátni a Buckingham palota kertjébe és úszómedencéjébe. Bárki, akinek jó távcsöve-van, a ma­gasságból meglesheti Erzsébet királynőt és Philip her­ceget, amint a medence vizében lubickolnak. Nem vé­di többé a királynő őfelségét és hercegi férjét a magas fal amellyel az úszómedence körül van véve. PÁRIS — III. Vajda Vojvoda, az európai cigá­nyok királya, kijelentette, hogy rövidesen petícióval fog fordulni az Egyesült Nemzetekhez: segítsen a vi­lágszervezet megteremteni egy cigány államot. A ci­gányok megunták az örökös vándorlást, szeretnének megtelepedni egy saját országban, amelyet az Atlanti vagy a Csendes óceán valamelyik szigetén kellene meg­alapítani. Az európai cigányok, akik magukat Romani cigányoknak nevezik, a jövő hónapban az UNESCO párisi székházában világkongresszust fognak tartani s azon fogják elhatározni, hogy hol alakuljon meg a ci­gányország, melynek Romanestan lesz a neve. A ci­gányállam nemzeti lobogóját zöld és kék szinben már két évvel ezelőtt megtervezték. NICOSIA, Cyprus — Derek Christian angol piló­ta az akrotiri repülőtéren egy villanyos fúró kezelésé­nél elektromos sokkot kapott, a szívverése elállt és orvosok 86 percen át felváltva masszírozták a szivét, mig végre sikerült a tetszhalottat életrekélteni. éppen olyan ‘jómódú ember válhat- mint jelenlegi gazdá­jából, az “előlkelő” koldusból. Keleten a k üduláismak jövője van és az idegen gyakran úgy érzi — a tömegeik számára csak a koldulásnaík van jövő­je. Persze, önkéntelenül is fel­merül a kérdés: meddig tart­hat ez igy? KODUSSZEGÉNY KOLDUSOK — Mi lesz a jövő ? Milliók és milliók koldulnak a keleti országokban. Hivatásszerű­en, sorsukba belenyugodva koldulnak. Mert akármilyen furcsa iis, még a mesés Távol- Keleten sem válik minden koldus — gazdaggá. Legtöbb­jük valóban szegény, rongyos ruhadarabjuk egyetlen tulaj­donuk és a testüket borító fe­kélyek valódiak. A Távol-Ke­let országai is rengetegét költenek fegyverkezésre, sók­kal többet annál, mint .-’meny­nyivel a milliókat sújtó, ál­landó gazdasági nyomorúsá­got einyhiteni tudnák. S eköz­ben az idegent koldusok ezre veszi körül, ezer kéz hullám­zik tekintete előtt és a keleti városok utcáin, a napfény­ben, soha nem halkulóan zug a kiáltás: — Te gazdag vagy, én nyo­morult vagyok. Adj valamit és Allah majd meghálálja! Meddig tart ez még ? Ki fe­lel a kérdésre és ki tesz vala­mit milliók nyomora, beteg­sége és jövőtlemsége ellen ? — fejezte be elbeszélését a né­met turista. “SZEMÉLYES SZOLGÁLATOT” végző bank önre helyezi a fősulyt! Minden szolgálatunk, mint a képeken, közös tulajdonsággal -bir: önre helyezi a fő­sulyt — pénzügyeinek lebonyolításában, személyes kényelmére. Erre a célra tervezték — hogy annyi személyes figyelmet tanúsítsanak, mely egy banktól vár­ható. És itt van még valami, ami kedvére van, ha velünk intézi bankügyeit: minden bankügyletet ugyanazon a helyen intézheti el — egymagában is nagy kényelem! Teljes bank és trust szolgálatot adunk: csekk számlát, takarékbetéti számlát, sze­mélyes kölcsönöket, részletfizetési kölcsönt, jelzálog hiteleket, trust szolgálatot és üzleti bankügyek lebonyolítását. Tehát teljes bank szolgálatokért, melyen a “személyes szolgálat” a fősuly, jöjjön hozzánk. NATIONAL BANK MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION A GROWING FINANCIAL FORCE IN CLEVELAND .. .TOTAL RESOURCES OVER $400,000,000

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents