A Jó Pásztor, 1961. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-07 / 27. szám
3. OLDAL A TUDOMÁNY világából AZ ALVÁS BEJTÉLYEI A legtöbb élőlény alszik, nemcsak az állat, hanem a növény is. A növények alvását könnyen ellenőrizhetjük megfelelő készülék segitségével. Megállapítható, hogy kisebb anyagcserével dolgoznak éjszaka és a levelek állása is lényegesen különbözik a nappali helyzettől. A növény tehát, akár az ember és az állat, alá van vetve egy általános törvényszerűségnek, az alvásnak, amely nyilván összefüggésben van a föld nappali és éjszakai periódusával, tehát földünk forgásával. Az éjszakai órákat a természet arra szánta, hogy az élőlények kipihenjék magukat. De miért van ez? Miért alszunk? Mi váltja ki bennünk az elfáradást, amely végül az alváshoz, a nyugalomhoz vezet? A tudománynak e percben egész csomó magyarázat áll rendelkezésére, anélkül, hogy bármelyik kielégítő volna. Vériuiiengés az agyban? Egyik elmélet szerint az agyvelőt alvás idején túlzottan kismennyiségü, vagy túlzottan sok vér látja el, a vérerek az agyvelőhöz nagyon kevés, vagy nagyon sok vért szállítanak tehát az alvás óráiban. Mindkét magyarázat tetszetős. Hiszen az ájulás hasonlatos az alváshoz és ájulás esetén az agyvelő vérellátása hirtelen lecsökken. Ez az állapot következne be eszerint alváskor is. Viszont, ha a másik elméletet nézzük, hogy ugyanis a vérerek megduzzadnak, a vérellátás kedvezőbb az alvás alatt, akkor feltevésünk alapján az állandó vértultengés nyomást gyakorol az agyvelő oly részeire, amelyekben az ébrenlét eseményei visszatükröződnek. Az utóbbi feltevés jár közelebb az igazsághoz. Embereknél, akik koponyasérüléseket szenvedtek, megfigyelték, hogy alvás idején agyvelejük vérellátása nem csökken, hanem ellenkezőleg, erősen emelkedik. Alváskor sokkal több vér táplálja agyvelőnket, mint az ébrenlét óráiban. Most csak azt kellene tudnunk, hogy mi váltja ki ezt a hirtelen fellépő jobb vérellátást. Fáradiságméreg Piéron és Legendre francia tudósok kutyákat napokon keresztül ébrentartottak, minden eszközzel megakadályozták őket abban, hogy elaludjanak. Lármát csaptak körülöttük és ha elbóbiskoltak, felkeltették őket. így elérték azt, hogy a szervezet méreganyagai hatalmas mennyiségben termelődtek az elfáradt kutyák testében. Ha e napokon keresztül ébrentartott állatok véréből készített savót belefecskendezték pihent kutyák testébe, ezek azonnal elaludtak. Sőt, a napokon át ébrentartott kutyák agyvelőíolyadékának kivonata is alkalmas arra, hogy idegen állatok szervezetébe befecskendezve, alvást idézzen elő. Eszerint a “fáradtság mérgei” produkálnák az agyvelő túlzott vérellátását és ezzel az alvást. Igen ám, de azt is tudjuk, hogy szuggeszció segitségével elaltathatunk órákra olyan embereket, akik egyáltalában nem fáradtak és testükben nincs ilyen “fáradtsági méreg”. Éjszakai és nappali szervezet? Még ennél is érdekesebb az a gondolat, amely az ember valamennyi belső elválasztásos mirigyét két csoportra osztja. Egyik, csoport az ébrenlétet biztosítja, a másik az alvást. Szervezetünk eszerint két különböző periódussal rendelkezik, egy nappalival és egy éjszakaival, amelyek felváltják egymást. Ez a gondolat azért figyelemreméltó, mert ismerünk olyan primitiv állatokat, amelyeknek nincs nagy agy ve lej ük, általában minden lelki élet hiányzik náluk, mégis alszanak. Megszokás? Johnson angol kutató azt mondja, hogy agyunknak külön sejtjei vannak, amelyek csak alvás idején működnek. Claparéde, francia tudós szerint nem azért alszunk, mert a “fáradtsági mérgek” elárasztják szervezetünket, hanem fordítva, azért alszunk, mert ki akarjuk kerülni a mérgek hatását. Tapasztalati utón sajátítottuk el az alvást, amely tehát nem volna egyéb, mint elődeinktől öröklött ösztön. * Alvási központ az agyban