A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-13 / 41. szám

8. QLDXE Pünkösd után 21. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 18. fej., 23—35. szakagz. Hasonló a mennyek országa egy királyember» hez, aki számot akart vetni szolgáival. S mikor el­kezdte a számvetést, eléje vivének egyet, aki neki tízezer talentommal tartozott. Mivel pedig nem volt miből fizetnie, parancsold ura, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és minden vagyonát s úgy fi­zessen. Leborulván pedig a szolga, esedezék neki, mondván: légy türelemmel irántam és mindent meg­fizetek neked . . . Könyörülvén tehát az ur ama szol­gán, elbocsátá őt és az adósságát elengedé neki. Ki­­menvén pedig ez a szolga, találkozók egy szolgatár­sával, ki neki száz dénárral tartozott s megragad­ván, fojtogatá őt, mondván: Add meg, amivel tarto­zol. És leborulván szolgatársa, kéré őt, mondván: Légy türelemmel irántam és mindent megfizetek ne­ked. De amaz nem engedett, "hanem ment és tömlőé­be veté őt, amíg csak meg nem fizeté adósságát. — Látván pedig szolgatársai a történteket, igen meg­­szomorodának s urukhoz menvén, elbeszélők neki mi történt. Akkor előhiván őt ura, mondá neki: Go­nosz szolga, minden adósságodat elengedtem neked, mivelhogy kértél engem, nem kellett volna-e tehát neked is könyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én is könyörültem rajtad? És megharagudván ura, át­­adá őt a poroszlóknak, mig csak meg nem fizeti min­den adósságát. így fog cselekedni mennyei Atyám is veletek, ha meg nem bocsáttatok, kiki az ő atyafiá­nak, szivetekből. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban ha­tározottan s nyíltan kijelenti, hogy amilyen bánás­módot tanúsítunk embertársainkkal szemben, épp olyant fog a jó Isten is velünk szemben tanúsítani. Más szóval: a jó Isten csak abban az esetben bocsát meg s gyakorol velünk irgalmat, ha mi is megbocsá­tunk és tudunk irgalmasak lenni embertársainkkal szemben. De ha úgy akarunk eljárni, mint az a bizonyos evangéliumi szolga, aki elfogadta ugyan urának nagy irgalmasságát, de ő már az egyenrangujával özemben, szolgatársával szemben, még csak egy cse­kély irgalmat sem akart gyakorolni, akkor kedves olvasóim, ránk is vonatkozik az, amit Krisztus egy más helyen mond: Irgalom nélkül való Ítélet vár mindazokra, akik az irgalmasságot nem gyakorol­ták. Mert hát mi alapon várok megbocsátást és irgal­mat Istentől, az Uramtól, amikor én egy embernek, a társamnak nem akarok megbocsátani és irgalmaz­­ni? Ugyan mi jogcímem van Isten végtelen nagy ado­mányára, amikor én egy végtelen kis ajándékot se akarok adni? Azt mondja az írásban az Ur: “enyém a bosszú, én akarok mindent visszafizetni!” Isten jogába avat­kozik tehát az az ember, aki Ítélkezik és bosszút gya­korol embertársa fölött, legyen bármennyire is iga­za, legyen bármennyire is megsértve. És az ilyen em­ber eljárásával mintegy kihívja az Istent, hogy úgy járjon el vele szemben is, mint ahogyan ő járt el em­bertársaival szemben . . . S még egyet. A Miatyánkban naponkint talán többször is elmondjuk: “és bocsásd meg a mi vét­keinket, miképén mi is megbocsátunk az ellenünk, vé­teleknek ...” Bocsáss meg, amint mi is megbocsá­tunk ... Ha mi ennek a krisztusi imádságnak szavait ajkunkkal ugyan elmondjuk, de az értelme szerint nem cselekszünk, vagyis ha mi nem bocsátunk meg felebarátunknak, akkor az az imádság nem áldás lesz ránknézve, hanem átok; akkor nem megbocsátást es­­dünk le ,hanem — megtorlást, nem irgalom vár ránk, hanem