A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-10-06 / 40. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA EGYES SZÄM ÁRA 15 CENT No. 40. SZÁM. The largest Hungarian Weekly in America THE GOOD SHEPHERD Beolvadt lapok: Kereszt, Egyetértés, Városi Élet, Amerikai Magyarság, Buffaloi Híradó, Philadelphiai Függetlenség, Newarki Hírlap VOL. 41. ÉVFOLYAM Cleveland, New York, Buffalo, Newark, Philadelphia, South Bend péntek, 1961 október 6. A SZÁZADIK SZABAD NEMZET Az Egyesült Nemzetek közösségébe felvett Sierra Leone afrikai angol gyarmat 100-ik tagja a világszervezetnek, a századik a szabad nemzetek közt, amelyeknek sorában vannak kevésbbé szabadok és szabadabbak is. Például Oroszország kevésbbé szabad, mint Finnország, de szabadabb, mint Magyarország. Sierra Leone kis ország Afrika nyugati partján, a szovjetbarát Guinea és az amerikabar át Libéria közé ékelve. Kis ország, nem nagyobb mint Írország. 1787- ben lett angol gyarmat. Az angolok nem fegyveres erővel hóditották meg. Ellenkezőleg, afrikai törzsek azt a területet átengedték Angliának avégből, hogy ott menedéket tudjon nyújtani Angliában élt, betegség miatt vagy más okból nyomorba jutott négereknek. Feljegyzésre méltó a U. N. felvételi ceremónia. Az idén április 27-én függetlenné lett Sierra Leone miniszterelnöke hálával emlékezett meg arról, hogy Anglia a gyarmat népét előkészitette az önkormányzatra, a független állami életre. Mint a többi újonnan függetlenné lett afrikai ország, Sierra Leona is elitélte a gyarmati rendszert, de ebbe az Ítéletbe nem vegyül keserűség. Sierra Leone a 26-ik afrikai néger köztársaság. Ezeknek legtöbbje még gyermekcipőben jár, de egynek-egynek éppen úgy egy szavazata van a világszervezetben, mint az Egyesült Államoknak. Az afrikai néger államok a legnagyobb szavazótömböt alkotják a U. N.ben. AU. N. 11 nemzetből álló biztonsági tanácsának ülésén, a repülőgép szerencsétlenségben elpusztult főtitkár, Dag Hammarskjöld székén üresen hagyták. A képen balra a libériái Nathan Barnes ül, aki szeptemberre a biztonsági tanács elnöke. Az amerikai posta kiszolgálja a kommunista világpropagandát VEGET KELL VETNI A SZÉGYENLETES ÁLLAPOTNAK A FÖLD ALATT NEM ÉRHET BALESET ... Az úgynevezett régi jó időkben az állítólag vidám Budapesten hajnalban részegen hazafelé dülöngő uraknak szólt a tréfás útbaigazító nóta: “A fal mellett nem érhet baleset ...” A mostani komon időkben, amikor Moszkva barbár vörös cárja az athéni Akropolis és az olaszországi narancsligetek lebombázásával fenyegetőzik, egyre kevesebb az énekeskedvü ember és a részegek gondjánál nagyobb gondok nyugtalanítják — hogy egyebet ne említsünk — az üzleti világ nagy vállalatait, a bankokat és a részvénytársaságokat. Mi lesz, ha atombombatalálat folytán elvész az üzletvezetőség és elvész minden irás: csekk, nyugta, kötelezvény, szerződés, stb. \ Egyes nagyvállalatok már követték a SAC <az örökös éjjel-nappali készenlétben levő atombombás légierő) parancsnokságának példáját. SAC-nak van egy tartalék-parancsnoksága, amely éjjel-nappal repülőgépben ül s az a rendeltetése, hogy nyomban átvegye a bombavető légierő irányítását, ha a parancsnokság személyzete ellenséges atomtámadás folytán elpusztulna. Az egyelőre még csak kevésszámú részvénytársaságoknak van ugyanilyen pót-veztőségük, földalatti biztos fedezékben. Néhány bank, például a bostoni First National Bank minden este fél 8-kor elszállítja a nap összes üzletkötéseinek, csekkjeinek, egyáltalán minden lényeges papírnak másolatait egy 42 mérföldnyire Peppereilben levő földalatti