Economo, a hires bécsi ideggyógyász és agykutató, az agyvelőben külön alvási központot tételez fel. Ez önállóan is dolgozhat — szuggeszció hatására—, de legtöbbször az elfáradási mérgek befolyására idézi elő az alvást. Economo meg is határozta pontosan e feltételezett alvási központ helyét. Az agyvelő e pontját Hess zürichi kutató macskáknál gyenge elektromos árammal izgatta, mire minden esetben alvás következett be. Ha megtaláljuk egyszer az elfáradási mérgek öszszetételét, akkor elképzelhető, hogy a mérgek időnkénti kivonásával a szervezetet berendezhetjük teljes alvásnélküliségre. Ez persze még a jövő zenéje. A Jó PÁSZTOR JOO-on felül is szép még és érdekes az élet. . . Ä 122 EVES BILL DAVIS MEG A KERTIÉBEN DOLGOZIK Nemrégiben, amikor a social security biztosítottak kapcsán nyilvánosságra került egy statisztika, kitűnt, hogy az Egyesült Államokban 130 olyan nyugdíjas él, akinek kora meghaladja a száz évet. A legidősebb nyugdíjas William E. Davis. 1838-ban született, tehát most 122 éves. Davis abban az időben látta meg a napvilágot, amikor elsőizben szelték át az Atlanti Óecánt a gőzhajók. Az aggastyán Charlestonban West Virginia államban él és mivel fizikailag még igen jól érzi magát és nem szereti a tétlenséget, gyakran dolgozik 'kertjében. ő vágja le a füvet, ő gondozza a gyümölcsfákat, egyszóval olyan tevékeny életet él, mintha csak — 100 éves lenne. Egy másik ilyen magaskoru ember, a floridai Tampa városában él. A múlt évben ünnepelte századik születésnapját. James Williams sem tölti napjait semmittevéssel. Sokat olvas és időnként el-eljár egy-egy tanfolyamra. Ezenkívül szórakoztatja unokáinak és dédunokainak, sőt ükunokainak népes hadseregét. Reggel elsőnek kel fel és egész napja valamilyen foglalatoskodással telik el. Az utóbbi tíz évben még csak meg sem fázott. Bizalommal néz a jövőbe és az a terve, hogy “még legalább busz évet él.” Nem kevésbbé -aktiv egy 101 éves férfiú sem. James Purvell még jól emlékszik Lincoln elnökre. Beszédeiből gyakran idéz részleteket és sokat mesél a légi Amerika életéről, amikor még hirehamv-a sem volt az ördöngős autóiknak, amelyekkel most sem tudott megbarátkozni. Ezzel szemben a 103 éves Frank Lee az autó szerelmese. Hatalmas trailer kocsiban utazgat szerte az országban, 85 -éves feles-égével együtt. Antiikor 1857-ben a Colorado állambeli Durangóban világra jött, ő volt azon a vidéken a második — fehér -gyerek. Évtizedekig mint cowboy dolgo-FEDEZD FEL ÖNMAGÁD! Egy Maxwel Maltz nevű ideggyógyász hosszú cikket irt a napokban az egyik orvosi szak-közlönybe. Cikkében azt állítja, modern tái’sadalmunk egyik legnagyobb hiányossága, hogy — nem ismerjük önmagunkat. A legnagyobb baj az, hogy sohasem tudunk igazán önmagunk lenni, sohasem merünk igazán önmagunk lenni — mondja többek közt Dr. Maltz. — Minden baby a saját nyelvén beszél — folytatja cikkét az ideggyógyász — és minden baby megtalálja a saját kifejezésmódját. Ha nyugtalan, akkor sir, ha éhes, akkor kiabál, vagy másfajta hangokat hallat. Szeretetét bizonyos arckifejezéssel árulja el és vég nélkül sorolhatnék fel az efféle példákat. A baby tud valamit és mer valamit, amit mi már elfelejtettünk, vagy nem merünk megtenni- jegyzi meg Dr. Maltz. — Ez pedig az, hogy a baby mer- önmaga lenni. Nincsenek gátlásai, vagy félelemérzései, mert még nincs tudatos kapcsolata a társadalommal. Amikor azonban belép az emberi társadalom tagjainak sorába, vagyis, érintkezésbe kerül, szükségképpen, más emberi veszti önmagát, nem mer többé önmaga lenni. Már alkalmazkodik más emberekhez, azok magatartásához, azok véleményéhez és ezek legtöbbnyire erősebbek és hatalmasabbak nála. S ez mindnyájunkkal igy történik — állapítja meg az ideggyógyász. Amint az emberi társadalom tagjai sorába lépünk, elveszítjük önmagunk egyéniségét, nincs bátorságunk többé önmagunk lenni. Dr. Maltz néhány hasznos tanáccsal is szolgál, miképpen segítsünk ezen. íme, a tanácsok: 1. Ne fontolgass mielőtt beszélni kezdesz. Mondd meg őszintén, amit akarsz. 