irgalmatlanság . .. Mert ha nem akarunk meg­bocsátani és mégis ajkunkra merjük venni ezen sza­vakat: bocsáss meg, miképpen mi is megbocsátunk, akkor mintegy azt mondjuk Istennek: Uram, amit én gyűlöletet és haragot táplálok szivemben ember­társam ellen, úgy táplálj Te is ellenem hasonlóan gyűlöletet és haragot. — Hát nem borzasztó az ilyen imádság, hát nem átok-e inkább az? . . . És hozzá­fűzhetjük még azt is, amit ugyancsak az írás mond: “A te szádból ítéllek meg, haszontalan szolga! . . . ” “Vigyázzunk, nehogy önmagunk mondjunk ki ma­gunk fölött ítéletet. Ft RDŐKÁD-FORMMLOM ELŐTT JOHANNESBURG, Dél-Afrika — B. A. Dawson itteni mérnök a fürdőkádban megcsúszott, feje neki­ütődött a vízcsapnak, kissé megsérült, az ütés, amit ka­pott, meglehetős fájdalmat okozott és — abban a pil­lanatban egy ötlete támadt, amely talán forradalmo­­sitani fogja a fürdőkád és mosdó gyártást az egész vilá­gon. 1 Az eszme egyszerű, mint oly sok eszme, ami a A Jó PÁSZTOR GROSZ ÉRSEK HALALA Október 3-án szivszéihüdés­­ben meghalt Grősz József ka­locsai érsek, a magyar püspö­ki kar feje, 74 éves korában. 'Grősz nyugatimagyarorszá­­gi paraszt családból szárma­zott, közeli rokonai a mai Burgenlandban élnek. A győ­ri püspöki teológiát, majd a bécsi Pazmaneumot végezte. Hamarosan a győri püspöki irodába kerül, 1927-ben győ­ri segédpüspökké, 1936-ban a szombathelyi egyházmegye apostoli adminisztrátorává, majd püspökévé nevezők ki. 1943-ba,n már kalocsai! érsek. Bár a kalocasi f őegyházme­­gye a legkisebb a három ér­sekség között, Grősz érsek tisztje végzetes jelentőségű­vé vált azáltal, hogy 1949 ele­jétől kezdve, Mindszenty Jó­zsef esztergomi érsek ibebör­­tönzése óta őrá hárult a ma­gyar püspöki kar vezetése. Grősz érsek bátran ellenállott a katolikus egyház elnyomá­sára irányuló kommunista törekvéseknek. Több emlék­iratban tiltakozott az egyház üldözése ellen, azonban a pap­ság elhurcolásával fenyeget­ve, arra kényszerült, hogy a püspöki kar többi tagjaival i egyetemben 1950 augusztu­sában letegye az esküt a kom­munista állam alkotmányára. Azonban továbbra is mindent megtett, hogy megőrizze a vezetése alatt álló magyaror­szági katolikus egyház füg­getlenségét és helytállásának tudható be, hogy 1951 má­jusában államellenes összees­küvés ürügyével 8 társával együtt letartóztatták és 15 évi börtönre ítélték. 1955 októberében, az “olva­dás” idején, kiengedték a börtönből, majd 1956 májusá­ban amnesztiában részesült. Mivel a forradalom után Mindszenty bíboros az ame­rikai követségen talált mene­déket, Grősz érseknek kellett továbbra is vállalni a püspöki kar vezetését. Kénytelen volt A francia bárónő amerikai lobogója Washingtonban, az Egye­sült Államok hadimuzeumá­­ban sok más hires történelmi ereklyével együtt egy zászlót is őriznek, amelyhez egy bá­tor és kalandos életű amerikai asszony története fűződik. Jeanne de Brunvilliéres, egy fiatal bárónő, a múlt század negyvenes éveiben a párisi 'arisztokrácia egyik legszebb és legünnepéltebb hölgy tagja volt. Férje, a fia­tal Murát gróf, ugyancsak népszerű volt a francia elő­kelőség körében. A fiatal há­zaspár a legnagyobb boldog­ságban élt, 1848űoan azon­ban, amikor Murat gróf egy politikai összeesküvésbe keve­redett, minden vagyonukat el­vesztették és menekülni vol­tak kénytelenek. Brémák i mentek és felszálltak egy ha jóra, hogy Észak-Ameriká­ban, Colorado államban pró­báljanak uj életet kezdeni. Három hónapig tartó uta­zás után minden pénz nélkül érkeztek meg uj hazájukba, ahol az ottlakóknak akkor