raktárba, amelyet egy óriási sziklából vájtak ki. A sziklabarlangot nyolc tonna súlyú acél ajtó zárja el a külvilágtól. Az ország sok más részében elhagyott szén- és kőbányákban, sóbányákban helyezik biztonságba a fontos okmányokat és a folyó üzleti ügyek Írásainak másolatait. ÉHKOPPON 600 MILLIÓ KÍNAI LONDON — Sir Cyril Osborne, az angol-szovjet parlamenti bizottság elnöke, Kínában járt s hazatérve beszámolt, egyebek közt, az élelmezési helyzetről. Becslése szerint az élelem, amit a kínai kommunista kormány több mint 600 milliónyi népének biztosit, napi 600 kalória tápértékü. Mások, hongkongi és amerikai megfigyelők a kínai napi élelemadagot 900 kalóriára becsülik. Ez annyi tápérték, amennyit az Amerikában egy idő óta a koplaló hölgyek expressz fogyókúrán fogyasztanak, Metrecal koszton, vagy más hasonló éhségkurán. De mindjárt hozzá kell tenni, hogy a Metrecal és a többi amerikai fogyókúrás tápszer a kalóriértékeken felül még vitaminokat is tartalmaz, tehát a karcsúságért éhségáldozatra kész amerikai hölgyek még mindig jobban járnak, mint a kínaiak — nehéz munkára fogott kínai férfiak, nők és gyermekek. Az angol képviselő, aki nemcsak Kínában, hanem Amerikában is járt, elmondta képviselőtársainak azt is, hogy Amerikában az oly pácienst, akinek ily szigorú éhségdiétára van szüksége, az orvosok kórházba küldik felügyelet alatti diétázásra. A 600 kalóriás Gromikó orosz külügyminiszter az Egyesült Nemzetek közgyűlésén ékes szavakkal dicsőítette a demokráciát. A még meglevő afrikai gyarmatok azonnali felszabadítását követelve, a demokrácia szelleméiben követelte minden politikai párt működésének megengedését és hozzátette, hogy (minden gyarmati or-: szágban választásokat kell elrendelni általános szavazójog alapján, hogy a függetlenségüket elnyerő országok igazi nemzeti demokratikus kormányzatot kapj anak. Pont. Tovább nem beszélt erről. Nem folytatta azzal, hogy természetesen ezek a demokratikus követeléseik csak afrikai feketékre, vonatkoznak, de nem vonatkoznak fehér gyarmati szolgaságba vetett népekre, magyarokra és lengyelekre, románokra és bolgárokra. Vagy talán ezt jelentik Gromikó zárószavai: “Mi határozottan kijelentjük, hogy nem fogjuk eltűrni, hogy bárki is előírja nekünk, milyen állami rend legyen a szocialista országokban. Egyedül a népek maguk határozhatnak afelől, hogy milyen utón akarnak haladni.” Ez nem uj. Már Kruscsiev megmondta: “A magyarországi rendszer a magyar nép akaratán alapul.” Pont. Nem tette hozzá Kruscsev, hogy a magyar nép 1956 október 23.án megmutatta kommunista rabtartóinak és az egész világnak, hogy mit akar, mily utón akar haladni és boldogulni. Mindez azt jelenti, hogy a kommunistáik kettős mértékkel mérnek. Demokráciát, szabadságot, általános választásokat és egyéb jókat követelnek és hirdetnek ott, ahol a szabadság, vagy legalábbis annak követelése a kommunista világhódi tds céljait előbibreviheti. A cenzúrát és a politikai szabadság egyéb béklyóit otthon alkalmazzák, másutt elitélik és----a cenzuramentes szabadságot a magúik céljaira kiaknázzák. Szabad országokban cenzúra nem lévén, kommunista propagandával árasztják el a szabad világot. A demokratikus szabadság rendszerének egyik hátránya az, hogy az általános szabadságot kiterjeszti saját belső ellenségeire is. Mig a szovjetben és a szovjetizált országokban ellenzéki hangot hallatni tilos, majdnem minden országban szabadon működhetnek kommunista pártok. És szabadon lehet terjeszteni kommunista propagandát. Amerikában ez a helyzet: 1960-ban, a newyorki posta főhivatal becslése