A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1961-09-22 / 38. szám

A Jó PÁSZTOR Az Eiftbez Tragédiája költőjének sírig tartó nagy szerelme Losonc felől Balassagyarmatnak vezető országut­­tól kissé beljebb, a Sztregova nevű idillikus patak part­ján fekszik Alsó-Sztregova. Borka, az öreg Gyuros leánya, volt a legszebb asz­­szony a faluban, pedig sánta volt. Mikor későbbi férje, Makovnyik Janó, megkérte feleségül, a leánykérési ceremónia közepette olyan szerencsétlenül ugrott le egy szekérről, hogy kimarj ült a lába. Nem is gyógyult meg soha többet. De hiába sántitott a féllábára, a falu iegszebb asszonya mégis csak : maradt. Olyan fehér bőre volt, mint a hó. És két nagy fekete szeme. Utána fordult, aki látta. A falubeliek előadása szerint a földesur, Madách Imre, úgy ismerkedett meg Bor kával, hogy lement a Rakittyára sétálni. A Rakittya széles, szép rét, ott te­rül el a Madách-park aljában. Ott sétált egy szép napon a “pan velkomozsni”, vagyis nagyságos ur. És megpillantott egy legelésző ökröt. Mellette egy feltűnően szép fiatal menyecske feküdt tétlenül a fűben. Júliusi nap volt, aratás ideje ezen a vidéken. A földesur megállt és megszólította a menyecskét. Madách egy beszélte cselédei nyelvét, akár a magyar nyelvet. Mint a felvidéki birtokos urak általában. — Hát te, menyecske, mit hemperegsz itt, miért nem mégy dolgozni, mint a többiek? — Azért, nagyságos ur, mert a féllábamra sánta vagyok. Ez az ökör is lesántult tegnap, hát most itt he­nyélünk, két sánta, a réten. A földesur elcsodálkozott, hogy a menyecske sán­ta. Beszédbe ereszkedett vele, kikérdezte sora, családja felől. Azzal vált el tőle aztán, hogy doktort hivat a fa­luba és meggyógyittatja Borkát. Másnap megint arra sétált és megint ott találta a réten a szép Makovnyik­­nét. Harmadnap megint. így kezdődött közöttük a sze­relem, mely egészen a nagyságos ur haláláig tartott. Madách szerelemre gyűlt a parasztmenyecske iránt. Mindenekelőtt el akarta választani a férjétől, Makovnyik Janótól. Fel is hivatta Janót a kastélyba és nyíltan megmondta neki: — Nagyon kedves nekem a te feleséged, Janó. Azt akarom, hogy válj el tőle. Ha elválszt tőle, nem sajná­lok tőled hatszáz forintot. — Ha a nagyságos urnák az asszony annyira ked­ves, — felelte unokahuga előadása szerint Janó —, nem bánom, legyen a nagyságos űré. Janó tehát könnyén belement abba, hogy kitérjen a nagyur utjából. De a válás mégis felborult, még pe­dig éppen Borka ellenkezésén. Mikor megtudta, hogy férje, meg földesura mit tárgyaltak, tiltakozott. A ma­ga asszonyi módján. Megvallotta ugyan urának, hogy ő szereti a nagyságos urat, de azt is megmondta, hogy ő a templomban esküdött meg az urával, azt az esküt ő meg nem szegi. Intézzék el a férfiak a dolgot más­képp. Nem ment nehezen az elintézés. A kis falu még a jobbágyvilág eszmekörében élt. Az ilyen falusi földes­ur a maga kastélyában nagyobb ur volt magánál a ko­ronás királynál is mindenkor, mert a király törvényeit még meg lehetett szegni a faluban, de a földesur aka­ratját aligha. Makovnyik Janó csak forma szerint ma­radt a szép Borka férje. Együtt laktak ugyan tovább is, de Borka több időt töltött fenn a kastélyban, mint otthon. Azonkívül a földesur megtisztelte Janó házát azzal, hogy minden szombaton lement hozzá vacsoráz­ni. Nagy csomagokkal érkezett, finom süteményeket hozott a Makovnyik-családnak. Makovnyikék uj házba is költöztek. A régi kis pa­rasztház közel volt a Sztregovához és sokat szenvedett a tavaszi áradásoktól. A földesur szép telket ajándéko­zott nekik a száraz domboldalban, a kastélyhoz közel, ott uj házat építettek. Doktort is hozatott a földesur, de az, bár egy álló hónapot töltött a faluban, nem tudta a Borka sántitását meggyógyítani. Négy évig tartott a falusi idil. Aki végighallgatja ezt, elámul. Mi