még minden talpalatnyi föl­det fegyverrel kellett az in­diánoktól elhóditanick. A gróf az amerikai kormánytól a Palma tó partján egy darab földet kapott, melyen szor­galmas feleségével együtt fa­­törzsekből házat épített és marhatenyésztéssel foglalko­zott. Már-már úgy látszott, hogy a fiatal pár uj hazájá­ban is megtalálja a boldogsá­got, egy napon azonban a réz­­bőrüek váratlanul megtámad­ták a kis birtokot, mindent felégettek és a gróf egész marhaállományát elha j tot­ták. Murat és felesége meg­menekültek ugyan a haláltól, de két kis gyermekük, egy fél éves és egy kétéves kisfiú, az indiánok támadásának ál­dozatául esett. Ez a borzalmas élmény egé­szen átalakította, megkemé­­nyitette a fiatal grófnő jelle­mét. Szivét csillapíthatatlan bosszúvágy töltötte el. Fér­jével együtt ettől kezdve ál­landóan résZfcvett az indiának elleni harcokban és biztosan célzó fegyverével számos réz­­bőrűt küldött' másvilágra. Ki­tűnő lovas volt ; bátorságáról és fáradhatatlanságáról való­­áágos legendákat beszéltek. Amikor 1863-ban megala­kult Coloradóiban az első ön­­kéntesezred, mely feladatául az indiánok végleges elűzését tűzte ki, Murat és felesége is tüstént beállottak a katonák közé és vakmerőségükkel szá­mos ütközetben kitüntették magukat. A cottny-springsi csatában történt, hogy az ez­red elvesztette zászlóját. Ami­kor este, az ütközet után en neje hire ment, általános meg­döbbenés támadt. Az ' .elha gyott vidéken'a katonák nerr tudtak maguknak uj zászló: szerezni. De a fiatal bárónő megmentette a helyzetet. Fe hér-piros csíkos blúzából é: hék szoknyájából zászlószöve tét varrt össze, melyre olaj festékkel gyorsan ráfestet­­tek annyi csillagot, ahány ál­lama volt annakidején az Uniónak. Ez alatt az egysze­rű, sátorrudra erősített zász múltban világraszóló felfedezésekre és újításokra veze­tett: fürdőkád és mosdómedence kiálló vízcsap nélkül. Dawson mérnök mindjárt megtervezett egy viz­­csapnélküli kádat. A viz a falba beépített csővégen át folyik a kádba s a hideg és meleg vizet keverő készü­lék is a falba van rejtve. Heuréka! — kiáltottak fel, ilyesmin elcsodálkozva, a régi görögök. Most mi azt szoktuk mondani: Kolumbusz tojása! A délrfrikai Kolumbusz már szabadalmaztatta ha­zájában a falbarejtett Kolumbusz-tojást és az a szán­déka, hogy szabadalmaztatja a világ minden részében, ahol fejlett ipar van. És álmodoki a feltaláló. Ezt álmodja: “Az Egyesült Államokban évente két millió fürdőkádat gyártanak. Ha csak ennek tizedrészét fogják gyártani az én sza­badalmam alapján, sokmillió amerikai dollárral gazda­godnék Dél-Afrika.” És, hozzá kell tenni, gazdagoknék Mr. B. A. Dawson is . . . Azt hiszi ő, hogy a csapnélküli fürdőkád és mosdó idővel meg fogja hódítani az egész civilizált világot, annál is inkább, mert az uj gyártási módszerre való át­térésnek nincsenek különösebb technikai nehézségei. Sőt mi több, a csapnélküli kád és mosdó még olcsóbb lesz, mint a homlok- és. orr-töréssel fenyegető csapos kád meg mosdó. résztvenni az u. n. “papi béke­­'mozgalcimban”, hogy az egy­házat újabb üldözéstől meg­védje. Megbízható híreik ér­keztek áriról, hogy néhány hó­nappal ezelőtt, amikor ujbó. tömegesen tartóztattak le papákat, Girősz érsek üzene­tet küldött a kommunista kormányhoz, hogy amennyi­ben nem tekintenek el a pa­pok igazságtalan üldözésétől, őt is vessék börtönbe. Közvetlen halála előtt ülte meg aranymis'éjével 50 éves papi jubileumát, a magyar kato’i'kuss'ág meleg rökon­­szen vétől övezve. A kalocsai főegyházmegye utódlásának