szerint, 14 millió postai küldemény jött kommunista kormányzat alatt állp országokból. Az előző évben ily szállítmányok száma 6 millió volt. Eszerint a múlt évben a kommunista izgatás Amerikában egy év alatt megduplázódott. Ez óv két hónapjában, februárban és márciusban, egyedül a körszakállas Castro szigetéről 182,000 csomag folyóirat és 11,700 csomag újság érkezett. A többi kommunista propagandaanyag Moszkvából, Budapestről, Prágából, Varsóból, Kelet-Berlinből, Pekingiből jön. A legtöbb “irodalom” diétázásra kórházba küldött amerikai egy hónap alatt 20 fontot vészit testsúlyából. Minthogy az elégtelen táplálkozás a munkaképességet lényegesen csökkenti, erős a gyanú, hogy a kínai kedvezőtlen terméseredmények nemcsak a természeti csapásokra, szárazságra, áradásokra, stb. vezethetők vissza, hanem a parasztnép erővesztésére az éhezés folytán. Minthogy pedig az embernek, még a kemény munkára és sovány kosztra szoktatott kínai munkásnak is a kitartása véges, felmerül a kérdés: meddig fogják még Kina milliói panasz nélkül vagy panasszal eltűrni azt, hogy kommunista urai embertelenül éheztetik? Ezt kérdezheti Mao Ce-ting. De kérdezheti a nagy szomszéd és barát, Kruscsev is. angol nyelvű, de sok újság és folyóirat az Amerikáiban élő nemzetiségi csoportoknak szól, azok nyelvén. A moszkvai, budapesti és a többi propagandaközpontok a tel e főnkön yvetkbő 1 öS más forrásokból összegy ü j t i k Amerikában élő oroszok, maigyarck, csehek, stb. címeit és ezekre a címeikre küldik kéretlenül a nyomtatott mérget. A propagandairatokban gyalázzák Amerikát, amin nem lehet csodálkozni, hiszen Amerika a szabad világ vezető hatalmassága és a kommunista világuralmi törekvések fő akadálya. És, mert hazugság az egyik fő fegyverük, azon sem lehet csodálkozni, hogy amerikai magyar és más nemzeti eredetű lakosoknak, polgároknak és menekülteknek, oly propagandaanyagot: küldenek, amely a gyarmati uralmat ócsárolja. Például a magyarországi szovj et gyarmat propagandistái elitélik Amerika gyarmati politikáját, ami gyalázatos rágalom. Amerikában nincsen cenzúra és ezért az amerikai posta nem nyitja fel a propagandisták által küldött csomagokat, leveleket. Eigyidőben a nyitva küldött kommunista újságokat a posta vissízatartotta, megsemmisitette, de — a szabadság szószólói, a cenzúra ellenzői ez ellen szót emeltek. Akkor a postaügyi minisztérium úgy határozott, hogy a kormányhivatalok, jjolitikusok, szerkesztőségek, tudományos intézetek és egyetemek által információszerzés végett megrendelt kom muni'sta küldeményeket átengedi. De — mint a fenti számok sejttetik — millószámira eljut amerikaiakhoz zárt levélben küldött propaganda, más szóval az amerikai posta a kézbesítéssel kiszolgálja esküdt ellenségeit. Ennek az állapotnak véget kell vetni. Minden amerikai polgár — e sorok olvasója is —tehet valamit ennek az ártalomnak megszüntetésére. Mindenki írhat kongresszusi képviselőjének és szenátorának, követelheti, hogy a törvényhozás és a kormányzat védekezzék az ellenség sunyi besurranása ellen. Követelni kell az egyen-Hírek a világ minden részéből PEKING — A kommunista hatalomátvétel 12-ik évfordulóján a szokásos ünnepi szónoklatok hangzottak el, a szovjet kormány nem képviseltette magát magasrangu elvtárssal, a parti tüzérség öt napra beszüntette Kimoj és a többi nacionalista kézben levő szigetek ágyúzását. WASHINGTON — A szeptember végén véget ért ülésszakban a kongresszus 95.8 billió dollárt szavazott meg — több mint felerészben a Kruscsev-gyártotta krízisek miatt katonai célokra. Rayburn, a képviselőház elnöke, kijelentette, hogy ha a helyzet nem javul és a szovjet minket a fegyverkezés folytonos növelésére kényszerit, az adók felemelésével kell számolni. Az Atom Energia Bizottság közli, hogy a 100-milliós hidrogénbomba, amelynek gyártását Kruscsev bejelentette, elpusztítana, felgyújtana nagyobb területet, mint Vermont állam.