köthette a század egyik legnagyobb szellemét, a lángelmét ehhez a csizmában járó paraszt­menyecskéhez? De a kérdés nem jogos. A szerelem a fantázia világában virágzik, s ha valaha volt fantázia, amely orchideának tudja álmodni a mezei pitypangot, úgy bizonyára Madách fantáziája volt az. S akik a zse­ni lelkének titkos útjait kutatják, sok feleletet kapnak kérdéseikre az Ember Tragédiájának például egyipto­mi képében, ahol a fáraó a földön csúszó rabszolga fe­leségét kézenfogva vezeti maga mellé a trónra. Hogy a sztregovai nagyur, országos képviselő, éppen azon évben híressé lett nagy költő, hétszáz esztendős gőgös család sarja, miket beszélt a társalgás meghitt óráiban a menyecskével, azt nem hallotta senki. De az tény, hogy a falubeli sánta parasztasszony lekötötte azt az embert, aki nem tudott együtt maradni ippi és érkese­­rüi Fráter Erzsébettel, a bihari gentry-lánnyal. Élete utolsó esztendejében Madách elhatározta, hogy vadászlakot építtet birtoka egyik pontján, az Im­­re-dombon. Oda akart költözni. Ennek érdekes oka volt: saját édesanyja Idősb Madách Imréné, a császári és királyi kamarás büszke felesége, rendkívül ener­gikus és uralomravágyó asszony, Imre fiát szerette leg­jobban mind a nyolc gyermeke között, előkelőnek, ra­gyogónak, nagyszerűnek akarta volna látni és sehogy sem volt Ínyére, hogy a fiú először protestáns leányt 3. Ol DAK Egy angol, kis repülőgépekei gyártó üzem lélrehozlala képünkön lálhaló családi járműt, amely át­menet a repülőgép és autó között. A gépet Farnborouih, Angliában mutatták be egy repülő kiállítá­son és nagy sikert aratott. 12—24 incsre a föld felett, kizárólag a levegőben halad. 10 utast vihet ma­gával és kevesebb, mini 56.000 dollár lesz az ára. I Régi, mondhatnánk ősrégi vita tárgya ez a kérdés: oko­sabbak-e a férfiak, mint a nők? Századokkal ezelőtt még komoly tudósok között is akadtak olyanok, akik a fér­fit “a teremtés koronájának” tartották és azt állították, hogy a férfi észbeli képessé­gei felülmúlják a nőkét. A frenölogia tudománya példá­ul azt tanította, bogy a szel­lemi képességek arányban állnak a koponya nagyságá­val. Márpedig köztudomású, hogy a férfiak koponyája — nagy általánosságban — na­gyabb a nőkénél. Azóta ez az áltudomány hitelét vesztette. Ma már minden iskolásgyer­mek tudja, hogy a szellemi képességek nem a koponya terjedelmétől, 'hanem az agy tekervényeinek számától füg­genek. Párisban nemrégiben vizs­gálatot folytattak ebben az érdekes kérdésben. Nemcsak a vizsgálat alá vont szemé­lyek — nők és férfiak — szel­lemi képességeit “mérték le”, hanem a két nem lelki életé­nek különböző'megnyilvánulá­sait is. Ennek során kitűnt, hogy a nők sokkal jobban bír­ják a fizikai fájdalmakat, mint a férfiak. A nőkben több az ellenállóképesség, több bennük a gyengédség és a türelem is, mint férfitár­saikban. Mindez — állítják az orvosok — a nők különös tes­ti — és lelki felépítésének kö­vetkezménye. A továbbiakban a vizsgála­tok a következőket állapítot­ták meg: a férfi, k biztosak ban állnak a lábú con mint a nők. Az egyik pjárisi nagy­üzemben, a1 nők noha arány­­számuk csupán 16 százalék volt, a balesetekben 40 száza­lék erejéig “részesedtek”. A férfiak általában kollegiali­­sabbak, mint a nők. Ennek magyarázata — a pszioholo­­gusok szerint — évszázados hagyományokban rejlik. Ré­gen a nők csak a szűk család kötelékében éltek; ez az örök­lött “zárkózottság” jut kife­jezésre ma is a kollegákhoz fűződő kapcsolatokban. Ugyanakkor azonban — ezt is a vizsgálat állapította meg — a nők többet beszél­nek, mint a férfiak. A leány­­gyermekek általában koráb­ban tanulnak meg beszélni, mint a fiúcskák. Ezt az “előnyt” életűik végéig meg­tartják és növelik is. A tele­fontársaságok kimutatásai szerint a nők hosszabban be­szélnek telefonon, mint a