kérdése bizony­talan. Mivel számos püspök elhunyt, illetve működésűket a kormányzat megakadályoz­za, ma már az egyházmegyék jelentős résziét püspöki és ér­seki koadjutorok vezetik. Le­hetséges, hogy ez lesz a kalo­csai érsekség sorsa is. A püs­pöki kae* vezetésének nehéz tisztje valószinüleg Hamvas Endre Csanádi püspökre fog hárulni'. ló alatt egyik győzelmet a má­sik -után aratta az önkéntes sereg. Egészen 1872-ig folytatta a házaspár ezt a kalandos éle­tet. Akkor aztán visszatértek a Palma tóhoz, újból felépítet­ték házukat és állattenyész­téssel kezdtek foglalkozni. A szerencse azonban elkerülte őket. Murat gróf nem sokkal később meghalt és özvegye a legnagyobb nyomorban ma­radt. Csak számos évvel később tudták meg a bátor nő egy­kori baj társai, hogy Muratné milyen nélkülözések között él. Gyűjteni kezdtek számára és a sajtó támogatásával rö­vid időn belül nem kevesebb, mint háromszázezer dollár gyűlt egybe. Muratné azon­ban nem fogadta el a pénzt az egész összeget a katona özvegyek rendelkezésére bo­csátotta. Hogy az idős hölg.v életét könnyebbé tegyék, Co­lorado állam képviselői ekkoi havi kétszáz dollár tisztelet beli zsold kiutalását szavaz­ták meg, melyet az özvegy élete végéig, -egészen 190L április 9-ig kapott. Ezen a napon halt meg, nyolcvanhat éves korában. Államköltsé­­gen, katonai pompával temet­ték el és a zászló, melyet saját ruhájából ő varrt annak ide­jén, még ma is mint ereklyét mutogatják. Színes képeskönyvek vak gyermekeknek TOKIO. — Kyushuban, Ja­ján legdélibb fekvésű szige­­én színes képeskönyveket ké­­-zitenek vak gyermekek része­se. Az ötletet Kinzo Akijama /alósitotta meg nyolc évvel •zciőtt, amikor egy barátja, aki vak gyermekek tanításá­val foglalkozik, felvetette a problémát, miképpen lehetne térképet készíteni a számuk­­:a. A térképet elkészítették. A folyókat nylon anyagból a szárazföldet gyapjurongyok­­bói, minden földrajzi egysé­get más-más textilanyagból Állítottak elő. A térképnek sí­mre volt a vak gyermekeknél, akik rövid idő alatt megtanul­ták megkülönböztetni egy­mástól a szövetmintákat. Kin- 7o Akijama most rátért ha­sonló rendszerű képesköny­vek készítésére. A sokszorosí­tás problémáját is megoldot­tál' elektronikus nyomtatási módszerrel. Akijama most vi­rágokat és állatokat ábrázoló képeskönyveket készít vak gyermekeknek, akik megta­nulnak tapintással szilieket észlelni. HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy Sing Sing, New York hires nagy börtöne, in­diánoktól kapta a nevét. Kö­ves helyet jelent. Bizony kö­ves, nem lehet ott kényelem­ben pihenni. Pünkösd után 21. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 8, 5—-15 Mondá az Ur e példabeszédet: Kiméne a mag­vető, elvetni az ő magvát; és amint vetett, némely mag az útfélre esék, és tapodtaték, és az égi mada­rak megevék azt. És némely a kősziklára esék, és ki­kelvén, elszárada, mert nem vala nedvessége. És né­mely a tövisek közé esék, és együtt felnővén a tövi­sek, elfojták azt. És némely a jó földbe esék, és ki­kelvén, százannyi termést hoza. Ezeket mondván, kiálta: Akinek fülei vannak a hallásra, hallja meg. Kérdezzék pedig őt tanítványai, mondván: mit je­lent e példabeszéd? kiknek ő mondá? nektek adatott tudni az Isten országa titkát; egyebeknek pedig pél­dabeszédekben, hogy látván , ne lássanak, és hall­ván, ne értsenek. Ez tehát a példabeszéd: A mag az Isten igéje. Az útfélre esők azok, kik hallgatják, az­után eljő az ördög, és kiveszi az igét szivökből, ne­hogy hívén, üdvözöljenek. A kősziklára