- ^ TOKIO — Kruscsev uj jegyzéket intézett a japán kormányhoz: Az atomrobbantási kísérletek abbahagyása eszeágában sincs és egyben újra figyelmezteti a japán kormányt, hogy háború esetén atombombatámadásra számíthat, ha tovább is megtűri az amerikai repülőbázisokat japán területen. BERLIN — A kommunista sajtó közli, hogy a Rassendorf városban levő keletnémet atomközpont élére Klaus Fuchs atomfizikust hívták meg. Fuchs német I származású angol állampolgár volt, Angliában a szovjet részére végzett atomkémkedés miatt 14 évi börtönre ítélték. Szabadulása után a keletnémet szovjetzónába költözött. MOSZKVA — A “fehérgalléros” munkások jövedelmi adóját 40 százalékkal leszállították. 1965-ig egyáltalán eltörlik a jövedelmi adót. Az államnak nincs szüksége adóra, hiszen a munkásoknak keveset fizet, bőséges profitrp tesz szert. KAIRO — Nasser diktátor feladta a reményt, hogy visszahódíthatja a fellázadt Szíriát az Egyesült Arab Köztársaságba. Haragjában megszakította a diplomáciai kapcsolatot Jordán arab királysággal és Törökországgal, mert ezek kormányai nyomban elismerték Szíria függetlenségét Egyiptomtól. A helyzet Szíriában még zavaros, de a jelek szerint a forradalom nem a kommunisták müve volt. WASHINGTON — Kennedy elnök proklamációja alapján október 4 országszerte Országos Ima Nap volt, az imádság napja a szabadságért, igazságért és emberi méltóságért. HAVANA — Castro agyonlövetett egy hadnagyot és egy civil személyt, akik összeköttetésben álltak az amerikai titkos szolgálattal. Ezzel a nyilvánosan bejelentette kivégzések száma 624-re emelkedett. WASHINGTON — Október elsején bevonult 75 ezer Army és National Guard tartalékos és még ebben a hónapban bevonul további 120,000. Ez az első részleges mozgósítás a koreai háború óta. MONTREAL, Canada — Az október 9—15-iki ipari kiállítás területének csak nem egyharmadát kibérelte a szovjet. MOSZKVA — N. P. Demicsev, a moszkvai kommunista párt főtitkára, úgy nyilatkozott, hogy a szovjet televízió csak nagymamáknak és gyermekeknek nyújt szórakozást. SACRAMENTO, Calif. Nixon bejelentette, hogy pályázni fog a californiai kormányzói állásra, de nem szándéka 1964-ben második kísérletet tenni a Fehér Ház meghódítására. Rockefeller new yorki kormányzó az utóbbiban kételkedik. lő elbánás elvéinek alkalmazását. Vagyis: Csak oly kommunista országokból érkező kéretlen postai küldeményeket kézbesítsen ki az amerikai posta, amely országok a viszonosság elve alapján ugyanezt az előnyt biztosítják lakosaiknak. Amely kommunista orszóígók kormányai ide kommunista propagandát küldenek, engedjék meg amerikai nyomtatványok, folyóiratok, újságok terjesztésiét országaikban. Persze nem elég, ha Kru-scsev és a különböző kádárjánosok álszenteskedő nyilatkozatokat tesznek, bogy az ő országaikban nincsen cenzúra; garantálniok kell, nem szóval, hanem tettel, hogy nem veszik üldözőbe azokat, akik Amerikából és más szabad országokból oly nyomtatványokat és leveleket kapnak, amelyek a szabadság üzenetét viszik az ő szellemi rabságban tartott alattvalóiknak. Ha ilyen garanciát nem hajlandók adni, az amerikai posta küldje papirimalomba a tonnaszámra ide küldött kommunista propagandairatokat. Ezt követeljük képviselőinktől és szenátorainktól!