fér­fitársadalom tagjai. Vannak területek melyeken a férfiak vezetnek. Ilyen te­rület például: az ivás. Tiz iszákos férfire csak egy iszá­kos nő esik. A nők idegrendszere álta­lában érzékenyebb a férfiaké­nál. Ennélfogva nem tudják akart elvenni, majd mikor ez a szerelem az anyai ellen­zés folytán abbanmaradt, mégis csak le kellett nyelnie, hogy a fia református lányt vett el, s még hozzá va­gyontalant. Anyós és menye között gyilkosán ellensé­ges volt a viszony; a Madách válását nagy részben any­ja számlájára kell írni. S mikor az anya végül győzött és fia, a hires, gazdag, nagyszerű Madách Imre, az or­szág legelőkelőbb hölgyei között válogathatott volna, anyja súlyos keserűségére, udvarolni kezdett egy csiz­más menyecskének. Madách nagyon szerette édesany­ját, de szerette élete nyugalmát is, ki óhajtott térni a folytonos szemrehányásoknak, ezért foglalkozott azzal a tervvel, hogy vadászlakot építtet, oda költözik a kas­télyból és kerülőnek odaveszi Makovnyikot. Érdekes hármas lett volna ez az erdei élet: paradicsomi hármas, amelyben Éva mellett Adám játssza a Lucifer szerepét. A vadászlak falait fel is húzták, már csak belső be­rendezése hiányzott. A hagyatéki leltár szerint szinte készen volt már 1864 őszén. De az odaköltözésből nem lett semmi. Madách késő nyáron megbetegedett. És csodálatosképpen ágynak esett a szép Borka is. — Megkapta a vodnatyelát, — mesélik a falu öre­gek —, magyarul ezt vizibetegségnek hívják. Hosszú heteken át senyvédték mind a ketten: a kastélyban a magyar földesur, a parasztházban a me­nyecske. Szeptemberben Madách gyakran küldte le az inast beteg szerelméhez: jöjjön fel, látni akarja, beszél­ni akar vele. De Borka nem ment. — Mond meg a gazdádnak, hogy nem megyek fel. Én sokkal betegebb vagyok, mint ő. Nem is ment. Egy napon Borka ott feküdt az ágyban és panasz­kodott, hogy nem jól van. Ekkor nyílt az ajtó és belé­pett a kastélybeli inas. Azt mondja neki: “No, Borka, elvitte az ördög a te dolgodat. A nagyságos ur hatszáz forintot őrzött a párnája alatt, hogy neked adja, ha fel­jössz. De most meghalt és az öreg méltóságos asszony megtalálta a feje alatt a pénzt. Mindjárt elvette és el­zárta. Most már nem jut neked semmi.” Mikior Borka ezt meghallotta, a felindulástól elájult. Még afenap sok­kal rosszabbul lett és nemsokára ő is meghalt). Eddig tartott Madách és Borka szerelme, j Valóban, sírig tartó szerelem volt. úgy elviselni a lármát, a zajt, mint a férfiak. Viszont job­ban viselik el a második há­zasságot, mint a “második férjék.” Magyarázat: a fér­fiak jobban ragaszkodnak >be­­idegződött szokásaikhoz, mint a nők. Érdekes megállapítással végződött annak a kérdésnek vizsgálata is: melyik nem ve­zet jobban autót? A vezetői vizsgán általában kevesebb nő bukik el, mint férfi. Ez egy­magáiban még nem jelenti azt, hogy a nők technikai érzéke nagyobb a férfiakénál. Az igazság az, hogy a nőkben több az ambíció, a becsvágy. Sokkal komolyabban veszik a tanulást, hogy mielőbb “úrrá legyenek az anyagon.” A vizsgálat kiterjedt a há­zasság területére is. Megálla­­pitást nyert, hogy a nők szí­vesebben mennek férjhez olyan emberhez, akik szellemi téren felülmúlják őket. Ez az oka annak, hogy nagyon okos asszonyok, lányok ritkán ta­lálnak maguknak megfelelő élettársat. A nők általában szomjasabbak a tudományok­ra; a tudományos előadáso­kon a legtöbbször több a női, mint a férfi hallgató. Az üzletekben a nők “ne­hezebb” vásárlók mint a fér­fiak. A pszichológusok sze­rint ennek az a magyarázata, hogy a szépnem nagyobb je­lentőséget tulajdonit — szin­tén atavisztikus öröklődés folytán — a tárgyaknak, mint a férfiak. De nagyobb bennük a felelősségtudat is. Végül: a nőkben általában nagyoob az élet utáni vágy is. Ezt az a tatisztika bizonyitja, IDEHAZA TÁGASABB? WASHINGTON — Arra a