2. Ne töprengj, mielőtt cselekszel. Tégy úgy, ahogyan ösztönöd diktálja. 3. Ne birálgasd önmagad. Ne mondd önmagadnak: ezt nem kellett volna tennem. Megtetted — és kész. Ez elég. 4. Beszélj hangosabban a szokásosnál. Ez önbizalmat ad. Ezek.az önbizalom és az emberi siker- titkai — fejezi be cikkét az ideggyógyász. — Ha felfedezted önmagad, ezzel eleget tettél legfontosabb kötelességednek. — Tartsd is meg egyéniségedet és légy önzott a vidéken, aztán posta-, kocsis lett. Az utazáson kívül legfőbb szenvedélye a séta. Igen nagy gyalogtúrákat tesz, mert az elve, hogy a sok mozgás jót tesz a szervezetnek. Még szemüveg nélkül olvas, s egy-ikét “eredeti” foga is van. Jóétvággyal táplálkozik és örül az életnek. Rendkívül agilis a 103 éves Elizabeth Barton asszony is. aki csak az elmúlt évben engedte át califomiai • ültetvénye kezelését a fiának. Most otthon varrogat, kertészkedik és szabadidejében festeiget. Grandma Moses nyomdokain jár, aki szintén ebben az évben érte el századik évét. Mrs. Barton különben személyes jóbarátja 'volt Lincoln elnöknek. 1855-iben született, tehát ma 105 éves William Fullingim, aki az Oklahoma állambeli Lawton város melletti farmján él. Élete igen változatos és iszines volt. Mivel apja is jómódú farmer volt, nem ismerte az élet árnyoldalait. Sokat utazgatott az országban, többször járt külföldön is, Európában és a Közelkeleten. Nehéz élete volt Charlie Smithnek, egy most 118 éves négernek. A nagy, még ma is jóerőben lévő férfi gyermekkoi ában rabszolgakereskedők lényekkel is, egyszeriben el- magad. Teli Vilmost játszott agyonlőtte barátját MANASSÁS', Va. — Egy férfi, aki sűrűn eldicsekedett vele, hogy ö a legjobb céllövő a világon és túltesz Teli Vilmoson is, agyonlőtte legjobb barátját, a bíróság előtt bűnösnek vallotta magát és próbaidőre szóló szabadlábra helyezési ítéletet kapott. A halott ember rokonai gyilkosság vádját kívánták George T. Selecman ellen emelni, mivel az elmúlt decemberben játékból véletlenül megölte a 48 éves I. Lee Murphyt, egy .800 magnum fegyverrel. Tanuk elmondták, hogy a két ba’’át alaposan beitalozott és vetekedett, melyik a jobbik lövő. Murphy a vita folyamán kihivta Selecmant, hogy lőjje le kalapját a fejéről és ezzel igazolja dicsekvését. Selecman első lövése súrolta a kalapja tetejét, második lövése pedig pontosan a szeme között találta Murphyt, aki nyomban szörnyethalt. karmaiba került. Az afrikai Libériában látta meg a napvilágot. 12 éves korában fogták el a rabszolgakereiskedö'k. Tizenhárom évig sínylődött, amíg végül viszontagságos módon megszökött. De sokáig kellett bujkálnia, miig végre szabad ember lett. Egy indián is van a százéven felüli nyugdíjasok köj zott. Carl Smith úgynevezett Cherokee indián volt. Harminc évig mint öszvérhajcsár dolg'ozott. Később egy amerikai katonai egységgel Kínába került ( ez éppen a boxerlázadás idejében 1900-iben történt) majd pedig hosszabb időt töltött a Fülöp szigeteken. Buffaloban él Joseph Labarge, aki úgyszólván “végigjárta” az ország egész technikai fejlődésének útját. Volt villamosvezető, majd autóbusz sofőr, később mozdonyvezető lett, majd léghajópilóta. A most 103 éves nyugdíjas ezenkívül intenziven sportolt. Ma is korcsolyázik és úszik. Csak nemrégiben hagyta abba 'korára való tekintettel a — síelést. EARL WARREN A SUPREME COURT ELNÖKE Earl Warren, aki csendes, jókedélyü ember, most ünnepelte hetvenedik születésnapját. Az ország egyik legfontosabb állását tölti- be ez a szelíd külsejű, de harcos közéleti férfi, mint a Legfelsőbb bíróság elnöke, Amerika legelső bírája. Mielőtt Eisenhower elnök