esők azok, kik midőn hallják, örömmel fogadják az igét; de nincs gyökerök; egy ideig hisznek, és a kisértet ide­jén eltávoznak. A tövisek közé esők azok, kik hall­ják, de utóbb a szorgoskodástól, gazdagságtól és az élet gyönyörűségeitől elfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek. A melyek pedig a jó földbe estek, azok, kik tiszta és jó szívvel hallván az igét, megtart­ják, és térmést hoznak béketürésben. Ezeket mond­ván felkiálta: Kinek fülei vannak a hallásra, hallja meg. SZENTBESZÉD Az Ur Jézus a következőképpen magyarázza a példabeszédet: A mag az Isten igéje. Az Isten igéje, tudniillik az evangélium és annak hirdetése helyesen hasonlittatik a maghoz és a vetéshez; mert valamint az Isten igéje a hirdetőnek szája által, úgy a mag a vetőnek keze által hintetik szét és vettetik el. Vala­mint az Isten igéje a hallgató szivében, úgy a mag a föld belsejében fogamzik meg. Valamint a magból jön létre a termés, úgy a jó Isten igéjéből erednek minden jó cselekedetek. Valamint a föld mag nélkül haszontalan növényekkel, dudvával, tövissel és más effélékkel nő te, úgy az emberi szív Isten igéje nél­kül hiúságokkal és vétkekkel telik el. Valamint a ma­got, hogy termést hozzon, tiszta, kövér és nedvdus földbe kell elvetni, úgy az Isten igéjét, hogy szellemi termést hozzon, tiszta és az erényességre, jámborság­ra kész szívbe kell befogadni — Szent Jakab apos­tol ezen szavai szerint: “Szelídséggel fogadjátok be a beoltott igét.” Valamint a földet, hogy a mag abban termést hozzon, meg kell tisztítani a haszontalan növényzet­től, dudvától, tövistől és más efféléktől, aztán meg kell javítani, megszántani és megboronálni, úgy az emberi szivet is meg kell tisztítani a vétkes hajla­moktól, indulatoktól és szenvedélyektől bűnbánati cselekményekkel. Mondá az Ur: Az útfélre esők azok, akik hallgatják az Isten igéjét, azután eljő. az ördög és kiveszi az igét szivükből, nehogy hívén üd­vözöljenek. Valamint a mag befogadására nem al­kalmas, kemény, járt útra esett magvak nem fogad­tatnak be a földbe és nem takartatnak be földdel, ha­­nam azoknak egyik részét a járókelők tapossák el, másik részét pedig a madarak ragadják el, úgy az Is­ten igéjét azoknak szivéből, kik bűnös szenvedé­lyeikben elfogulva hallgatják, de belül nem képesek azt felfogadni, kiragadja az ördög, és a szivet a meg­szokott bűnökre tereli, hogy a lelket magának meg­nyerje és az örök üdvösségtől megfossza. Szívleljük meg az elmondottakat és adja a jósá­gos Isten, hogy amire törekszünk, kegyelmének bő­ségével gyámolitva teljesíthessük és igy egykor be­juthassunk az örök élet dicsőségébe, amelyről a nem­zetek apostola igy szól: “Szem nem látta, fül nem hallotta, se az ember szivébe föl nem hatott, mit Is­ten azoknak készített, akik őt szeretik.” ÖNGYILKOSSÁGI JÁRVÁNY Agusztus 13-án emeltek cementfalat Berlin köze­pén a kommunisták és 17-én kitört az öngyilkossági jár­vány. A nyugati városrészbe érkezett privát, többnyi­re családi jelentések szerint naponta átlag 25 az ön­­gyilkosságok száma a szovjet városrészben, ugyanany­­nyi az öngyilkos kísérletek száma. Az öngyilkosoknak több mint fele úgynevezett határátlépő volt: keletbe” liniek, akik augusztus 13-ig a nyugati városrészbe men­tek át mindennap dolgozni és ettől a lehetőségtől most elestek. A szovjet rendeletére a keletnémet, lengyel és csehszlovák hadseregek létszámát 510,000-ről 612,000- re emelték. A magyarországi bábkormány is utasítást kapott Moszkvából létszámemelésre.

Next

/
Thumbnails
Contents