kérdésre, hogy milyen alapon és főleg milyen gyorsan szabadulhat meg Ame­rika egy nagyon nem-kivánatos idegentől, kitérő fele­letet kell adni. Ez attól függ, hogy mennyi pénze van az ipsének (pél. gazfickónak) ügyvédre. Ha sok pénze van, sokáig itt maradhat, esetleg holta napjáig. Amint­hogy ez kiderült Carlos Marcello olasz származású gaz­fickó esetében. Marcello csendestársa volt Costellonak, hogy csak egyet említsünk a bűnöző alvilág dudvako­­ronás királyai közül — és ez éppen elég. Nos, ezt a new orleansi gambler-alkirályt a Bevándorlási Hivatal sze­retné szép olasz hazájába odébbitani, de ez sehogysem sikerül. 1952 óta áll — illetőleg düledezik -— a depor­­tációs végzés. Marcello még mindig itt van, mert Jack Wasserman az ügyvédje. Erről a Jack Wassermanról azt mondják, hogy ő a legjobb amerikai bevándorlási és deportálási szakértő. Olyan lyukakat talál a törvény­ben, amelyeken más ügyvéd még egy ici-pici szúnyogot sem tudna kiszalajtatni. A napokban a gambler bűnszövetkezeteket vizsgá­ló szenátusi bizottság elé citálták ezt a pasast. Ötven kérdést adtak fel neki és ő ötvenszer megtagadta a fe­leletet, az alkotmány védelme alá helyezve magát. A drága ügyvéd a gambler-alkirály deportálási végzését már háromszor egészen a Legfelsőbb Bírósá­gig vitte, minden esetben vesztett, de valahányszor egy csatát elvesztett, uj rohamra ment a végzés ellen és a különböző instanciákon igy éveken át vesztegelt az ügy. Egyszer már majdnem sikerült a gazfickó depor­tálása — nem olasz hazájába, hanem guatemalai álha­zájába. Guatamalában csak rövid ideig hüsölt a fickó. Jack Wasserman ügyvéd azt állította, hogy a gambler guatemalai születési bizonyítványa hamisítvány, és mi­után ezt a guatemalai hatóságok megerősítették, nem lehetett egyebet tenni, vissza kellett fogadni. Mit lehet csinálni? Uj törvény készül, amely elő­írja, hogy deportálási végzés ellen csak egyszer lehet fellebbezni. “Marcello törvény” ennek a törvényjavas­latnak beceneve. Ha lenne “Marcello törvény,” Mar­cello mák évek óta az olasz rendőrségnek okozna kínzó fejfájást. WEIMAR, keletnémet szovjetzóna. — “Nevelő munkatáborba” küldött a kommunista büntetőbíróság egy plaszterozót és egy főfaragót, akik sokszor távol­maradtak munkahelyüktől. A keletnémet szovjetzóná­ban 23 nevelő, helyesebben büntető munkatábor van. MOSZKVA — A Mezőgazdaság cimü folyóirat közli, hogy Szibéria lakossága az utolsó hét évben 2.7 millióval növekedett és most 18 és fél millió szibériai lakos van. amelyet az öngyilkosságok férfi-nő arányszámáról készi­­tettek. Háromszor annyi fér­fi (követ el öngyilkosságot mint nő, holott a nők száma általában mindenütt nagyobb, mint a férfiaké. Igaz ugyan, hogy a nők — sokesetben csak álöngyilkosságot követ­nek el, hogy ilymódon bizto­sítsanak' a maguk számára valamilyen jogot. A végső következtetés: a férfiak nem okosabbak, mint a nőik. Fizikailag erősebbek ugyan, de szellemileg nem. A természet bölcs rendelkezése az, hogy a két nem mintegy “kiegészítse” egymást. Nem is lőhetne ezt a kérdést meg­oldani akkor, ha a partnerek nem lennének egyenrangúak. A nő csak akkor lehet hasz­nos segítőtársa a férfinek, ha szellemi fegyverei is azonosak élettársáéval. A század nagy érdeme, hogy a probléma iga­zi tartalmát felismerve, a nőt kiemelte megalázó helyzeté­iből és szellemi képességeinek megfelelő érvényesülési teret biztosított számára. Borzasztó, még több melegvíz! Azt hinné az ember, hogy valamikor csak kifogy. Különösen mosási na­pon. De ez sohasem fordul elő. Minődig marad elegendő fürdésre. Az ok biztosan a AUI-40 GÁZ vízmelegítő. GÁZ gyorsabban forralja fel a vizet és más fűtőanyag költségének V4 részéért. Nézzen AUI-40 GÁZ vízmelegítő után, még ma! THE EAST OHIO GAS COMPANY KI OKOSABB? A FÉRJ VAGY A NO?

Next

/
Thumbnails
Contents