kinevezte volna bírónak, California kormányzói állását töltötte be, ahol liberális reformokkal tette magát nevezetessé. Bírói kinevezése óta szigorúan távol tartja magát a napi politikától és a pártoktól. Nyugodtan él az ország fővárosában c s a 1 á d j á val együtt és csak olyankor kerül a neve az újságok élére, amikor a Legfelsőbb Bíróság valamely nevezetes határozatot hoz. Legnevezetesebb és leghatásosabb döntése az volt, amikor 1954-ben az elnöklete alatt tanácskozó kilenctagú Bíróság kimondotta, hogy nyilvános iskolákban a faji elkülönítés rendszere az Alkotmányba, ütközik. Ezzel a határozattal a négerek tökéletes egyen j ogusitására országszerte megindult mozgalom, a Legfelsőbb Bíróságtól döntő támogatást kapott. A Supreme Court-nak azonban más, talán még fontosabb feladatai is vannak és pedig a döntés szerepe a Kongreszszus és Állami Törvényhozó Testületek határozatainak alkotmányossága felett. Ezt a hatáskört egy korábbi főbírónak, John Marshall-nak köszönhetjük, aki következetes érveléssel kivívta annak az elvnek az elismerését, hogy az Alkotmány a legfőbb törvény az országban, amelynek szellemével szövetségi vagy állami intézkedések összeütközésbe nem kerülhetnek. Marshall ezzel az elvvel a kormány központi hatalmát szilárdította meg, de a modern időkben, mint ahogy Warrrnnek 1954-i döntése is mutatja, ez az elv a polgárok egyéni szabadságát biztosítja önkényes törvényekkel szemben. A faji megkülönböztetés törvényen kivid helyezésén túl, a Legfelsőbb Biróság volt az, amely biztositotta a munkásság szabad szervezkedési jogát, eltiltotta az olyan kormányrendeleteket, amelyek ugyan az Egyesült Államok biztonságát kívánták előmozditam, de az emberi jogokba ütköztek és megsemmisítette az olyan állami törvényeket is, amelyek nélkülöző amerikai polgároknak egyik államból a másikba való költözködését korlátozták, stb. Nemrégiben a Legfelsőbb Biróság kimondotta, hogy a kormánynak nincs joga útlevél kiadását megtagadni azért mert a kérvényező valamely szervezet tagja, vagy mert bizonyos elvek hive. A Legfelsőbb Biróság az államok és szövetségi kormány közötti vitákban is dönt, vagy az egyes államok egymásközti nézeteltéréseiben. Az átlagos polgár szempontjából mégis a legfontosabb hatásköre az, amely az egyének jogát védi szövetségi, állami megyei, városi vagy községi túlkapásokkal szemben. A Legfelsőbb Biróság legfőbb bírája, Earl Warren tehát az az ember, aki az amerikai polgár történelmi jogainak legelső bajnoka. Laosban a Meo törzs több mint 5,000 tagja a "Boldog Sertés völgyében" keresett menedékei a kommunista lázadó csapatok elöl. A Meo törzs hevesen ellenzi a kommunista uralmat és a nyugatbarát királyi kormányt támogatja. Lezáródott a milliós sikkasztás ügye SIOUX CITY, la. — Harold Eugene Kistner Jr., a középnyugat 36 éves, jól ismert és nagy sikereket elért pénzembere 8 évi börtönt kapott a szövetségi bíróságtól pó«tacsalás és avégett, hogy segítségére volt a Sheldon, Ia.-i “szépasszonynak”, aki atyja bankjából, ahol mint főpénztáros dolgozott, két millió dollárt sikkasztott. Az Ítélettel lezárultak a kormány akták a pénzügyi botrány fölött, amely tönkretette a Sheldon National Bank-ot, beszüntetésre kényszeritette a városi legtöbb foglalkoztatást nyújtó iparvállalatát és a népszerű és általánosan tisztelt bankárnőt, az 58 éves Mrs. Burnice Ceigert 15 évre börtönbe juttatta. Kistner, aki elnöke volt a Northern Biochemical Corp.« nak, amely lezárta kapuit, a 8 évi börtönbüntetésre szóló Ítéletet azon a címen kapta, hogy segített Mrs. Geigernek a sikkasztásban, 13 esetben a postát használta fel, hogy eladjon regisztrálatlan vállalati részvényeket és csalásokat követett el. A törvény értelmében 80 évi börtönre és 85,000 dollár kártérítésre is ítélhették volna, az ellene emelt vádak alapján.
